Parallaxis Univerzum

Kérdések a világűrről: a fotonoktól az űrvécéig | Sokolébresztő #234

· PT56M8S

Összefoglaló

Ebben az epizódban a Parallaxis Univerzum hallgatói kérdésekre válaszol a világűrrel kapcsolatban, a fekete lyukak eseményhorizontjától a fénysebesség állandóságáig, valamint az űrbeli vécézéstől a súlytalanságbeli szexuális életig. Szóba kerül még űrbeli sportolás is.

Röviden

Műsor
Parallaxis Univerzum
Megjelenés
2026. 04. 29.
Hossz
56 perc
Témák
világűr, fotonok, űrvécé, fekete lyukak, fénysebesség, űrbeli sportolás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tudományos és fantasztikus élményekre vágysz, >> akkor csapold be az öveket és lépj be hozzák a parallaxisba. >> Üdvözlünk a Paralaxis univerzumban.

Fos rádió [éneklés] és [zene] benne azokébresztő. >> Jó reggelt kívánok.

Ez itt valóban a Tilos Rádió a 90,3 MHz-es frekvenciamodulált sávon.

Benne pedig a szokolébresztő című műsor, vagyis az űrös műsor, az én nevem Dr.

És hát ezen a gyönyörű tavaszi reggelen egyedül vagyok a stúdióban.

Az nem azt jelenti azonban, hogy nem lesz itt interakció, mertogy gyakorlatilag az egész műsornak a vázát az adja, hogy korábban meg beérkezett hallgatói kérdésekre fogok válaszolni.

Ezek között lesz olyan, ami több mint egy éve érkezett be, meg lesz olyan, ami csak néhány hónapja.

Tehát ebben úgy híresen lassan haladunk az ilyen bejövő rendkívül érdekes kérdések törlesztésében, de amint látható lesz ma is, azért igyekszünk, csak általában annyi minden történik az űrhajózásban, hogy ezt csomószor úgy nehéz beilleszteni az adásba, de úgy időről időre van persze, hogy simán csak megválaszolok egy-két kérdést az adás közben, ami így bejött üzenetben, de olyan is van, amikor már annyi felgyülemlik, hogy egy egész adást kellennek dedikálni.

Úgyhogy ez lesz a mai témakör.

Ami egyébként hát nem mondható úgy, hogy egyetlen témakör, mert ebben aztán tényleg minden van.

Tehát az űrvc-től kezdve a fekete lyukok fizikájáig itt minden szóba fog kerülni.

Viszont előtte még van kettő nagyon fontos bejelentenivalóm.

Az egyik egy társadalmi célú felhívás, amit gondolom hallanak már többször is a tilos hallgatók, de hát ezt nem lehet elégszer mondani.

Tehát kérjük, járulj hozzá te is a Tilos rádió működési költségeihez.

Személyi jövedelem adód 1%-ának felajánlásával.

A tilos Kulturális alapítvány adószáma a következő. 18002454 kötőjel 2 kötő 42.

Legalábbis ide az van írva, hogy 42.

Bár ebben de mind a legjobban megnézitek a honlapon, hogy melyik az igazi.

Régen 41-re végződött, most 42-re végződik, azt hiszem. 42 a választ, tudjátok, az élet, a világmindenség és minden összes kérdésére.

Tehát én a 42-re szavaznék, de egy biztos, hogy nagyon köszönjük, mert tényleg ebből üzemel itt ez a rádió.

És hát ugye azt talán mondanom sem kell, hogy mennyire menő már, [torokköszörülés] hogy van egy tényleg független társadalmi civil rádió, amiben nincsenek idióta reklámok és nincsenek politikai célú hirdetések meg ilyesmik.

Szóval ez egy érték, úgyhogy köszönjük.

Ez tehát egy társadalmi célú felhívás volt, de rögtön folytatom egy hasonlóval.

Az konkrétan nem a tilos rádióhoz kötődik, hanem a személyes projectünk, amit a magyar astronautikai társasággal csinálunk közösen, amiről már múltkor beszéltünk, amikor Szentléteri László volt a vendég, és akkor emlegettem, hogy hát beszéltünk egyrészt arról, hogy elhunyt Illés Erzsébet, az első magyar űrkutatónő 90. életévében, és arról is beszéltem egyúttal, hogy tervezünk egy közösségi finanszírozási kampányt, hogy novemberre, ami Erzsébetnek a 90. születésnapja lett volna, összehozzuk azt a régóta, évek óta velük vele közösen tervezett könyvünket, ami egy motivációs könyv lányoknak és amúgy fiúknak is az első magyar űrkutató nőről. 10-12 éves gyerekeket célozva elsősorban, de amúgy bárki élvezettel forgathatja majd.

Remélhetőleg ez egy ilyen gazdagon illusztrált könyv Erzsi munkásságáról és életéről, amit már megírtunk és az illusztrációválatzlatokat is elkészítettük, de most élesedett nemrég az adjukössze.hu-n.

Ez a kampánytárgy valaki bemegy, az adjukössze.hu-ra, ott nem biztos, hogy rögtön megtalálja, de hogyha elkezdi beírni, hogy motivációs könyv az első magyar űrkutatónőről, akkor rögtön ki fog jönni.

És hát ott már megy az adakozás.

Jelenleg 554500 Ft gyűlt össze, de ahhoz, hogy a könyv szerkesztése és illusztrációja megfelelő módon mederbe kerülhessen, és ezzel el tudjuk érni a novemberi kiadást, ahhoz úgy számoltuk, hogy 2600000et kell összegyűjteni, tehát ez ennek jelenleg a 21%-ánál tartunk.

Itt lehet mindenféle opciók közül választani. 3000, 5000 bla bla bla.

A határ a csillagoség természetesen.

Egyéb összeget is lehet választani, de itt lát láthattok leírást erről a könyvről, meg hogy mik vannak.

Ebben azon gondolkoztam, de lehet, hogy ez nem feltétlenül ide illik, de mégis azt hiszem, hogy hogy érezzétek, hogy nagyjából miről milyen jellegű dologról van itt szó.

Én arra gondoltam, hogy most felolvasok egy kicsit egy olyan fejezetből, amit én írtam, hogy érezzétek, hogy nagyjából tényleg miről van szó, tehát hogy milyen jellegű kiadványról beszélünk.

Úgyhogy itt van például a mi [torokköszörülés] a felső légkör című fejezetnek a kéziratát.

Persze tele van illusztrációval, szóval ez így nem lesz az igazi.

Hát a rádió már csak ilyen azért azért egy kics részletet olvasok belőle.

Hol van az a magasság, ami fölött már az űrben járunk?

Sehova nem tudjuk kitenni úgy igazán a légkör vége táblát. 4-5000 mes hegycsúcsokon már nehezebb levegőt venni, hiszen felfele haladva a légkör gyorsan ritkul.

Egy 300 mre emelkedő ballról már nappal is látjuk a csillagokat.

Olyan kevés ott a levegő, amin szóródhat a napfény.

De még abban a több 100 km-es magasságban is találunk a föld légköréhez köthető részecskéket, ahol a műholdak űrhajók keringenek.

Persze ez a felső légkör nem fogható az általunk megszokott levegőhöz.

Valójában ritkább, mint a földi laborokban létrehozható legritkább légüres tér, vagyis vákuum.

Nem meglepő, hogy amikor Erzsi és az emberiség belevágott az űrkutatásba, még szinte semmit sem lehetett tudni a felső légkörről.

Milyen sűrű, miből áll, hogyan hat a műholdak mozgására.

Ennek megfejtéséhez először is meg kellett figyelni a legelső műholdak mozgását a Földről.

Akkoriban két állam indított még csak műholdakat.

Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok.

Ezek jó nagy területű országok, de még így is túl kicsik ahhoz, hogy a Föld körül kerő műholdjaikat folyamatosan megfigyelhessék.

Így aztán hálózatot szerveztek.

A Föld minden táján kutatók kezdték figyelni, hogy pontosan mikor és az égbolt mely pontjain milyen gyorsan haladnak át a háttércsillagok előtt a műholdak.

Hasonlóan ahhoz, ahogy két szemünkkel nézve a távoli hegyekhez képest más-más irányban látjuk a kezünkben tartott ceruzát, a fényévekre, vagyis elképzelhetetlenül távoll lévő csillagokhoz képest a néhány 100 kmes magasságban keringő műhold is más-más irányban látható, ha pontos célzótávcsövekkel egyidejűleg figyeljük meg őket, ahogy mozgó csillagként az égen átsuhannak.

És ahogy az agyunk a két szemünkből érkező kép alapján kiszámítja a ceruza távolságát, a műholdigyelők is meghatározhatják a műhold helyzetét.

Ám a műholdak az előrejelzett felbukkanási időpontjukhoz képest egyre csak késtek, mintha egy láthatatlan erő húzta volna őket vissza.

Amikor Erzségeket a Tudományos Akadémia felkérte arra, hogy a szovjetek első műholdjait kis követőtávcsövekkel észleljék, csupán annyi lett volna a feladatuk, hogy Magyarország feletti áthaladásuk időadatait elküldjék a moszkvai központnak, ahol a világ más tájairól beérkező adatokkal összevetve kiszámítottak mindent.

De a magyar csapat úgy döntött, hogy maguk is nekilátnak kihámozni az adatokból ezt azt.

A számítások nem voltak egyszerűek.

Erzsű sokszor késő éjszakáig, hajnalig számolt, hogy megtudja, hogyan és mennyit fékeződtek a műholdak.

De ahogy egyre több lett a megfigyelés és a műhold, a matek feladatok egyre bonyolultabbakká válak váltak.

De 60 évvel ezelőtt a számítógép sem azt jelentette, mint manapság.

Kezdjük azzal, hogy az egész országban összesen mindössze három-négy darab volt belőlük.

És bár nem tudtak több információt tár tárolni, mint manapság a legbutább mobiltelefonok, egy jókora szobányi helyet foglaltak el és zúgtak.

Ráadásul sem monitoruk, sem billentyűzetük nem volt, bár egerek azért előfordultak az alagsorban.

A gépnek úgy lehetett feladatot adni, vagyis programozni ezt az óriást, hogy egy papírszalagra vagy kartonkártyákra a lyukakat ütött a programozó.

A jövő a számítógépeké volt, de ezt akkor még kevesen tudták.

A csillagászok közül senkinek sem akaródzott megtanulni programozni, azaz majdnem senkinek.

A legelső Magyarországon készült űrkutatási csillagászati számítógépes programok készítőjét Illés Erzsébetnek hívták.

Az egész országban egyedül ő tudott számítógépeket programozni és műholdpályákat számolni.

Hamarosan sok érdekesség kirajzolódott az adatokból satöbbi, satöbbi, satöbbi.

Nem olvasom tovább a fejezetet, de hogy érezzétek, hogy nagyjából ilyen stílusú, csak közben tele van jó pofa kis ábrákkal, illetve tele lesz most az ábrákat majd egy profi illusztrátor készíti el, de én csináltam hozzá vázlatokat, amik alapján egy profi illusztrátor nagyon profi illusztrációkat fog tudni csinálni.

Tehát aki ezt a kezdemény, aki szeretné, hogy mondjuk a űrkutatás iránt érdeklődő gyermeke, kislánya, de akár kisfia is olvasgasson ilyesmit, és szeretné, hogy méltóképpen megőrizzük az első magyar űrkutatónő emlékét, akkor azt kérjük, hogy ezen az adjukössze.hu felületen támogassa akármilyen kicsi adománnyal ezt a kezdeményezést.

Ö ez is ilyen kb jótékonysági felhívás volt.

És akkor most akkor ráfordulunk a tényleges a tényleges mai témakörre.

Ér nézem közben a hogy hívják a [torokköszörülés] a fórumot és igen, egy nagyon érdekes megjegyzés.

Azt mondja, hogy fura, hogy eleinte a nők programoztak és akkor itt meg is említik Loveless nevét.

Itt a a tájékozott kommentelők.

És persze ugye nyilván onnan jött eredetileg az ötlet.

Ezt most konkrétan elmesélem amúgy, hogy a Hidden Figuresre, vagyis hát magyarul nem is tudom milyen, írjátok már meg, hogy magyarul mi volt a Hidden Figures címe.

Ja, tudom, tudom, a számolás joga borzasztó. hogy a hidden figures az egy jó cím, mert az arra utal az olyan számjegyekre, amiket a kerekítés során elvesztünk, és ilyen rejtett rejtett számjegyek valójában, de a vagy letakart képletek is lehetnek, ugye, merthogy ilyen értelemben ugye a filmben látjuk, hogy ott ki vannak cenzúrázva fontos adatok, szóval Hidden Figures, de valójában ugye rejtett karakterekre utal, hiszen ugye azokról a nőkről szól a film, akik egyébként ebben a ennek a sztorinak a főszer szereplői feket nők voltak, akik még a virginiai lengli kutatóközpontban az űrprogram hajnalán azt konkrétan először számítógép nem is igaz.

Eredetileg az volt a foglalkozásuk, hogy computer, ugye?

Tehát akkor még computing machineak hívták a szám számoló és számítógépeket, amik kezebben analóg számítógépek voltak.

És a computer kifejezést azt azokra a számítók, mondanánk magyarul, azt a azokra az emberekre használták, akik a számításokat végezték, és ezek bizony valóban nők voltak rend szerint, mégpedig egy teremnyi.

Ugye a Losalamosban a az atombomba tervezésekor is ugye mond írják mindig, hogy a lányok számoltak.

És azt ugye úgy kell elképzelni, hogy lebontották a bonyolult algoritmusokat tényleg elemi matematikai műveletekre, és gyakorlatilag emberek láncolatából többnyire egyébként ilyen középiskolás korú, vagy annál csak egy kicsit idősebb ilyen 10-20 éves lányok sokaságából álló termeknek a szétbontott részfeladatokat úgy küldték tovább, és úgy adták tovább egymásnak a részletszámításokat, hogyha jól programozta úgymond a programozó ezeket ezeket az emberekből álló algoritmusokat, akkor itt párhuzamosítani is lehetett a dolgokat, tehát úgy számítani valamit, hogy ugyanannak a feladatnak két részét mások számolják egyszerre, és akkor a végén összeér a két része a legyennek, mit tudom én, két tagja, és akkor egy harmadik összeadja, és akkor így lehetett gyorsítani.

De egyértelmű, hogy hogy ez tényleg úgy volt, hogy ez egy ilyen hát alacsonyabb színvonalú munkának tartott dolog volt maga a számítás, és ugye kezdetben ez is volt.

Na most ugye ilyen csoportoknak a vezetője volt például az a néhány karakter, aki a Caty Jackson például, aki akiről szólt a a a Hidden Figures, és ők eredetileg tényleg ilyen egyszerű kézámításokat hajtottak végre, utána egyre bonyolultabbakat, és ugye a csoportvezető az adta ki magát a problémát, tehát ahhoz tényleg matematikusnak kellett lenni, például mit tudom én, kiszámítani az első emberes amerikai űrhajók pályá át azt még tényleg kézzel, logarlécel meg ilyen mechanikus kézi tekerős számítógépekkel számolták ki, de aztán később, amikor megérkeztek az első számítógépek, akkor persze szintén ugye még nem volt egy nagyra becsült munka ennek a programozása.

Tehát ahogy itt is írtam ebben a könyvfejezetben, hogy akkor még nem tudták, hogy a jövő a számítógépeké lesz, és nagyon sokaknak a mit tudom én, a menő mérnökök vagy akár csillagászok köréből nem akaródzott tulajdonképpen ilyen nagy gépekkel dolgozni, meg megtanulni, hogy most hogyan kell kijuggatni a kártyákat meg a lykszalagokat.

Tehát egyértelmű volt ennek a az ereje, és ezt persze jól fölismerték a a az emlegetett film főszereplői a a és megtanulták még ide korán a programozást, és onnantól kezdve egy helyzeti előnybe kerültek ezek a csoportok.

És amikor eljött az idő a hogy tényleg hát számítógépesítsék az egész műveletet, ami rohamtempóban megtörtént, tehát 58-ban még mindent kézzel számoltak, 63-ban meg már szinte mindent géppel.

És akkor ott nagyon fontos volt, hogy jó időben legyenek jó helyen.

És ugye ennek állít emléket az az említett film, ami egyébként nagyon sok részletet rosszul fog meg és szak tehát nagyon hát ambivalens érzés, mert ez a film ez egy tök inspiráló jó sztori, de ugye valójában az van, hogy szakmailag nagyon-nagyon sok hiba van benne.

Sajnos erről nem illik szót ejteni, mert hát egy ilyen szép dolog, nőke és feketék, tehát egy duplán elnyomott közösség. a korabeli Egyesült Államokban az ő hőstörténetüket mutatja be, csak sajnos olyan hát jobb jobb ezek a ezek a tudósok jobb filmet érdemeltek volna, az az igazság.

Olyan értelemben, hogy a szakmai hűség az nagyon sokszor hát feláldozódik a hollywoodi…

Említett entitások

Témák

  • világűr
  • fotonok
  • űrvécé
  • fekete lyukak
  • fénysebesség
  • űrbeli sportolás

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kérdések a világűrről: a fotonoktól az űrvécéig | Sokolébresztő #234”

Miről szól ez az epizód: „Kérdések a világűrről: a fotonoktól az űrvécéig | Sokolébresztő #234”?

Ebben az epizódban a Parallaxis Univerzum hallgatói kérdésekre válaszol a világűrrel kapcsolatban, a fekete lyukak eseményhorizontjától a fénysebesség állandóságáig, valamint az űrbeli vécézéstől a súlytalanságbeli szexuális életig. Szóba kerül még űrbeli sportolás is. Az epizód a Parallaxis Univerzum című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 29..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kérdések a világűrről: a fotonoktól az űrvécéig | Sokolébresztő #234”?

Fő témái: világűr, fotonok, űrvécé, fekete lyukak, fénysebesség, űrbeli sportolás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kérdések a világűrről: a fotonoktól az űrvécéig | Sokolébresztő #234”?

Megjelenés: 2026. 04. 29.. Hossz: 56 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/parallaxis-univerzum/kerdesek-a-vilagurrol-a-fotonoktol-az-urveceig-sokolebreszto-234

Több epizód a Parallaxis Univerzum-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból