Parallaxis Univerzum

Már megint egy űrinváziós film | A Föld inváziója – Csata: Los Angeles (2011) | Parallaxis #125

· PT52M39S

Összefoglaló

A Parallaxis podcast legújabb epizódjában A Föld inváziója – Csata: Los Angeles (2011) című filmről beszélgetnek. A film egy tengerészgyalogos osztag harcát mutatja be a Földet lerohanó idegenek ellen Los Angeles romos utcáin.

Röviden

Műsor
Parallaxis Univerzum
Megjelenés
2025. 07. 16.
Hossz
53 perc
Témák
space invasion movie, the battle: los angeles
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tudományos és fantasztikus élményekre vágysz?

Akkor csapold be az öveket és lépj be hozzák a parallaxisba.

Üdvözlünk a Parallaxis univerzumban.

Figyelem, a műsorban spoilerek bukkanhatnak fel. 16 éven a luliak számára nem ajánlott.

Tudományos és fantasztikus élmények Gézával, aki mérnök, Miklóssal, aki fizikus, és Ádámmal, aki nem.

Ez itt a Parallaxis, az MD média tudományos és fantasztikus podcastje. [Zene] Sok szeretettel köszöntök mindenkit.

Ez itt a Parallaxis 125. része a nyári szünetben.

A mikrofonnál Horvát Ádám Tamás.

A tenger felől érkező földönkívüli lények mindent és mindenkit könyörtelenül elpusztítanak.

A katonák célja a túlélő kimentése és megtalálni az ellenség gyenge pontját.

Mai műsorunkban a Föld inváziója Csata Los Angeles című mozit vizsgáljuk elsősorban tudományos szempontból.

Na hát a filmben a földet idegen erők támadják meg, és a film azt mutatja be, hogy a katonai erők hogyan reagálnak egy ilyen támadásra.

Az invázió célja, hogy elfoglalják a földet, és a katonák igyekeznek minden tudományos és katonai eszközt bevetni a védekezéshez.

Hogyan láttátok a filmben bemutatott katonai stratégiát, és mennyire voltak életszerűek a katonai szituációk, akciók, és hogyan változott a taktika a film során szerintetek?

És nyilván ez nagy előny nekünk, hogy ennél a film kibeszélésénél van itt egy fegyverszakértő is.

Először is köszönöm, hogy újra itt lehetek.

És egyébként meg én már úgy látom, hogy te direkt ki akarsz cseszni velem, mert mindig olyan filmeket hozol, ahol leesnek valami földönkívülék a tengerbe.

Hát azért a parallaxisban nem annyira szokatlan, de ugye a Cloverfieldre gondolsz, amit a Screamcastben legutoljára veled kibeszéltünk.

Lehet, lehet úgy néz ki egyébként visszagondolva, tehát szerintem nagyon jól föl van építve a filmnek az eleje.

Addig, hogy ugye látjuk egy betekintünk a katonák életébe.

Nekem az tetszett például, hogy látjuk, hogy 24 órával ugye a bevetés előtt mik történtek, meg hogy vannak, honnan jönnek, miket csinálnak, futnak, szórakoznak, egy-kettő dolog kiderül az emberekről, és akkor utána így ez az eszkaláció szerintem jól föl van építve.

Hát utána már szerintem egy kicsit katyasz, de nem feltétlenül rossz, mert lehet, hogy ugyanez történik.

Tehát most csak gondoljunk bele, hogyha hirtelen jön, hogy támadás, akkor én nem hiszem el, hogy minden annyira szervezetten tud működni még az amerikai hadseregnél sem.

Tehát mindenképp káosz lesz egy ideig, és utána lehet, hogy kialakul egy rendszer, de ezt is jól mutatja be a film. tuti így indulna el, hogy hirtelen azt se tudja senki, hogy merre hány méter, meg merre van észak meg dél.

És ha már szóba hoztad a Cloverfieldet, igazából ezt a szituációt már láttuk sokszor itt a Parallaxis podcast által kibeszélt filmekben.

Ez a függetlenség napjától kezdve rengeteg, rengeteg ilyen science fiction foglalkozik az ilyen jellegű idegen inváziókkal, de azért olyan nagy különbséget nem érzek a felütésben, az azért eléggé egy kapta fa.

De alapvetően tele van hülyeséggel.

Én úgy tudom, hogy lehet, hogy ez az egyetlen valami, amihez hozzá tudok tenni a filmmel kapcsolatban.

Úgyhogy légyszi, akkor ezt meghagyom, csak hogy ezt majd úgy is kijavítasz.

Én ha jól tudom, akkor a Hubble az nem a földet nézi, hanem a földtől elfele van.

Elvileg az nem vette észre ezeket.

Na ez is furcsa, hogyha ennyire gyorsan jöttek, hogy ezt mondják is ben, hogy lelassítanak, mielőtt beesnének.

Tehát olyan, mintha lelassítanának, mielőtt a légkörbe érnének, hogy ne égjenek el, és utána is még mielőtt belecsapódnának a tengerbe, ott is lelassítanak.

Tehát erről is van szó valahogy.

És és ez nem tudom ezt majd Miki úgy is beszélni fog erről.

Nekem én nem értem, hogy miért nem látták.

Tehát minden film még a a Don't look is arról szól, hogy már látják egy ideje, és meg tudják jósolni, hogy hát ez be fog érkezni a földre. meg a Deep Impact is, meg az Armageddon is.

Függetlenség napja is úgy indul, hogy azért látják, hogy valami jön, meg árnyéka van, meg valami van.

Tehát én ezt egy kicsit furcsáltam a filmbe, és nekem ez f hiányom, hiányérzetem volt, hogy hogy így egyből jönnek és egyből ott vannak, és egyből és mindenhonnan és csak az amerikai nagyvárosok köré és csak oda. azért nem csak itt azért kiderül a film során, hogy itt azért nem csak Amerikára terjed ki ez a invázió, viszont akkor már ha így bedobtad ezt a tudománytalanságot, én is hadd dobjak egy tudománytalanságot még így be az elején, ami a film egy későbbi szakaszában hangzik csak el, amikor egy ilyen interjúhelyzetben, valami tév csatornában egy ilyen tudós azt mondja, hogy hát ugye nálunk milyen nagyon-nagyon sok víz van, és hogy mert ugye nekik a víz kell ezeknek a földönkívülieknek, hogy legalábbis az emberek így gondolják.

És hát tulajdonképpen nincs még egy ilyen bolygó az ismert világegyetemben, ahol ennyi víz lenne, de hát azért a világűrben elég sok víz van, és a itt a naprendszerünkben is van olyan bolygó, ahol vagyis Hold, ahol elég sok víz van.

Tehát ezek szeretnek amúgy gyilkolászni is.

Tehát, hogy konkrétan az Európán ugye a Jupiter egyik holdján, ott konkrétan több víz van folyékony harmázállapotban készen, mint a föld földön.

Tehát be se kellett volna jönni olyan mélyre a napnak a gravitációs potenciálvölgyébe.

Tehát energetikailag is kedvezőbb lett volna.

Tényleg több vizet találtak volna ott.

Még ölni se kellett volna ennyit.

Ugye nem tudhatjuk, hogy azt nem gyűjtötték már be előzőleg.

Tehát, hogy lehet, hogy ezeknek olyan rocsok üzemanyag kell, hogy amúgy ők már régen izé csontszárazra kiszipolyozták az Európát, meg az Enceláduszt, meg a Ganümédészt, meg a izé, értitek?

És akkor de hát még mindig kéne a NAT kell, ott van.

Azok is persze, ahogy mondjátok, elsősorban az amerikai városok meg hát, hogy ne kelljen messzire menni azért Los Angeles, és akkor az az ugye mindig mindig meg kell, hogy kapja, hogy azért mégis csak hát Hollywood is ott van, tehát akkor már Santa Monica bulvárdot ne bombázzák szét minden ilyen második filmben, azaz még se lehet, mert hát akkor izé nagyon jó kérdésem van, hogyha idejönne egy idegen civilizáció, akinek ez a célja, hogy hogy nagy teljesítményű szivattyúkkal kiszívni, az az óceánokból a vizet, és mondjuk elkezdene szivattyúzni Los Angeles mellett az a csendes óceánból.

Alapvetően ugye, hogyha víz az tudja fizikát, tehát akkor egy idő után átfolyna az Atlanti óceánból odav víz.

Tehát nem lenne értelme külön az Atlanti óceánt is szívni.

Elég lenne csak a csendes óceánt szívni.

Tehát aki már látott vizes edényt, közlekedő közlekedő edényt, akkor az ő az tudja, hogy az edének edények közlekednek.

De hát figyelj csak, hát most mindenbe nem lehet belekötni.

Hát ha egyszerre szívják több helyen ki, akkor azért mégis csak gyorsabban végeznek a leszívással, nem?

Tehát hogy biztos szívják azt az atlanti, indiai izé és úgy hamarabb hamarabb megtelik, vagy mit tudom én.

Több több tartályba kell gyűjteni.

Lokálisan nagyon sok vizet szívnának kiergó a földnek a tömeg pontja eltolódna.

Lehet, hogy ezért ilyen jó fejek, hogy úgy akarják csinálni, hogy ne legyen nagyon egyenetlen a földnek a tehetetlenségi nyomatékzora, és azért egyszerre 120 fokonként egyszerre három ponton szívják ki a vizet.

Nagyon de azért ezt nem láttuk, tehát azt azért mondjuk el, hogy nem nem.

De hát ha most ha abból indulnánk ki, hogy mit látunk, akkor tényleg csak a Géz, akkor mi itt hátradőlnénk az Ádámmal, és akkor azt az amerikai tengerész gyalogsággal kapcsolatos szakértést én örömmel meghallgatnám, és úgy örülök, hogy itt van Géza.

Tehát ez az egyetlen pozitívum, amit találtam a filmben, hogy á de jó, hogy ez tök jó, mert a Géza itt lesz, és akkor ez jó lesz.

Tehát ez merthogy merthogy tök jó, mert én őszintén szólva nem vagyok az ilyen nagy, tehát én nem vagyok egy nagy hadügyekért lelkesedő figura, és hát ez valójában ez ez egy ez ilyen katona kat mi ez?

Military science fiction vagy nem is tudom, hogy ezt hogy hívják ezt a műfajta.

Igen, ez inkább ilyen ilyen handicames verziójú, ilyen military footage.

Igen, ugyanez amúgy a Cloverfield is ez a ez a food footage.

Na most ugye én meg ugye tudjátok, én nem voltam benne abban a műsorban és én arról is most hallok először, úgyhogy én itt hallgatok nagyokat.

Ez egyébként nagyon igaz, habár ugye a Cloverfield esetében ott egy valóságos, vagy hát a film valóságában egy egy tényleg egy foci videóról szólt.

Itt viszont a stílusa a filmnek tényleg olyan volt egy egy ilyen kézikamerás már csak annyi hiányzott volna, hogy ott van egy stáb, akik forgatnak velük, mert tényleg a kameramozgásoktól kezdve a beállításokon át minden olyan volt, mintha ez egy ilyen Find footage film volt lett volna.

De egyébként itt az jutott közben asszem meg Jéz, hogy rám rám hárítottad ezt a felelősséget a filmmel kapcsolatban, de mind a Cloverfieldben való szereplést, mind ezben a műsorban való szereplést, te magad választottad ezt a filmet.

Szóval lehet, hogy itt itt egy mélyebb pszichológiai dolog van, és talán talán egy következő találkozásig gondolkodjál gondolkodjál rajta.

Hát ugye tengerész gyalogosokat látunk, ha már military.

És ez például nekem nagyon érdekes volt, hogy oké, oké, a tengerész gyalogosok azok egy nagyon nagyra becsült és nagyon, hogy mondjam, az amerikai kultúrában is egy megfelelő és elismert polcon vannak, de nem láttunk mást, nem láttunk katonaságot, hagyományos katonaságot, nem láttunk nemzeti gárdát, nem láttunk egy csomó olyan dolgot, a légierőt sem igazán nagyon láttuk. benne, ami azért úgy az amerikai military szistemnek eléggé fontos része, és csak a tengerész gyalogosokat láttuk.

Hát alapvetően szerintem ezt azért nem láttuk, mert ez róluk szól egyrészt, de ugyanakkor meg beszélnek arról, hogy nekik az a feladatuk, hogyha el kellett jutnuk val jutniuk valamelyik valami rendőrs rendőrállomáshoz, ilyen kimenekítés kimenekítés.

És hogyha kimen kítik a civileket, akkor szőnyeg bombázni kezd a légierő.

Ugye ez volt az elején, hogy nekem egyébként egész ötletem ez volt, tehát amikor így néztem is a filmet az elején, hogy hogy ugye ez az amerikai ötlet, hogy atomot a bestiáknak, tehát itt már nem szabadott volna megvárni, hogy hogy az utolsó, tehát hogy Los Angeles is elvesze meg minden nagyobb város.

Hát már meg kellett volna atomozni őket már a tengerben.

Őnekik az a feladatuk, hogy minél kevesebb civil változat legyen, ugye, és ezért mennek.

Na most ez nekem is furcsa, hogy nem nagyon látunk légierőt a filmen, de szerintem ez a ez inkább a found footage miatt.

Tehát tényleg azt látod, amit ők láthattak.

Tehát az elején volt egy-kettő ilyen híradás jellegű bevágás, de utána szinte már csak hát meg aztán eljutottak Szanta Mónikába vagy hova, a régi bázishoz megdöbbentve tapasztalták, hogy ja, azért nem jöttek meg a bombázók, merthogy ugye az egész légitámaszpontot céljel bombázták már az alienek.

És akkor végül az Edwards Airforce Base ugye jön át a a a rakétákat kibocsátó ugye régi támadás a legvégén a De az is az is Kaliforniában van ugye az Edwards, úgyhogy úgy látszik az azért talpon maradt, de hát nagyon úgy tűnik, de itt tényleg ilyen csak ilyen félmondatokból lehet rekonstruálni.

Nyilván nem voltak hülyék azért ilyenek se, és akkor az elsők között az összes légi támaszpontot így kipicsázták már korábban, gondolom.

Igen, csak az elején meg pont arról beszél az az emberke, a vezetőjük, hogy nincsen légierejük.

Tehát, hogy konkrétan ezek kimásznak a hajójukból, ami beesik a tengerbe, és csak földön mennek, és akkor utána föltűnik nekik, hogy hát azért vannak itt drónok is, meg vannak az égbe is.

Tehát ez, amint mondtam az elején, tehát hogy látszik, hogy valamit gondolunk, aztán mégsem.

De milyen űrutazó faj már eleve az, ami leesik a tengerbe, és aztán a szárazföldön totyog, és na az egész film alatt tulajdonképpen egy számítógépes játékot játszottunk, egy klasszikus ilyen FPS számítógépes játékok forgatókönyvét, egy végén egy boss fighttal, meg egy meg előtte még egy kevésbé erős boss fighttal egybekötve.

És ugye ott itt a végkifejl az volt, hogy lerombolták azt a tornyot, ami vagy azt a szerkezetet, ami ezeket a drónokat működtette, irányította, ellátta energiával.

És szerintem ide vezethető vissza a filmnek ugyan nem kifejtett, de ha belegondoltok logikus mozzanata, hogy mikor leérkeztek, akkor idő kellett ahhoz, hogy megépítsék ezeket a tornyokat, vagy most nem nem tudom, nem emlékszem a hogy hívták a a filmben őket, amik irányították ezeket a drónokat.

Nem az volt, hogy nincs légierejük ezeknek a inváziós erőknek, hanem inkább arról volt szó, hogy még idő kellett még kiépítik a hétfőállásokat.

Ebből is látszik, hogy nem nagyon voltak az elején felkészülve.

Tehát a tengerész gyalorság nem volt felkészülve, mert hogyha megnézitek, amikor odaérnek a első helyszínre, az is tehát szerintem ez elég amatőrség, hogy csak így mindenki menekül kifele, és akkor ők befele mennek, és simán belesétáltak egy csapdába, mindenhol ilyen köd volt, nem láttak semmit, és akkor simán a háztetőkre elkezdtek rájuk lőni ezek a lények, akik alapvetően ugye sokkal jobban láttak meg.

Előnyük volt az emberekhez képest.

És ott egyébként van az a rész, ami nekem egyébként megint csak tetszett, amikor van ez az úgynevezett, aiszem a Imlevez katona, az a fiatal srác, aki még nincs 18, és az elején mondják, hogy az szülői beleegyezéssel lett tengerész gyalogos.

És akkor ő ő őt ugye egyedül megy, és akkor a végén sikerül hát ugye mögötte van, rálő hármat, az beesik a medencébe, és akkor odajönnek öten, megint kijön, és akkor lövik egy tár lőszert, belelőnek és akkor végül sikerül megölni ezt az űrlénykét.

Hát nem annyira hatásos, tehát ebből is látszik, hogy nem nem tudják, hogy hova kell lőni.

Tehát össze-vissza lőnek, és és ne nekem…

Említett entitások

Témák

  • space invasion movie
  • the battle: los angeles

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Már megint egy űrinváziós film | A Föld inváziója – Csata: Los Angeles (2011) | Parallaxis #125”

Miről szól ez az epizód: „Már megint egy űrinváziós film | A Föld inváziója – Csata: Los Angeles (2011) | Parallaxis #125”?

A Parallaxis podcast legújabb epizódjában A Föld inváziója – Csata: Los Angeles (2011) című filmről beszélgetnek. A film egy tengerészgyalogos osztag harcát mutatja be a Földet lerohanó idegenek ellen Los Angeles romos utcáin. Az epizód a Parallaxis Univerzum című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 07. 16..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Már megint egy űrinváziós film | A Föld inváziója – Csata: Los Angeles (2011) | Parallaxis #125”?

Fő témái: space invasion movie, the battle: los angeles.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Már megint egy űrinváziós film | A Föld inváziója – Csata: Los Angeles (2011) | Parallaxis #125”?

Megjelenés: 2025. 07. 16.. Hossz: 53 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/parallaxis-univerzum/mar-megint-egy-urinvazios-film-a-fold-invazioja-csata-los-angeles-2011-parallaxi

Több epizód a Parallaxis Univerzum-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból