Parallaxis Univerzum

Repülnek az űrben egy rohadt nagy bolygóval | A vándorló Föld (2019) | Parallaxis #133

· PT41M39S

Összefoglaló

Ebben a Parallaxis Univerzum epizódban a 2019-es A vándorló Föld című filmet tárgyalják. A film arról szól, hogy az emberiség a haldokló Nap elől egy bolygóközi utazásra indul a Földdel, ami komoly tudományos, erkölcsi és érzelmi kihívásokat vet fel.

Röviden

Műsor
Parallaxis Univerzum
Megjelenés
2025. 11. 05.
Hossz
42 perc
Témák
a vándorló föld, science fiction, space travel
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tudományos és fantasztikus élményekre vágysz? >> Akkor csapold be az öveket és lépj be hozzák a parallaxisba. >> Üdvözlünk a Paralaxis univerzumban. >> Figyelem, a műsorban spoilerek bukkanhatnak fel. 18 éven aluliak számára nem ajánlott. >> Az MD média bemutatja.

Tudományos és fantasztikus élmények Gergővel, aki mérnök, Miklóssal, aki fizikus, és Ádámmal, aki nem.

Ez itt a Parallaxis, az MDIA tudományos és fantasztikus podcastje. [Zene] >> Sok szeretettel köszöntök mindenkit.

Ez itt a Paraalalaxis 133. része a mikrofonnál Horvát Ádám Tamás.

A napldokló stádiumba lépett, emiatt pedig az emberiség kénytelen gigászi hajtóműveket szerelnie a Földre, hogy elhagyja a naprendszert.

Mai filmünk nemcsak egy látványfilm, hanem egy korszakhatárt is jelöl a keleti és a nyugati science fiction kapcsolatában.

Ezúttal a világhírű háromtest probléma szerzője, a kínai skifi megújítójaként ismert Liot, Sen azonos című regénye alapján készült a vándorló.

Ezt elmondom újra, >> mert cisin, nem? >> Most nézem ipajelekkel, de mindegy, te úgy is tudod. >> Ez ú csak nem azt nem tudom, hanem utána az azonos című regényt kimondani. >> M legegyszerűbb szokba bukik bele. >> Igen, igen, igen.

Ádámnak a nehéz dolgok könnyen mennek. >> Múltkor is a posztindusztri azt ki tudta mondani, utána meg a filmet használ.

És akkor utána valami ilyesmit kellett mondani, hogy Hokedli vagy Billy, vagy nem tudom, és akkor abba tölt bele a bicskája.

Igen. >> Ezúttal a világhírű három test probléma szerzője, a kínai skifi megújítójaként ismert Liot Sin azonos című regénye alapján készült, a Vándorló Föld című filmet elemezzük.

Elsősorban tudományos szempontból Szarka Gergővel Niha Gergő, >> De >> és Vince Miklóssal Nihau Miklós. >> Sziasztok.

A film elegánsan átugorja ennek magyarázatát, de kezdjük talán azzal röviden, hogy mi történik pontosan a jelenleg nagyjából az élete felénél járó központi csillagunkkal, úgy, hogy erre a folyamatra a valóságban még úgy 5 milliárd évet kéne várnunk.

És miért történik ez több 100 millió év helyett ilyen meglehetősen gyorsan, hogy azonnal menekülnünk kell a naprendszerből?

Avib barátunk megmondta, hogy ahhoz nem kell igazából megvárni az igazi nagyon nagy felfúvódást, hogy elakhatatlanná váljon a Föld.

Tehát lehet, hogy ahhoz nem kell 5 milliárd évet várni, csak mondjuk 1 milliárd év az már elég ahhoz, hogy a Vénusznál sokkal borzasztóbb helyé váljon a Föld.

Ugye tény, hogy a a Napocska nem egyik napról a másikra lép át a Vörös-óriás fázisba.

A nap ez egy tisztességes fősorozatbeli csillag. azért hívják fő sorozatnak, mert ezt nagyon sok csillagon lehet tanulmányozni ezt az életutat.

Úgyhogy persze annak ellenére, hogy nem tudjuk megjósulni, hogy mikor mit fog művelni a nap, de azért sok csillagot láttak már a csillagászok különböző életfázisokban, és abból jól lehet rekonstruálni, hogy egy ilyen sárga vagy szokták csúfolni ezt a G2 szinkosztályba tartozó ilyen gyanús kis közepes csillagot, mint ami a nap, hogy hogy ez hogy fogja végezni. azért nem mindig hiszem el, amikor ők olyan pontosra mondják, most az mikor 5 milliárd év múlva, lehet, hogy az csak 4,s fél, ugye?

Tehát, hogy azért vannak itt azért errorbárók.

Én azt hiszem, hogy azért még nagyon sok dolguk van a napfizikusoknak, hogy mindent megértsenek, ami ott van.

És a naptevékenység előrejelzése az amúgy is tehát a rövidebb élecskávánkon is egy elég érdekes kérdés, hogy sima napfolciklusok, hogy most éppen erős lesz-e a naptevékenység, vagy vagy kicsi, mikor lesznek napviharok, miért volt a maunder minimum, mit tudom én.

Szóval a nap működésével kapcsolatban sok mindent nem értünk.

Azt persze én se gondolom, hogy ebbe nagyon beleférne az, hogy a földet lakhatatlanná akarja tenni így 1 milliárd éven belül, de nem ez a legnagyobb ilyen lódítása ennek a science fictionnek.

Úgyhogy összességében emiatt nem bántanám a Liu Missint vagy micsoda minden szót te tudod a helyes tisztességes mandarin kiejtést szóval hogy a szerzőt >> jó >> a film elején egyébként említ egy jelenséget bár hogy nagyon részletesen nem fejti ki ez a helium flash ennek nem találtam mi lehet a magyar megfelelőj ez ugye egy elszaladult nukleáris fúziós hatás elvileg ugye vörös óriásoknál jelenhet meg olyan nagyon nem kerül rá sor a filmbe hogy ezzel foglalkozzunk ez csak a kiinduló állapot. >> Azért ott álljunk meg, hogy ez mekkora ötlet, hogy a Földet kéne elvinni egy másik naprendszerbe.

És most azért azért is kérdezek vissza, mert ti végtelen sok science fictiont láttatok, én pedig egy kő alatt élek.

Tehát azt tudom, hogy az már vernél megvolt, hogy az emberek ágyúyókkal ki akarták egyenesíteni a föld tengelyét, hogy ne legyenek évszakok meg izé, mindenhol idő legyen.

Ugyanazok az ágyú ágyúöntő emberek, akik a Kolumbiádot öntötték, amivel a Holdba lőtték. ugye az utazás a Holdba ágyúgolyó utasait.

Na ugyanazok az emberek egy másik regényben azzal foglalkoztak, hogy világfelfordulás assiszem a regény címe magyarul, hogy két ágyút odarakt egymással párhuzamosan és vízszintesen, de ellentétes irányba.

Tehát a föld két ellenkező oldala egyszerre elsütötték, hogy puff kiegyenesítsék a Föld tengelyét, hogy ezek az idegesítő évszakok ne legyenek már.

Tehát, hogy ilyen brutális bolygómérnöki projectek már előjönnek Vernénél 19. században.

De tudtok-e ilyenről máshol, hogy elviszik a földet máshova, az egész föld lesz a az űrhajó?

Ilyen nem rémlik, de idén néztünk egy filmet, ami egy kicsit hasonló volt a Valerián, amikor a hatalmasra nőtt, kis bolygó méretűre nőtt űrállomást indítják útnak.

Az is egy ilyen bolygóköltöztető projekt volt, de olyan, amikor magát a földet ilyen ilyen nem rémlik.

De egyébként ha eltekintünk attól, hogy ez mekkora hülyeség és mennyire lehetetlen filmnek, az tök jó pofa volt ez egy ilyen kiinduló ötletnek. >> És szerintem nagyon jó az ötlet.

Nem is vártunk mást egyébként az eredeti novella írójától és persze ezt ehhez a podcasthoz találták ki, tehát az is egy zseni volt, aki betette a műsortervbe, merthogy ez annyi lehetőséget ad arra, hogy tudományos dolgokról beszéljünk, hogy tényleg mi lenne a földdel, ha elvinnénk a pályájáról meg mit tudom én.

Tehát hogy hogy azért itt nagyon nagyon gazdag témaköröket lehet körbejárni.

Rengeteg minden történik a filmben.

Még válogatnunk is kell, mert mert annyi az esemény, hogy nem is fér bele még a patronálói változatban sem. >> Ki más is lehetne erre képes, hogy hatalmas hajtóművekkel elhagyjuk a naprendszert, mint a kínai népköztársaság és a kínai kommunista párt? >> Kommunizmus riadó. egyébként valószínűleg ez ilyen kommunista blokk itt most a parallaxisban, hogy előző adásban egy szovjet filmet, most egy kínai filmet elemzünk, de nem baj, mert ezt legalább tudtam nézni eredeti nyelven. >> Két hét múlva egy kubai science fiction került erítékre.

Meg egy jó észak-koreai skifika medé még belefér szerintem. >> Basszus, az kéne. >> Hú, de néz oda vissza. >> Az Északkorában van science fiction.

Nem tudok róla. >> És akkorában van film. >> Van film.

Természetesen mindegyik a nagy Kimir szent és leszármazottjait dicsőíti. >> De mekkora királyság lenne így Kimirszen letéríti a bolygót a pályájáról, hogy megmentse a hold ráuand a földre és egy pörgőrúgással kirúgja a naprendszerből.

Igazából, ha ez észak-koreai film lenne, tudjátok, van az a mém, amikor így valamit egy másodpercben történik, és rögtön ki van írva, hogy kirendezte. elrendeli a napnak, hogy működjön >> és muks. >> Az első jelenetet így látom magam előtt egyébként, ahogy Kim Jsongun megjelenik a helyszínen, megtekinti a katasztrófát, és a háttérben ilyen tányersapkás sürgékzete ennek bármit, amit van. >> Szóval a filmben az emberiség hatalmas hajtóműveket épít a föld felszínén és belsejében, hogy a nap pusztulása elől kimenekítse bolygónkat.

Ehhez először lelassítják a forgást, majd megváltoztatják a pályát, és elindítják a Földet a csillagközi térfele.

Mekkora energiára és tolóerőre lenne szükség, hogy a földet ténylegesen elmozdítsuk a pályájáról? >> Akkor erre, hogy nekem is ez jutott eszembe, mint Miklósnak, hogy mi a rossabb életért nem az emberiséget menti ki a bolygóról való máshova. >> Jó, de a bolygó üzemanyagtartályként is működik, tehát rögtön meg is védem.

És ne felejtsétek el azt a tényt, hogy mielőtt ez megtörténne, tehát felgyorsítanák a bolygót, hogy elhagyja a nap szökési sebességén, előtte még az egyenlítő mentén felállított ilyen kormánymotorokkal, vagy kormányhajtóművekkel megállítják a Föld forgását.

Márm Superman 2-i magasságokba tör a film ezen a ponton.

Bár ezt nem mutatják meg nekünk, de ezt lehet tudni. pedig milyen hasznos, hogy a földön önmagában forog, mint a lövedéknek, ahogy húzogás kell a csövével, hogy perdületet kapjon, és ugye megemelje, hát a föld meg rögtön magától mozog.

Hát ez mennyivel praktikusabb lenne? >> De Ádámnak voltak ilyen konkrét kérdései, ilyen energia meg ilyenek, ugye? >> Igen.

Számoljátok ki, mert kikérdezzük itt a végén. >> Jelenleg a Föld az olyan nagyjából 30 km/ másodpercel kering a nap körül, ugye?

És ez a nagyjából körpályán, tehát ez a körpályasebesség. >> Tömegét vegyük 6 x 10 a 24-en kogramnak. >> Az az ökölszabály, hogy a szökési sebesség az a körpályasebességnek a gyökketőszöröse.

Na és szerintetek mennyi a 30-nak a gyökető xzöröse? 42.

Tehát ha kerekitan nem kell, akkor inkább 42,43.

Na lényeg az, hogy ennyi km/ másodpercre kéne a 30 km/cről felbocsátani a földet, hogyha el akarnánk hagyatni vele a naprendszert.

Azonban tegyük rögtön hozzá, hogy itt nem ez a terv nem szarral gurigázik a science fiction szerzőnk, hanem a Föld azért indul el a Jupiter felé, amiből a Cóesz lesz, merthogy egy hintamanővert akar végezni a Föld a Jupiter mellett, ahogy ezt az űrszák is szokták csinálni, amikor elhagyni tervezik a naprendszert.

A Pioneer, a Voyager és a New Horizons űrszondák is, minen olyan, ami elhagyta a naprendszert, az kivétel nélkül azt csinálta, hogy úgy nyert még extra sebességet, hogy elrepült a Jupiter mellett és nem esett rá a Jupiterre, mert nem léptek föl tökérthetetlen gravitációs anomáliák, mint a filmben, hanem egyszerűen csak elrepült a Jupiterhez közel, vutty.

Ezzel irányt váltott és sebességet nyert, felgyorsult, mert ráesett volna a Jupiterre, de azért mellé volt irányozva ez a hintamanőver lényege.

És akkor felgyorsulva elzúgott mellette és irányt váltott.

Lényegesen tovább gyorsította őket.

Tehát valójában én azt értettem meg a filmben, hogy ez a nem is tudom 40000 vagy nem 12000 nem, de szóval ez a rengeteg egész északi féltekét beborító sok-sok hajtómű.

Mondjuk persze nyilván Kína a világközepe, ez egyértelmű.

Tehát eleve ugye a csonka azt jelenti, hogy középső birodalom vagy micsoda.

Tehát az mindig is a világ közepen voltak persze onnan nézve.

És a főhajtómű is ott van, tehát azt Shanghájba kell menni vagy hova beröffenteni a főhajtóműve, amikor nem működik.

De az nem elég önmagában a gyorsítás arra, hogy elhagyja a naprendszert, hanem be van tervezve a jupiteres intamanővel is, és akkor úgy rendülnének tovább a proxima felé feltehetőleg. >> Mondjuk valahogy megállítottuk a föld forgását.

Mennyi energiára van szükség ahhoz, hogy elhagyjuk a körpályát? >> Jó, hát igen, mi én elmondtam a sebességet most.

Te konkrétan tényleg valami Zsulban számolt értékre váltsz, akkor viszont visszaadom a szót a tanult kollégának, mert most már megmondtam a sebességkülönbséget.

Akkor ezek szerint ugye olyan 12 km/ másodperces sebéget adunk be, és akkor azt kell beletenni az 1-2 MV négyetbe.

Tanult kollégánk elmondta a földtömegét.

Ezt én nem mertem megsaccolni, de akkor mindjárt kiszámoljuk, mert Ádám tényleg hallani akarja, és meg is érdemli a helyes választ.

Ez egy gagyi számológép, úgyhogy konkrétan be kell írnom 240-át.

Körülbelül ez 4000 milliárdszoros az emberiség éves energiafelhasználásának az a teljesítmény, amire szüksége van. 4000 milliárd szorosa. >> Nagyjából 80 napnyi napsugárzási teljesítményre van szükség. >> Mennyi cicás videót tudna ebből az éjjel jelőállítani? >> Zsulban is meg tudom mondani.

Ez 6 x 10 a 20-on Zsul nagyságrend.

Jó, hát nézd, ugye ezek a felfoghatatlan nagyságrendek, tehát még így is felfoghatatlan, hogy elmondod, hogy emberiségfogyasztásba, mert még már az a szám is akkora, hogy még el tudnám képzelni az emberiség fogyasztását, még azt a szorzót sem tudom elképzelni.

Nem tudom, felmerül a kérdés, hogy ez-e a legjobb módszer.

Fel kellett volna robbantani a francba az egészet, nem?

Tehát Orion űrhajókalandjai módszer.

Tehát hogyha már az egész, ha már úgy is telerakjuk fúziós hajtóművekkel az egészet, akkor az emberiséget, akiket úgy is leköltöztetjük ő a föld felszíne alá, márpedig leköltöztetjük, mert aztán ugye nagyon sokáig lesztek nagyon sötétben, tehát hogy eleve hosszú távra kell berendezkedni, mert így is évszázadokig fog tartani, vagy évezredekig, amíg odaérnek. >> 2500 év >> évezredekig tart, míg odaérnek a négy 4,2 fényévnyére levő legközelebbi csillaghoz.

Miért nem az van, hogy bazi nagy bombákat robbantunk mögötte?

Lehet, hogy hatékonyabbá energiaátadás lenne, de természetesen meg se nyekkenne a föld.

Tehát az a vicc. olyan mennyiségű energiáról beszélünk, hogy na cs amit az Ádám megfogalmazott, de akkor attól még nem tudjuk elképzelni, hogy induljuk el a másik irányból, hogy változtatott-e bármit a Föld pályáján, mondjuk az eddig felrobbantott lehető legnagyobb hidrogénbomba és természetesen semmit, tehát méretű méretben kimutathatatlan mennyiséget se. >> De ha mondjuk egyszerre ugranánk az északi féltekén.

Ez ilyen feladatokat feladtunk már egyébként.

Csak olyan feladatot is feladtak korábban a az ortoi fizikaversenyen, hogyha mindenki áttérne jobboldali közlekedésre, akkor mennyivel változna a föld perdülete?

Pikoszekundumok asszem a válasz.

Mellékesen akartam beszúrni, hogy nem nem mondtam hülyeséget a föld tömegére, tehát hogy azt nem kell kivágni.

Említett entitások

Témák

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Repülnek az űrben egy rohadt nagy bolygóval | A vándorló Föld (2019) | Parallaxis #133”

Miről szól ez az epizód: „Repülnek az űrben egy rohadt nagy bolygóval | A vándorló Föld (2019) | Parallaxis #133”?

Ebben a Parallaxis Univerzum epizódban a 2019-es A vándorló Föld című filmet tárgyalják. A film arról szól, hogy az emberiség a haldokló Nap elől egy bolygóközi utazásra indul a Földdel, ami komoly tudományos, erkölcsi és érzelmi kihívásokat vet fel. Az epizód a Parallaxis Univerzum című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 05..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Repülnek az űrben egy rohadt nagy bolygóval | A vándorló Föld (2019) | Parallaxis #133”?

Fő témái: a vándorló föld, science fiction, space travel.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Repülnek az űrben egy rohadt nagy bolygóval | A vándorló Föld (2019) | Parallaxis #133”?

Megjelenés: 2025. 11. 05.. Hossz: 42 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/parallaxis-univerzum/repulnek-az-urben-egy-rohadt-nagy-bolygoval-a-vandorlo-fold-2019-parallaxis-133

Több epizód a Parallaxis Univerzum-ből