Partizán

A kormány ment, a gazdasági válság maradt | Interjú Szabó Balázzsal

· PT1H1M10S

Összefoglaló

Szabó Balázssal, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatójával a magyar gazdaság helyzetéről, a gazdasági válság okairól és lehetséges megoldásairól folyt a beszélgetés. Kiemelték, hogy a korrupció jelentős mértékben visszaveti a gazdaságot, becslések szerint akár 6500 milliárd Ft…

Röviden

Műsor
Partizán
Megjelenés
2026. 05. 21.
Hossz
1 óra 1 perc
Szereplők, említett nevek
Vida Kamilla, Ruff Bálint
Témák
magyar gazdaság, gazdasági válság, korrupció
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Miközben minden napra jut valamilyen politikai látványosság, aközben az új kormány elég nehéz helyzetben vette át a gazdaságot.

Hogyan lehet betömködni a hiányt anélkül, hogy ne kelljen megszegni a választási ígéreteket, és mit lehet kezdeni a vagyon visszaszerzéssel kapcsolatos vállalásokkal?

Erről szól a ma esti adásunk, amit kedd este rögzítünk Szabó Balázssal, a Holdalapkezelő vezérigazgatójával.

Szia Balázs, köszöntelek az adásban. >> Szia, én is köszöntöm a nézőket, hallgatókat.

Kezdjük az elszámoltatás és a vagyonvisszaszerzés kérdésével, ami a Tiszapártnak az egyik legközpontibb ígérete volt az egész választási kampányban.

És ugye ez nem csak morális meg büntető jogi, hanem gazdasági kérdés is igazából, hiszen a nagy korrupció az a gazdaságot is visszaveti.

Volt egy ilyen számítás például a portfólión, hogy a 2024-es magyar gazdasági teljesítményből 6500 milliárd Ft hiányozhatott a korrupció miatt.

Tehát lehet valamilyen látható, értelmezhető eredményt elérni ebben a témában?

Ö >> szerintem sokkal fontosabb lesz majd az áttételes hatás, de először beszéljünk közvetlen hatásokról.

Tehát közvetlenül is persze vissza lehet szerezni valamennyi vagyont, de ezeket, hogyha így becsülni kellene, akkor én maximum a néhány száz milliárdosra tenném, ami nem fogja megváltani azokat a problémákat, amikkel ma szembenéz a magyar gazdaság meg a költségvetés. 90000 milliárd Ft-e a magyar éves GDP, 40000 milliárd Ft körülbelül.

Ennyi volt mondjuk tavaly az, amit beszedtek adóban, tehát ez a költségvetésnek a bevételi oldala.

Most ehhez képest több 100 milliárd Ft az valami, de azért nyilván látjuk, hogy a a nagyképen nem fog változtatni.

Ami miatt szerintem mégis nagyon fontos, és most gazdasági kérdésekről beszélk, nyilván morálisan is nagyon fontos, de gazdasági kérdésekről beszélek, az az, hogy az ösztönzők a gazdaságban a helyükön legyenek.

Tehát az, ami eddig folyt bizonyos iparágakban, hogy akár egy szereplő teljesen monopolizált egy iparágat, mondjuk az építőipar vagy annak egy van annak részein, abból ugye az következhetett, hogy más cégek nem tudtak felépülni, nem tudtak versenyezni.

Egy idő után egyértelmű volt, hogy sok helyen egy-egy cég nyeri a a közbeszerzéseket, hiszen más nem is tudott elindulni, nem tudott megfelelni az indulási feltételeknek.

Ebből az következett, hogy nem csak az, hogy tehát ugye itt arról beszélünk, hogy túlározott közbeszerzésekből szerzett vagyonokat vissza lehet-e venni.

Ugye elsősorban itt erről szól a a korrupciós kérdés, de de hogy en en ennek ugye van egy csomó következménye, hogy egyébként a az, amit túlárazottan építettek, annak milyen volt mondjuk a minősége, akkor az a szereplő, aki nem tudott elindulni, az az a az mi az a kihagyott lehetőség, amiről ő lemaradt?

Ő mennyivel csinálta volna jobban?

Nem csak ár, hanem megint csak minőség kérdésében.

Ha kialakult volna egy versenyzőpiac, az mennyivel lett volna jobb?

Nem csak az állami szektornak, hanem a privát szektornak.

Na és a jövőben ezek 1000 milliárdok, tehát hogy ezek sokkal nagyobb pénzt jelentenek.

Ugye Kármán András a a pénzügyminiszter is beszélt erről, hogy szerinte 12000 milliárd Ft a közbeszerzés aránya, ugye most mondtam a ugye ezt lehet hasonlítani ez a 90000 milliárdos GDP-hez.

És hogyha itt volt hát ő 20-30- 40%-os túlároz túlárazásokról beszél, hogyha ezt valaki beszorozza, akkor ut ilyen 1000, 3000 4000 sat, tehát ilyen nagyon nagy számokat kap, amit ugye elméletileg évente meg lehet spórolni, ha ekkora túlárazások voltak, de ha csak kisebbek, tehát lehet, hogy Kármán Andrásnak a feltételezése túlzás, akkor is áttételesen azt gondolom, hogy ez 1000 milliárdokat jelent.

Úgyhogy ez egy elképesztően fontos kérdés. >> De de akkor azt mondod, hogy az a ami ebből pénzlátható lesz, az elsősorban nem az, ami emiatt majd megjelenik a magyar költségvetésben, vagy az állami vagyonban, hanem ez inkább olyasmi, ami később nem fog elfolyni úgy, ahogy eddig elfolyt. >> Igen.

És az az sokkal fontosabb hát visszaszerezni.

Tehát képzeljük el, hogy a minisztériumokban valakik aláírtak túlárazott közbeszerzéseket.

Akkor akkor lehet, hogy meg lehet büntetni azt, aki aláírt egy ilyen szerződést a minisztériumban.

De hogyha az adott vállalkozó, aki ezt elvégezte, arról nincs effektíve, nem tudom, egy valamilyen tényadat, hogy ő visszaadott abból a pénzből, akkor akkor azért nehezen lehet bizonyítani már az ő ő korrupcióját.

Tehát lehet, hogy csak a ugye a a a minisztériumban lehet valakinek a hűtlenkezelését bizonyítani, tehát hogy azért ez nem lesz egy ilyen egy ilyen egyszerű menet ennek a a pénznek a a visszaszerzése.

Tudom, hogy Balási Gyula két hete mondta, amit mondott, és hogy ő magától felajánlotta a cégeit.

Tehát én azt gondolom, hogy ő lesz a kivétel és nem a nem a szabály.

Igen, de ezt pont ezt akartam kérdezni, hogy te ezt egyébként hogy értelmezted az ő mozgását, az, hogy tényleg elment kalosszát járni egyébként Magyar Péter testvérének a csatornájára, aminek talán lehetett jelentősége ilyen szempontból.

Te mit olvasol ki ebből? >> Hát nyilván ne nem akarok az ő fejével gondolkodni, vagy hát ezt így elég nehéz is lenne.

Ő valamiért azt használta ki, hogy számára ez a racionális lépés lehet, hogy félt valami rosszabbtól, nem tudom megmondani. >> Jó, beszéltünk most a túlárazott szerződésekről. esetleges silány teljesítésekről.

Egyébként erre mondjuk ilyen klasszikus példa lehet ez az Eliosz féle, Tiborz István féle sztori például még a 2010-es évek közepéről, de mondjuk egy másik ilyen korrupciós csatorna ez ugye mondjuk az ilyen a piacoknak a totális átalakítása, amivel szintén sokszor találkozhattunk az elmúlt 16 évben, mondjuk a trafikmutyikkal, trafikmutyival vagy más ilyen koncessziókkal.

Szerinted az ilyen ügyekben van bármi mozgástér? >> Mármint az utólagos igazságtételben?

Ezért nem akarok nyilatkozni róla.

Szerintem inkább jogi terület, mint mint közgazdasági.

Nehezen látom, hogy itt elindulhatnának elindulhatnak perek és mondják meg a jogászok, hogy hogy itt ezt el lehet érni valamit.

Így első becslést ezt is elég nehéznek látom.

De gazdasági szempontból egyébként mennyire lenne jelentős, hogyha ebben tudna valami eredményt felmutatni az új igazságszolgáltatás? >> Hát ugyanaz, hogy mit üzen a jövőre nézve.

A múlton ilyen szempontból nem tudunk változtatni.

A múltbeli GDP-t nem tudjuk megváltoztatni.

A múltbeni vagyonokat nagyon nehezen tudjuk átrendezni.

Nyilván egy-két extrém esetben ez ez lehetséges, nem több 100-as vagy több ezres esetben.

Tehát, hogy azért a legtöbb kár, ami megkeletkezett, az nem jóvá tehető.

Hiszen de mondom, tehát azok a károk, hogy mennyi mennyi olyan vállalkozó nem jutott esetleg akár közbeszerzéshez, akár máshoz, tehát akár fair piaci versenyhez, azon buktuk a legtöbbet, és azt nincs az a jogász, aki ezt helyre tudja tenni.

Tehát ezek az áttételes hatások sokkal nagyobbak voltak, és hogy ezt ezt utólag nem lehet helyre tenni.

Úgyhogy szimbolikusan van jelentősége, de azért van jelentősége, hogy tudjuk, hogy ha jövőben ilyet csinálunk, akkor lehet, hogyha valaki bűncselekményt követ el, akkor börtönbe kerülhet érte. >> Még egy ilyen gyakran látott példa, ez a cégharmozások kérdése.

Tehát amikor cégeket alapítottak, cégeket vásároltak fel, aztán hízlaltak tovább állami megbízásokkal és rejtettek el mondjuk ilyen magántőke alapokba.

Nyilván ez is megint csak egy jogi kérdés, hogy ezekkel vajon mit lehet kezdeni, de mégis hogy látod, hogy ez ez valami olyasmi, aminek neki lehet menni, érdemes foglalkozni ennek a felfejtésével, vagy vagy itt is annyira nehéz lehet a bizonyítás, hogy ez nem biztos, hogy gazdasági szempontból értelmezhető eredményre vezetne. >> Tehát ugye a magántőke alapoknak az intézményét az biztos, hogy szabályozásváltozás fogja érni.

Tehát az, hogy így el lehet rejteni a a vagyonokat, ez ez azt gondolom, hogy ez egészen biztosan a a Tisza kormánynak a tehát ezt gyorsan meg akarják majd lépni, hogy ez ez nem maradhasson így tovább.

Ög az, hogy milyen üzleteket kötöttek a magántőke alapokban, amik én nem tudom kizárni, hogy nem csak NERS kötődésű vállalkozók voltak ilyenek, tehát hogy lehet, hogy volt aki becsületesen alapított magántőke alapot.

Többségében, amit eddig újságírók által, akik megkutatták, tudunk, abból az jön le, hogy ez inkább a Neres vállalkozóknak volt a volt az ügye.

És hát jó ezt tisztán látni ezzel kapcsolatban.

Ugye itt már maga a Magyar Nemzeti Bank elnöke is tett egy tett egy megjegyzést, és újságírók ezt ezt jól látják a amit eddig nyomoztak, vagy az az a valóság.

Úgyhogy nyilván ez egy meleg ágya lesz annak, ahol ahol el lehet kezdeni azt a fajta nyomozást, hogy hogy történt-e esetleg korrupció. >> Ugye most az előbb beszéltünk már a közbeszerzéseknél Balási Gyulának a izé pánikékszerűnek tűnő interjújáról.

Öt az elmúlt egy hónapban úgy tűnik, hogy mióta megtörtént a a kormányváltás, hogyha nem is nagyon ilyen zuhanórepülésben, de hogy a a n Neres cégeknek a a részvényárfolyamai azért esni kezdtek, mondjuk még a For-nek is, amit leginkább olyannak szoktak mondani, ami piaci viszonyok között is mondjuk egy működőképes cég lenne.

Lehet valami negatív hatása a tőzsdére annak, hogyha elhúzódik az elszámoltatás, vagy egyáltalán ezt a visszaesést te most hogy értékeled?

Törsdinek nagyon kicsi része van a NRES papírok.

Tehát a OTP Richter Mall, Magyar Telekom még mindig a négy legnagyobb papír.

Itt is fontosak, tehát mondjuk a Molnán nyilván nagyon fontos, mi történik az állammal.

Tehát nem azt akarom mondani, hogy az egész rendszerváltozásnak, kormányváltozásnak ne lehetnének nyerteséi vagy vesztesei egyes papírok.

Csak azt mondom, hogy az ami effektíve ennek a vesztese, az egy ez kis rész nem számít igazából. olyan szempontból szerintem számítanak a Neres cégek, és itt nem szűkíteném le a tőzsdére, hogy Forig vagy Opus vagy bármi más.

Tehát privát cégek, tehát olyan cégek, amik nincsenek a tőzsdén, mint a Mészárosnak az építőipari cégei, de nyilván itt 1000 1000 példát lehet mondani mindenféle iparágakban, telekommunikációtól a biztosító cégeken keresztül, a bankokon satöbbi.

Tehát ugye mindenhol megvoltak ezek a ezek a neres cégek.

Tehát az, hogy ezek piaci alapon életképesek lesznek-e, az egy fontos kérdés olyan szempontból, hogy akkor működik-e tovább az a modell, ami ezt ezeket az embereket, akik benne dolgoztak, foglalkoztatni tudja-e őket.

És akkor ugye ott lehet egy átalakulás.

Én a piaci alapon, tehát attól nem félek, hogy néhány cég lehet, hogy csődtbe fog menni, állami segítség nélkül nem tud megmaradni, akkor az fog történni, hogy sajnos el kell bocsátani ezeket az embereket.

De azért egy csomó iparákban van olyan piac, hogy aztán majd ezek másik ezek az emberek majd másik cégekben fognak dolgozni. >> De mondjuk a NER által iparágok azok ilyen iparágak egyébként? >> Hát ugye itt szét kéne szálazni.

Tehát például az építőiparban a a Mészáros birodalom az annyira erős, hogy beszéltem építőipari cégvezetőkkel, hogy azt mondják, hogy most jelenleg például, hogyha hidat kéne építeni, akkor nem biztos, hogy tud más.

Merthogy ott halmazódott fel a tudás, egyszerűen azért, mert ugye ők kaptak csak közbeszerzést, meg ők tudtak építkezni az elmúlt most már sok évet a lánc felújításánál is téma volt. >> Így van.

És ez nagyon fontos, hogy akkor most ugye mi a teendő?

Tehát ha akarunk tegyük fel hidat építeni, akkor most mit kell csinálni?

Hát nyilván nem adhatjuk Mészáros Lincnek az újabb közbeszerzést, akkor de hát közben ugye akkor egyébként lehet külföldi cégnek adni, tehát végezheti, nem tudom, a Strabag, vagy egyébként hát ugye lehet, hogy majd átalakul a a piac, de azért ugye az megint nem lenne szép, hogyha nem tudom Mészáros Lőrinc az úgymond kényszerítve lenne, hogy egy másik kormányközeli vállalkozónak adja tovább, mert akkor vinnénk tovább, hogy volt valahogy az MSZPSDSz kormányok, aztán volt Simicska Lajosnak az érája, aztán Mész.

Tehát, hogy igazából körforgás >> és akkor és akkor mindig kell találni egy embert, akinek a neve alatt a nem tudom magyar nagy építőpari cég van.

Tehát ez ez nyilván ez nem egy jó.

Tehát most kéne megszakítani ezt a láncolatot.

És akkor nem tudom, hogy az a módja, hogy ezt a céget valamiképpen nem tudom majd az államé lesz, tehát ilyen vagy olyan, ebbe most nem akarok belemenni, kiegy kiegyezés, vagy pont, hogy mészáros lőrincet esetleg bűnösnek találják.

Tehát, hogy itt sok sok útja van, hogy hogy kerülhet ide ez a dolog, de hogy hogy jó lenne, ha ha nem a régi dolgot folytatnánk.

És eg egy ilyen típusú cégnél, ahol ahol tényleg hogy mondjam, ha szétesik az a tudás, akkor veszít valamit az ország, az az egy bonyolult, és azzal egyedileg kell foglalkozni.

Most szerintem pont ilyen ez a hídépítés példája akkor, de hogy azért ez a ritkább, tehát hogy a pénzügyi szférában, a telekommunikációs szférában, egy csomó másik szférában, ahol a ahol a NER cég mondjuk le leuralta azt a piacot, vagy nem csak nem biztos, hogy leuralta, csak egy nagy szereplővé vált.

Meg amúgy is ugye ez úgy működött mindig, hogy a vagy kiskereskedelemben, hogy ugye azokat a szektorokat, azok nagy különadót kaptak, és akkor esetleg a Neres cég fel tudott mellette épülni, mert rá esetleg nem vonatkozott úgy a különadó, vagy pont azért, mert a különadó olcsóbbá tette az adott cégeket, fel tudta vásárolni a a a Neres olcsóbban a a az egyébként eredetileg külföldi tulajdonú vállalatot.

Tehát, hogy ez ezekben az iparákakban ez ez egy ez egy nagy kérdés lesz, hogy hogy lesz átalakulás.

De itt azért itt azért azt mondom, hogy ha elbuknak a ner cigek, akkor a piac az szépen felszívja majd ezeket a ezeket a dolgozókat, munkavállalókat.

Tehát én azért kevésbé félek attól, hogy ugye egyébként sokan mondták olyanok is, akik kritikusak voltak a a Fidesz érával, hogy hát nem lenne jó azért, ha ez összomlanna, mert hát itt akkor gazdasági összeomlás lesz, mert hát ez a sok nagy cég, amit már uralja a Magyarországon egy csomó piacot, az…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A kormány ment, a gazdasági válság maradt | Interjú Szabó Balázzsal”

Miről szól ez az epizód: „A kormány ment, a gazdasági válság maradt | Interjú Szabó Balázzsal”?

Szabó Balázssal, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatójával a magyar gazdaság helyzetéről, a gazdasági válság okairól és lehetséges megoldásairól folyt a beszélgetés. Kiemelték, hogy a korrupció jelentős mértékben visszaveti a gazdaságot, becslések szerint akár 6500 milliárd Ft… Az epizód a Partizán című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 21..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A kormány ment, a gazdasági válság maradt | Interjú Szabó Balázzsal”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vida Kamilla, Ruff Bálint.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A kormány ment, a gazdasági válság maradt | Interjú Szabó Balázzsal”?

Fő témái: magyar gazdaság, gazdasági válság, korrupció.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A kormány ment, a gazdasági válság maradt | Interjú Szabó Balázzsal”?

Megjelenés: 2026. 05. 21.. Hossz: 1 óra 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan/a-kormany-ment-a-gazdasagi-valsag-maradt-interju-szabo-balazzsal-a6563efc

Több epizód a Partizán-ből