Parallaxis Univerzum

Visszaélés egy létező szókapcsolattal | Mikrobi (1976) | Parallaxis #137

· PT33M2S

Összefoglaló

A Parallaxis Podcast ezen epizódja a Mikrobi (1976) című rajzfilmsorozatot elemzi tudományos szempontból. A sorozat Mikrobi, a háztartási robot és a gyerekek űrben zajló kalandjait mutatja be.

Röviden

Műsor
Parallaxis Univerzum
Megjelenés
2025. 12. 31.
Hossz
33 perc
Témák
rajzfilmsorozat, mikrobi (1976), háztartási robot, űrben zajló kalandjai
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tudományos és fantasztikus élményekre vágysz? >> Akkor csatold be az öveket és lépj be hozzák a parallaxisba. >> Üdvözlünk a Paralaxis univerzumban. [zene] >> Figyelem, a műsorban spoilerek bukkanhatnak fel. 16 éven a luliak számára nem ajánlott. [zene] >> Az MD média bemutatja. >> [zene] >> Tudományos és fantasztikus élmények Gergővel, [zene] aki mérnök, Miklóssal, aki fizikus, és Ádámmal, aki nem.

Ez itt a Parallaxis, az MD [zene] média tudományos és fantasztikus podcastje.

Sok szeretettel köszöntök mindenkit.

Ez itt a Paraallaxis 137. része a mikrofonnál.

Mikrobi egyháztartási robot, aki nem csak főz, most takarít, hanem családtag is egyben.

Gyakran megy a gyerekekkel űrkalandokra, hogy velük együtt fedezze fel a távoli világokat.

Bár néha trükkös helyzetbe keverednek, Mikrobi mindig megtalálja a kiutat, és a végén minden jóra fordul.

Mai történetünk a 21. században játszódik, ahol a hétköznapi élet és a csillagközi kalandok csodásan összefonódnak.

A Paralaxis podcast szilveszteri részében a január 4-én 50 éve bemutatott Mikrobi című rajzímsorozatot vizsgáljuk.

Tudományos szempontból Szarka Gergővel.

Szia Gergő. >> Mik sziasztok. >> És Vince Miklóssal szia Miki. >> Sziasztok. [nevetés] >> Külön köszönöm, hogy a nevem a Mik meg izé, hogy valahogy ebből nem nem csináltál semmi rossz ízű tréfát.

Nagyon köszönöm. >> [nevetés] >> Mielőtt még belekezdenénk, szeretnék az egész Parallasszis csapat nevében szívből gratulálni barátunknak és kollégánknak, Pécsi Gézának és feleségének második kislányuk megszületéséhez, és kívánni nekik sok-sok boldogságot, egészséget és örömöt.

Reméljük, ha nagy lesz az új jövevény, akkor nem csak tovább viszi apja örökségét a parallaxis univerzumban, hanem szerepet is kap majd a vészhelyzet című sorozatban.

És aki esetleg nem tudja, miről beszélek, annak ajánlom, hogy a téli szünet alatt hallgassa meg a kollektív emlékezet furcsaságai című 90. részünket.

És igen, téli szünet, ugyanis februárig ez az utolsó adásunk.

Ám a részleteket majd a műsor végén mondom el.

Viszont hogy tel számotokra a karácsonyi időszak?

Sikerül teret váltani és alaposan bezabálni? >> Szokásos zabálás, karácsonyozás a családdal.

Jó volt az élőadás is, hogy veled is tölthetem egy kicsit a karácsonyból időt, úgyhogy alapvetően jó.

Várom a következőt. >> Minden a lehető legnagyobb rendben van.

Annyira tudtam, hogy ezt mondod.

Vágjunk is bele, és először beszéljünk néhány szóban arról, hogy az egyik szereplőt Pillének hívják, és ennek a névnek a mai napig hatalmas jelentősége van az űrkutatásban nemzetközi szempontból is. >> Viszont vegyük észre, hogy ez a sorozat ugye 73 és 75 között készült.

By the way, ugye, és azt akarod mondani, hogy a Pille sugárdózismérő műszer, ami először a Farkas Bercivel járt az űrben az első változata, és aztán jelenleg is fönn van belőle kettő az ISS-en, tehát tök menő.

Az ugye szintén egy űr valami a Pille, termolumineszcens sugárdózismérő, apáti Istvánék nagy fantasztikus áttörése, ami forradalmasította az űrdozim metriát, de vegyük észre, hogy ugye azt Bercinek az 1980-as, vagy hát eredetileg 1979-re tervezett repüléséhez készült.

Tehát amikor a mikrobi sorozat elkészült, akkor még perverz álom se volt a Pille, sőt mi több, akkor még nem is kaptak meghívást a a egyéb szocialista országok kutatói, hogy részt vegyenek az emberes programban.

Tehát, hogy akkor még nem volt szó arról, 75-ben még pont nem volt szó arról, hogy majd majd nem csak szovjetek mennek föl az űrbe a szajuzzokon.

Szóval még az sem kizárt, de ezt nem kérdeztem meg a főtervezőtől, a Páti Istvántól, de még az se kizárt, hogy fordítva van a dolog, hogy a Pille szereplő név valamilyen módon akár tudatalatt hatott a tervezőkre, akik valószínűleg pont olyan fiatal apukák voltak, hogy a gyerekeik ezt a sorozatot nézték akkoriban.

És persze azért kapta a cucc a nevét, hogy Pille, mert ugye Pille könnyű.

Hát Peppe nővéről szerintem ez annyira nem mondható el.

Persze nem mintha nagy darab lenne, de mindegy.

Őt nem tudom, miért hívják Pillének, de a sugárdózis mérőtt azért, mert könnyű.

És másfelől meg simán lehet, hogy hatott rájuk tudat alatt ez, hogy ez ment otthon a nappaliban a tévében.

Az angol rövidítése, amit használok, az a TLD Thermaluminescent Dozimeter.

Tehát, hogy nincs a Pille, az kivételesen nem egy egy ilyen erőltetett betűszó. >> Viszont ennek volt egy előzménye, nem előzményorozat. 69-ben, 60-as évek végén készült egy rádiójáték.

Ez amit most megnéztünk és amiről beszélni fogunk, ez annak a rajzfilm változata, bár jelentősen eltír a rádiójátéktól.

Az kifejezetten ismeretterjesztő céllal készült.

Annak az írója Boton Bolis György író, ismeretterjesztő író mérnök volt.

De hát utána Magyar Televízió úgy gondolta, hogy ebből jó lenne egy rajzfilmsorozatot csinálni, úgyhogy elő is kapták a ilyesmire mindig kapható Bálint Ágnest, és nekiálltak a most kibeszélendő Roy film megírásának és elkészítésének. >> Mikrobi nem csupán egy háztartási gép, hanem egy önálló döntésekre képes entitás.

Nézzük meg a technikai hátterét.

Ha mai fejjel nézitek mikrobi moduláris felépítését, például a cserélhető végtagjait, mennyire látjátok ezt előremutatónak a modern szerví robotika szempontjából? >> Abszolút mértékben.

Nem vagyok igazán tisztábban, hogy a 70-es években hol tartott a robotika. viszont az igaz, hogy hogy mindig a modularitás és a cserélhetőség irányába megy ez a ezeknek a dolgoknak a fejlesztése.

Tehát, hogy legyen egy alapegység, ami a vezérlést képes ellátni, ugyanúgy, mint Mikrobinál a sorozatban sokszor elhangzik, hogy éppen mire van felprogramozva.

Ugyanígy a különböző robotokat, különböző programokkal ellátva különböző funkciókat tudnak ellátni, és ehhez szükséges célszárszámokat pedig így modulárisan fel lehet rájuk rögzíteni.

Hogy ez a 70-es években itt tartott-e, azt nem tudom.

Mindenesetre nekem nagyon tetszik az egész cucc.

Ugye eleve, hogy három szeme van.

Az nagyon sokat gondolkoztam most.

Tudom, ez nem a modularitás kérdése, de hogy ugye >> vegyük észre.

Négy. >> Négy, mert hátul is van egy. >> Ja.

Oké. >> Hiszen szülői feladatokat is ellát.

Ettől függetlenül van olyan rész, amiben nem látja, hogy mi van mögötte, de az annyira jó már nem a a blende.

Ezen a szó gondolkoztam eddigb, hogy a hogy a szemében itt lehet látjátok, hogy éppen a úgymond a robot pupillája az mennyire megy össze, vagy mennyire megy szét, ez zseniális.

Ugye továbbraá ugye eleve, hogy három lába van, az nagyon stabil.

Ez nagyon izé, tényleg moduláris, leszerelhető, visszarakható.

Meg az is, hogy három van belőle.

Ugye nem tudom van-e, nem sok olyan robot van.

Amúgy például lehet, hogy az Arthur D2 az pont három helyen érintkezik a talajjal és úgy gurul, ugye.

Tehát ez teljesen reménytelen. >> Viszont néztünk együtt egy dokumentumfilmet a a három lábú botokról, hogyha emlékeztek a tripodiális támadókamról. >> Hát ugye a WS a WS már eleve három lábunak írta azokat.

Abban maradtunk ott, nem a izéből a világok harcáb. >> Tehát lehet, hogy akkor tulajdonképpen ez végül is utat talált a mikrobiba. >> Örülök, hogy említetted a szemét.

Én ezen gondolkodtam, hogy vajon a három szám az arra szolgál, illetve hát négy, ugye, hogy hátra is lásson.

Igen, >> de de hogy a a látótér kiszélesítése, hogy oldalra még nagyobb szögbe lásson, erre szolgál, vagy vajon különböző tartományokban lehet a különböző szemével, és ezért van neki több kettőnél, hogy vajon tud infrába meg mindenféle dolgokba látni?

Az lenne ám praktikus? >> Ez egy nagyon jó kérdés.

És tényleg az simán elképzelhető lehet, hogy az van, hogy ne legyen mozgó alkatrész a mikrobiban, mint mondjuk a James Web távcsőnél, hogy van egy egy ilyen izé mechanizmus, ami cserélgeti, hogy éppen milyen filter legyen a kamera előtt meg ilyesmi, vagy hogy éppen melyik hullámhoz tartományú érzékelőhöz irányítsák ilyen periszkópszerű tükrökkel a fénysugarakat, vagy ilyesmi, hanem hát ott van három.

És akkor sérleg tényleg, hogy mondjuk a középső az infrában lát.

Fényképekből volt az összes kapcsolópanel. >> Igen.

Én azt olvastam, hogy modelleket készítettek el a belső terekhez, és azokat fotózták, és azok eli animálták magát a rajzfilmet. >> És ez egyszerűbb volt, mint lerajzolt, Merthogy nyilván nem.

Tehát a mégyáéknál ilyet nem cs >> Nem, ez egy mű művészi döntés volt.

Az egész futurizmusának akarták így kihangsúlyozni. >> Tehát ilyennek képzelték ők a 21. századot, amiben élünk.

És amúgy hát sok mindenben igazuk volt.

Ugye ott van például Irina, valamiért Irinának hívják az anyukát.

Hát úgy tűnik már összeorvadunk a 21. századra a szovjet civilizációra, én nem tudom telefonon vagy mi ezen képernyő jelentkezik be, mint egy Zoomon jelentkezik be, és akkor utasítja a babysitter robot, hogy le kell vinni a gyerekeket levegőzni, lehetőleg egy olyan bolygóra, ahol jó a levegő meg minden.

Tehát >> talán vizafon, vagy víz ví valami ilyesmi.

Már van mindenki mindennek egy ilyen >> Igen.

Igen. >> Viszont ha már így így a művészi meg a technikai kivitelezése a sorozatnak ez tök érdekes, hogy mennyire kísérleteztek ezekkel a akkor futurisztikus megoldásokkal a rakétát.

Ez a KFKi számítástechnikai fejlesztő részeleg elkészítette a számukra. >> Tehát ugyanők, akik egyébként a Pillét is, By the way, csak mondok, >> igen, a lángokat kézzel rajzolták rá, de magát a rakétát számítógéppel valósították meg.

A hátteret ugye ahogy az előbb beszéltük, maketteket készítettek el.

Ezt egyébként szintén nem akárki.

Ő Polcsányi István az iparművészeti főiskola tanársegédje volt, aki készítette a számunkra.

Sonfai István fotóművész volt, aki fotózta őket, és ezek ugye utána még meglettek így színezve, filterezve is, hogy hogy még különösebben néznek ki. illetve ami még baromi érdekes, hogy próbáltak amerikai mintára gondolkodni, sőt a korukat meghaladva, mert Amerikában is a 80-as évek rajzfülményénél jött igazán elő ez a termékesíthetőség, ugyanis ők akkor már mikrobi figurákba és mindenféle eladható akciófigurákba gondolkodtak, amiből nyilván a szocialista Magyarországon semmi nem jött be, de ez ez egy korszakos újítás lett volna, ha ezzel befutnak. >> De komoly, ezt nem tudtam.

És egyébként én tökre vettem volna, nem?

Tehát ha lett volna egy ilyen kis mikrobé, akár plüs, akár műanyag, >> főleg, ha jól megoldják, hogy ilyen mozgatható legyen a mindenféle izé kezelába.

Rohadt jó lett volna. >> Meg az tudod mi kéne prüssből?

Az a az a sok ormánnyal rendelkező lény, ami kiissza a tavat, és aztán utána felfúvódik, és hidrogénballonnál válik, és szét kell lőni a szerencsétlent, hogy a delfinidákra jusson víz.

Elektrolíasz is megy az állatban.

Egy-egy részben tiszta Star Trek volt így, ahogy előkapja a Microbiat Recordert és közli, hogy a pozitronikus adja nem regisztrál elettjeleket meg a Ferrel, ahogy szétlövi a izét.

De tényleg meg, hogy van az univerzális fordító. >> Igen, az is, >> az is.

Ez egyébként az Douglas Adams is lehetett volna.

Nem tudom ki volt előbb, aki előjött ezzel.

Még lehet, hogy az lehet, hogy az alapítványban is van.

Ja, nem, az alapítványban nincsenek idegenek.

A legkönnyebben előállítható termék amúgy a divitonok lettek volna. eladtak volna egy ilyen gyöngykészletet meg egy izét zsinór hozzá.

De a figyelj, figyelj, az a a Diviton az egy az egyben úgy néz ki, mint a a Jurassic Parkban a DRS. >> Igen. >> Tehát hogy igazából ott lehetett volna egy szerzőjogi igényt esetleg?

Hát ugye laza 20 évvel előzi a Jurassic Parkot a Mikrobi, és tudjátok, arra az animációra beszélek, amikor John Hammond magyaráz a látogatóközpontban, és akkor ott megjelenik a filmen belül egy rajzfilm.

És az konkrétan úgy néz ki, mintha divitonokból állna.

És mindig amikor divitont akarok mondani, mindig először videóton jön a számra. >> Véletlen aligha. >> Egyébként a magyar filmipar rejtett kincse egy élőbb szereplős mikrobi film szerintem. >> Vagy megvásárolná-e a Disney és készítené az utózmánysorozatot.

De nekem a bajom a mikrobival, és azt hiszem, hogy ez tényleg, hogy a magyarságunkból van ez, vagy a korszakra jellemző, vagy nem tudom, de a mikrobi így ilyen kis duli jellegű izé néha mindig izél, hogy már ezt is nekem kell megcsinálni meg.

És akkor jutott eszembe, gondolkoztam, hogy mi a túlóra emlékeztet ez engem.

Hát mondhatnám, de Bogyó és Babócabból a Bogyó, de hál istenn úgy ez sokkal később.

De hogy azt jutott eszembe, hogy a frak.

Én én sose bírtam a frakkot, mint karaktert, mert nem az egész mesét, hanem a frakot.

A kutyus az is ugyanígy morgolódik meg durcog.

Nem, nem, nem az volt ilyen. >> De minden, figyelj, Miki, minden magyar filmben, minden magyar dologban kell egy ilyen, nézd meg, hogy a Máris szomszéd a Mézgában. >> Igen.

A Máris szomszéd, aki gyanúsan hasonlít egyébként a izé a gyerekek apukájára, és csak egyetlen egy részben látható a pont a Divitonosban.

Anyuka az mindig a izé a vízi Vizozafonon jelentkezik be, az Irina.

De hogy az apuka az otthon van, és akkor elő és akkor úgy ó jaj te szerencsétlen.

Azt mondja, hogy te szerencsétlen.

Ja, amúgy azt is akkor már szociográfia.

Tehát akkor egyrészt ugye Durcog a főszereplő.

Oké, sajnos akkor lehet, hogy ilyenek vagyunk, szopó, mint mint izé a duli ful a hupikék törpikékben, érted?

Csak a belgáknál az egy mellékszereplő egy a 20-ból, érted?

Itt megné viszont szociográfia, hogy a csókolom papa ezek a gyerekek leszámítva Peppét, aki még azt mondja, hogy szia nagyi meg minden, de hogy de hogy egyébként a a nagyobbak azok meg vannak rendesen nevelve, mert magázzák a szüleiket. >> Nem magázza, csak a köszönésben. >> Ja, értem, >> mert amúgy tegeződnek. >> A kollégéknél is…

Említett entitások

Témák

  • rajzfilmsorozat
  • mikrobi (1976)
  • háztartási robot
  • űrben zajló kalandjai

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Visszaélés egy létező szókapcsolattal | Mikrobi (1976) | Parallaxis #137”

Miről szól ez az epizód: „Visszaélés egy létező szókapcsolattal | Mikrobi (1976) | Parallaxis #137”?

A Parallaxis Podcast ezen epizódja a Mikrobi (1976) című rajzfilmsorozatot elemzi tudományos szempontból. A sorozat Mikrobi, a háztartási robot és a gyerekek űrben zajló kalandjait mutatja be. Az epizód a Parallaxis Univerzum című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 31..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Visszaélés egy létező szókapcsolattal | Mikrobi (1976) | Parallaxis #137”?

Fő témái: rajzfilmsorozat, mikrobi (1976), háztartási robot, űrben zajló kalandjai.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Visszaélés egy létező szókapcsolattal | Mikrobi (1976) | Parallaxis #137”?

Megjelenés: 2025. 12. 31.. Hossz: 33 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/parallaxis-univerzum/visszaeles-egy-letezo-szokapcsolattal-mikrobi-1976-parallaxis-137

Több epizód a Parallaxis Univerzum-ből