Partizán

412 milliós irodalmi botrány | Kicsoda Orbán János Dénes?

· PT57M56S

Összefoglaló

A Partizán podcast adásában a Balogh Endre, a Prae.hu alapító-főszerkesztője által kirobbantott 412 milliós botrányt járják körül, amely Orbán János Dénes íróiskolájának kifizetéseivel kapcsolatos. Nagy Gabriella (Litera.hu) és Gács Anna is részt vesz a beszélgetésben, amely…

Röviden

Műsor
Partizán
Megjelenés
2026. 07. 15.
Hossz
58 perc
Szereplők, említett nevek
Nagy Gabriella, Nagy Gabriella, Gács Anna, Orbán János Dénes, Balogh End, Vida Kamilla, Orbán Viktor, Ruff Bálint
Témák
irodalmi botrány, kifizetések, írásiskola
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tegnap jelent meg a hír a pray.hu-n az Orbán János Dénes vezetésével működő kárpátmedencei tehetséggondozó Nonprofit Kft. kmtg 412 millió Ft-ot fizetett Orbán János Dénes kilenc művének felhasználási jogaiért.

Orbán János Dénes költőíró, irodalomszervező, az Orbánkorszak egyik fontos kulturális szereplője volt.

A Magyar Idő kulturális szerkesztőjeként a kultúrharcban is fontos szerepet játszott. fő projektje, a már említett KMTg, a 2010-es években nagy vitát váltott ki az irodalmi közbeszédben, ugyanis érdemi szakmai egyeztetés nélkül hozták létre az íróiskolát jelentős állami támogatással, miközben a szakma anyagi helyzete a NERben folyamatosan romlott intézményes és személyes szinten egyaránt.

Mai adásunkban a pray.hu cikkenyomán fogunk beszélgetni a konkrét ügyről és Orbán János Dénes szerepérőérről.

Elsőként Balog Endre a vendégem, aki a pray.hu hu alapító főszerkesztője, a cikk szerzője.

Szia Endre, köszönöm, hogy eljöttél. >> Szia Kamilla.

Örömbel. >> Mielőtt elkezdenénk a beszélgetést, szeretnék két dolgot elmondani.

Az egyik a transzparencia jegyében az, hogy én műsorvezetés mellett egyébként a szabadidőnben, költészettel foglalkozom, irodalommal foglalkozom, és az elmúlt évtizedben sokszor bíráltam Orbán János Dénes tevékenységét. a KMTg-vel kapcsolatos vitákban is részt vettem.

És amit még fontos elmondani, hogy az adásunk előtt megkerestük egyébként Orbán János Dénást, akinek a közleménye már megjelent a nyilvánosságban is, és ő erről a helyzetről azt állítja, a te cikkedre reagálva, hogy visszautasítja azt a vádat, hogy ez valamilyen korrupciós ügy lenne, és hogy nagyon erős volt a minisztériumi felügyelet ezeknél a kifizetéseknél, és és arról is beszél, hogy ezek a vitatott összegek, amik nagyon magasnak tűnnek, ez ezt igazából nem ért hozzá, aki ezt bírálja, mert operet librettókról és nagy költségvetésű showbizis produkciókról van szó, és hogy ezt nem lehet összemérni a szépirodalmi könyvkiadás pénzügyi léptékével.

Továbbá azt is állítja, hogy egy operet forradalom zajlik Magyarországon, aminek nemzetközi piaci lehetőségei is vannak, és beszél arról, hogy a munkadíja és a felhasználói jog és a royalty valahogy összekeveredett a te írásodban.

De alapvetően az én értelmezésem szerint, Orbán János Dénes, a te főállításodat nem cáfolja, miszerint a felhasználási jogokért 412 millió Ft landolt nála a kilenc művének ellenében.

Az egész közlemény tekintetében van-e amit újra gondolnál, vagy van-e ami árnyalja a te látásodat?

Mi ennek az ügynek a lényege szerinted?

És kifejezetten arra kérlek, hogy ezt úgy próbáld felvázolni, hogy azok számára is érthető legyen, akik nem feltétlenül vannak tisztában, nem az irodalomban mozognak azzal, hogy milyen összegeket érdemes itt soknak vagy kevésnek tartani? >> Értem. [torokköszörülés] A ami mindenképpen fontos az Orbán János DS-nek a levelében, vagy hát közleményében, az az, hogy hogy ő megkülönböztet felhasználási jogot, illetve munkadíjat kvázi, tehát amikor át kell írni, tehát először is megvesz a KMTg tőle műveket, majd ezeket a megvásárolt műveket, amikor azok nem eleve operetnek készültek, akkor azokat át kell írni, hogy operetként is funkcionáljanak. >> És ő ezt próbálja taglalni hosszan, hogy ő mennyit dolgozott a már kész művein is, hogy azok operetként is, vagy hát nem tudjuk, hogy dolgozott-e, mert csak egy-kettő jelent meg eddig.

A Dankó Pistát tudjuk, hogy előadták, meg még még egy-kettőt előadtak.

És és igazából ő csak ezt a két dolgot választja szét, és azt mondja, hogy a későbbi jogdíjbevétel ugye 2031 augusztus végéig >> minden jogdíjbevétel majd a KMTG-t fogja illetni.

Tehát a KMTg ebben az esetben gyakorlatilag egy szakmai befektető, amelyik amelyik megvásárolt olyan tartalmakat, illetve olyan tudást, hogy ebből a nagy 412 millió Ft-os befektetésből legyen neki majd a végén jóval több pénze. >> Hát ez lehet mondjuk jegybevétel, vagy adott esetben merch ilyesmikre kell. >> Ez bármi lehet.

Dankó Pistás Merch vagy tehát most Orbán János Déneses Bábú vagy mert sokféle dolgot el lehet képzelni, amiből mind bevétele származhat idővel a KMTg-nek származhatna.

Ugye a probléma nekem, az én problémám az, hogy a KMTg közpénzből működő Kft.

És nem egy magán kezdeményezés, amelyik azt csinál, amit a a befektető jónak lát.

Tehát nem egy nem egy piacorientált befektető.

És igazából itt lesz majd a puding, vagy itt lenne a puding próbája az evés.

Tehát Orbán János Dénes azt állítja, hogy ez egy óriási biznisz, a showbiznisz satöbbi.

Na most ahol a showbiznisz jól megy, például az USÁban vagy Franciaországban, tehát minden vagy Angliában, ahol jó Németországban, ahol jól megy a showbiznis, az nem állami szerepvállalástól megy jól, hanem pont azért, mert ez show. és és olyan elemeket használnak, amiket amikkel tömegeket lehet megszólaltatni.

Na most tömegeket elérni akkor lehet, hogyha azokat a játékszabályokat betartjuk, amiket és ahhoz nagy befektetés kell, de mindig magánpénzekből vannak ezek a nagy befektetések.

Én nem nagyon láttam még olyat, hogy állami pénzekből óriási befektetések lettek volna.

És amikor azt mondja Orbán János Dénes, hogy ehhez nagy minisztériumi államtitkár és a többi hozzájárulás kellett meg nem tudom hány embernek. >> Nagszigor volt a miniszériumban.

El tudom képzelni ezt a nagy szigort, amikor ő mint szakmai szellemi vezető, tehát sosem mondtam, és nem is írta senki szerintem felelősséggel, hogy ő ügyvezetője lett volna a KMTg-nek.

Nem, ő a szellemi szakmai vezetője.

Az tehát ha a szakmai vezető azt tanácsolja, hogy operetteket vásároljunk, operet librettókat vagy operet librettóvá átalakítható műveket, amelyeket alakítsunk is át operetté.

Természetesen mindent majd a szakmai vezetőnktől veszünk, tehát ugye itt már eleve van egy óriási probléma szerintem.

Ha a szakmai vezető ezt állítja, és gyakorlatilag korlátlan állami források állnak rendelkezésre és megveszik, akkor annyi van most szerintem, hogy megpróbálja porlasztani a felelősséget, megpróbálja rákenni azokra az emberekre is a döntés felelősségét, akik részt vettek valamilyen módon ebben a jóváhagyási folyamatban.

Tehát az államtitkárral gondolom annak is volt helyettese, meg szakmai felterjesztő, meg satöbbi, satöbbi.

Meg végül ugye az az ügyvezető is, aki aláírta azt, hogy Orbán János Dénes megkaphassa az összeget.

Azt az összeget, amiért egyébként, hogyha feltételezem, hogy olyan 2 millió Ft körül volt a havi fizetése, egyébként még neki is kb. 18-20 évig kellett volna dolgoznia rendesen ebben a KMTg vezetői munkahelyében. hogyha eltekintünk ettől a kérdéstől, hogy a felhasználói jogok mennyibe kerültek, és arra az érvre próbálunk ráfókuszálni, amit ő a munkadíjjal kapcsolatban mond, hogy a munkadíjra azt hiszem, hogy azt mondja, hogy ilyen 7 és 15 millió Ft körül van, és hogy ez azért ö ha megütközést vált ki, akkor re mondja azt, hogy teljesen más a tarifája a ebben a biznisben, a honoráriumoknak, mint a szépirodalmi biznisben.

De egyébként ennek szerinted tehát, hogy ettől függetlenül ez egy reális díjazás lenne ebben a ebben a szakmában? >> Amennyire én rálátok, mondjuk forgatókönyvek esetében, hogyha egy regényt vásárolnak meg, amiből forgatókönyv lesz, ez Magyarországon azért nem éri el a 2 n maximum 5 millió Ftot.

Ez szokott lenni a úgy általában a tarifa, amikor nem valami agyon támogatott kormányzati forrásokból készül.

Tehát egyrészt van ez, a másik meg az, hogy olyan forgatókönyvek, amelyeket tehát megírnak a már meglévő műből, hogy ott a forgatókönyvíró fejlesztés satöbbi, az nem nagyon vethető ezzel szerintem össze, mert abban benne van egy egész csapat általában, és nem egy ember kapja azt a pénzt.

Tehát, hogy itt én mindenképpen azt gondolom, hogy hogy óriási problémák vannak a az önértékeléssel, a kognitív disztonáncia környékén is vannak jelenségek.

Hát ugye amikor az ember a mai sajtót böngészve azt tapasztalta látni, hogy az Operetszínház is fizetett ugyanazért a darabért 26 millió Ft-ért tot, ami az Orbán János Dénes nevű embernek, amiért az KMTg is fizetett 40 valamennyit.

Tehát tehát az Orfeumért, tehát így így itt aztán a végén már kavarodik a dolog, hogy esetleg ő tudja, hogy honnan mennyit kapott, de hát összesen én már nagyon nem tudom nyilván tartani, hogy hogy hol tartunk pénzügyileg az ő esetében. >> Ugye a KMTG első projektje ez az íróiskola volt, ami 2016-ban kiváltotta ezeket az éles közvitákat.

Ugye ott az volt ennek a vitának a lényege, hogy gyakorlatilag a hagyományosan tehetséggondozással foglalkozó szervezetekkel nem egyeztetve, azokat megkerülve járta ki a pénzt ezért, és 150 milliós kezdőtámogatással indult el ez a szervezet az államtól.

És igazából az a kérdésem, hogy ez működött ez a ez az íróiskola, de hogy valahogy kicsit távolinak tűnik az, hogy most itt operettekről beszélünk, tehát hogy mennyire illik a szakmai portfóliójába egyáltalán ennek a szervezetnek az, hogy itt most 100 milliók ki vannak öntve operet librettók felhasználási jogáért.

Hát először is, amikor a 100 150 millió Ftot megkapták, az egy olyan kezdőlökésecske volt.

Utána azonnal jöttek a az ennél jóval magasabb, talán 800 millió Ftól emlékszem, de lehet, hogy már rögtön annál magasabb összegek.

Én azt gondolom, hogy tehát ugye ez 10 éve kezdődött, és hát lehet, hogy mára beérett a tehetség, csak ugye senki nem gondolta, hogy a tehetséget Orbán János Dénesnek hívják, tehát merthogy ő kapta a sok pénzt, tehát a gondozás is megtörtént, a tehetség is beérett, és nem gondoltuk, hogy majd az íróiskolából valóban operettek fognak létrejönni, de hát ugye a az igazi jó igazán jó tehetség arra megy, amerre az öntörvényűség vezeti, és őt úgy látszik, hogy az operett felé vezette. egyébként én megnéztem a szervezeti ábráját a KMTg-nek és teljesen megdöbbentem, mert azt láttam, hogy operett igazgatóág, vagy operett igazgató, és nem is hittem el először, és utána kellett járnom, hogy hogy a szakmai igazgató már nincs is, tehát hogy másik, csak operet igazgató meg pénzügyi igazgató, tehát hogy hogy ez ez már tényleg egy operett szervezett változott, ami >> hát az operet forradalom is egy nagyon jó jó fogalom vagy egy beszédes fogalom napjainkban, de a cikkedben egyébként jelentőségteljesen utalsz arra, hogy ezeknek a kifizetéseknek mikor volt az ideje.

Ez ugye 2025 és 2026 tavasza között történik meg, gyakorlatilag egy éves távlatba. 2026 áprilisában vannak a az utolsó kifizetések.

Szerinted mi a jelentősége ennek?

Nyilván külső szemlélőként arra lehet gondolni, hogy arra utalsz, hogy valahogy a választások összefüggésében mutatsz rá ennek a jelentőségére. >> Én nekem az volt a fontos, hogy egy év alatt, tehát igazából 13 hónap 2025 márciusa és 2026 áprilisa között születtek.

A kifizetésekről nem tudok, hogy mikor voltak, és azokról nem is írtam. a szerződéseknek a tehát a a jogoknak az átadása az ezekben a ez tehát ekkor volt tehát március és 25. március és 26. áprilisa ezek a azok a dátumok, amikor át és az ezek közötti hónapok három külön három nagy etapban történt ez a sok minden.

Az, hogy hogy ez ennek közel lett volna a választásokhoz, ezt én azért nem gondolom, mert 25-ben kapta a nagy részét, és végül 26-ban már csak egy ilyen 60 millió körüli összeget, tehát az nem egy olyan nagyon nagy valami.

Én azt gondolom, hogy ez nála nagyon jó helyen van.

Ki lett biztos vagyok benne, hogy el lett utalva.

Nem hiszem, hogy bárki is visszatartotta volna.

Viszont az, hogy ez felelős gazdálkodás-e a közpénzekkel vagy nem, ezt én azért elég erősen megkérdőjelezném.

Tehát azt gondolom, hogy hogy operett librettókra meg olyan munkákra, amik még el sem fej be sem fejeződtek valószínűleg, tehát kifizetni ennyi pénzt, ez ez nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy jól működjön, illetve majd az ki fog derülni, mert lehetséges, hogy nem fogadja el mondjuk a minisztérium a a beszámolóját, az éves beszámolóját ennek a szervezetnek.

És akkor az is lehetséges, hogy aki miatt létrejött ez a szervezet, amiatt fogják ugye megszüntetni ezt a szervezetet, >> merthogy olyan dolgok történtek, amelyek az ő szakmai irányításával történtek, hogy ez ez vállalhatatlan és továbbvihetetlen.

Szemléltetésképpen egyébként a Nobody összegét hozott fel, hogy aminek az összegénél ez a kifizetés magasabb, és a párhuzamot, ha jól értem, arra akar rámutatni, hogy az írótársadalom egzisztenciális helyzetét hasonlítod össze ezzel a brutális mértékű kifizetéssel.

Nyilván akik nem jártasak a szakmában, azok nem feltétlenül tudják, hogy szabadúszó szerzőként egyébként mire lehet számítani, hogyha valaki megír egy verset, egy regényt, egy novellát, vagy azt az sem teljesen köztudomású valószínűleg, hogy milyen működési támogatásokra számíthatnak folyiratok vagy irodalmi szervezetek, vagy az elmúlt 16 évben milyen példák voltak.

És értem Orbán János Dénes érvét azzal kapcsolatban, hogy ez egy másik biznisz.

A showbiznisz az nem ugyanaz, mint mint az irodalmi szakma.

De hát azért mégis csak amikor ő 2016-ban fellépett a a nyilvánosság színpadára ezzel a ezzel az ötletével, akkor mégis csak elhangzottak olyan dolgok, hogy ő vitalizálni akarja a magyar irodalmat, lehetőséget akar biztosítani másoknak és és hogy nem járja, hogy az író az csak itt elbújjon és keseregbe éljen vajas kenyéren.

Tehát, hogy voltak ezek a szólamok, mintogyha az ő az ő segítsége meg az ő jó ajtón kopogtatása valójában mindenkinek jó, és hogy ez egy a köz a szakmai köz számára ez egy ez egy pozitív fejlemény.

Hogy látod, mennyire [torokköszörülés] volt ebben sikeres Orbán János Dénes és hogyan szemléltetnéd egyébként ma egy szerzőnek a az egzisztenciális helyzetét?

Ami egyértelmű, hogy kialakult egy olyan világ, ahol mondjuk Orbán János Dénes közpénzekből nagyon nagyon nagyon jól megélt.

Tehát hogy én azt feltételezem, hogy eléggé tehát a a haza hazavitt pénze azért már eleve egy nagyon szép millió körüli fagy fölötti összeg.

Főleg, hogyha minden féle helyet összeszámolunk, az ő esetében ennél még sokkal, de sokkal, de sokkal több volt lehetett.

Ugye itt a végén nagyon-nagyon szép összegeket kapott, és nekem…

Említett entitások

Témák

  • irodalmi botrány
  • kifizetések
  • írásiskola

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „412 milliós irodalmi botrány | Kicsoda Orbán János Dénes?”

Miről szól ez az epizód: „412 milliós irodalmi botrány | Kicsoda Orbán János Dénes?”?

A Partizán podcast adásában a Balogh Endre, a Prae.hu alapító-főszerkesztője által kirobbantott 412 milliós botrányt járják körül, amely Orbán János Dénes íróiskolájának kifizetéseivel kapcsolatos. Nagy Gabriella (Litera.hu) és Gács Anna is részt vesz a beszélgetésben, amely… Az epizód a Partizán című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 15..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „412 milliós irodalmi botrány | Kicsoda Orbán János Dénes?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Nagy Gabriella, Nagy Gabriella, Gács Anna, Orbán János Dénes, Balogh End, Vida Kamilla, Orbán Viktor, Ruff Bálint.

Milyen témákat érint ez az epizód: „412 milliós irodalmi botrány | Kicsoda Orbán János Dénes?”?

Fő témái: irodalmi botrány, kifizetések, írásiskola.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „412 milliós irodalmi botrány | Kicsoda Orbán János Dénes?”?

Megjelenés: 2026. 07. 15.. Hossz: 58 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan/412-millios-irodalmi-botrany-kicsoda-orban-janos-denes-0890151a

Több epizód a Partizán-ből