Partizán

A Mészáros-vagyont vissza kellene venni köztulajdonba | Tölgyessy elemez

· PT2H1M39S

Összefoglaló

Tölgyessy Péter politikai elemző a Partizán műsorában értékeli a közelmúlt történéseit. Kiemeli a választók által generált rendszerváltás óriási jelentőségét és a magyar társadalom felszabadulásának érzését, összehasonlítva azt történelmi példákkal. Elemzi Orbán Viktor hatalomra…

Röviden

Műsor
Partizán
Megjelenés
2026. 05. 19.
Hossz
2 óra 2 perc
Szereplők, említett nevek
Tölgyessy Péter, Ruff Bálint, Orbán Viktor, Vida Kamilla
Témák
politikai elemzés, rendszerváltás, magyar társadalom, hatalomgyakorlás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ezekben a percekben is tart még a második a magyar kormány második kormányülésének a sajtótájékoztatója.

A sajtótájékoztatón jelen van Sargadi Zsolt kollégám is, aki kérdéseket fog föltenni majd a miniszterelnökhöz és természetesen a sajtótájékoztató tartalmáról be fogunk majd számolni többek között a Becsek című műsorban, ami IC és Amrus kollégámnak a gyakorlatilag hétköznapi híradója.

Minden hétköznap, tehát hétfőtől péntekig este 9:30-kor láthatjátok.

Ne hagyjátok ki, hogyha szeretnétek képbe lenni az aktuális információkkal és történésekkel.

Most azonban Tölgyesi Péter a vendégem, aki bár adott nekünk egy interjút a választást követően, a magyar kormány megalaklása óta még nem osztotta meglátásait a szíves nyilvánossággal.

Úgyhogy azt gondoltuk, hogy ideje elhívni, hogy egyrészt eléggé turbulens időszakot élünk, sok minden történt az elmúlt bő egy hónapban is, másrészt pedig érdekelt bennünket az, hogy mit olvas ki a kormány összetételéből, illetve a legelső intézkedésekből.

Éppen ezért itt is ú már velem szemben Tölgyesi Péter.

Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat. >> Örülök, hogy itt lehettek.

Köszönöm szépen. >> Kezdjük akkor egy kicsit azért visszamenve még a választási utáni időszaknak az értékelésével.

Szóval mit olvasott ki abból a nagyjából egy hónapból, amik a április 12, illetve a kormány pontosabban a miniszterelnök eskütétele közötti időszakban rászakadt a magyar társadalomra? >> Elképesztő az öröm és a felszabadulás.

Nagyon komolyan mondom, hogy ilyen ilyen nagyon rég nem volt a magyar történelem.

Ugye elkezdtem gondolkodni, hogy mikor lehetett.

Oda od lyukadtam ki, hogy talán 1940-ben, mikor Magyarországhoz visszacsatolták Észak-Edét, akkor valami ilyesmi lehetett.

De de >> merész párhuzam merész.

És tetejébe azért ismert, mert jött haza Bécsből a bécsi döntés után az akkori miniszterelnök, Teleki Pál, és mondták neki már előre, hogy hogy készüljön arra, hogy beszédet kell mondani az emberekhez, mert óriási boldogság fogadja, ugye nem semmi történt.

És a válasza az volt, hogy én mondjak beszédet, mikor lehet, hogy most veszítettük el végleg Erdélyt, és nem tévedett.

Tehát ez ez történt után és tényleg filmhíradó is bizonyítja, hogy azt mondja, hogy minek örülnek, munkanap van, menjenek haza és dolgozzanak és végezzék a végezzék az ügyüket.

Magyar történelem drámákkal és tragédiákkal van tele, és azzal az érzéssel, hogy hogy nem mi döntünk a sorsunkról, hanem a mi elszenvedjük. 56-ban egész biztos, hogy sokan örültek, de néhány pillanatra, sőt mindenki tudta, hogy itt vannak az oroszok és jönnek folyamatosan, és az egész néhány napig tartott. 45-ben.

Hát voltak, akik nagyon boldogok voltak a fölszabadulás miatt, de másokat megerőszakoltak, meg kiraboltak.

Nagyon első világháborús példákat hagy ne hozzak.

Tehát nagyon-nagyon régen fordult elő ekkora öröm, és ennek nagyon-nagyon fontos a jelentősége.

Ögyis volt egy hatalom, ami azt képzelte, hogy örökké fog történni, örökké fog tartani.

Szinte mindenhatalom egyébként ezt képzeli Magyarországon.

Tehát a Horti rendszer is úgy rendezkedett be, hogy örökké fog tartalni.

A Rákosi Ié és aztán Kádári végképp.

És a rendszerváltás rendszere is tartósnak tűnt.

Az Orbán rendszer viszont végkébb.

Könnyen lehet, hogy az a a egykori miniszterelnöknek vége van a politikai pályájának, ugyanakkor máig azt gondolja, hogy az ő rendszere világméretekbe győzni fog.

Tehát az interjújából a a hétvégén magyar nemzetben megjelent interjújában is ez derül ki, és mégis nagyon látványosan megbukott, és nem külső erők buktatták meg, hanem hanem az itthoni magyar választók.

Ez val ez valami valami hihetetlen.

Tehát >> ennek mi a jelentőség?

Mert ez egy elég erőteles politika történeti mintázat, hogy általában külső behatásokra történik rezsimváltás Magyarországon.

Az, hogy itt most egy választói tömegfelhatalmazás adta az erejét ennek a változásnak, ennek mi lehet a az ön szerint lehet-e adott az esetben trendfordító ereje például?

A remény megvan rá arra, hogy trendfordító ereje eren, de nem több, mint a remény, mert a feladat hallatlanul nehéz és bizonytalan, kimenetelő a a a nehézsége miatt, és rengeteg probléma van Magyarországon, amivel amivel majd foglalkozunk, de de ugyanakkor megvan a remény, és megvan az élmény, hogy az én akaratomból bukott meg egy akár örökké tartó, rettenetesen erősnek tartó hatalom.

A választások előtt is állandóan kérdezték a utcán mindenütt, hogy lesz-e egyáltalán választás.

Nagyon komoly emberek, például Kis János mondták azt, hogy lehet, hogy nem is lesz választás.

Volt választás, azt merem mondani, hogy alapvetően korrekt választás volt.

Persze a manipulációs gépezet működött, de maga a választás lebonyolítása alapvetően korrekt volt.

És plusz még volt egy óriási félelem. ö sokan megint jelent szereplők azt mondták, hogy nem is lehet választáson ezt a hatalmat lebontani.

Ez ez a hatalom nem fogja átadni békében a hatalmat és hát mindent egybevetve a legnagyobb békében lezajlott a hatalomátadásra.

A az emberek előtt kiderült, hogy az egykori hatalmasságok, akik szinte istenként uralkodtak az országon, azok egyszer milyen kicsik és esendőek lettek.

Mennyire szánalmasak lettek Orbán Viktor miniszterei például a hatalomátadásnál.

A belügyminisztert kivéve, aki egy nagyon-nagyon régóta vezető, szinte senki nem merte ellentmondani az őket alázó úgyminiszterelnöknek.

Ez ez mind-mind olyan élmény, ami a magyar történelemből hiányzik. 89-ben a alapvetően az elit csoportok vettek részt az egészben és a a az állampolgárok kívülről ijedtem félve aggódva ambivalens érzésekkel követték az egészet, és nem volt ez az élményük, hogy részt vesznek a a dologban, most pedig ők döntöttek.

Lehet, hogy trendfordító a a dolog nemzetközi méretben.

Ezt majd utóbb utóbb tudjuk megmondani, de egy biztos, hogy volt egy hatalom, ami sorra nyerte a kéthados választásokat, még négy éve is kétharmaddal nyert.

Az egyik legnagyobb győzelme ekkor volt.

Négy évre még igazodott ez a magyar társadalom, és egyszerre vége.

Csak az érdekelne alapvetően, hogy a pályatársai körében van most egy úgynevezett rezsim vita, az egészet Kovács Eszter, illetve Körülössényi Andrásnak a cikkotta el, és alapvetően a vitát úgy lehetne igazából szerintem összegezni, hogy azt tárgyalják a különböző kollégái, hogy lényegében lehet-e önkény uralaminak vagy autokratikusnak nevezni az Orbán rendszert, ha egyrészt választáson le lehetett váltani és azt lehet látni, hogy a hatalom átadás is valójában zökkönömentesen lezajlott.

Tehát még csak olyasmire sem vetem ezett Orbán, mint amit mondjuk ebben az interregnum időszakban, amikor még megvolt a kétharmada a parlamentnek, és tehetett volna bármit is annak érdekében, hogy akár korlátozza vagy nehezítse az új kormánynak a mozgásterét, hogy ebben bármit meglépjen.

Például mondjuk Friedrich Merc, amikor kancellárrán megválasztották, még az előző összetételű bundesztággal megcsináltatta azt, ugye, hogy az adósságplafont eltöröltette.

Aztán ugye később már erre nem lett volna lehetősége.

Szóval, hogy emiatt sokakban fölmerült az, hogy hogyan érdemes értékelni magát az Orbán rendszert.

Érdekel, hogy ezt a vitát követi-e, és ha igen, akkor mi ebben az esetleges álláspontjal? >> Én alapvetően sosem szerettem ezt a címkéző felfogást.

Tehát vannak olyan politológusok, akik az a körülbelül abban a stádiumban vannak az elemzésnek aznak a stádiumban, mint a biológia volt 150 évvel ezelőtt.

Tehát akkor minden növény és állat nyakába akasztottak egy táblát, rendszerezték és akkor el volt intézve.

Tehát egy egy csigáról kiderült, hogy puhatestő és kész vége, akkor már mindent elmondtunk vele.

És hát úgy tűnt, hogy ez a rendszerezés stádiumában van a magyar politika egyfelől, másfelől pedig egy politikai fegyver volt.

A az új jobb oldalra rögtön ráakasztották, hogy diktátor demokrácia ellenes és mi egyéb.

És azt azt képzelték, hogy pusztán ezáltal nem fog választásokat nyerni.

Nagyon érdekes volt tehát a a második kampánya Donald Trumpnak, mikor már tudnivaló volt, hogy kicsoda micsoda, tehát nem valami rajtavítésszerű dolog történt.

Több közvényen kutatásban föltettek egy olyan kérdést, hogy az olyan fickóknak, próbálom valahogy magyarosítani a kérdést, az olyan fickóknhoz, mint ön, az ön szempontjaihoz, ki áll közelebb?

A Trump fölényesen megnyerte ezt a választást.

Ö, föltették azt a kérdést, hogy ki a veszélyesebb az amerikai demokrácia?

Egy kicsit a Harris asszony volt rosszabb állapotban.

És nem akarok abba állást foglalni, hogy ki volt veszélyesebb a demokrácia.

Nyilvánvalóan a Trump egyébként, de a a dolog lényege, hogy hogy ez ez a fegyver nem igazán működött.

Én nem, tehát az első állításom, hogy nem olyan nagyon fontos ez a ez a ez a tábla dolog.

A a viszont amit nagyon fontosnak érzek, hogy a nyugat összes országa különböző mértékig bajban van.

A régi világ szétmálóban van, egy rezsimváltás folyik, ahogy karácsony előtt itt volt szerencsém hosszasabban fejtegetni mindenütt. egy-két nagyon szerencsés és hallatlanul gazdag országban talán nem Svájc meg Norvégia talán kivétel, de de az Egyesült Államokban szabályos konszenzus van, hogy egy rosszul működő demokrácia.

Mindenütt vannak autokratikus törekvések, és mindenütt vannak irányító kapitalizmusra utaló törekvések, és ennek a haveri kapitalizmus változatára is.

Gazdaság irányított iparpolitikát például Biden is vastagon csinált.

Sok tekintetben folytatta a Trump első időszakának a a irányított gazdaságpolitikájának a a dolgát.

A a Trump még jobban fölfokozta ezt a dolgot.

Tehát ez mindenütt valamilyen mértékig jeleg van.

Most határozottan az a valószínű, hogy mi a nyugati világhoz tartozunk 89 után.

Egyértelmű és könnyen lehet, hogy Magyarországun voltak az autokratikus tendenciák, illetve ez a haveri irányított kapitalizmus legelőbbre.

Itt van 16 éves gyakorlata a dolognak, és pont ez a 16 éves gyakorlat bukott most meg.

Ez tagadhatatlanul tagadhatatlanul így van.

Ezek a tendenciák tagadhatatlanul így vannak.

De de az, hogy most melyik dobozba tesszük, azt azt eléggé kezdő elemzésnek vélem.

Tehát ezt a dobozolást és mondom ez fegyver volt a a a az újakkal szemben, az új a régi elitek számára fegyver volt az új fellépőkkel szemben.

És nem volt elég hatékony fegyver, mert a a választásokat a régi elitek sorra veszítik el, és sorra jelennek meg olyan erők, akik akik akik a régi mércék szerint elfogadhatatlanok, és lehet, hogy az új mércék szerint is azok lesznek, csak hogy győznek.

A régi elitek pártjai pedig sorra leépülőben van, szétmálóban vannak.

Ott van az Egyesült Királyság, ugye Anglia, a Földnek valószínűleg a legeslegrégibb leggyományosabb demokrácia, jóval régebbi osztott hatalmú tendenciák vannak a briteknél, ugye a dicsőséges forradalom óta, mint az Egyesült Államokban.

És a a régi pártszerkezetnek olyan oszlopai vannak, mint a Torik, ugye az vagy 300 éves párt.

A Labor jóval újabb, de az is jócskán túz van a 100 éven. és teljesen szétválóban van.

Most volt helyi választás az Egyesült Királyságban, nem az egész országban, hanem ott körülbelül egymada újult meg a helyi helyeknek, és elképesztő rosszul szerepeltek a régiek.

És az első megpróbálták kutatók átszámítani a normál választásra, a helyi választási eredményt, és 28%-ot egy rendszertagadó, a Niger Farázsnak a reformpártja szerzett.

És a a a többiek azok 10%-kal vannak a a Torik és a munkáspárt.

És megjelent egy új új új zöld párt nevű a munkáspártnál jóval radikálisabb párt.

És ott vannak még a liberális demokraták.

Van olyan körzet, amit 18%-kal nyert meg valaki 18-cal.

Teljesen szétmállóban van az egész.

Nagyon sok helyen a a hagyományos legyőzhetetlennek tűnő pártok csak harmadikok lettek.

Amióta van Welsben önkormányzat, van egy tartományi parlamentszerűség, az mindig megnyerte a munkáspárt, és most elveszítette.

Tehát és és ugyanez a helyzet Franciaországba.

A régi pártok, a gólista, illetve a régi szocialista párt, az lényeg szétmálott, ezt tudnám rám mondani.

Németországban sokkal gyengébbek a régi pártok, mint 20 évvel ezelőtt voltak, és az utóbbi hónapokban egyértelműen az AfD, Orbán Viktor testvérpártja. vezet.

Tehát mindenü itt különböző mértékig megvannak a tendenciák.

Nem elég az, hogy beteszük valamelyik dobozba.

A a kívülálló politológus eljátszado ezzel szerintem, de nem jelent nem jelent igazán erős elemzést, mert valamilyen mértékig ezek a problémák folyamatosan ott vannak.

Én nem hiszek abban, hogy a régi rezsimhez vissza lehet térni.

Az új rezsimnek a körvonalai sem ját látszanak, ahogy ahogy legutóbb mondtam, színre léptek a szereplők, vannak a régi elitek, akik egyre kevésbé tudják a régi módon kormányozni a világot.

Vannak az új jobboldaliak, ez Donald Trump, Orbán Viktor és a a Marilöpen és a többiek.

Van egy új baloldal, egy új baloldali prox ö erő, ami ami messze nem uralja még a baloldali térfelet, de messze több vitalitást mutat, mint a régi. ilyen például a New Yorknak a soha nem látott arányban vagy nag 45 éve nem választottak igen ilyen többséggel New Yorkbot főpolgármestert Mandámi úr ilyen, de Bernie Sandersől kezdve sokan mások de egyelőre nem látszik megoldás hanem egy egy ilyen változékony helyzet van nem nagyon tudok mást mondani rá az egyik réges régen kedves filmemben a tanúban mondja virágtás hogy csapá cásokat adunk és csapásokat kapunk.

Na hát ez körülbelül a a politikai helyzet.

Most viszont egy hatalmas feleséget szenvedett Orbán Viktor 16 év után.

Tehát a a a régi rendszer bajainak orvoslására tehát javaslat volt ez.

Sokan ennek a újobb oldalnak az úttorőjének Orbán Viktort látják.

És 16 év után kiderült, hogy mind a demokratikus teljesítményt illetően, mind a gazdasági teljesítményt illetően, mind az intim szfére, magán szféra védelmét illetően, ez csődöt mondott ez a ez a berendezkedés, és és nagyon megverték.

Kellenek kategóriák, amikkel ezt próbálja az ember magyarázni, de de pusztános…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Partizán

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A Mészáros-vagyont vissza kellene venni köztulajdonba | Tölgyessy elemez”

Miről szól ez az epizód: „A Mészáros-vagyont vissza kellene venni köztulajdonba | Tölgyessy elemez”?

Tölgyessy Péter politikai elemző a Partizán műsorában értékeli a közelmúlt történéseit. Kiemeli a választók által generált rendszerváltás óriási jelentőségét és a magyar társadalom felszabadulásának érzését, összehasonlítva azt történelmi példákkal. Elemzi Orbán Viktor hatalomra… Az epizód a Partizán című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 19..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A Mészáros-vagyont vissza kellene venni köztulajdonba | Tölgyessy elemez”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Tölgyessy Péter, Ruff Bálint, Orbán Viktor, Vida Kamilla.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A Mészáros-vagyont vissza kellene venni köztulajdonba | Tölgyessy elemez”?

Fő témái: politikai elemzés, rendszerváltás, magyar társadalom, hatalomgyakorlás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A Mészáros-vagyont vissza kellene venni köztulajdonba | Tölgyessy elemez”?

Megjelenés: 2026. 05. 19.. Hossz: 2 óra 2 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan/a-meszaros-vagyont-vissza-kellene-venni-koztulajdonba-tolgyessy-elemez-1e4cd892

Több epizód a Partizán-ből