Partizán

39 nap után: belakta-e már a Tisza a hatalmat? | Elemző Benyó Ritával

· PT1H17M29S

Összefoglaló

Az Elemzőben Benyó Rita és Lakner Zoltán a magyar belpolitika elmúlt két hetét veszik górcső alá. Szó esik a Tisza Párt parlamenti szerepléséről, a NER intézményrendszerének lebontásáról, a közmédia átalakításáról, az alaptörvény-módosításról és Sulyok Tamás ügyéről. Az uniós…

Röviden

Műsor
Partizán
Megjelenés
2026. 06. 19.
Hossz
1 óra 17 perc
Szereplők, említett nevek
Benyó Rita, Sulyok Tamás, Vida Kamilla, Ruff Bálint
Témák
belpolitika, tisza párt, ner, közmédia, alaptörvény-módosítás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Beköszönés, Magyar Péter első EU-csúcsa 09:11 – Menekültpaktum: hol lehet tárgyalási pozíciója az új kormánynak? 18:54 –
  2. — Egyéni képviselői javaslatok: gyorsaság vagy társadalmi vita hiánya? 39:41 – „Nem lakták be a kormányzatot”: mit lehet s
  3. — Sulyok Tamás és a közjogi méltóságok eltávolításának dilemmája 54:58 – Orbán Viktor Brüsszelben: volt miniszterelnöki sz
  4. — Fidesz-kongresszus: őszre ígért visszatérés, belső kritikák és tagadás 01:11:12 – Bocsánatkérés, felelősség, Szőlő utca:

Ebben az epizódban

Ez itt az elemző Benyó Ritával a Válasz online és a Partizán együttműködésében.

Ma is Lakner Zoltánnal nézzük át az elmúlt két hét legfontosabb belpolitikai fejleményeit.

Beszélünk a Fidesz kongresszusa utáni állapotáról.

Leginkább arról, kell-e még egyáltalán beszélnünk Orbán Viktorral.

Arról, hol tart a Tisza a NER intézményi rendszerének lebontásában, mit jelent a közmédia átalakítása, az alaptörvénymódosítás, Sullyok Tamás ügye, és persze szó lesz az uniós csúcsról is.

Mielőtt belekezdünk, kérlek titeket, hogy iratkozzatok fel mind a Válasz online, mind a Partizán YouTube csatornájára lájkoljatok szuper lájkoljatok és kommenteljetek minket.

Köszönöm, hogy itt vagy. >> Szevasztok! >> És kezdjünk a a az uniós csúccsal, mert talán az a legfrissebb.

Ugye először volt miniszterelnöki szerepben miniszterelnökök között Magyar Péter.

És hát >> annyiban egyből egy nagy változás történt, hogy több mint egy év után sikerült 27 tagországnak közösen kiadnia egy elfogadott állásfoglalást. ö ez a szimbolikáján túl, hogy több mint egy év után tartalmilag is, hosszú távra is jelez nekünk bármit előre.

Hát azt jelzi, ami egyébként az európai kürútról is, ami két hete volt, látszódott már, hogy az új magyar kormány azt gondolja, hogy a tárgyalóasztalnál kell ülni, tehát nem vétókat kell bedobálni valahova az asztal közepére, vagy adott esetben nem ki kell menni kávézni, hogyha tarthatatlan a helyzet, hanem hogy az Európai Uniós döntéshozatalra jellemző akár végtelennek tűnő tárgyalási folyamatban kell jelen lenni, helytállni, szövetség geket kötni és a kormány által azonosított nemzeti érdeket képviselni.

A szövetség kötésor csak annyit hadd mondjak itt gyorsan egy lábjegyzetben, hogy ismét és folytatólagosan napirenden van a visegrádi négyek együttműködésének erősítése, vagy hát tulajdonképpen új életre lehelése a mi mostani adásunkhoz képest jövő héten lesz talán Budapesten, de mindenképpen Magyarországon.

V4-es csúcs Magyar Péter időről időre elmondja, hogy talán bővíteni is kellene ezt az együttműködést, mertogy ugye Magyarország ebből kihullott, illetve hát Magyarország miatt tulajdonképpen ilyen sznyadó állapotba került ez a vagy teszhalott állapotba ez a V4-es együttműködés, miközben mindenki más a mi partnereink közül másfajta regionális együttműködésekben jelen van.

És ez azért fontos, ez nem csak azért, mert szép dolog a visegrádi királyt találkozó emléke, hanem azért is fontos dolog, mertogy ez a közép-európai országok és benne Magyarország uniós érdekérményesítésének egy nagyon fontos eszköze, hogy ilyen szavazói blokkban tudjunk fellépni.

Tehát ez ez egy teljesen másfajta átgondolás a a magyar érdekérményesítésnek, mint az, hogy itt szólóban vétózgat a magyar miniszterelnök, ha kell, ha nem egy konkrét ügyepen a tartalmát illetően.

Ugye igazából az az érdekes, hogy miközben most egységes állásfoglalást fogadnak el, miközben látható, hogy a hetes cikkely miatt megindított eljárás fel lesz függesztve, hogy elkezdenek jönni a pénzek.

Aközben nagyon fontos kérdésekben nagyon mást nem mond Magyar Péter, mint mondott eddig Orbán Viktor.

Azért csak arról van szó, hogy igen, Ukrajna megkezdheti a csatlakozási tárgyalást, de nincsen sürgősség, nincsen semmi kivételezés, nincsen az első klaszter után többnek a megnyitása.

Ugyanígy mondjuk a menekült vagy paktumot illetően nagyon hasonló, sőt sokszor még retorikailag még szigorúbb hogy mi nemcsak az illegális migrációval szemben lépünk föl mondja Magyar Péter, hanem a harmadik országból érkező munkavállalókkal szemben is.

Tehát, hogy >> nagy elmozdulás nincs, mégis olyan, mintogyha egy egészen más politikát folytatna.

Hát először is szerintem azt fölmérték.

Én nem látom azt, hogy minden kérdésben, akkor kezdem a nulladik pontról, azt nem látom, hogy minden kérdésben teljes részleteiben kidolgozott külpolitikai vagy uniós politikai koncepcióval rendelkezne a kormány.

Tehát, hogy vannak alapvető elképzelések, például ez a közép-európai érdekérvényesítés, hogy egyes ügyekben konkrétan mik lesznek a mélységi álláspontok.

Ez talán még nem jött, lehet, hogy nem is jöhetett létre, de maga ez, hogy az a stratégiánk, hogy ott vagyunk és tárgyalásban és szövetségkötésekkel igyekszünk érdeket érvényesíteni, valamint ugye Ukrajna kapcsán az, hogy ez egy nyugatos, az eura euroatlanti együttműködés szem előtt tartó, és most alapvetően az európai együttműködés szemelőtt tartó külpolitika.

Ebből azért következnek dolgok, és ez több mint gesztus.

Tehát amikor a magyar kormány azt mondja, hogy teljesen világos, hogy Oroszország az agresszor, és amikor van orosz támadás, mondjuk magyarok által is lakott ukrajnai területekkel szemben, akkor nem húzzák ki az oroszót a közleményekből, hanem elítélik az orosz agressziót, bekérhetik az orosz nagykövetet.

Ez ezek nem csak szóval ez nem ez nem kirakat.

Ezeknek láthattunk mondjuk Zelenski és Magyar Péter találkozójáról most Brüsszelben egy képet, ahol azért sokkal kedélyesebb volt a az ő egymással való szembenállásuk. >> Igen, bár mindig óvatos vagyok az ilyen egy kézfogásból meg elkapott fotókból a következtetéseket levonni, de mindenesetre valamiként egyébként napirendem van erről.

Most is lehet a HVG-n volt egy cikk, ami sorra vette azt, hogy milyen verziói vannak egy jövőbeli Magyar Péter és Zelenski közötti találkozónak.

Ez megint csak ugye a hang nem más az, hogy létrejött ez a megegyezés a kisebbségi jogokról, még akkor is, hogyha a 11 pontos magyar követelés lista egy része már amúgy hatályban volt Ukrajnában, de arra alkalmas volt, hogy a a ezt a közeledési szándékot, talán ez egy pontos megfogalmazás, a magyar kormány érvényre legyen képes juttatni.

Tehát, hogy ha azt akarja kifejezni, hogy ő neki tárgyalási szándéka van, akkor ezt meg tudta tenni.

Ami a az Ukrajnával kapcsolatos ilyen konkrét stratégiai ügyeket illeti, két dolgot vetnék föl.

Az egyik, hogy Ukrajna és az Európai Unió ügye az persze nem csak Magyarország miatt tartalmaz rendezetlenségeket.

Éppen ma olvastam egy ciket arról, hogy ebből látható, hogy hajnalban elkezdé az ember az olvasgatást nilyen műsor előtt.

Szóval, hogy a Lengyelország és Ukrajna közötti emlékezett politikai viták, azok most éppen nagyon hevesek, ami ugyan nem írja fölül az ő geopolitikai együttműködésüket, de ott most van egy ilyen hűvösség ebben a viszonyban.

Tehát most például nem annyira feltűnő az, hogyha Magyarország húzódozik mondjuk Ukrajna ügyében valamilyen témát illetően, vagy például Merc kancellár tavaly is, idén is kifejezte már azt a véleményét, hogy hát azért itt nem lesz egy ilyen hanyad homlok a házba rohans uniós felvétele Ukrajnának.

Sőt, Mercnek van egy javaslata arra vonatkozóan, hogy hogy valamiféle ilyen társulti státusz, tehát egy egy ilyen csökkentett, jogkörű tagsági státuszt kellene Ukrajna számára kitalálni.

És ameddig ez így van, most két abszolút meghatározó szereplőről beszéltem Lengyelországról Németországról, míg ez így van, addig Magyarországnak van mozgástere.

És általában is egyébként azt gondolom, hogy ez a mozgástér kérdés ez meghatározó, vagy pontosabban ezt egy ezt egy stratégiai adottságként igyekszik kezelni a Magyar Péter által vezetett kormány.

Tehát egy ilyen vétó máániás előző miniszterelnököt követően, ha az új magyar kormány csak annyit tesz, hogy nem vétózik, akkor ő akkor is teret nyer, mert sokkal inkább partnerként fogadják el az európai szövetségesek.

És tulajdonképpen ő úgy értelmezheti, és én úgy látom, hogy így is értelmezni a saját mozgásterét, hogy pusztán attól, hogy ő odaült, attól módja van arra, hogy erős érdekérményesítő legyen, mert az neki már egy már egy alkohóalapja, hogy oké gyerekek, nem fogok vétózni, de ettől még egy csomó mindent keményen számon fogok kérni.

Ez egyébként egy éppen ellentétes következtetés és magatartás, mint amiből a Fidesz vádolja.

És egyébként Orbán Viktor személyesen is azóta is, most is vádolja a kormányt, hogyha nem vétózik, akkor fölad mindent.

Ellenkezőleg ezt a vétónak a a naftalimba helyezését pontosan arra használja föl az új kormány, hogy erősebb tárgyalási pozíciót és a tárgyalásin van a a hangsúly tudjon fölépíteni. >> Te látod-e, hogy a tárgyalási pozícióit hol találja, vagy hol keresi menekült kérdésben a kormány, merthogy retorikailag mondom, én nagyon sok különbséget még nem látok.

És következő kérdésként teszem fel.

Szóval először, mert sok lesz.

Szóval, hogy először látod-e azt, hogy hogy mondjuk például az 1 millió eurót hol tudja kimozogni, amit büntetésként a mai napig fizetünk? >> Nem, őszintén szólva.

De aztán lehet, hogy én nem vagyok elég művelt és tájékozott ebben a kérdésben.

Ez egy nagyon ez is egy nagyon bonyolult terület.

Ugye egy dologban lehet pozíciót fogni, hogyha a az új magyar kormány is azt gondolja, hogy a migrációval elvi fenntartása van, és azt gondolja, hogy a magyar közvéleménynek egy nagyon súlyos fenntartása van ezzel kapcsolatosan, de nem akar úgy járni, mint az előgye, hogy komoly hangsúlyt kell fektetni arra, ami része ennek a migrációs paktumnak.

Mindenki elmondja, hogy milyen borzalmas elnevezése van, de mondjuk szerintem ezen érdemes túllépni.

Ez a menekülteknek az EU-s határokon történő ellenőrzése, illetve az EU-s határokon kívüli problémamegoldás, hogy minél kevesebben gondolják azt, hogy az egyetlen esélyük az, hogy az életben maradásra vagy az emberi méltóság megélésére, hogy elindulnak az Európai Unió felé.

Ugye ezzel az van azonban, hogy hát ez is közös erőfeszítést és ez is közös politikákat igényel.

És az az igazság, hogy azzal kell majd szembenézni, hogy szóval az nem fog menni, hogy be sem fogadunk.

Úgyhogy nagy Boldizsár beszélt ennél az asztalnál arról, hogy egyébként ha még így is lenne, hogyha be is kellene fogadannunk menekülteket, ez olyan alacsony szám lenne, hogy hogy tulajdonképpen meg sem érezné valószínűleg a magyar társadalom.

Igen, de lehet róla fotókat készíteni, lehet a híradóban mutogatni.

És ugye ez a nehézsége ennek az egész kérdésnek, és ezt nem akartam el első körre hozzáfűzni, de akkor itt most hozzáfűzöm, hogy ebben is és más témákban is látod-e a szándékot arra, hogy a Fidesz által meghatározott narratív buborékot áttörje végre bizonyos szempontból a kormány, és ne annyiban merüljön ki a menekültügyi kérdés, [torokköszörülés] hogy ez nem menekültügy, hanem migráció, hogy ez nem ö egy segítségnyújtás, hanem hanem tömeges betelepítés, hogy ne az legyen, hogy a nem tudom én ö iszlamizációtól kezdenek el rettegni itt tömegek, hanem hogy normálisan beszélgessünk arról, hogy egyáltalán mi ez a kérdés, milyen 10, 20, 30, 50 éves stratégiák kellenének erre és satöbbi, és a többi.

Hát szerintem ebben az ügyben van a legtávolabb.

Szóval, hogyha egyenesen kérdezel, akkor akkor egyenesen kell is, hogy erre válaszoljak.

A ha az előző gondolatot befejezem, az kapcsolódik is ide.

Szóval ugye vagy az van, hogy befogadunk, vagy az van, hogy pénzt adunk azoknak, akik befogadnak, vagy az van, hogy tudást, logisztikát adunk azoknak, akik hajlandóak befogadni. illetve az van mindezekkel párhuzamosan, hogy az Európai Unió külső határait védjük, de közben úgy, hogy mégis csak ha tartjuk magunkra magunkat valamire, akkor ez az emberi méltóság minimumának a betartásával történik. >> Igen.

Ugye Póvfai a technikai segítségnyújtást jelölte meg, mint amit elfogadhatónak tart.

Na most ugye itt van egy olyan probléma is, hogy az Orbán kormány az szisztematikusan leépítette az egész magyarországi menekültügyi migrációs befogadásügyi intézményrendszer.

Tehát nem tudom milyen technikát meg milyen tudást tud a magyar állam ma átadni.

Én ismerek civil szervezeteket és szakértőket, akik annak a fejében rengeteg tudás van, de hát ők nem rendelkeznek állami eszközökkel.

Én csak azt akarom mondani, hogy mindenre nem fogunk tudni nemet mondani, mert a menekültek áramlása, a hullámoknak a keletkezése, menekültügyi hullámoknak a a keletkezése az nem attól függ, hogy mi most ezt elismerjük-e, vagy becsukjuk a szemünket, vagy kinyitjuk a szemünket, ez a dolog, ez történik.

És hogyha az Európai Unió arra törekszik, hogy legyen valamiféle közös politikája, de hogyha nem erre törekszik, és csak az egyes államoknak vannak saját politikai prioritásaik, a valóság akkor sem fog szünetelni.

És hát a leginkább politikailag eladható nyilván ez a külső határok védelme, amibe én azt gondolom, hogy valamilyen szinten Magyarországnak úgy szintén hát be kell majd szállnia.

Egyébként Nagyboltzsár, amikor itt beszélt, mondott egy nagyon fontos dolgot. ö nem csak a múltbeli magyarországi menekülthullámok példáját ide hozva, hanem hát abból azt a következtetést levonva, hogy senki nem biztosít minket arról, hogy nem lesz egyszer mondjuk megint ilyen.

És akkor egyébként nem nekünk jönne jól, hogy van egy közös európai szolidaritás.

Tehát akkor ha ilyen eset bekövetkezik, ahogy 10 évvel ezelőtt bekövetkezett, hogy hirtelen határszággá váltunk, akkor mit fogunk csinálni?

És én tudom, hogy politikusok ilyenkor szeretik azt mondani, hogy majd a hídon átmegyünk, hogyha odaértünk.

Vannak szerintem kérdések, amikor hát a híd csak a távolból látszik, vagy legfeljebb azt lehet gondolni, hogy többfelé el lehet indulni, és majd az egyiknek a végén lesz egy híd.

De hát azért a ez talán nem is egy 50 éves stratégiai tervezést igényel, hanem hanem akár csak pár évre előre hát prognosztizálhatók legalábbis lehetőségek, hogy hogyan alakul a globális politika.

Szóval kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy nekünk lenne szükségünk erre az unió szolidaritásra, és talán ezért nem jó az, hogyha tervet se készítünk, meg hogyha teljesen kimaradni akarunk ebből az együttműködésből. >> Ugye ezt az egész kérdést egy szombat reggeli sajtótájékoztatóval a Fidesz kongresszus elé időzítve Magyar Péter kicsit át is keretezve teszte.

Ö beszéltetek erről hétfőn itt érintőlegesen azért, hogy >> és utána hétfőn a parlamentben ezt egy ütőkártyáként használta Magyar Péter, és újabb részleteket hozott egyébként nyilvánosságra kormányülésnek ugye leiratairól, kézi…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „39 nap után: belakta-e már a Tisza a hatalmat? | Elemző Benyó Ritával”

Miről szól ez az epizód: „39 nap után: belakta-e már a Tisza a hatalmat? | Elemző Benyó Ritával”?

Az Elemzőben Benyó Rita és Lakner Zoltán a magyar belpolitika elmúlt két hetét veszik górcső alá. Szó esik a Tisza Párt parlamenti szerepléséről, a NER intézményrendszerének lebontásáról, a közmédia átalakításáról, az alaptörvény-módosításról és Sulyok Tamás ügyéről. Az uniós… Az epizód a Partizán című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 19..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „39 nap után: belakta-e már a Tisza a hatalmat? | Elemző Benyó Ritával”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Benyó Rita, Sulyok Tamás, Vida Kamilla, Ruff Bálint.

Milyen témákat érint ez az epizód: „39 nap után: belakta-e már a Tisza a hatalmat? | Elemző Benyó Ritával”?

Fő témái: belpolitika, tisza párt, ner, közmédia, alaptörvény-módosítás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „39 nap után: belakta-e már a Tisza a hatalmat? | Elemző Benyó Ritával”?

Megjelenés: 2026. 06. 19.. Hossz: 1 óra 17 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan/39-nap-utan-belakta-e-mar-a-tisza-a-hatalmat-elemzo-benyo-ritaval-2e1e11df

Több epizód a Partizán-ből