Parallaxis Univerzum

Lidércek, pénzhiány, távcsövek és mesterlövész az űrben | Pál András | Sokolébresztő #213

· PT49M42S

Összefoglaló

Pál Andrással készült interjú az űrről, érintve az ISS vörös lidérceit, a GRBAlpha műholdat, a NASA űrtávcsöveit, az ISS pályáját, és az űrben tartózkodó személyeket. Szó esik még a magyar megfigyelőprogramról is.

Röviden

Műsor
Parallaxis Univerzum
Megjelenés
2025. 07. 09.
Hossz
50 perc
Szereplők, említett nevek
Pál András
Témák
űr, lidércek, pénzhiány, távcsövek, mesterlövész, iss
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tudományos és fantasztikus élményekre vágysz, akkor csapold be az öveket és lép hozzák a parallaxisba.

Üdvözlünk a Parallaxis univerzumban. [Taps] [Zene] Benne a tilos rádió és benne a szokoléjesztő. [Zene] Jó reggelt kívánok.

Ez itt valóban a Tilos rádió 90,3 MHz-es frekvenciamodulált sávon, illetve a tilos.hu-n.

Benne pedig a szokorébresztő című műsor, más néven az űrös műsor.

És a kék színű mikrofonnál kizárásos alapon Pál Andrist találjuk ma reggel.

Sikerült beazonosítani, hogy beazonosít.

Szóval minden a lehető legnagyobb rendben van ezen a hát viharos mi? viharos.

Vihar mondhatjuk, hogy viharos reggelen.

Ugye itt villámtevékenység van Budapest fölött.

Ennek van némi űrhajózási relevanciája.

Nem tudom ezt ezt tudod-e, hogy szerintem sejtem.

Na most ugye az a helyzet sejtem, csak nem tudom.

Nagyot ment a sajtóban múlt héten például az, hogy a náza űrhajós nője, Nicole Aers készített egy fantasztikusan jó felvételt.

Én még életemben nem látom erről a jelenségről ilyen jó felvételt, ami egy úgynevezett vörös lidércet mutat az ISS-ről.

Ugye ők most fönt vannak az űrben.

Az ISS nemzetközi őrállames fedélzetén jelenleg 11 ember tartózkodik.

Ezek egyike ugye nem más, mint Kapu Tibi, ugye a magyar kutatóűrhajós, akit innen is üdvöz üdvözlünk, akiről mindjárt ejtünk néhány keresetlen szót.

Viszont ugye nem ő van ott egyedül, hanem az alapszemélyzet részeként ott van.

Például a NASA egyik űrhajósa, Nicole Aers, aki csinált egy bombajó felvételt, ami azt mutatja, egy olyan jelenséget mutat, aminek az a neve, hogy vörös lidérc.

Ugye a vörös lidérc az egy kötkifényes köt mi?

Kötfénykisülés, vagy nem tudom, ez az, amit angolul úgy mondanak, hogy Sprite.

Ezul. ami egy ilyen magaslégköri fényjelenség, rövid idejű fényvéok közé tartozó fényjelenség, ami viharfelhők felett keletkezik, nagyobb villámkísülések után a felső légkörben jelenik meg, 40-50 km-es magasságban és ugye az már magas nagyon, és ezért aztán vörösesnek tűnik, ahogy ugye a sarkifénynek a felső része is vörösnek vörösesnek tűnik, és szerintem ugyanabból az okból, bár most lehet, hogy hülyeséget mondok, mert de de nem biztos, hogy egy bizony Bizonyos magasság fölött, mert más a levegőszetétel, és azért van, hogy a sarkifénnek az alja zöld, a teteje meg piros, mert hogyha ott, mert ott for fordítva, nem, az alja zöld, a teteje meg piros.

Úgyhogy ezért aztán Magyarországról ugye mindig csak a piros részét lehet látni, mert a zöld az a horizont alatt van mindig, merthogy merthogy ugye fönt van az, hogy a légkör összetétele már más, mint ide lent.

És ennek megfelelően ugye, hogyha mondjuk felgerjesztesz valami helyi izét, mondjuk ott már sok az atomos oxigén meg ilyesmi, itt meg ugye nem, és akkor ott más színben pompázik, például a sarkifény is.

És én én azt gondolom, bárv javíts ki a térdek, hogy hogy a vörös Tiderc is szerintem azért vörös, mint a sarkifény teteje vörös, mert hogyan magasan van.

Igazából a sarki fényes dologba mondhatnám, hogy na abba se menjünk bele, mert van néhány kolléga, aki azt mondja, hogy az a az a vörösig variáció sarkifénynek, amit itthon szoktunk látni, az igazából nem is igazi sarki fény.

És akkor vannak ezek az iskolák, akik azt mondják, de szóval azért ez ebbe ne menjünk bele.

Igen, mert itt izé hálás vita témák ugye ezek.

Na most próbálom megfelelő szögbe állítani ezt a mikrofont.

Igen, sikerül lassan beállítani a megfelelő robotkart úgy pozicionálni, hogy Igen.

Ez tényleg hány szabadsági fuka vannak egy kötő.

Szóval az a lényeg, hogy persze vannak olyan emberek, akik értenek ehhez például a spriteokhoz, és ilyen ember például Bor Józska, Bor József, aki nekem egy egy szeretett kollégám, illetve hát témacsoport vezetőnk Sopronban, a földfizikai és űrtudományi Kutatóintézetben.

És az a helyzet, hogy ezzel egyidejűleg, hogy Nicole megfigyelte ezt a fantasztikus képet, ami tényleg úgy néz ki, hogy az űrből lefényképezett egy viharfelhőt, abban alul látszik egy villanás, aztán van egy ilyen ilyen teljesen szürrálisan gyönyörű fényoszlop, és a tetején egy vörös izzás, ami maga a vörös lidérc, tehát hogy a villám fölött ott látszik egy ilyen, és csinált róla egy marha jó képet, és ezzel tök egyidejűleg zajlik a Hunor program keretében ben a project.

Na most az uhu projectről úgy szerezhetnek információt a kedves hallgatók, hogy beírják, hogy uhu.

Az EPSS az az Earthpysics and Space Science, vagyis a soproni Intézet kutatási területeinek a neve.

És hát ugye ott azt látjátok, hogyha odamentek, hogy nemzetközi kísérlet villámok és felhők feletti elektromos fényfelvillanások észlelésére.

Itt a következő a sztori, és persze ez annyira hirtelen jött ez a téma, hogy nem volt idő most ezt leegyeztetni ilyenkor rendes sajtósokkal beszélgetni meg minden izé.

Úgyhogy most ezért aztán csupa olyan információt fogok elolv, szerintem Borjóskát se tudtam most így megkörnyékezni én, mert ugye a Hunorban megvan ennek a módja, hogy hogyha hogy hogy izé interjúk kérelmek meg minden izé.

Tehát akkor ezért aztán csak azt mondom, ami ide van írva.

Sőt azt mondom inkább, hogy keressétek föl ezt a honlapot. ugyanis ez pont ilyen kisülések űrből és a Földről egy idejűtörténő megfigyelésére buzdít, amibe be lehet csatlakozni, mert a Tibor programja nem csak a Nicole Aersnek, hanem a Tibor programjának is az egyik része, hogy ilyeneket figyeljen meg.

Többek között az uhu, ami azért uhu, mert egy mert a bagoly, ami a sötétben lát, és egy bagoly van a logójában is.

A minél tovább nézed, annál inkább bagolj.

És és érdekes módon az Uhu az nem egy betűszó.

Tehát tehát ezt megkérdeztük a Boróskát hogy de mindenre lehet betű szót kifog.

Lehet, de itt ez nem történt meg.

Ugye ez egyrészt a Bogorra utal, másrészt meg, hogyha meglátsz egy ilyet, akkor a leggyakrabban hangzó felkiáltás az, hogy uhú, ugye.

És akkor ennek eredmények és annak a ragozott alakja, hogy juhú.

És és hát ugye az van, hogy ők földi előrejelzések alapján megpróbálják előrejelezni, hogy hol várható olyan villámtevékenység és akkor felküldik az adatokat Tibinek és annak megfelelően határ meg az űrállomás pályája ismeretében, meg az időeres előrejelzések ismeretében adnak előrejelzéseket, hogy mikor lehet fényképezni.

Na most itt már a saját okoskodásom történik, tehát ezt senki ne vegye készpénznek, sőt de még az se kizárt, hogy a Nicolayers az éppen azért fényképezte le ezt, mert megkapták az előrejelzést.

Viszont a Tibinek akkor épp dolga volt, mert mit tudom én, kijárt egy hőmérő az orrából, vagy mit tudom én én, tehát hogy csinált valami, vagy nehogy Isten éppen egy folyadék dinamikai kísérlettel küzdött, hogy mást ne mondjak, vagy például mit tudom én mit csinált.

És ezért nem úgy volt beütömve, hogy hogy éppen amikor átrepültek ez esetben ott az Amerika és Mexikó fölötti vihar gós fölöt, pont ezt akartam kérdezni, hogy egyébként hol volt ez?

Az ott volt a Ja, ott már van monsun.

Igen, akkor már na most az és az UHU Project viszont ugye ami földről és lentről megfigyelt villámtevékenység megfigyelés.

Azért tartottam ezt most aktuálisnak a ezt a hírt, hogy ezt elmondjam még akkor is, hogyha hivatalos utat ezzel úgymond kikerüljük.

De azért, mert most van vihar.

Igen, de most nem most nem látszon, mert most nappal van.

Igen, de hát lehet, de hogyha megnézitek, igen, de szokolébresztő meg reggel van, tehát most nem tudok mit csinálni, de hogyha megnézem a megnézem az időjárás előrejelzést, akkor este is lesz vihar, akkor viszont elképzelhető, hogy este is lesz vihar, az viszont nagyon jó lenne.

Éjszakai villemtékenységeket föntről, lentről figyelni tök jó lenne, hogyha valaki le lentről is le tudna fényképezni például egy vörös lidércet és ugye föntről is le tudná fényképezni Tiborunk.

És egyébként még az is egy közérdekű közlemény, hogyha megnéztem a Heavenot, márpedig megnéztem, akkor például kedden, vagyis 8-án, az hol azaz holnap 220-kor Tibi pont a fejünk fölött repül át.

Bár persze az se lenne rossz, hogyha látn vár vár vár vár.

És ma mikor megy el a fejünk fölött?

De a holnapit azt azért mondom amúgy is, mert az konkrétan egy zenites átrepülés lesz Budapestről nézve.

Tehát 88 fok magasan fog átnézni rohadt fényesen a nemzetközi űrállomás Budapest fölött.

Úgyhogy szerintem a Tibi repülése során az eddigi legfényesebbes lesz.

Más kérdés, hogy lehet, hogy pont felhős lesz az ég.

Igen, de nem le tudja fotózni.

A fene se tudja, hogy mivel járunk lőban.

Amúgy igen, mindjárt megnézzük, hogy ma egy amúgy éjszakánként két átvonulás is szokott lenni mostanában.

Tehát most éppen úgy van az ISS-nek a pályája.

Az ISS pálya most olyan, hogy nem megy le a nap.

De nem, de hát megnéztem a mi nap és még belemetsz.

Tehát van az évnek az a szakasza, amikor ilyen Terminátorcentrikus izé.

A Farkas Berci úgy volt fönt 1980-ban, hogy azt konkrétan tegnap este néztem a tegnap esti trajektóriákat, és akkor úgy akkor lehet, hogy pont úgy áll.

Nem tudom, amikor amikor amikor én legutóbb néztem, akkor még belemetszett meg is mikor néztel egy hete?

Akkor most kell nézni és most nagyon érdekes.

Akkor lehet, hogy most van az, hogy ilyen ugye kedves gyerekek a következő a helyzet, ugye a földön változnak az évszakok meg a napszakok meg a napszakok.

Először kezdjük az évszakukkal, ugye az évszakkal van a föld éjszakai részét meg a nappali részét elválasztó vonal, amit úgy hívnak, hogy terminátor.

Ugye úgy elektricsia moduladva.

Vagy ne nem ez csak a terminátor egyezés.

Most e van a te te terminátor vonal, vagy terminátor, vagyis elválasztó.

Hát az a az term választja el a izét a sötétséget az éjszakától ugye, mint mint az Isten, aki elválasztotta a sötétséget a világosságtól és lő a izé.

Na de ez ugyanúgy de ez a von de hogy ez most nem időben térben választja el, de időben is.

A lényeg az, hogy ez a vonal ugye hogy áll?

Hogyha elképzeljük a földraj a földgömböt, akkor ugye azon vannak hosszúsági körök, amik összekötik a sarkpontokat.

Na most a napéj egyenlőség idején van az, hogy az a terminátor vonal az pont úgy áll, hogy egy hosszúsági kör mentén húzódik.

Akkor mondjuk mondhatjuk úgy függőlegesen áll.

Ekkor van az, hogy ugye pont 12 a föld bármely pontján azért naphéj egyenlőség, mert akkor pont 12 óra hosszú a nappal és 12 óra hosszú az éjszaka.

Aztán viszont, mivel a Föld a tengely ferdeségét nem változtatja, mert pörg egy nagy első közéttesben, tehát mindig a sarcsillag felé mutat a földtengely.

Ugye nem véletlenül a földgömböket is úgy készítik, hogy kábé úgy néz ki vidből, hogy otthon el tudjuk játszani, vagy nem tudom miért.

De a lényeg az, hogy hogy ugye van ez a tengelyferdesége a Földnek, aminek eredményeképpen van ugye az a másik szélső az egyik szélsőséges helyzet, amikor van a téli napforduló, amikor az északi sarkon, vagy az északi sarkörtőlészekra full sötét van folyamatosan, viszont az Antartiszon meg le se megy a nap, ugye, és akkor van a másik, az meg a nyári nap forduló.

És akkor ezek között lehet érezni, hogyha az ember a földről nézi, akkor ez a bizonyos terminátor, ez így himbálózik.

Tehát van, hogy a hosszúsági kör mentén áll, ez a napi egyenlőség, de van, hogy a hogy a micsoda a észak is nem a rágtérítőt meg a baktérítőt köti össze.

A sarkörök észak és a déli sarkört köti össze a terminátor.

Na, a az meg a kétszélsőséges helyzet.

Na már most az űrállomás viszont olyan 51,6 fokos pályahajlászögön kering, és ugye, mint tudjuk, általában másfél óránként lát egy naplementét meg egy napnyugtát.

Kivéve, hogyha kivéve azt mondod most, és akkor én ezt el is hiszem, hogy most beköszöntött ez a csodálatos állapot, pont amikor fönn van a Tibi.

Úgy látszik, ez ilyen magyar űrhajósokat sújtó hagyomány hagyomány.

Svecinél is ez volt, hogy hogy hogy most pont az ISS-nek úgy hajlik a pályája az egyenlítőhöz, ahogy a Terminátor is.

Tehát ez azt jelenti, hogy végig úgymond a szürke zónában kering nagyjából nagyjából nagyjából a Terminátor fölött.

És akkor egy ideig ez a helyzet, nem megy le a nap az űrállom.

És láttam egyszer egy animációt erről, hogy ez hogy néz ki az ISSről.

És a napocska a horizont fölött ilyenkor köröket ír le, de nem megy le.

Ez egyébként tök szerencsés helyzet talán a vörös lidért fényképezéshez vagy bármihez, de mondjuk például a földi föld felett De várjod, de ez miért lenne szerencsés helyzet?

Hát mert hogy például ha jobbra nézel, akkor mindig csötét van.

Na most ez jó kérdés, hogy így időkitöltési tényezőben ez ilyenkor jobban járunk vagy nem?

Mert ugye van ez a van ez az egyszerű nem tudom szintén ilyen csillagászati hát nem mentem mondam nyilván nem menne mondom ami kiszámolható de egy olyan dolog hogy a ugye hogy mikor lehet jól csillagokat látni oké amikor lemegy a napüm és még azután egy kicsivel merth hogy ugye kellően besötétedik és akkor ugye minél éjszakabbra megyünk annál hosszabbak ugye a téli éjszakák viszont ennek ellenére az egyenlítő környékén sokkal több az az időszak amikor hát nem sok De egy néhány százalékkal több az az időszak, amikor tényleg annyira sötét van, hogy akkor lehet mondjuk csillagokat is látni.

Például hiába megyel az a spitzbergákra, oké, hogy ők mindig mondjuk felhős, az ugye az annyira éjszakom van, mint valójában olyan sötét, ami mondjuk csillagok megfigyelésére alkalmas legyen, az arány aktjuk leforgítani, hogy föntről lefelé meg lehet, hogy a egy ilyen viszonylag halvány…

Említett entitások

Témák

  • űr
  • lidércek
  • pénzhiány
  • távcsövek
  • mesterlövész
  • iss

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Lidércek, pénzhiány, távcsövek és mesterlövész az űrben | Pál András | Sokolébresztő #213”

Miről szól ez az epizód: „Lidércek, pénzhiány, távcsövek és mesterlövész az űrben | Pál András | Sokolébresztő #213”?

Pál Andrással készült interjú az űrről, érintve az ISS vörös lidérceit, a GRBAlpha műholdat, a NASA űrtávcsöveit, az ISS pályáját, és az űrben tartózkodó személyeket. Szó esik még a magyar megfigyelőprogramról is. Az epizód a Parallaxis Univerzum című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 07. 09..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Lidércek, pénzhiány, távcsövek és mesterlövész az űrben | Pál András | Sokolébresztő #213”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Pál András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Lidércek, pénzhiány, távcsövek és mesterlövész az űrben | Pál András | Sokolébresztő #213”?

Fő témái: űr, lidércek, pénzhiány, távcsövek, mesterlövész, iss.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Lidércek, pénzhiány, távcsövek és mesterlövész az űrben | Pál András | Sokolébresztő #213”?

Megjelenés: 2025. 07. 09.. Hossz: 50 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/parallaxis-univerzum/lidercek-penzhiany-tavcsovek-es-mesterlovesz-az-urben-pal-andras-sokolebreszto-2

Több epizód a Parallaxis Univerzum-ből