Partizán

Ekkora Fidesz-bukás nem volt benne a pakliban | Kovalcsik Tamás utolsó elemzése a Partizánon

· PT1H5M34S

Összefoglaló

Kovalcsik Tamás, a Partizán adatelemzője az élő közönség előtt tartott utolsó választási elemzésében vizsgálja a Tisza párt példátlan fölényének kialakulását, az egyetlen fideszes utca Budapesten, valamint a falvak átfordulásának okait. Az adást május 18-án rögzítették. A…

Röviden

Műsor
Partizán
Megjelenés
2026. 05. 19.
Hossz
1 óra 6 perc
Szereplők, említett nevek
Kovalcsik Tamás, Vida Kamilla, Ruff Bálint
Témák
választási elemzés, választások, politika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Szinte napra pontosan öt hét telt el a választás estéje óta.

Öt hét telt el azóta, hogy a Fidesz megsemmisítő vereséget szenvedett a választásokon.

Most a következő egy órában még egyszer az adatok mélyére ásunk és megnézzük, hogy mi az, amit adatok szintjén mindenképp érdemes tudni arról, hogy hogyan alakult ki ez a sok szempontból váratlan végeredmény.

Én Szurov Cés vagyok, a beszélgető partnerem pedig Kovalcsik Tamás, a Partizán adatelemzője lesz, akivel a választási műsorban is közösen vártuk és értelmeztük az eredményeket.

A választás után Tamás egy nyolcállomásos országjárú turnéra indult.

Nagykanizsától Békéscsabáig számos vidéki városban tartott előadást a választási eredményekről.

Most pedig az utolsó budapesti állomáson vagyunk.

Ezúttal is élő közönség előtt fogunk majd beszélgetni, de azok, akik a Partizán csatornáján nézik ezt a beszélgetést, egy napos csúszással tekinthetik ezt meg, hiszen hétfő este rögzítjük ezt az adást. akik itt vannak a helyszínen, ők személyesen is kérdezhetik majd Tamást.

Ezt már nem fogjuk közvetíteni, de mielőtt még belecsapunk a beszélgetésbe, még egy fontos információ, hogy szerdán van az utolsó nap, amikor még fel lehet ajánlani a személyi jövedelmemadó 1%-át.

Úgyhogy arra bízhatjuk a nézőinket, akik ezt még nem tették meg, azok mindenképp gondoljanak ránk, vagy gondoljanak más civil szervezetre adott esetben, hogy hogyan lehet a Partizánnak felajánlani.

Erről minden információ megtalálható a képernyő alján és a leírásban is.

És most pedig fordulok Kovalcsik Tamáshoz.

Köszöntelek az adásban. >> Szervusz Illés.

Én is köszöntöm a kedves nézőket és a tisztelt egybegyűlteket. >> Na hát akkor kezdjük igazából ann, hogy hogyan jutottunk el idáig.

Ugye már az egész választási kampányban nagyon hangsúlyos szerepe volt, hangsúlyos téma volt nyilván a közvéleménykutatásoknak a kérdése.

Ugye végig azt hallottuk a ugye a kormánypárti és a független elemző cégek folyamatosan egymásnak ellentmondó eredményeket hoztak ki.

Most már tudjuk azt, hogy igazából melyik volt inkább közelebb a valósághoz, de mégis nézzük meg, hogy hogy hosszabb távon mindaz a mindazok az előrejelzések, becslések, amiket ezek az intézetek kiadtak, és amik alapján te is dolgoztál, és próbáltál valami képet adni arról, hogy hogy állnak az erőviszonyok, ezek végül is mennyire bizonyultak pontosnak.

És ehhez már rögtön is kezdenék egy ábrával, amin lényegében 2021 júliusától kezdve vezetjük végig, vagy vezettük végig a kedves olvasókat a választás.partizan.hu oldalon meglévő, amire te is utaltál egy egy nagyon-nagyon komplex oldalon, ahol próbáltuk bemutatni azt, hogy a különböző közvéleménykutatási felmérések alapján milyen kép rajzolódik ki. a tekintetben, hogy hogy milyen pártpreferenciák vagy milyen támogatottságok várhatóak mondjuk egyes időpillanatokban, vagy azon belül pedig a konkrét választások napján. és hogy miért 2021 júliusa egy kicsit visszautalva arra, hogy kormánypárti, illetve kormányfüggetlen intézeteknek a narratíva csatáját kellett szemlélnie itt a nagy érdeműnek folyamatosan, hogy folyamatosan az volt a narratíva, hogy hogy 2022-ben sem becsülte meg helyesen a kormányfüggetlen intézeteknek egy jelentős többsége az azt, hogy amúgy a Fidesz fog győzni.

Ez konkrétan nem igaz, hiszen hogyha a konkrét ábrára tekintünk, akkor már ott 2022 áprilisában is az látszik, hogy a az erős vonalak esetében ilyen 5-10% pontos előnyre, inkább öt mint 10, de mindenképpen Fidesz előnyt láthattunk, hogyha a hét rendszeresen publikáló intézetnek az eredményeit agregáltuk.

És ehhez képest volt egy jelentős eltérés a választási eredményekben, hiszen hogyha megnézzük ezeket a nagy pontokat, nagy kis ikonokat, azok a tényleges választási eredményeket mutatják.

Ez alapján 5% ponttal alulbecsülték ezek a közvéleménykutatók a Fideszt, illetve 5% ponttal fölülbeék az ellenzéket, de mindenképpen a választás győztesét azt pontosan mutatták.

Ugye jön 2024 európai parlamenti választások. >> Igen.

Ez a második eset, ahol látunk ilyen nagy pöttyöket, azok mutatják tett választási végeredményt. >> Pontosan.

És itt ugye a Fidesznek a támogatottságát nagyon-nagyon pontosan mutatta ez a ez az aggregáció, a hét közvélemény kutató cég felmérési eredményeineknek az összesítése.

Egyedül a Tiszapártot becsült egy kicsit alul, de hát ez egy három hónapos pártnál igazándiból nem is feltétlenül meglepő.

És aztán jön 2024. október 23-a, amikor ez ugye átvált, és a Partizán rendelte meg a 21. kutatóközponttól azt a felmérést, ami először mutatta a Tisza pártnak a vezetését, és aztán befutottak az összes többi kormányfüggetlen intézeteknek a az a felmérési eredményei, és az olló folyamatosan nyílt, és valóban egy kicsit alábecsülte, hogyha az utolsó két páros pontot, pöttyöt megnézzük, akkor valójában alábecsülte ez az aggregáció is a Tiszapártnak az eredményét, és fölülbeülte 2% ponttal. a Fidesznek az eredményét, de a választásnak a győztesét, a kormányfüggetlen intézetek mindenképpen jól becsülték meg.

Azt azért mindenképpen hozzá érdemes tenni ehhez az ábrához, hogy szemfülesek itt a helyszínen is láthatják, hogy ott fölül a a narancssá a a sok kék pötty környékén van egy-egy narancssárga is.

Azok a nézőpontnak a felmérési eredményei.

Hiszen itt ebben a hét közvéleménykató cégnek a felmérésébe én a nézőpont felmérési eredményeit is beletettem.

Ez mindenképpen én azt gondoltam, hogy szükséges lesz ahhoz, hogy bármennyire is hihetetlen az, amit a nézőpont közzéesz, de mindenképpen az erőforrás fölény a Fidesznek a hatalmas médiagépezete az indokolja azt, hogy egy kicsit visszahúzza azt a azt a Tisza előnyt, amit a kormányfüggetlen intézetek mutatnak.

És de hát ez nem sikerült helyesre, validra.

Itt valójában a Tiszapárt számára legoptimistább forgatókönyvek valósultak meg 55-36%-os szavazatarányban. >> Ugye volt egy barométerünk is, ami igazából azt próbálta megmondani, hogy milyen esélye van a Fidesz többségnek, Fidesz kéthnak, illetve Tisza többségnek és Tisza kéthadnak.

Itt azt látjuk, hogy 2022-ben is ez a barométer jól jelezte előre a Fidesz többséget, és idén is jól jelezte előre a Tisza többséget, de a kéthadot egyébként egyik esetben sem mondta meg legnagyobb eséllyel.

Ennek mi az oka, hogy pont ezt a ezt a nagy felhatalmazást, ezt a nagy többséget ezt kevésbé tudták tudta ez a barométer előre megbecsülni.

És az előbb a kutatásoknál is azt láttuk, hogy ez az, amit már nem sikerült igazán előre látni.

Valóban az a az a helyzet, hogy mind 2022-ben, mind pedig 2026-ban ugye az egyik esetben, a korábbi esetben 9%-os valószínűséget adott a barométer a Fidesz kharmadnak. 2026-ban idén pedig már 30%-os valószínűséget adott a Tisza ké3harmadra.

Tehát azért ez egy jóval magasabb valószínűség, jóval magasabb esély mint ami mint amit akár 2022-ben adott.

Ö, de valóban nem volt 50% fölött, és ez mindenképpen magyarázatra szorul.

Én azt gondolom, hogy itt az utolsó hetek eseményei mindenképpen hatással voltak maga magára a végeredményre, mind 2022-ben, mind pedig 2026-ban.

Ugye 2022-ben az ellenzéki kampánynak, illetve az ellenzéki mozgósításnak az utolsó napokban, hetekben lévő nagyon-nagyon magasfokú elégtelensége okozhatta ezt, valamint, hogy hogy azért voltak 2022-ben ott ugyebár ellenzéki oldalon akár politikailag motivált közvédelkutatási eredmények is, de nagyon-nagyon hangsúlyozom, hogy ugye nem arról a két kutatóintézetről beszélünk, akik úgy Ugye most 2024-ben is az egyik őjük, de 2026-ban pedig mind a mind a ketten nagyon-nagyon pontosan tudták megmérni a választási eredményt.

Ez ugye a 21 kutatóközpont, illet nem a 21. század intézet. fontos fontos különbséget tenni.

Tehát a 21 kutatóközpont, illetve a medián ők ugye mind a ketten eléggé jól mérték föl a 2026-os eredményeket is.

De magát a a többséget, tehát hogy kiszerez többséget, az 82%-os valószínűséggel mondta meg mind a két modell.

Tehát azt azt jól jól mutatta.

És az, hogy amúgy a kétharmadot kevésbé tudja mérni, az pedig a választási rendszernek a billenékenysége is okozhatja, hogy bizonyos olyan választókerületek könnyen átbillennek az utolsó 10 választókerületnek az átbillenésével lényegében csak pár tized vagy akár pár százalék pontyi szavazat átmozgásával máris 10 15 vagy akár 20 mandátum többlethez jut egyik vagy másik párt. ez a választási eredményből fakad, és ezt azért nehezen tudják előrejósolni a különböző választási felmérések.

Ugye végül közel 3,4 millióan szavaztak a tiszalistájára.

Ebben benne vannak a belföldi és a levélszavazatok is.

De hogy ez a 3,4 millió, ami nyilván nagyon sok, de hogy ez konkrétan hogy viszonyul mondjuk korábbi választásokhoz, azt mutatja a következő ábra.

Ö itt azt látjuk, hogyha jól értem, hogy igazából a ha a népszavazásokat levesszük a képből, akkor ez a legnagyobb szavazatszám, ami eddig történt.

De mi az, ami még szerinted itt a ezekből kiemelendő? >> Pontosan ez a ez a legfontosabb leolvasandó erről az ábráról, tehát hogy konkrétan kontextusba helyezzük ezt a ezt az abszolút számba vett szavazatmennyiséget.

Ugye közel 3,4 millió szavazat érkezett egy irányba.

És hogy az ábrát egy kicsit jobban magyarázzam, itt mindenképpen meg kell említeni, hogy az az összes olyan szavazás rajta van ezen az ábrán, ahol legalább kt millióan szavaztak egy irányba, legyen ez akár népszavazás, legyen ez akár bármilyen választás.

És ebből az látszik, hogy azért a Tisza egészen egyértelműen kimagaslik abból a mezőnyből, ahol a pártok vannak.

De a dobogónak a harmadik fokára még holtversenyben még föl is fér lényegében a 2008-as szociális, vagy hogyha másként nevezzük politikai értékítélet függvénye Gyurcsány ellenes népszavazáson adtak le lényegében 3385000 szavazatot, ami lényegében pár 100 szavazatnyira van a Tisza pártnak a mostani támogatottságától.

És lényegében két darab népszavazás volt, ahol egy irányba több szavazat ment.

Ez az 1989-es négy igenes népszavazásból az egyik kérdésre leadott válasz, valamint a 2022-es egyik oldal szerint gyermekvédelmi, másik oldal szerint homofób népszavazáson, amit ugye azért helyezzük azt is a környezetébe el, az egy országgyűlési választással együtt az egyik pártnak volt egy nagyon-nagyon erős üzenete, de ugye a mi hazánk sem feltétlenül zárkózott attól el, hogy ugye a Fidesznek kedvező válaszokat adjanak a a saját támogatóik.

Úgyhogy ezt mindenképpen hozzá kell tenni, de ott van rögtön harmadik helyen a Tisza, és lemaradva a hatodik helyen lényegében a Fidesz 2022-es eredménye, majd jön a Fidesznek a 2018-as eredménye, majd pedig jön az a 2010-es Fidesz eredmény már a a 10. hely környékén, ahol ugye elindult ez a 16 évnyi kormányzás.

És hát egyébként csak még egy félmondat ehhez.

Ugye az a az ábra alján látható a Fidesz 2014-es eredménye a 2,2 millió szavazattal, ami igazából kevesebb, mint amennyit 2006-ban kaptak.

És hát 14-ben mégis kéthados többséget eredményezett 2006-ban megválasztási vereséget.

Nyilván ez a választási rendszerrel is összefügg. >> A választási rendszer, illetve az ellenzéki szavazatoknak a széthaprózódása. >> Folytassuk a külföldi szavazatokkal.

Ö itt egymás mellett fogjuk majd látni a külföldön leadott, illetve a levélben küldött szavazatokat, sőt a belöldön átjelentkezéssel leadott szavazatokat is.

Ez most nagyon bonyolultnak hangzik elsőre.

Szóval mondd el légyszíves, hogy itt mit látunk ezen az ábrán. >> Igen, valóban itt a választási rendszernek egy úgynevezett sajátosságát láthatjuk, de nem mandátumszámítás tekintetében, hanem sokkal inkább, hogy hogyan adhatjuk le technikailag a szavazatunkat.

Ugye a kezdjük az alsó ábrával, mert az az egyszerűbb és és az a az a régebb óta már kitárgyalt és többet kitárgyalt aspektusa a választási rendszernek.

Ugye a az alsó ábrán láthatóak a levélszavazatoknak a az arányai.

Levélben az a választópolgár szavazhat, aki nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, és mégis rendelkezik magyar állampolgársággal.

De amiatt, amiért nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, ugye nem sorolható be egyetlen egy egyéni választókerületbe sem.

Ezáltal nekik csak egy szavazatuk van, csak pártlistákra, az országos pártlistákra adhatják le a voksaikat. >> Ők a határon túli magyarok ellen >> és ők a határon túli magyarok.

Pontosan 65%-uk él Erdélyben, erdélyi magyarként, illetve még további 23% a vajdasági magyar, és a maradék 10% a kettős állampolgárságot Tiltó országokban, illetve a nyugati diaszpórában, hiszen Angliában, az Egyesült Államokban, illetve Németországban is egyre magasabb azon választópolgároknak az aránya, akik amúgy nem rendelkeznek már magyarországi lakcímmel, visszaadták a a lakcímüket.

Úgyhogy ők azok, akiknek a szavazata itt látható ezen az ábrán. 335000 szavazat lett leadva levélszavazatként, és ebből 84% érkezett a Fideszre, ami hogyha megnézzük, hogy ugye kik találhatóak itt a levélszavazásra jogosultak körében, akkor nem annyira meglepő, hiszen ugye számukra az állampolgárságot annó még a könnyített állampolgárságot még a Fidesz KDNP kormányzat biztosította, és azóta is eléggé markánsan jelen van ezekben a térségekben.

De ezt is érdemes a múlthoz egy kicsit hozzávetíteni, hiszen a Fidesz a levélszavazatok tekintetében 90% alatti eredményt soha nem ért el.

Sőt, országgyűlési választások esetében 95% alatti eredményt még nem ért el.

Konkrétan a Tisza már a 2024-es európai parlamenti választások alatt már jobb eredményt ért el a maga n 4-5%-ával, mint a korábbi ellenzék valaha.

Majd pedig jön a 2026-os országgyűlési választás, és a Tisza lényegben elér 14%-ot.

A Fidesz pedig elsőként van 90 vagy akár 85% alatt.

És hogyha az ábrának a bal oldalára tekintünk, akkor önmagukban a levélszavazatok azok plusz egy mandátumot biztosítottak a Fidesznek.

De hogyha fölnézünk a fölső ábrára, akkor ott már ami amit ugye te is mondtál, hogy ez egy kicsit ilyen ilyen fura, hogy a külképviseleten leadott szavazatok, a belföldi átjelentkezve leadott szavazatok és még van egy van pár olyan szavazat is, aki helyben a ami helyben lett leadva.

Miért? ugyanis ezek a szavazatok, am aki mondjuk Londonban él és ott adta le a voksát, ő ugye szavazhat egyéni választókerületi…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ekkora Fidesz-bukás nem volt benne a pakliban | Kovalcsik Tamás utolsó elemzése a Partizánon”

Miről szól ez az epizód: „Ekkora Fidesz-bukás nem volt benne a pakliban | Kovalcsik Tamás utolsó elemzése a Partizánon”?

Kovalcsik Tamás, a Partizán adatelemzője az élő közönség előtt tartott utolsó választási elemzésében vizsgálja a Tisza párt példátlan fölényének kialakulását, az egyetlen fideszes utca Budapesten, valamint a falvak átfordulásának okait. Az adást május 18-án rögzítették. A… Az epizód a Partizán című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 19..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Ekkora Fidesz-bukás nem volt benne a pakliban | Kovalcsik Tamás utolsó elemzése a Partizánon”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kovalcsik Tamás, Vida Kamilla, Ruff Bálint.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ekkora Fidesz-bukás nem volt benne a pakliban | Kovalcsik Tamás utolsó elemzése a Partizánon”?

Fő témái: választási elemzés, választások, politika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ekkora Fidesz-bukás nem volt benne a pakliban | Kovalcsik Tamás utolsó elemzése a Partizánon”?

Megjelenés: 2026. 05. 19.. Hossz: 1 óra 6 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan/ekkora-fidesz-bukas-nem-volt-benne-a-pakliban-kovalcsik-tamas-utolso-elemzese-a-5ad10bcf

Több epizód a Partizán-ből