Partizán

A Fidesz kirúgta, a Tisza visszahozta: kifejezheti-e Baka András a nemzet egységét?

· PT2H15M45S

Összefoglaló

Baka András, a legfelsőbb bíróság volt elnöke lett Magyarország új köztársasági elnöke a Tisza párt szavazataival. A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a voksoláson. Baka András korábban, 2011-ben, a Fidesz akkori kétharmada távolította el hivatalából. Később…

Röviden

Műsor
Partizán
Megjelenés
2026. 08. 13.
Hossz
2 óra 16 perc
Szereplők, említett nevek
Ruff Bálint, Vida Kamilla
Témák
köztársasági elnök, magyar politika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — 00:33 Visszaszámlálás 00:34 – 03:08 Bevezető 03:09 – 05:20 Parlamenti interjúk 05:21 – 40:29 Interjú Bóka Jánossal, a Fi
  2. — 43:44 Részlet Baka András beszédéből 43:45 – 1:11:26 Elemzés Lakner Zoltánnal 1:03:18 – 1:04:42 Adásszünet 1:04:42 – 1:1
  3. — 1:12:58 Részlet Baka András korábbi partizános interjújából 1:12:59 – 1:40:34 Portré Baka Andrásról, vendég: M.
  4. — 1:42:10 Hogy lett Baka András főbíró 2009-ben? 1:42:12 – 1:56:29 Wéber Ferenc, Sólyom László egykori sajtófőnöke 1:56:30
  5. — 2:02:13 A Korbely-ügy, vendég: Hoffmann Tamás nemzetközi jogász — Legyél rendszeres támogató! https://cause.lundadonate.

Ebben az epizódban

Baka Andrást, a legfelsőbb bíróság egykori elnökét választotta ma államfővé, a parlament tiszás többsége.

A Fidesz és a KDNP képviselői nem is vettek részt a választáson.

Erről is beszélni fogunk természetesen a ma esti adásunkban.

Baka megválasztása azért is pikáns, mert 2011-ben az akkori fideszes kétharmad egyetlen tolvonással távolította el őt a főbírói székből, és most 15 év elteltével köztársasági elnökként tér vissza a közéletbe.

Később aztán pert is nyert az európai az emberi jogok Európai Bíróságán Strasburgban, miután kimondták, hogy a véleményévánísi szabadsága sérült az eltávolítása miatt, hiszen ez az eltávolítás azután történt, hogy többször szisztematikusan kritizálta a Fidesznek az igazságszolgáltatással kapcsolatban meghozott intézkedéseit.

Ma esti adásunkban első vendégünk Móka János, a Fidesz frakcióvezetője lesz.

Természetesen kerestük a Tiszapártot is, de Bujdosó Andrea, a Tisza frakció vezetője egyéb elfoglaltságaira hivatkozva nem jött el a stúdiónkba, és más megszólalót sem küldtek az adásba.

Buha János után érkezik majd sorrendben mondom Lakner Zoltán politikai jellemző.

Itt lesz MSz Péter, aki Baka András szóvivője volt korábban a legfelsőbb bíróságon.

Itt lesz Wber Ferenc Sólyom László korábbi sajtófőnöke, akivel arról beszélgetünk majd, hogy hogyan sikerült annak idején nagy nehezen pártok közötti konszenzust teremteni Baka András megválasztása érdekében a legfelsőbb bíróság élére.

Végül pedig Hoffman Tamás nemzetközi jogásszal is beszélgetünk majd összességében.

Tehát alaposan végig tudjuk így nézni az ő segítségükkel Bakka András teljes szakmai pályafutását.

Azok a nézőink, akik még nem iratkoztak fel a csatornára, mindenképp tegyék meg, erre bízatom őket.

És egyúttal köszönjük azoknak, akik rendszeres támogatóként már most is a partizán mellett állnak.

Ez azért is különösen fontos, mert független és minőségi sajtó csak akkor tud jól működni, bárki is van kormányon, bárki is a köztársasági elnök, bárki is a miniszterelnök, hogyha ezt a független és minőségi sajtót a nézők és az olvasók, a követők a közönség támogatásából tud működni, és valóban fenn tudja tartani a mindentől való függetlenségét, hogyha beszállnál a Partizán finanszírozásába, akkor az ehhez szükséges információkat megtalálod a leírásban.

Kucaki Jakab kollégám ma bent volt a parlamentben napközben kormánypárti és ellenzéki képviselőkkel is beszélgetett Baka András megválasztásáról.

Ezt a videót már teljes egészében publikáltuk a Partizán csatornáján.

Most megnézünk ebből egy rövid részletet, utána pedig Bók Jánossal kezdünk. >> Tásalomi egyeztetés kapcsán ugye ön felelős személyi és most sok kritika érte ezt a folyamatot. mondja mondjuk három pontot, amit levont kritikaként az önmunkája, vagy esetleg, hogy mondjam, a körülmények kapcsán, amit tanulnia kell a Tiszának önnek.

Én azt gondolom, hogy a társadalmi egyeztetés címszóval, ami eddig történt, az ezt nem fedi le ezt a fogalmat finoman szólva.

Tehát azt gondolom, hogy a társadalmi egyeztetés arról szól, hogy egyrészt időt hagyunk az embereknek, kell edukálni az embereket az adott témáról, megmutatni, hogy Magyarországon mi a helyzet, hogy nemzetközileg milyen jó példák vannak.

Az embereket részletesen ki kell kérdezni az adott témában.

Meg kell mutatni, hogy mások milyen véleménnyel vannak.

És azt is meg kell mutatni, hogy az adott döntés, amit az emberek mondtak, az hova lesz becsatornázva és mikor.

És hogy >> akkor azt jól értem, hogy ez most nem volt egy társadalmi egyeztetés. >> Hát én ennek hívjuk, de én azt gondolom, hogy ezt egy új szintre kell emelni. >> Baka András természetesen nem lesz független köztársasági elnök.

Ha eddig a Tiszapárt egyébként én ezzel sem értettem egyet, hogy a Tiszapárt Sullyok Tamást bábnak nevezte, de hogyha bábnak nevezte, akkor most egyértelműen báb.

Tehát ugyanazt csinálja a Tiszapárt, amit a Fidesz csinált.

Baka András nem fog ellentartani, és nem fog a nem fogja garantálni a fékek és ellensúlyok rendszerét. >> Mit gondol most?

Mi a különbség pontosan Baka Andrástávolítása és most Súlyak Tamástávolítása között? hogy a Bakand Andrásnak a legfelsőbb bírói posztjáról önök távolították el.

Most pedig Sulyak Tamás kapcsán ugye illegitim eljárásról beszélnek.

Ezt le tudná nekünk írni, hogy mi a különbség?

Baka András esetében egy szervezeti átalakítás történt, méghozzá olyan szintű, hogy megszűnt az a szervezet, aminek ő volt a vezetője.

Kritika szerint ugye alapvetően a szervezeti átalakítás is azért történt, hogy Bakand Andrásnak megszűnjen a posztja, és ne ő legyen sem a kúria, sem a legfesőbb bíróságnak az elnöke. >> Baka András azt sérelmezte, hogy ő nem tudott másik az új szervezeti rendszerbe vezetőpozíciót betölteni, és ezért támadta meg Magyarországot Nemzetközi Fórumokon.

A nemzetközi fórumok neki adtak igazat. >> Akkor ön illegitimnek tartja most a megbelasztandó köztársasági elnököt? >> Hát nem hogy én, hanem az egész frakció tartja illegitimnek.

Az utolsó legitim köztársasági elnök Sully Tamás volt. >> És ahogy ígértem, itt vagy velünk a stúdióban Bóka János, a Fidesz frakció vezetője.

Köszönöm, hogy eljött. >> Köszönöm a meghívást.

Örülök, hogy itt lettek. >> Így utólag sajnálja, hogy annak idején a Fidesz megnyirbálta az alkotmánybíróság jogköreit.

Ugye most emiatt nem tudták igazából vizsgálni sem Suyog Tamásnek az eltávolítását.

Ugye ez egy [torokköszörülés] erről érdemes egy kicsit beszélgetni.

Az én értelmezésem szerint az alkotmánybíróságnak az a hatásköre, hogy az alaptörvénymódosítás csak az alaptörvényben szabályozott eljárási szempontok alapján vizsgálhatja.

Szerintem nem feltétlenül lenne akadálya, hogy annak az egy mondatnak, ami arról szól, hogy a hatályba lépés másnapján SőK Tamás köztársaság elnök megutatása megszűnik, ezt az Alkotmánybíróság vizsgálja érdemben.

Az én az én álláspontom az az, hogy az Alkotmánybíróságnak azt az előkérdést mindig vizsgálnia kellene, hogy az ami alaptörvénymódosítás címként visel, az tartalmát tekintve alaptörvény módosítása.

És ez nem a rendelkezés tartalmi kontrollja, ez a rendelkezés vizsgálatának az előkérdése.

És hogyha úgy dönt most a választó mutatja, hogy igazából most abba a helyzetbe kényszerültek, hogy jogi megoldásokat keressenek arra a helyzetre, amit igazából önök idéztek elő.

Ugye, hogyha nem írták volna, nem hozták volna azt a szabályt, hogy az az alaptörvény tartalmi módosítását nem vizsgálhatja az AB, akkor most nem lenne ez a helyzet, akkor egyértelmű lenne, hogy itt valamilyen szerepe lenne az Alkotmánybíróságnak.

Sajnálja, hogy annak idején ilyen módon hozzányúltak?

Én én én nem én nem értek egyet azzal, amit ön mond, mert ugye az én álláspontom az pontosan az, hogy önmagában ez az alaptörvény módosítás nem zárja ki azt, hogy az alkotmánybíróság ezt érdemben vizsgálja.

Az ebből a szempontból az alkotmánybíróságnak ezt az alaptörvényi rendelkezést is értelmeznie kell.

És az alkotmánybíróság az két döntést hozhat.

Mondhatja azt, hogy minden alaptörvénymódosítás, amit a amit az országgyűlés két alaptörvénymódosításnak címkéz, vagy vizsgálhatja azt, hogy ez a címke ellenére egy olyan egyedi személyi döntés, amit az országgyűlés csak az alaptörvény által meghatározott keretek között hozthatna meg.

Ha nem lenne ez a rendelkezés az alkotmánybíróságnak, ezt a munkát egyébként is el kellene végezni, merthogy ugye van-e alkotmány, ellenes alkotmány módosítás.

Ez a kérdés, ez azelőtt is az Alkotmánybíróság működésének az egyik központi kérdése volt, hogy ez az alaptörmű bekerült volna az alaptörvény tehát szerintem szerintem igazából ezt csak élére állítja a kérdést, de szerintem az alkotmánybíróságot semmivel se hozza se könnyebb, se nehezebb helyzetbe.

Ezt a ezt a melót ezt most is el kell végezni, és ha ez nem lenne, akkor is el kellene végezni. >> És Újok Tamás nem fordult az Alkotmánybírósághoz.

Mit szólt hozzá, hogy aláírta igazából a saját eltávolításáról szóló döntést? >> Nekem nekem erről van egy személyes Nekem erről van egy személyes véleményem.

Ugye az én életem mint politikusnak sokkal egyszerűbb lett volna akkor, hogyha a Sollyok Tamás ezt nem írja alá és elmegye az Alkotmánybírósághoz.

Ugye ugye [torokköszörülés] >> én szerintem azért, mert az ő szerepfelfogás az egyáltalán nem politikai, hanem jogi természetű szerepfelfogás volt.

Neki volt egy jogértelmezése, amivel én nem feltétlenül értek egyet, de ettől ez az ő autonóm jogértelmézés erről esetleg volt valamilyen kommunikáció.

Nem, nem semmilyen, semmilyen kommunikáció nem volt, és nem is lett volna helyénvaló, mert kizárólag az ő államférfi felelősségébe tartozik, hogy mit lép.

Ezt meghozta szerintem az ő szerepfelfogásával, ami nem egy politikai, hanem egy jogi természetű szerepfelfogás.

Ezzel egyébként összeegyeztethető és koherens.

Ö voltak olyanok, ezt ez nem titok, voltak olyanok a mi politikai közösségünkben, akik örültek volna annak, hogyha egy kicsit kicsúszik ebből a szigorúan jogi szerepfelfogásból, politikai szerepbe helyezkedik és vállal valamilyen politikai konfliktust.

Ez ez ugye nekem mint politikusnak a dolgát megkönnyítette volna, de hogy nem ezt tette, az is szerintem jól jelzi, hogy ő magát egyáltalán nem politikai, nem jogi szerepben képzelte el. egyébként felmerült, hogy esetleg újra jelöljék őt.

Ugye azt mondják, hogy ő volt az utolsó legitimum köztársasági elnök, akkor logikusnak tűnne, hogy őt járalja a Fidesz? >> Hát nem tudom, ez egy ez egy nehéz kérdés, és még nem vagyunk azon a ponton, hogy erről egyáltalán értelmes beszélgetést lehetne folytatni. >> Mármint arról, hogy kellett volna jelölni, >> nem?

Hanem, hanem, hanem hogy, mert ha jól értem, a kérdés az arra vonatkozik, hogy ha majd abban a helyzetben leszünk, hogy valamikor ezt a ezt a ezt az illegitim állapotot felszámoljuk, akkor SőK Tamás újra jelölhető.

Mer ugye most ebben a folyamatban szerintem SőKok Tamás jelölése azt az üetet hordozta volna, hogy mi ezt a jelölés és választási eljárás legitimnek tekintjük és jelöljük SőK Tamást.

Tehát ez az eljárás mi nem tekintettük ennek, ezért fölse merült, hogy bárkit jelöljünk, nem úgy SőK Tamást. >> Ugye azt mondják, hogy illegitim az új elnök.

Tímek tartják az egész eljárást, akkor ilyen alapon Baka András 2011-es eltávolítása szintén törvénytelen volt. >> Hát ugye a [torokköszörülés] az a itt ugye az a két kérdés van, hogyha megenged ezt szét kettézedném.

Az egyik az az, hogy Baka András eltávolítása, mert jól értem a kérdés erre vonatkozik, hogy az ő eltávolítása és SőK Tamás mostani eltávolítása az ekvivalense, tehát hogy jogilag ugyanarról a dologról beszélünk. >> Nagyon hasonlónak tűnik a kettő.

Ugye akkor az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé beírták, hogy megszűnik a legfelsőbb bíróság elnökének a megbízatása. >> Igen.

Most nekem az a jogi álláspontom, és Magyarország is ezt képviselte a velencei bizottság előtt is, meg az emberi jogok európai bíróság előtt is, hogy volt egy átfogó alkotmányozási folyamat és ennek a folyamatnak az eredményeképpen a legfelsőbb bíróság, mint intézmény megszűnt, és helyett létrejött a kúria.

Most ugye a a >> átneveztél kúriává igen.

De én ezzel megint nem értek teljesen egyet, mert a Kúria nem teljesen ugyanazokkal a jogosítványokkal rendelkezett, mint a legfelsőbb bíróság.

Ez egy szemléletbeli változás is volt.

Tehát nem egyszerűen átnevezték, hanem egy olyan intézmény született, ami más jogosítványokat is gyakorolt, mint >> valamennyi jogosítványt átadtak, ugye az Országos Bíróság hivatalnak, de igazából alapvetően ez az ítélkezés csúcszerve maradt továbbra is.

Az >> akarták volna, maradhatott volna Baka András, nem? [horkantás] Hát a én én úgy gondolom, hogyha létrejön egy létrejön egy új intézmény, ami új intézmény eltéri a hatáskörökkel és feladat körre rendelkezik, akkor teljesen jogos az az igény, hogy annak az élére egy új személyt válasszanak.

De ez a de ugye a sem a Velencei bizottság, sem a Strasburg emberi jogi Bíróság nem osztotta a mi érvelésünket és azt a döntést hozta, hogy még alaptörvény módosítással sem lehet valakit elmozdítani a hivatalából. olyan esetben itt ugye a döntés a legfelsőbb bíróság elnökére vonatkozott, és ha jól értem, akkor a ezt összekötötték a véleménynyilvánítás szabadságának a korlátozásával.

Erre hivat ők úgy ítélték meg, hogy az akkori kormányzat a véleménynyilvánítási jogának a gyakorlása miatt mozdította el őt. >> Igen, erről mindjárt beszélünk, de ugye csak még visszatérve, ugye itt mind a két esetben azt látjuk, hogy egy-egy mondat az, ami tulajdonképpen egy alaptörvénybe, átmeneti rendelkezésbe írt mondat, az ami igazából megszüntette mindkét közjogi tisztségviselőnek a megbízatását.

Korábban Baka Andrásét főbíróként, aztán most Súlyoktamásét köztársasági elnökként.

Igazából tehát hogyha azt mondja, hogy ez egy teljesen merben új intézmény lett, az persze egy másik dolog, de összességében mondom, a kúria az mégis csak ugyanazt a funkciót tölti be, amit korábban a legfelsőbb bíróság, akkor igazából a különbség az talán annyi, hogy a Tisza előre mondta, hogy Suyog Tamással szemben ezt az intézkedést hozzák.

Önök meg nem mondták, hogy Bakandás akor de akkor ez a de akkor ez az önítélése szerint jogszerűvé teszi SőK Tamás elmozdítását.

Én nem tudom, hogy jogszerűvé teszi-e vagy nem, de hogy a kettő ránézésre nagyon hasonlónak tűnik, és hogyha az egyik illegitim, akkor a másik is illegitim az örök. >> Akkor de de akkor ezek de akkor maradjunk annál, hogy mind a kettő illegitim. >> Mind a kettő illegitim szerint nem.

Én én azt mondom, hogy ha az ön állítása az, hogy hogy Bak András elmozdítása illegitim volt, akkor ő nem képviselett más áraspontot, csak az, hogy SőK Tamás elmozdítása is illegitim volt. >> Ugye erre azt mondja a Tiszapárt meg a kormány, meg egyébként Baka András és a korábbi megszólalásai alapján, hogy itt az a különbség, hogy az elmúlt 16 évben szisztematikusan leépítették a jogállamat, és most átmenetileg drasztikus intézkedésekre van…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A Fidesz kirúgta, a Tisza visszahozta: kifejezheti-e Baka András a nemzet egységét?”

Miről szól ez az epizód: „A Fidesz kirúgta, a Tisza visszahozta: kifejezheti-e Baka András a nemzet egységét?”?

Baka András, a legfelsőbb bíróság volt elnöke lett Magyarország új köztársasági elnöke a Tisza párt szavazataival. A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a voksoláson. Baka András korábban, 2011-ben, a Fidesz akkori kétharmada távolította el hivatalából. Később… Az epizód a Partizán című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 08. 13..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A Fidesz kirúgta, a Tisza visszahozta: kifejezheti-e Baka András a nemzet egységét?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Ruff Bálint, Vida Kamilla.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A Fidesz kirúgta, a Tisza visszahozta: kifejezheti-e Baka András a nemzet egységét?”?

Fő témái: köztársasági elnök, magyar politika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A Fidesz kirúgta, a Tisza visszahozta: kifejezheti-e Baka András a nemzet egységét?”?

Megjelenés: 2026. 08. 13.. Hossz: 2 óra 16 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan/a-fidesz-kirugta-a-tisza-visszahozta-kifejezheti-e-baka-andras-a-nemzet-egyseget-a60c30b2

Több epizód a Partizán-ből