Partizán

Az iráni háború sarkaiból forgatta ki a világpolitikát | Birodalom #26

· PT1H18M47S

Összefoglaló

A Partizán YouTube-csatorna "Birodalom" című műsorának ezen, 2026 első félévére visszatekintő adásában Feledy Botond és Pap Szilárd a világpolitika legfontosabb eseményeit vitatják meg. Különösen kitérnek Donald Trump venezuelai és iráni beavatkozásaira, valamint elemzik az…

Röviden

Műsor
Partizán
Megjelenés
2026. 06. 26.
Hossz
1 óra 19 perc
Szereplők, említett nevek
Ruff Bálint, Pap Szilárd István, Vida Kamilla
Témák
világpolitika, iráni háború, venezuelai beavatkozás, iráni beavatkozás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez itt a birodalom, a Partizán külpolitikai elemző műsora.

Pap Szilárdal és Feledi Botonddal sok szeretettel köszöntünk titeket ebben a mai a jurányi közösségi házból történő élő közönség előtti felvételen, amely különleges alkalom számunkra, hiszen a 2025. áprilisában útjára indult birodalomsorozatunk 26. záró részét látjátok, tehát ezzel majd ezt a Birodalom podcast és Videós podcast sorozatot be fogjuk csukni.

A célunk az volt 2025 áprilisában, hogy egy olyan háttér és háttérelemző műsort hozzunk létre, ami nem csak a külpolitikai napi híreket próbálja megmagyarázni, hanem egy picit mögéjük tud nézni, és még inkább trendeket, mintázatokat tud azonosítani.

Úgyhogy a szándékunk végez volt.

Ha már a magunk megértésére úgyis rengeteg hasonló ilyen cikket olvastunk papszilárdal, gondoltuk, hogy ezt megosztjuk a nagyközönséggel is.

Nagyon köszönjük a visszajelzések alapján azt, hogy volt erre érdeklődés.

És azt gondolom, hogy a világpolitika is sokszor igazolta azokat a dolgokat, amiket már megpróbáltunk kisebb trendekből előrejelezni.

Mondanám, hogy sajnos sok mindent eltaláltunk, legyen szó az ideológiák térnél, vagy más amerikai trendekről vagy a háborúk sorsáról.

Úgyhogy ezt az adást most annak szenteljük, hogy a leg leg verziókat, ahogy azt karácsonykor is csináltuk, átbeszéljük és különböző kategóriákban fogjuk egymást kérdezgetni Szilárdal, hogy kinek milyen legjai vannak.

Ezt nem beszéltük meg előre, tehát jobb esetben meg fogunk lepődni egymás választásain.

Úgyhogy kezdjük is el az adást.

Szia Szilárd! >> Sziasztok! >> És köszöntjük a közönséget is.

Örülünk, hogy itt vagytok velünk.

A leglegg kategóriában muszáj a kézenfekvővel indulni.

Ez pedig a fegyveres konfliktus.

Tehát konfliktusokat majd megnézzük, nem fegyveres verzióban is, de nézzük meg a fegyveres verziót.

Szerintem ez az, ahol nem fogunk összeveszni, mert azért ha most az elmúlt fél évet nézzük, akkor nehéz nagyon másfelé néz másfelé tekinteni.

De ádobom a labdát, hogy te csap >> meg, >> hogy azt fogom mondani, hogy az iráni konfliktust gondolom a 2026 első félévének leg legnagyobb fegyveres konfliktusának.

És hát azért gondolom, mertogy ugye most úgy tűnik, hogy lehet, hogy lezárul, de hogy azért gondolom a legnagyobb fegyveres konfliktusnak, mertogy hogy tényleg ilyen radikálisan rendez át világpolitikai dolgokat akár a közelkeleten, akár akár tágabban.

És hogy ugye volt is erről nem tudom beszélgetés, hogy hogy az Egyesült Államok már sokszor veszített el háborút Vietnamtól akármiig, de hogy hogy valójában Afganisztánig, de hogy valójában max ezek ilyen kis vágások voltak, de hogy valójában nem jelentett olyanfjta nagy átalakulást, mint most.

És így gyorsan így ha végiggondolom, akkor van négy-öt pont, ami miatt én azt gondolom, hogy ez nem csak most ennek a fél évnek, hanem valójában tágabban talán mindenképp azt merném mondani, hogy a 2020-as éveknek az egyik eddig legfontosabb, aztán remed nem ért véged, szóval reméljük, hogy nem nem lesz parád dolog, de hogy igen, azt gondolom, hogy hogy regionálisan nagyon átrendezi a dolgokat a közelkeleten, tehát látszik az, hogy hogy ezzel a hormuzi fenyegetés el vagy zsarolás esélyével irán egy olyan fegyvert, nyomásgyakorlási fegyvert próbált ki, ami amivel hosszú időre be tudja folyásolni azt, hogy a kények a kedve szerint alakuljanak a dolgok.

Azt is láttuk, hogy ezzel az ilyen, amit én úgy hívok, hogy a az ilyen precíziós távolsági csapásmérésnek a demokratizálódása, mondjuk ez demokratizálódás ez egy rossz szó, de hogy hogy horizontálissá válik, nem csak kevés nagyon erős szereplőnek van ilyen high technology csapásmérő lehetősége, hanem akár Iránnak, de akár nála a kisebb szereplőknek is.

Tehát ezt már a a a jemeni hutiknál láttuk, hogy hogy képesek drónokkal meg rakétákkal befolyásolni a politikát.

És hogy ezzel gyakorlatilag az is az is látszik, hogy azok a fajta amerikai bázisok, amiket világszerte kiépítettek, ami a gyakorlatilag az erőprojekciónak az eszköze, hogy onnan akár csapásokat tud mérni, vagy fenyegetést tud, vagy védeni tudja a szövetségeseit az Egyesült Államok, azok most gyakorlatilag ilyen kitettségekké váltak.

És mondjuk az, ami a az Irán körüli mondjuk az öb a Perzsa öböl országaiban vannak ilyen bázisok, azoknak egy nagyon jelentős része az most inkább ilyen kitettségként jelentkezik, nem mint mint erőprojekcióként, és sokszor távolabbról az indiai óceán, nem tudom én Csegos szigetek meg hasonló ilyen helyekről kellett, vagy amúgy ugye a földközi tengeri meg a a romániai bázisok meg szóval, hogy hogy így merülnek fel ezek a kérdések.

És akkor szerintem ami tágabban van, az az, hogy a a közelkeleti szövetségesei is az Egyesült Államoknak meg az ázsiai szövetségesei, az európai szövetségesei is belátják, hogy nem támaszkodhatnak annyira erre a fajta védelemre, arra, hogy közjavakat biztosít az Egyesült Államok, akár azt, amit a Carter doktrina része, hogy biztosítja azt, hogy a az olaj szabadon tudjon folyni a ö ö kereskedelmi útvonalakon keresztül, hogy erre nem számíthat, és ezért elkezdenek másfajta másfajta a számításokat készíteni.

És szerintem a közelkelten az látszik, hogy hogy Szaudarábia, Pakisztán, Törökország elkezdenek egyfajta ilyen egyfajta ilyen iszlám ö ö katonai szövetséget létrehozni.

Ugye Pakisztán és Szaudarábia már és kötöttek is egy egy ilyen közös kölcsönös védelmi szerződést.

Ez valószínűleg Törökország meg Egyiptom irányába is ki lesz terjesztve.

Másrészt látszik, hogy a a az Egyesült Arab Emírségek, ami a másik legnagyobb ilyen a régiós legnagyobb katonai hatalom, meg egyébként a gazdasága is a legdiverzifikáltabb egyébként a régióban, az meg Izraellel mozog közösen.

És a és akkor ők aztán elkezdenek, nem tudom én, a Afrika szarvában még egy csomó csomó helyen együtt mozogni.

És akkor tágabban meg az van, hogy a a az a például az ázsiai szövetségesek szintén ezt látják, hogy hogy valamit itt kezdeni kell ezekkel a dolgokkal.

Főleg az, hogy mikor az irányi beavatkozás egy csomó mindent kivontak Patriot rakétáktól, repülőgép hordozó hajókonnál át egy csomó mindenvédelmi rendszert kivontak a távolkeletről és ez a pivot rész, ez most így elmúlt.

Szóval ezért gondolom, hogy hogy ez egy ilyen jelentős valami volt. >> Igen.

Hát ezzel most közönségünket nem fogjuk tudni tovább csigázni, mert ebben sajnos egyetértünk.

Tehát biztos, hogy ez a legmeghatározóbb konfliktus az elmúlt fél évből.

A azok az asszimmetriák, amiket felemlegettél, szerintem ezt érdemes kihangosítani és aláhúzni, hogy tényleg ugye a konfliktus elején még nem tudom emlékeznek-e a nézők, hallgatók, amikor számolgattuk, hogy hány balisztikus rakétát lőtt ki Irán Izraelre, és akkor már ugye itt jöttek a reménykedések, hogy nincs is több, nem maradt.

És ugye teljesen felesleges volt ez támogatni, mert kiderült, hogy eleve ugye rövid távú, rövid ható távolságú rakétákat, ami még mindig több 100 km lehet, azok is ott vannak megszámolatlanul.

És ott vannak a drónok, amikben egyébként ugye az oroszok tőlük is tanultak még a háború elején, tehát hogy ez a nagyvas számolós fetisizmus, ez újra bebizonyosodott, hogy teljesen félreviszi a a fegyveres konfliktusok kimenetelének megjóslását.

A másik, ami ami szerintem tanulságos volt ezzel kapcsolatban, az az a ez a Klausevic a háború a politika folytatása csak más eszközökkel, de szerintem most helyesen 2026-ban ennek a konfliktusnak a kapcsán úgy kell értenünk, hogy nem minden érhető el katonai eszköztárral.

Tehát valahogy ugye a Trump típusú vezetők fejében úgy néz ki, hogy ha így nem tudtam, így nem tudtam elérni, szankciókkal nem döntöttük be az iránni rezsimet, na akkor majd a katonasággal eszkalálok.

Tehát, hogy ez egy érdekérvényesítési spektrum, egy eszköztár, amivel ezt is elő tudod venni.

Na de néhány dologra alkalmas, de nagyon sok mindenre nem alkalmas.

Viszont visszahat az összes többi olyan területre, amire az eszköztárad egyébként még bevethető lett volna. >> Ühüm.

És ebben látszik, hogy hogy szerintem talán a legrosszabb céltételezésű konfliktus, erre mondhatnánk, hogy a legbutább, merthogy merthogy ugye tavaly nyáron is egy tizenvalahány napos bombázással komolyabb célokat elértek, de meg volt határozva, ki tudtak jönni belőle.

Tehát ez, hogy most Trump kihátrálta ebből szerintem ez egy nagyon furcsa történetté vált.

És így aztán látjuk, hogy az asszimetria mennyire hatékony volt, és légiúton megint csak nem sikerült rendszerváltani.

Megjegyzem, ez a rendszerváltás volt a célja Vladimir Putyinnak Ukrajnában, és még szárazföldön se sikerült.

Tehát, hogy ez a bemegyünk katonákkal is, holnaptól minden jobb lesz.

Saddam Hussein, Ukrajna és most akkor Irán sem tudta ezt hozni.

Úgyhogy ebből a szempontból szerintem tényleg több fontos tanulságot is le tudtunk ebből szűrni, hogy hogy fog kinézni majd a konfliktus.

Ha tanulnak az emberek az irániból.

Lehet, hogy Trump túl sokat tanulta Venezuellából, és tényleg nagyon lelkes volt, hogy akkor lehet valamit csinálni.

Megjzem, ott se történt rendszerváltás.

Tehát igen, egyébként ezt akartam is mondani, hogy pont a múltkor volt a az egyik spanyol újságban az Elpisban egy ilyen helyszíni riport arról, hogy mit gondolnak az emberek a venezueli helyzetről és hogy tényleg az történik, hogy az infláció az továbbra is ilyen több 100%-os dolog a szóval, hogy tehát gazdaságilag valójában az átlag ember számára semmi előrelépés nem történt demokrácia szempontjából.

A a mi pozitívum az a az, hogy szabadon engedtek valóban politikai foglyokat, de gyakorlatilag semmi más nem történt.

És ami történt, az meg az meg az, hogy hát befeküdt a kormányzat jobban a wasingtoni káznak.

Na de szerintem menjünk tovább.

Szerintem ez még vissza fogunk térni ezekre a dolgokra, mert valójában még van íránk kapcsán is tanulság.

De de hogy neked mi volt a legfontosabb?

Nem fegyveres konfliktus az elmúlt fél évből. >> Kettőn hezitáltam és ugye mégis csak Brüsszelből jöttem, ugye te Barcelonából szoktál bejelentkezni a birodalomban, és azért most már el kell azt is mondanunk, hogy ez nem az a birodalom, hanem ez a mi régi birodalmunk.

Ö tehát, hogy Brüsszelből nézve, magyarként Brüsszelből nézve az Európai Unió Kína konfliktus szerintem a legizgalmasabb, ami nem fegyveres, de létező legtöbb frontra elkezdett kiterjedni. >> Tehát ugye tavaly ilyenkor azokról beszélgettünk, hogy hát akkor ezt a kocsit megvámolják vagy nem, van emögött állami támogatás, nézegettük az orvosi eszközöket, meg különböző szektoriális helyszíneken zajlott, de teljesen külön. szép.

Szóval silókban ez a konfliktus. >> És ez az, amit mostanra sikerült az európai vezetőknek összefésülni, és azt mondani, hogy tulajdonképp nem lehet az, hogy az autóknál kicsit vámolokot, nagyon vámolokot pedig kiegyezünk, hanem egy teljesen átfogó megoldással kell neki menni Pekingnek.

Ugye le is mondták most a Európai Bizottság együtt tagjának látogatását, jelezve, hogy nem elégedettek a mostani történésekkel, miközben elindultak olyan jogszabály alkotások, amik viszont kifejezetten már teljes ipar iparák támogatás politikák szankcionálására lehetnek alkalmasak az Unió részéről, tehát állami támogatást tudnak konkrétan ellensúlyozni, vagy más by Chinese, by American, by Canadian egyebek, egyebeket. viszont még mindig nehéz ezeket kimondani Brüsszelben.

És ugye a Magyar Péter első csúcsa az részben erről szólt, hogy ezt elővették és ugye zártszobában, de elkezdték föltállni, hogy kinek mi lesz a baja.

Most ugye nálatok Pedro Sáncsi azért mindent megtesz, hogy óriási nagy lyuk legyen a közös hajón.

Nem ő az egyetlen, de az iriai félsziget ebben nem az erős fellegvárak egyike, és hát Németország a másik, ahol mindig kérdés, hogy mennyire hajlandók ebbe beleállni a rövid távú gazdasági érdekeikkel szemben.

Tehát nekem ez volt az egyik ilyen >> nem fegyveres szinten kifejezetten fontos.

Nem mondom el a másikat, hátha esetleg arra gondoltam.

Jó, nem, igazából ez ez tök érdekes, mert abban egyetértek, ugye, szóval a legtöbbet Kínáról szoktuk vitatkozni, meg a Kína EU viszonyról, szóval, hogy abba abba tényleg egyetértek, hogy ez ez szerintem most így éleződött meg meg ez ez egy egy olyan kérdés lesz, ami a következő fél évet meg a következő éveket még jobban meg fogja határozni, mert most kezdődött el valójában ez az igazi szakpolitika alkotás ezen a területen.

Szóval a megoldásokban más utat látok, de egyébként pont a holnap fogok felvenni egy interjút a egy Kopenhágában élő román származású ilyen politikai közgazdásszal, aki pont ezt a kínai EU viszonyt Kornel bannak hívják egyébként, és pont ezt a kínai EU kereskedelmi és gazdasági viszonyt, versengést, együttműködést kutatja.

És ja, szóval, hogy majd lesz a Partizan egy Unortodox interjú egy pár héten belül, amikor majd meg feliratoztam meg minden.

Az én nem fegyveres konfliktusom az szintén Európához kapcsolódik, csak másik irányba.

Ugye ez a Trump és az európai radikális jobboldaliak közötti hát konfliktusnak talán még nem mondanám, de mindenképp egy ilyen szélesedő szakadék vagy törésvonal, ami kezd kialakulni.

És hogy ez szerintem nagyon fontos, mert ugye a tavaly decemberben arról beszéltünk, amikor az kijött az USA nemzet új nemzetbiztonsági stratégiája, amibe így bele volt írva, hogy hát az Egyesült Államok szeretné támogatni ezeket az erőket, a ezeket a szuverenista erőket, bevándorlásellenes erőket mindenhol Európában.

És ehhez képest az történik, hogy a Trumpnak van egy ilyen toxikus ölelése, és mindenki kezd rájönni arra, hogy ez ez problematikus választási szempontból.

Tehát hogyha segíteni akar, akkor jobb lenne, hogyha elmenne innen.

És ez ugye legutóbb ugye most a meloni kapcsán jött ki a G7 csúcson, hogy ott összeszólalkoztak valamilyen PR hülyeségen valójában.

Tehát, hogy tényleg ilyen diplomáciailag értelmezhetetlen F betűs szót akarok mondani, de most inkább nem mondom.

És hogy közben meg tehát látszik, hogy a a Jordan Bardella is, az AFD is próbálkozik.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az iráni háború sarkaiból forgatta ki a világpolitikát | Birodalom #26”

Miről szól ez az epizód: „Az iráni háború sarkaiból forgatta ki a világpolitikát | Birodalom #26”?

A Partizán YouTube-csatorna "Birodalom" című műsorának ezen, 2026 első félévére visszatekintő adásában Feledy Botond és Pap Szilárd a világpolitika legfontosabb eseményeit vitatják meg. Különösen kitérnek Donald Trump venezuelai és iráni beavatkozásaira, valamint elemzik az… Az epizód a Partizán című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Az iráni háború sarkaiból forgatta ki a világpolitikát | Birodalom #26”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Ruff Bálint, Pap Szilárd István, Vida Kamilla.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Az iráni háború sarkaiból forgatta ki a világpolitikát | Birodalom #26”?

Fő témái: világpolitika, iráni háború, venezuelai beavatkozás, iráni beavatkozás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Az iráni háború sarkaiból forgatta ki a világpolitikát | Birodalom #26”?

Megjelenés: 2026. 06. 26.. Hossz: 1 óra 19 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan/az-irani-haboru-sarkaibol-forgatta-ki-a-vilagpolitikat-birodalom-26-d35d0036

Több epizód a Partizán-ből