Parallaxis Univerzum

Űrkörkép | Szentpéteri László | Sokolébresztő #233

· PT56M53S

Összefoglaló

Szentpéteri Lászlóval megemlékeznek Dr. Illés Erzsébetre és Gagarin űrutazására. Szó esik az Artemis-2 sikeres Hold körüli útjáról, a space shuttle-ről és Gus Grissomról. Áttekintik a jövőbeli kínai és amerikai emberes űrrepüléseket és az új űrversenyt.

Röviden

Műsor
Parallaxis Univerzum
Megjelenés
2026. 04. 15.
Hossz
57 perc
Szereplők, említett nevek
Szentpéteri László, Illés Erzsébet, Gus Grissom
Témák
space race, manned spaceflight, artemis 2
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tudományos és fantasztikus élményekre vágysz, >> akkor csapold be az öveket és lépj be hozzák a parallaxisba. >> Üdvözlünk a Paralaxis univerzumban.

F aíos rádió [éneklés] és [zene] benne azonébresztő. >> Jó reggelt kívánok.

Ez itt valóban a Tilos rádió, a 90,3 MHz-es frekvenciamodulált sávon, illetve a tilos.hu-n.

Benne pedig a szokolébresztő című műsor, vagyis az űrös műsor.

És ezen az áprilisi reggelen nagy örömömre nem egyedül vagyok a stúdióban, hanem itt van velem szemben Szentpéteri Laci, aki vissza visszatérő, rendszeresen visszatérő űrszakértőnk, és ma is itt fogja velem az űrt szakérteni.

Akkor jó reggelt a hallgatóknak is. >> Szóval a mai nap az mindenképpen egy történelmi nap, már csak azért is, hiszen azt ünnepeltük tegnap este, hogy ez, hogy 65 évvel korábban ment föl Juri Alexjevic Gagarin a világűrbe, ezzel megnyitva az emberes űrrepülések korszakát.

Ezt azóta is a világszerte az űrhajózás napjának tekintik, és sok bulit szoktak tartani Yurious Knight szerte a világon.

Így van. >> Hát most Budapesten nem biztos, hogy csak emiatt voltak ilyen óriási bulik este, de mindenképpen szoktak lenni. >> De ma este lesz egyébként.

Hát ot >> és te is annak keretében fogsz tartani egy előadet.

É >> én én ott ott ott osztom majd az igét.

Igen. >> Ez egy ilyen viszonylag kompakt hallgatóság.

Ez azt hiszem 19 órakor kezdődik.

Van ilyen, hogy Keg nevű sörház. >> Igen, van.

És akkor oda a külsősök is bemehetnek. >> Bemehetnek.

Hát azért mondom, hogy elvileg egy azt ha jól tudom, egy 20 fős termet foglaltak, mert itt a április 12-e miatt a szervezők kicsit szkeptikusak voltak.

Azt mondák, hog szerintem szottát az űrhajózás napja, >> nem vasárnap hát ugye azt nem mertük, hogy választás napján akkor legyen, tehát a kilencedében gondolkodtunk meg a 13-ában maradtunk a 13-nál de hát így is szkeptikusak vagyunk a tömeget illetően, mert nagyon szerintünk nagyon sokan aludni fognak 13.

Jó, de szerencsére ugye ez este van.

Tehát >> ez este van, délután kialudhatja magát bárki előtte? >> Persze, hát arra van a munkaidő.

Igen, így van. >> Szóval, hogy ez a helyzet.

Ö, úgyhogy akit érdekel, az az új űrverseny, amiről ma is reményeink szerint még fogunk szót ejteni ebbe a botrányosan rövid adásidőbe. [nevetés] Mindig kiderül, hogy nagyon rövid, amikor itt vagy.

Szóval akit az részletesebben érdekel Szentéteri Lászlótól képekkel kiegészítve, hogy nem csak a hangsávot, akkor az ma este megteheti ott. >> Igen. >> A Keg nevű helyet.

Na viszont ugyan kettős évforduló, hogy Gagarin után 20 évvel 1981. április 12-én pedig elindult a Space Shuttle, az első többször felhasználható űreszköz, amiről egyébként volt egy szokolébresztő adás, nem is olyan rég, amikor Pál Andris volt az a vendégünk.

Úgyhogy most mindenki érdekében nem megyünk bele abba.

Azért azért egy picit a Gagarint meg a meg az űrrepülőgépet is hagy kommentáljá.

Mindképpen ezért vagyunk itt. >> Tehát ugye a Gagarin kapcsán sok mindent el szoktak mondani.

Leginkább azt, hogy a mondjuk így, hogy az első űrverseny es egyik nagy célját ugye a a szovjetek kipipálták.

Ugye kipipált ők ők indítottak először műholdot a Föld körül. földköré ő ők indítottak először embert, vissza is hozták, ők csinálták az első űrsétát satöbbi.

Na most ami ez így mind igaz, számomra viszont van az egész történetnek, ennek a 65 éves történetnek egy pozitív meg egy meg egy ilyen negatív hát, hogy mondjam, ilyen életérzés, vagy nem tudom.

A pozitív ugye az az, hogy eljutott jó 600 ember a világűrben, nagyon sokan közülük, többször is.

És hát ők rengeteg nemzetet képviseltek, tehát nyilván arról mindenki tudta, hogy volt köztük magyar, de de hát a legkülönbözőbb kanadai, holland, dél-koreai ajóik tudja fölsorolhatatlan, hogy hány nemzetnek az a képviselője az állampolgárott föl a világbe.

Ne mond, hogy fölsoralhatatlan, mert a Suminski Nándi simán majd betelefonál a Suminski Nándi, előveszi a katalógusát és felsorolja.

Viszont ugyan ugyanazt, ha tovább gondoljuk és ebből a szempontból nagyon jó ez az űrrepülőgépes párhuzam, hogy mindössze 20 év kellett ahhoz, hogy egy olyan szerkezetet megépítsenek az amerikaiak.

És most lehet azon vitatkozni, hogy ez megelőzte a korát, nem előzte meg.

Volt-e értelme, hogy megelőzze?

Ez egy másik kérdés, mert nem egyszer nem tudták kitölteni ugye rakománnyal meg túlbonyolult volt.

Kettőt elvesztettek, ebben meghalt 14 ember és így tovább.

Ezzel mind lehet vitatkozni, de ugye a Gagarin gostok egyétől 20 év alatt eljutottunk az űrrepülőgépig.

Én egy évvel, hát 62-ben születtem, tehát én egy ilyen vén ember vagyok és mondjuk azt, hogy egy hét-nyolc éves koromtól olvasok mindent, ami szembe jön repülésről, ühajózásről, új kutatásról.

Nyilván először magyarul, aztán oroszul angolul.

Én azt gondolom, hogy a 60-as70-es években és különösen 1900 81-től az űrrepülőgépet mindenki azt várta, hogy ez a 600-as szám, ez sokkal nagyobb lesz, >> mire mi itt 2026 hány ember járt az űrben? >> 600 valahy.

Tehát, hogy ez sokkal nagyobb lesz.

Nem beszélve arról, hogy miután mindössze nyolc év kellett Gagarin után, hogy az első ember leszálljon a Holdon, hogy ó, hát 2026-ra már nem tudom én Marson fogunk lakni meg hasonlók.

Tehát a fejlődés az valahogy ahogy kifújt a hideg háború, az szépen lelassult.

Nyilván nem az a rész, hogy kifújt a hidegháború.

Most ugye ez, hogy egy kis kulturális programajánló, ott a For All Mankind című alternatív történelemsorozat. egyáltalán nem rossz.

Sőt, és ugye azt azért érdemes nézni, mert az konkrétan azt bontja ki, hogy mi történt volna, most már az ötödik évadnál tartanak, most indult az ötödik évad, hogy mi történt volna az emberiséggel, hogyha nem áll meg az űrversy.

Például, hogy a szovjetek érnek oda először a Holdra, >> Alexi Leonov az első ember a Holdon, ugye úgy így indul a sorozat az első részben, és akkor szépen kibontakozik, hogy a hogy hogy alakul.

És akkor ugye a múltkori adásból Lunok 9 kapcsán mondtam, hogy a szovjetűrprogramban, és hát így aztán az űrversenyben is az volt a töréspont, hogy 1966 januárjában meghalt Szerge Koroljov, aki mindenhez értett, és nem csak zseniális mérnök volt, hanem nagy menedzser is, mindent tudott irányítani.

Valójában ennek a alternatív történelemnek a timeline-ja a mint megtudtuk a műsor a film készítőitől pont a ott válik szét, hogy a Koroljov nem hal meg.

Igen, ez biztos, hogy egy >> másik forgatókönyv lett volna, mert akkor valószínűleg esélye van a szovjeteknek is eljutni a Holdra, hogy most a az Amerikai kerütt vagy utána, az egy más kérdés, de valóban Korolov a legalább akkora mérnök és valóban legalább akkora szervező meg menedzser volt, mint a Werner from Brown.

Tehát enélkül a két ember nélkül biztos, hogy semelyik ország nem jut el oda, ahova eljutok.

Én a múltkori adásomban megkockáztattam, hogy a Von Brown az olyan volt, mint a Werner Von Brown és a James Web egybe gyúrult, >> tehát a Náza igazgatója, aki koordinálta ezt az egész több száz emberes mutatványt.

Igen. >> És és a főmérnök, a főkonstruktőr, ahogy mondjuk annak idején, mert ugye nem lehetett a nevén nevezni, de a Szovjetunióba, tehát ezt azért tett hozzá, ugye a koroljobot hívták főkonstruktőrnek sokáig, mert nem merték, vagy hát nem akarták, >> állam titok volt a nevét, igen, nehogy kixeljék. >> Na mindig az van, hogy megbeszéljük, hogy miről akarunk beszélni, és máris vészesen sodródunk el a témáról. >> Viszont egy nagyon szomorú eseményről is be kell számolnunk. április 2-án este álmában elhunyt Dr.

Illés Erzsébet, aki mind a kettőknek kedves ismerőse volt, és nagyon sokat kaptunk tőle, azt hiszem ezt a te nevetés >> bogatok.

Igen, igen, határozottan így van. >> És ő nem más volt, mint az első magyar űrkutatónő.

A felső légkörnek, a ionoszféra, magnetoszféra folyamatoknak a kutatója.

Tehát látható, hogy hogy hosszú kutatói pályája során, ami még ugye 90. évlet évében, vagy akkor még 89, hiszen ez tavaly történt, akkor még olyannyira aktív kutató volt, hogy például egy közös tudományos cikkünk tavaly jelent meg.

Tehát nekem ez egy hihetetlen dolog, hogy nekem, aki gyerekkorom óta jártam az ő ismeretterjesztő előadásaira, amik fantasztikusak voltak.

A Naprendszer bolygóiról és és a Jupiter holdakról tényleg a legfrissebb tudományos eredményeket érthetően tudta csomagolni. nagyon inspiráló volt.

Szóval, hogy vele lehetett egy közös kutatásunk, és és egészen hihetetlen, hogy az a szellemi frissesség, ami mindvégig jellemezte, annak ellenére, hogy hosszú betegség után történt ez a nagyon nagyon szomorú haláleset, és egy és egy hosszú betegség, és hát egy nagyon hosszú és eredményes élet.

Igen, igen. >> És tényleg az, hogy volt az első magyar űrkutatónő, azt tényleg úgy kell képzelni, hogy hát ilyen értelemben jó időben volt jó helyen, hiszen akkor került a svábhegyi csillagdába, amikor én néhány évvel korábban nép csak elkezdődött az űrkorszak, és akkor kezdték Magyarországról a szovjet és amerikai műholdak távcsöves megfigyelését.

Ez volt az első ilyen jellegű magyar űrkutatási tevékenység gyakorlatilag, és ebbe ő belecsöppent, és mivel, hogy ő egy, azt mondták, hogy egy itt egy ügyes okos fiatal lány, és a csillagászoknak meg nem akarództott megtanulni programozni a 60-as évek elején, >> progr >> akkor meg nem lehetett tudni, hogy ez lesz a jövő.

Kicsit lenézett dolog volt, és mondták, hogy hát majd az Erzsi megtanul.

Hát Erzsó olyannyira megtanult, hogy ő írta az első csillagászati és űrkutatási célú számítógépes programokat Magyarországon.

Igen. >> Hát egy kicsit nem nem a szakmai oldalt közelíteném.

Ugye Illés Erzsébetről azt kell tudni, hogy a a férje, Almár Iván.

Az ő neve nyilván sokaknak mond rengeteget.

A szokolébresztőben is volt vendégünk, és a fia Ákos ő pedig a hát régen úgy hívták, hogy Földmenési és távérzékelési Intézet távérzékelési részlegén dolgozott, dolgozik ma is.

Tehát ő meg távérzékeléssel foglalkozik.

Én nekem szerencsém van mindhármukat ismerni.

És ami a személyes része, hogy valahogy egyszer úgy hozta az élet, még Bencen dolgoztam a Kozmikus geodezi observatóriumba, illetve már nem dolgoztam ott, de volt egy közös projekt, ami az Obszvatórium és a szabadsághegyi obszervatórium között volt, amiben Iván és Erzsé is benne volt.

És akkor én fönt pár hónapig így felbukkantam a csillagdába, egy ilyen heti három-négy napot töltöttem ott, és hát mondtam, hogy majd kéne nekem egy asztal, és akkor abba a szobába kaptam asztalt, ahol Erzsi volt, és tehát egy szobában voltunk, és és visszautalva erre a programozói történetre, hogy még hogy tele volt a szoba szokásos, ahogy elképzelünk egy kutatónak a munkahelyét, tehát ilyen poros polcokon, poros könyvek, folyóirjatok dosziékba.

De mellette egy rakadt doboz tele lyukkártyákkal.

Még én olyan öreg vagyok, hogy én is én még én is programoztam még lyukkártyán Fortramba, meg meg Assemblerbe is programoztam, azt nagyon utáltam.

És hát ami a ami nekem fantasztikus volt, én akkor fótról jártam föl a szabadság egyre reggel, hát azt el lehet képzelni.

Az nem volt olyan egyszerű menettől megközlekedéssel, úgyhogy ilyen kifacsarva fél aléltan éltem föl.

És akkor Erzsé mindig főzött nekem eszpresszót, mint egy mint egy anya, így így elémtette, és mindig megkérdezte, hogy hogy vagyok, meg mi van a feleségemmel meg szóval, hogy egy ami szerintem legalább olyan fontos azon túl, hogy ő egy nagyon jó csillagász volt, planetológus volt, fantasztikus ismeretterjesztő volt, nagyon szépen érthetően tudott valóban beszélni. a legbonyolultabb dolgokról is.

Egy hihetetlenül jó ember volt.

És amikor én én olvastam, hogy meghalt, akkor írtam Ivánnak, hogy hát szomorú, hogy megint elment egy jó ember.

Ö és az ember ilyenkor mindig mindig arra gondol, hogy tehát mindig a jók mennek el. >> Igen.

Hát >> hiányozni fog. >> Igen.

Tehát még egyszer rögzítsük az adatokat.

Tehát ő 1936-ban született, novemberben töltötte volna a 90et, tehát akkor lett volna 90 éves.

És és pont erre a novemberi 90. születésnapjára terveztük megjelentetni azt a könyvet, amit Székely Anna Krisztinával, aki szintén többször volt a műsorban együtt hoztunk össze, de ami ugye egy ismeretterjesztető és életrajzi könyv Erzsiről.

Elsősorban azért, de nem kizárólag, hogy a kamaszlányokat, tínédzserlányokat inspirálja, hogy ilyen űr kutatással, vagy hát stem, hogy hívják ezt a reáludomány.

Reál tudomány, tehát hogy a STEM ugye az a Science Technology Mathematics, tehát engineering mathematics.

Tehát tudomány tech technológia [torokköszörülés] műszaki tudom. étaill ahol ő élt ott senki nem tudta egyáltalán hogy van olyan, hogy csillagázat. >> De hát látható és persze ebben nyilván óriási szerepe volt az ő kitartásának, de hogy ezzel bizony abszolút célt lehet érni.

Világszínvonalon művelte a tudományt, mondhatom, hogy haláláig.

Szóval, hogy az ő életéről és a munkáéról egy ilyen ismeretterjesztő és életrajzi könyvet már évek óta megírtunk Székely a Krisztinával, és meg is találtuk a kiadót.

Viszont a kiadáshoz nem találtuk még meg az anyagi forrásokat.

Úgyhogy erről a héten indul egy kampány, egy ilyen crowdfunding, tehát közösségi adománygyűjtő kampány.

A részleteket természetesen majd mostantól minden szokolébresztőben el fogom mondani, mert ez személyes ügyünk volt eleve.

És hát most, hogy ár egy sajnálatos módon egy megrendítő, hogy ez egy poszthumusz kiadvány lesz ilyen módon, hogy Erzsi már nem fogja tudni a kezébe nyomni, de fogni, de amire kinyomják, de a a készítési folyamatban, az ötletelésben, a rajzok elkészítésében mindvégig benne volt, tevőlegesen részt vett, és hát ilyen értelemben kvázi szerzőként, szinte szerzőként, de mindenképpen főhősként szerepel ebben a könyvben.

Szóval az adjukössze.hu-n lesz egy kampány.

A magyarztronautikai társasággal csináljuk ezt a kampányt, és az lesz a célunk, hogy összegyűjtsük az anyagiakat…

Említett entitások

Témák

  • space race
  • manned spaceflight
  • artemis 2

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Űrkörkép | Szentpéteri László | Sokolébresztő #233”

Miről szól ez az epizód: „Űrkörkép | Szentpéteri László | Sokolébresztő #233”?

Szentpéteri Lászlóval megemlékeznek Dr. Illés Erzsébetre és Gagarin űrutazására. Szó esik az Artemis-2 sikeres Hold körüli útjáról, a space shuttle-ről és Gus Grissomról. Áttekintik a jövőbeli kínai és amerikai emberes űrrepüléseket és az új űrversenyt. Az epizód a Parallaxis Univerzum című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 15..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Űrkörkép | Szentpéteri László | Sokolébresztő #233”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szentpéteri László, Illés Erzsébet, Gus Grissom.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Űrkörkép | Szentpéteri László | Sokolébresztő #233”?

Fő témái: space race, manned spaceflight, artemis 2.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Űrkörkép | Szentpéteri László | Sokolébresztő #233”?

Megjelenés: 2026. 04. 15.. Hossz: 57 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/parallaxis-univerzum/urkorkep-szentpeteri-laszlo-sokolebreszto-233

Több epizód a Parallaxis Univerzum-ből