Parallaxis Univerzum

Szeleburdi űrvakáció | Lost in Space – Elveszve az űrben (1998) | Parallaxis #129

· PT46M45S

Összefoglaló

A Parallaxis Univerzum podcast ezen epizódja a Lost in Space – Elveszve az űrben (1998) című filmet tárgyalja. A filmben a Robinson család egy űrbéli küldetés során elszakad, és elveszik az űr végtelenjében.

Röviden

Műsor
Parallaxis Univerzum
Megjelenés
2025. 09. 10.
Hossz
47 perc
Témák
sci-fi, space exploration, family adventure
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tudományos és fantasztikus élményekre vágysz, >> akkor csapold be az öveket és lépj be hozzák a parallaxisba. >> Üdvözlünk a Paralaxis univerzumban. >> Figyelem, a műsorban spoilerek bukkanhatnak fel. 16 éven a luliak számára nem ajánlott. >> Az MD média bemutatja.

Tudományos és fantasztikus élmények Gergővel, aki mérnök, Miklóssal, aki fizikus, és Ádámmal, aki nem.

Ez itt a Parallaxis, az MD média tudományos és fantasztikus podcastje. [Zene] >> Sok szeretettel köszöntök mindenkit.

Ez itt a Parallaxis 129. része a nyári szünetben.

A mikrofonnál Horvát Ádám Tamás.

Mai filmünk egy családi űrkaland az űrben.

Kicsit eltévednek, jönnek az űrpókok, időhkok, és közben kiderül, hogy egy hajóban evezel az univerzum egyik legveszélyesebb lényével.

Ezúttal az 1998-as Lostin Space elveszve az űrben című mozit vizsgáljuk elsősorban tudományos szempontból Szarka Gergővel.

Szia Gergő. >> Sziasztok. >> És Vince Miklóssal.

Mielőtt még belekezdenénk a mai filmünk elemzésébe, szeretném megköszönni minden hallgatónknak az adományokat, és nem különben azt a sok-sok bíztató üzenetet, amit küldtetek nekünk a Parallaxis univerzum megmentésével kapcsolatos adománygyűjtő kampányunk során.

És akkor forduljunk rá erre a csodálatos családi űrkalandra, ami bár trilógiának készül, de sosem folytatták, mivel mind nézői, mind kritikai oldalon, kritikán aluli teljesítmény nyújtott.

Az 1965-ben készült népszerű Skifiorozat 1998-as filmváltozata egyébként a NASA közreműködésével készült.

Hogy mennyire látszik ez a filen, az kiderül majd mai adásunkból, de zárójelben ezen a ponton viszont fontos megjegyezni, hogy a történetet a Netflix 2018-ban sorozatként újráélesztett modernkori újragondolása remekül sikerült, és jó magam is nagy örömmel néztem akkoriban Robinsonic űrkalandját a streaming szolgáltatón.

Ebben a meglehetősen gyatra castingot, színészi játékot és rendezést magáak tudható film első etapjában megkapjuk a szájbarágos történetet, hogy a Robinson család az Alfa Prime bolygóra indul, ami fényévekre van a Földtől, mert bolygónk a 2050-es évek végére igencsak elhasználódik, és belátható időn belül már nem tudja eltartani az emberiséget.

És akkor ezen a ponton hagyom, hogy kiventiláljátok magatokból mindazt, amit ennek az alkotásnak a megnézése okozott számotokra, és beszéljünk néhány szóban a filmesztétikai dolgokról. >> Kénytelenek vagyunk, ha ha nem akarjuk, akkor is muszáj.

Pont mondtam adás előtt megfogadtam, hogy én nem fogok nem fogok rentelni, nem fogom a filmet lehúzni.

Belegondoltam, hogy mindig van valaki, akinek ez a kedvenc filmje, vagy nem akarok senkibe belegyalogolni, hogyha neki ez tetszett, >> mert hogy mondjuk gyerek volt az illetőd, akkor is, ha mai fejel azt gondolná, hogy szar, érted?

Lehet, hogy akkor látta a moziban, és ez volt az első mozi érménye, és Joey Tribiani is benne volt.

És akkor ezért >> a saját magátalakító Joey Tribi, merthogy emlékeztek a a jó barátokban néha láttuk őt, hogy milyen, amikor szerepel abba a sorozatba, abba az orvos sorozatba. >> Életünk napjai.

Ebben a filmben olyan volt, tehát hogy tényleg nem Blan, hanem Joy Tribiani játszotta itt a itt a >> de Met Blan gyakorlatilag az ő karrierje arra épül, hogy ő neki ez az egy karaktere van, és minden filmben és sorozatban, a saját sorozatában, és gyakorlatilag ugyanezt az egy karaktert hozza.

Itt egyébként ez a az az időszak volt, amikor még úgy gondolták, ez az 1998-as időszak, amikor úgy gondolták a ott Amerikában, hogy jó ötlet a a különböző ilyen jó barátokban népszerűvé vált színészeket szerepeltetni hollywoodi nagy költségvetésű mozifilmekben.

Ugye szegény megboldogult Matthw Perry is megkapta a Bérgyilkos a szomszédom szerepét, amiben hát ugyanúgy nem tudott azért annyira brillírozni, mint a jó barátok című sorozatban.

És hát ez Metl Blanra is a jellemző, tehát ő is, ahogy mondtam, ugyanazt a szerepet játsza.

És ha már így van, aki amúgy még nyilván befutott azért ezekben a romantikus végjátékokban, mondjuk Jennifer Eniston, ő is ugyanazt a szerepet játssza minden egyes filmjében, csak mondjuk máshogy hívják, vagy más a karaktertörténet. >> Igen.

De azért van egy méltatlanul alulértékelt dolog, ami a leg 1990-esebb dolog a világon.

Itt is csak szeretettel ajánlom mindenkinek, mert YouTube-on is fönn van.

Ezt annak idején CD-n és videó kazettán is terjesztették.

Ez Jennifer Aniston és a megboldogult Matthew Perry bemutatják a Windows 95-öt >> ugye izé videóká.

Hát szerintem az valami tökéletes.

Tehát hogyha valaki igazi retro nosztalgiára vágyik, akkor >> mindenesetre ki többet akar tudni erről a korszakról, a 90-es évekről tudom ajánlani Francisz Fukui későbbi cikkét a filmtörténelem vége címmel.

Azt hittem, azt fogjátok mondani, hogy a retrozabálókban vagy valami izében volt már egy rész erről a Windows 95 isról vagy ilyesmi.

És de nem nem de még lehet >> essünk túl rajta.

Tehát Igen. >> Jaj, tehát kerülgetni próbáljuk.

Mondtad, hogy az elefánt a szobában tényleg igyekeztünk mindent megtenni.

Engem azóta fúrja az oldalam, hogy ezt bemondta Ádám.

Bár tudom, hogy most megint felrúgom a szerkesztéselveket, de eleve annyira jól esett, hogy Ádám, amikor szeptember 1jén vesszük föl ezt az adást, azért nem gulisz titok.

És akkor és ugye még ráadásul mire kijön, az még egy hét és akkor az Ádám azt mondja, hogy a nyári szünet.

Tehát annyira jó volt, hogy hogy a paralalaxisban még nyári szünet van.

Tehát ez önmagában tök jól esett.

És >> meremist, mert bocsánat, mert mi egyetemisták vagyunk, és hát az egyetem az majd később kezd. >> Így van.

A jövő De de de jövő héten hát 8-ától mi már tanítunk azér >> de azért mert most beiratkozási illetve nálunk feliratkozási időszak van >> amint azt az Ádám nagyon jól tudja az eltént tanítás van ha nem akkor mondom hogy 8-ától az eltén tanítás van >> informáltak már a dologról >> jó jól van oké a lényeg igen, ez egy feldolgozás egész pontosan egy remake. 65-től 68-ig futott az eredeti sorozat.

Jól emlékszem, hogy a CBS készítette a Nem a Paramont. >> Paramont az egy filmstúdió volt a 60-as években.

Meg is mondom, kialakítot kialakított a Cukor Adolf, aki Richérről származott Magyarországról és később tört be a TV izébe a Paramont Picture.

Paramont József. >> Paramond József Szentgot hátról.

De ehelyett Richérről, mint Richard Richerő, CBS >> CBS.

Igen. >> Akkor jól emlékeztem.

Igen. >> De amúgy 20 Century Fox produkció. >> A 20th Century Foxot is egy magyar alapította, a Freed vagy Fuxs Wilmos.

Csak ő assassiszem Tolcsvárról származott, nem Richérről, mint a cukor Adolf.

Kedves gyerekek, ennyit ennyi.

Ennyit tudok elmondani Hollywoodról. >> Eredetileg 65-68 között ment a CBS-en a Lost in Space.

Ez a Star Trek az eredeti sorozatnak a a korszaka, tehát nagyjából együtősek. >> Bocsássatok meg, nem akarom belétani a szót, de már köz abszolút, de majd körülbelül 10 percre beszélünk, és ez nem a viem.

Ti most ventilláljátok ki magatokból azt, ami nem tetszett ebben a filmben, mert utána rátérünk a tudományra, mert a kedves hallgatók a jobbra nyilat már nem győzik nyomogatni, hogy elérjünk a tudományhoz. >> Így van.

Azért beszélek ilyen vontatottan az egészről, mert próbáltam tartani magamat ahhoz, amit az elején mondtam, hogy nem akarok belegyalogolni. >> Az Ádám már ezt rég kivágta a nagyját, ne helyes.

Ez a film egy rakás szar volt.

Egy borzalmasan rossz remake volt.

Fel nem fogta a készítő, hogy mi az eredeti mű, amit feldolgoz.

Fogalma nem volt arról a forgatókönyvírónak, hogy miről szólt a az eredeti sorozat, hogy abból mi történt.

Kapott egy listát nevekkel, hogy ezek voltak a szereplők, meg egy-egy fotót, hogy így néztek ki.

Nessőrek, csináljál egy űrpókas izét, űrben robbangatóst.

Iszonyat klisés, mindent, minden.

Á, amúgy meg kell, hogy egy kicsit védjem akival GSm, aki amúgy írta ezt a filmet most már a modernkori Starak egyik atya, egyik gondozója, és beletanult a szakmába.

Hát kellett látod lépésről lépésre, step by step kellett neki ez is.

Viszont azért hasonlított a második robot például az eredeti film robotjára, mert az ugyanaz a robot volt. >> Én is tanultam valamit, >> de majd a mikroból később beszélgetünk.

Na, Miklós, neked filmesztétikai szempontból? filmesztétika.

Esztétikai szempontból én azt azt élveztem, hogy kinézett a film, mert annyira egy 90-es évekbeli videójátékban tudtam magam érezni, hogy szinte most mai fejel már olyan, mintha direkt lett volna, de persze nem, hanem 1998-ban ez volt a CGI-nak a csimborasszója valószínűleg. >> Nem, nem vagy nem tudom.

Nem, tehát ez már akkor is olyan volt.

Igen, igen, igen. >> Oké, oké, oké.

De mindenesetre így most ilyen kellemesnek tűnt a kinézete a filmnek ilyen értelemben.

Oké, tudtam, hogy ez valaminek a remakeje volt.

Én nem ismertem a 65-68 közöttit sem az újabb Netflixest, amiről mondtad, hogy szeretted.

Ezért aztán én kizárólag önmagában tudtam elemezni ezt így mindenféle esztétikai és tudományos szempontból.

Összességében mondom, nekem elvitte a Joey Tribiáni önmagában, hogy ott van és tudtam rajta röhögni és persze egy percig nem tudtam komolyan venni az egész filmet, meg tök unalmas volt, meg volt, hogy bele is aludtam, de ezt leszámítva nem akart ennél több lenni ez a filmát, hogy egyébként szeretett volna az Akiva Akiva, mit tudom én mi.

Goldsteiner vagy mit. >> Ja, az igen, igen. >> De ne húzzuk nála is ki a gyufát, mint Roland Merichnél.

Nem, semmiképp sem, hiszen ugye láttad, hogy beletanult az összességében a filmmel esztétikai szempontból nem volt nagy bajom, tudományos szempontból meg mindjárt jól kibontjuk. >> És ez amúgy 98-as a függetlenség napja, és azért az szerintem menőbben néz ki. >> Igen.

Na most arra még hadd hadd kérdezzek már vissza, mert az azóta döfi az oldalamat, hogy mondtad, hogy a náza besegített ebbe a filmbe.

Hogy mi volt ez a pont, ahol ebbe a filmbe besegítettem?

Hát állítólag a hajónak a kialakításában, csak ugye a készítők felnagyítottak, felnagyoltak egy csomó csomó dolgokat.

Na most őszintén szólva ez volt az egyetlen dolog, amit még rögtön az elején amikor figyeltem és akkor talán már egy kicsit szakmázunk is, azt mondtam, hogy na ilyet ritkán látni és ez például jó volt.

És akkor lehet, hogy ez volt a NASA hozzájárulása, hogy amikor fölszáll ez az űreszköz, a Jupiter 2, ugye felszáll a föld felszín, >> felszáll a repülőgépem, nem tudom, hogy látom-e még még. >> Na de a Gergő tudja vajon, hogy ez az Armageddo magyar szinkronából van?

Tehát amikor felszáll a repülőgép az űr űrhajó, akkor érdekes, hogy ilyet ritkán látni ilyen csillaghajós filmekben, de ez tök cuki volt, hogy voltak booszterek, tehát voltak olyan hajtóművek az oldalán, amik leváltak ilyen, tehát tényleg olyan volt, keletkezett egy csomó szemét, láttuk, ahogy kábé föld körüli pályára áll le, tehát hogy persze nyilván ez így ilyen arányokkal nem tudott volna repülni ez a jószág, de összességében ez tök jó volt, hogy na hát mondom érdekes.

Ez váratlanul ért, hogy ilyet látni egy ilyen filmben.

Hát lehet, hogy itt valami názás mondta, hogy hát amikor egy rakéta felszáll, akkor azért ott fokozatok le szoktak válni.

És akkor >> de ez nagyon ezredfordulós, tehát hogy valahogy az ezretforduló skifieére volt jellemző, hogy minden űrhajó a földről indult.

Később már földkörüli pályán kell az ilyen nagy hajókat megépíteni, mert azért az viszonylag kevesebb energiával jár onnan indítani egy űrhajót mint >> Igen, de valahogy itt is ezt a nagy forgóbigyúzt, ezt azért a Földkörüli pályán építik az elején, amit látunk, ugye, tehát ott a Földkörüli pályán nagy erőkkel szerelnek össze amúgy valamit, tehát egy forgó űrvárost, hogy a jóég tudja mi a bubbá. >> Hát amit megtámadnak ugye amit valamilyen valami térkaput. >> Így van.

Tehát azt például ért valamiért ugye azt nem a föld felszínén építik, hanem azt például kifejezetten ugye a föld körüli pályán épít. >> Hát ez egy bazi nagy csillagkapu tulajdonképpen egy Einstein Rosen hit, de erről majd később fogunk beszélni.

Igen. >> Én is attól tartok. >> Szóval az utazás során a legnagyobb kihívást a csillagközi távolság leküzdése és a több évtizedes utazás logisztikája okozza.

Szó is van ugye hiperhajtóműről, amit csak a hiperkapuval szabad használni.

Más különben a mindössze 2%-osan feltérképezett tejút rendszerben eltévedünk.

Kezdjük talán ennek a kérdésnek a realitásával.

Valóban csak a 2%-át ismerjük a tejútrendszernek, ha én most hirtelen >> Szerintem elég Igen.

Ugye gondoljatok bele, hogy a teútrendszer az egy nagyjából egy olyan 100000 fényév átmérőjű bigyó, amiben van 100 milliárd csillag.

És ez egy lapos korongszerűség, tehát persze egy spirál galaxis, ami azt jelenti, hogy ahonnan mi nézzük, az csak az egyik iránya, és mindig azt látjuk, és egy csomó részét az, ami előttünk van, az kitakarja.

Tehát nekünk például lövésünk nincs, hogy például mi van az egész nagy spirálnak a túloldalán.

Tehát szerintem, hogyha megnézitek az égbolt térképeket, akkor vannak olyan folyosók, amikbe úgy és egyébként ez a galaxis halmazokra meg főleg igaz, de most a te rendszeren belül ugrálásról beszélsz, de a galaxis halmazokra meg főleg igaz, hogy hogy például az összes égból térkép az ilyen tortaszereletekben mutatja a galaxisokat, és vannak olyan részek, amiket egyszerűen nem látunk, mert maga a tej útrendszer kitakarja őket, és akkor azok nem szerepelnek a galaxis térképen.

Tehát ugyanez a helyzet magával a Teutrendszerrel is, hogy egy csomó köd, csillag, mit tudom én micsoda rész van, amit egyszerűen nem tudunk belátni.

Tehát nem tudom, hogy 4% az mennyire realisztikus. >> Kettő >> vagy kettő, de nem lepne meg, hogyha ez tényleg egy 10%-nál alacsonyabb szám lenne ilyen értelemben.

Sőt, szerintem még az is egy kicsit optimistának tűnik.

Tehát a tej útrendszer az bazi nagy, de nem is az bele a baj, hogy bazi nagy, hanem hogy egyszerűen a helyzetünkből kifolyólag nem nem tudunk mindenre rálátni.

De jó, hogy előjött ez a téma,…

Említett entitások

Témák

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Szeleburdi űrvakáció | Lost in Space – Elveszve az űrben (1998) | Parallaxis #129”

Miről szól ez az epizód: „Szeleburdi űrvakáció | Lost in Space – Elveszve az űrben (1998) | Parallaxis #129”?

A Parallaxis Univerzum podcast ezen epizódja a Lost in Space – Elveszve az űrben (1998) című filmet tárgyalja. A filmben a Robinson család egy űrbéli küldetés során elszakad, és elveszik az űr végtelenjében. Az epizód a Parallaxis Univerzum című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 10..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Szeleburdi űrvakáció | Lost in Space – Elveszve az űrben (1998) | Parallaxis #129”?

Fő témái: sci-fi, space exploration, family adventure.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Szeleburdi űrvakáció | Lost in Space – Elveszve az űrben (1998) | Parallaxis #129”?

Megjelenés: 2025. 09. 10.. Hossz: 47 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/parallaxis-univerzum/szeleburdi-urvakacio-lost-in-space-elveszve-az-urben-1998-parallaxis-129

Több epizód a Parallaxis Univerzum-ből