Partizán

Irán, Amerika, Izrael: a békének annyi, megindult a háború második felvonása

· PT57M26S

Összefoglaló

Az Öbölben folytatódik a vérontás, dacára az amerikai-iráni tűzszüneti megállapodásnak. Izrael folytatja libanoni offenzíváját, és új front nyílt Szaúd-Arábia és Jemen között. Donald Trump bejelentette az iráni-amerikai tűzszünet végét, de egy Irán elleni blokád terve…

Röviden

Műsor
Partizán
Megjelenés
2026. 07. 17.
Hossz
57 perc
Szereplők, említett nevek
Ruff Bálint, Vida Kamilla
Témák
háború, közel-kelet, tűzszünet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

újra kirobbant az iráni háború.

Az irániak lövik az amerikai bázisokat az öbölben.

Az amerikaiak rakétazáport zúdítottak dél-iránra.

Izrael folytatja az affenzíváját Libanon ellen.

És még egy új front is nyílt az arab félszigetnek a déli csücskén, Szaudarábia és Jemen között.

Ugye Donald Trump elnök hivatalosan is kimondta, hogy az Irán és az Egyesült Államok közötti tűzszüneti megállapodásnak vége, ez már nem érvényes.

Helyette azzal fenyegetőzött, vagy azt ígérte, hogy blokkád alá veszik a hormózi szorost, és ott majd védelmi pénzt kérnek.

Ezt a 20%-os kvázi vámot egy nap után vissza is kellett vonnia, visszakoznia kellett ebből.

Na de mi történik közben Iránban?

Iránban milliós tömeg kíséretében eltemették kamenei ajatollaot, és máris fölröppent egy érdekes hír.

Az izraeli sajtó szellőztette meg, hogy az izraeli hírszerzés, a moszad azzal ijesztgeti Trump elnököt, hogy az irániak le szeretnék másolni az amerikai izraeli háború stratégiát, és ők is merényletet terveznek Donald Trump elnökkel szemben. >> Hát ebből ugye nem tudjuk, hogy mennyi igaz.

Annyit látunk, hogy Trump elnök most jelen pillanatban adásunk felvétele idején él és virul.

Aki valóban elhunyt, az Lind Graham szenátor.

Trump egyik fontos szövetségese és Izraelnek egy fontos támogatója az amerikai törvényhozásban, illetve általában az amerikai háborús beavatkozásoknak ő győzte meg, vagy ő nagy szerepet játszatta be, hogy Donald Trumpot meggyőzzék ennek a háborúnak az elindításáról.

Ennyiben tehát Trump is és Izrael is veszített egy fontos szövetségest, de ha már Izrael szövetségesei vannak, nagyon meglepő szövetségesei is Izraelnek. >> Bizony, meglepő szövetségek, meglepő barátságok a világban.

Két évvel ezelőtt nagy port kavart a liberális médiában Magyarországon az, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egy környezetvédelmi konferencia keretei között vendégül látta két alkalommal ráadásul Irán egykori elnökét, Mahmud Ahmadi Nesádot, közismert holokausz tagadót.

Mint kiderült, az izraeli sajtó értesülései szerint, Ahmad Neezsád egyáltalán nem véletlenül járt Magyarországon, és nem a környezetvédelem miatt volt itt, hanem azért, mert az izraeli hírszerzés a Mossad megpróbálta beszervezni.

Állítólag nem harapott a csalira. >> Lehet, hogy elgondolkodtatta az, amikor az ő házát is állítólag bomba találat érte.

Mindenesetre Trump elnök természetesen győzelmet hirdet, és azt állítja, hogy közel a háború vége teljes amerikai győzelemmel.

Ezek tehát tulajdonképpen ilyen állandó jelenségek és rendszeresen ismétlődnek. >> Rengeteg itt a káosz, konfúzió, mindenféle ellentmondásos információ.

Ma annak fogunk utánajárni, hogy mi az ördög folyik az öbölben, ki áll nyerésre a háborúban.

És hát hogyha folytatódnak a béketárgyalások, akkor kis számíthat jobb feltételekre. >> Sziasztok, én Andrei Mátyás vagyok, >> én pedig Tócilárd János.

A mai vendégünk Szalai Máté Közelkeletkutató, a hollandiai Klingen Dale intézetnek az elemzője és egyben a budapesti Corvinus Egyetemnek a docense.

Örülök, hogy itt lehetek. >> Na hát akkor kezdjük is az elején.

Mi az ördög folyik az öbölben?

Háború van most, tűzszünet van, béketárgyalás.

És miért szegik meg a felek folyamatosan ezeket a tüsszüneti megállapodásosokat?

Ez valami komplikált stratégiának a része?

Én szerintem ez annak a következménye, hogy úgy mentünk bele ebbe a háborúba, vagy hát úgy rángattak be minket a háborúba az egész világot, az amerikai vezetés és az izraeli vezetés, majd később az iráni vezetés is, hogy hogy nem volt egy kézzel fogható stratégia, főleg itt Amerika és Izrael részéről.

És utána próbáltak kievickélni ebből a helyzetből, ami vezetettete ez a se nem háború, se nem béke, háború is, béke is, tárgyalások is, támadások is időszakban.

És azért vetettem föl az irániakat is, mert ugyanők a megtámadott fél voltak ebben a helyzetben, februárban, és az ő részükről stratégia sokkal egyértelmű volt, hogy ők túl akarnak élni.

Viszont most már azt lehet látni, hogy hogy náluk sem pontosan lehet érezni azt, hogy azok a célok, amiket ők kitűztek, amikre föl akarják használni ezt a válságot, azok vajon elérhetőek-e?

És és és mi mit akarnak pontosan a következő hetekben elérni azzal, hogy lövögetnek amerikai bázisokra?

Tehát itt vagyunk egy kicsit, hogy a a stratégiai álláspontok nem nagyon érezhetőek, nem nagyon kézzel foghatóak, és mindenki egy kicsit rögtön ös szerintem.

Hát >> ugye a kézzel fogható stratégia az azt mondod, hogy nem volt az amerikaiak és az izraeliek részéről, hogy a Trump elnöknek a nyilatkozataiból indulunk ki.

Tehát csak abból, hogy az elnök mivel reklámozza ezt a háborút.

És most tekintsünk el attól, hogy a reklámnak hiszünk-e, hogy ezek-e a valódi céljai a háborúnak, amit az elnök mondő, vagy nem?

Tegyük föl, egy percre elhiszek mindent. az amerikai elnöknek most három dolgot hangsúlyozott alapvetően.

Ugye az első, ami ugye a háborúnak az elején sokat fölmerült, az az, hogy valamiféle politikai rezsimváltást akarnak kieszközölni Iránban.

Ugye azzal a reménnyel megint csak a híresztelések szerint az volt a remény, amit az izraeli titkos szolgálatnak is a jelentései hát támogattak, hogy ez legyen a remény, hogy majd, hogyha Amerika elkezd bombázni Iránban, akkor kitör és spontán népfölkelés. valami olyasmi, ami néhány hónapot megelőzően volt Iránban, és az majd el fogja söpörni az iszlám forradalmat.

A második cél, ugye stratégiai cél, amit az amerikai elnök nagyon sokszor hangsúlyozott, az az, hogy oké, nincs rezsimváltás, ez nem jött össze, de akkor legalább a politikai és a vallási vezetést lefejezzük.

Ez összejött, de olyan irgalmatlanul nagy jelentősége gondolom nincs, tekintve, hogy Kamenei ajatól, ahot ugye a fia követte a pozícióján, a forradalmi gárda továbbra is helyben van, meg a rezsim is ugye helyben van, tehát egy csak egy-egy vezetőnek a lecserélése önmagában olyan nagyon sokat nem számít.

És végül ugye a harmadik cél, amit sokat hangsúlyozott az amerikai elnök, az az, hogy valamilyen módon lelőjék az irániaknak az atomprogramját.

Na most ebből is természetesen nem lett semmi.

A dúsított uránt nem tudták kihozni.

Ehhez be kéne vetni szárazföldi csapatokat, amire persze Amerika nem hajlandó.

Cserébe az irániak kipróbálták a hormózi szorosnak a lezárását, ami nagyon jól megy.

Tehát ugye elképesztő károkat okoz a világgazdaságnak.

Na most, hogyha csak abból indulunk ki megint, hogy miként reklámozza az amerikai elnök ezt a háborút.

A három nagy cél: rezsimváltás, elitváltás és az atomprogramnak a lelövése.

Hogyha ezek közül egyik se jött össze, lehet itt amerikai sikerről beszélni?

Ki kiálny nyerésre most a háborúból? >> Hát hosszú távon nem lehet szerintem beszélni amerikai sikerről.

És ezért is sokan, amikor bejelentették júniusban ezt az amerikai iráni megállapodást, akkor amerikai vereségről beszéltek.

Viszont mind az, amit elmondtál, az az én azt gondolom, hogy elsősorban a háború első szakaszának dinamikáját írja le a legjobban.

Tehát az a 40 napos időszak február vége és április elej között, amikor ugye áprilisén bejelentettek egy tűztszünetet, amit aztán ugye nagyon sokszor megszegtek, utána júniusban újra megkötötték azt a tűzszünetet, majd ez most omlik össze.

És ennek az új eszkalációnak, tehát az elmúlt egy hétnek, amikor összedőlt ez a tűzszünet, ott már szerintem egy kicsit más a dinamika, hiszen most már nem arról van szó, hogy az amerikaiak ezeket a célokat próbálnák elérni borzasztó módon egyébként, hanem arról van szó, hogy Irán arra használta föl ezt a az együttműködés megállapodást, hogy a hormózi szoroson feletti ellenőrzéset bebetonozza, és amikor látta, hogy eltöltenek ellen lépések, akkor ez ellen föllépett, és az amerikaiak pedig A saját értelmezésük szerint végrehajtva ezt az együttműködés megállapodást, a saját értelmezésük szerint próbálják visszaszorítani az amerikai az iráni befolyást a hormózis szorosfelt.

Tehát itt most ebben az új időszakban az amerikai célok egy kicsit érthetőbbé váltak, hogy a hormózis szoros felti iráni ellenőrzést ellhetetlenítsék.

Az iráni célok már nem arról szólnak, hogy túléljenek, arról szólnak már, hogy a hormózoros feleti ellenőrzést azt bebetonozzák.

Tehát ebben az értemben ez már egy új dinamika.

Ö továbbra sem, >> bocs itt csak hatáítsalak meg itt egy pillanatra, azért ez így mindenképpen egy figyelemre mélgató változás, tehát hogy értsen úgy, amit mondasz, hogy az eredeti amerikai célokhoz képest olyan hatalmas visszalépés történt a háborúban, hogy az amerikaiak számára a legtöbb, amire most ugye törekedni lehet értelmesen, az az, hogy a szoros fölötti iráni befolyást csökkentsék.

Tehát, hogy magyarul mondva sokkal gyengébb úgymond, tehát az amerikaiak valami olyasmit próbálnak most kiharcolni, ami a háború előtt adva volt számukra. >> Gyakorlatilag erről van szó.

Tehát ez egy hatalmas amerikai veszteség.

Ez ez és nem csak az amerikaiaknak, hát ez mindenkinek, az Európai Uniónak is az egy veszteség lenne, hiszen hiszen azért az az nekünk is egy fontos, a mi gazdaságunk számára is egy fontos csomópont, a Hormózus szoros.

Tehát ebbe az értelemben ez mindenképpen egy visszalépés.

Hát azt nemák az amerikai vezetésben, hogy Irán meg fogja lépni ezt a ezt a ezt a saklépést és a lezárja, ami azért is meglepő, mert minden elemzi, aki ezzel foglalkozott és előre jósolta, hogy hogy nézne ki ez a háború, ez volt az első dolga, amit mindenki gondolt, hogy az irányák ezt fogják húzni.

Irán kapcsán persze kockázatos saklépésekről beszélni, lehet, hogy olyatollak lépésekről pontosabb, de azt azt szeretném kérdezni tőled, hogyha kialakult ez az új dinamika és ezek az új világosabban érthető célok, akkor ezen belül mik a katonai erőviszonyok?

Mennyire hatékonyak az amerikai fegyverek és mennyire hatékonyak az ettől különböző iráni fegyverek?

Ugye sokat halljuk azt, hogy a drónokkal való hadviselés, amihez nem kell áldozatokat, emberáldozatokat vállalni, ez kiegyenlítheti az erőviszonyokat, és nagy gyengék fegyvere tud lenni.

Tehát ki van katonai fölényben. >> Hát még ugye csak annyit ehhez kiegészítve, összekötve azzal, amit a Máté mond, hogy hogy ugye mennyire magyarázza az iráni sikert a a szoros ellenőrzése tekintetében.

Ez a katonai aspektus, vagy itt valami másról van szó?

Én azt mondanám, hogy a katonai kapacitások összemérésekkor tehát bármilyen elemzést csinálunk, azt kéne, hogy az amerikaiak fölényben vannak.

Tehát, hogy egyértelműen, hogyha egy egy tiszta ütközetről lenne szó, akkor az amerikaiak megnyernék ezt a háborút.

Az irániaknak egy fontos győzelme volt az, vagy egy fontos taktikai győzelme volt az, hogy hogy a túlélésért folytatott nagyon kemény katonai küzdelmet átvitték inkább egy ilyen politikai, tágabb küzdelmi, amiben már sokkal jobban állnak.

Viszont, hogyha csak a hormózi szorosra fókuszálunk, akkor Iránnak megvan a képessége arra, főleg itt a drónok, a rakéták kapcsán, hogy ellehetetlenítsék azt, hogy visszaálljon a szabad hajózás a hormózi szoroson belül.

Ugye rögtön azzal indult az egész, vagy hát nem azzal indult, de az egy nagyon fontos lépése volt a válságnak, hogy Irán elaknásította azt a azt a tengeri folyósót, ahol a leg legtöbb kereskedelem ment, vagy a legtöbb legtöbb forgalom ment.

És ettől kezdve azt mondták, hogy mivel az a nemzetközi vizeken átmenő útvonal az járhatatlan, ezért most mindenkit arra kérnek, hogy az iráni területi vizeken keresztül jöjjenek be a hormon a perzsőből be a hormonizoroson keresztül, és ott menjenek ki.

Ugye ez azért jó nekik, mert azt tudják ellenőrizni és akkor ott kezdték el fölépíteni ezt a egy Rusnak egy hatóságot is, ami elvileg majd beszedni ezeket a a a pénzeket, vámokat a kereskedelemre.

Ögy így kezdett kialakulni a hajózásnak a a kerete a az együttműködés megállapodást követően azzal a megkötéssel, hogy Iránnak elvileg 60 napig nem szabadott volna vámokat beszednie, vagy bármi pénzt beszednie.

És erre volt egy olyan válasz reakció Omán részéről, amelyik a hormonszorosnak a másik oldalát ellenőrzi, hogy ott is létrehoztak egy folyosót, egy másik tengeri folyosót, ami ománi területi vizeken megy keresztül.

Ezt egyébként az ENS-nek a nemzetközi tengeri tengerészeti szervezetével együttműködésben és az amerikai támogatással természetesen és a hajók elkezdték használni ezt a déli utat.

Irán erre bepöcc, mert azt mondták, hogy ezt ezt ők nem engedélyezték és ők az együttműködési megállapodással mutattak, hogy az egyértelműen azt mondja, hogy Irán befolyása a a meghatározott hormus szorosban.

Egyébként azt nem mondja a megállapodás, azért egy kicsit ilyen kreatív értelmezésre van szükség.

És így jutunk el ahhoz a válsághoz, hogy Irán elkezdi bombázni ezeket a hajókat a déli folyosón.

És most egy nagy kérdés az, hogy az északi vagy déli folyosó lesz az, amit a hajósok választanak.

Egyébként most azt lehet látni, nyilván a a forgalom az lecsökkent az elmúlt napokban, de a hajósok inkább az északit, tehát az iránit fogják választani, mert az a déin az az irányát megtámadják. >> Na de hogyha jól értem, akkor ez az egyik apropója annak, hogy a tűzszünetet most ugye megsértik a felek.

Értsem-e ezt úgy, hogy itt a az amerikaiak egy és és ugye omán egy a szövegben található félreérthető passzust értelmeznek direkt félre, vagy pedig ez egy szándékolt stratégiának a része.

Tehát arról van ez szó, hogy az amerikaiak megpróbálják kiprovokálni az újabb iráni válaszlépéseket.

Tehát nekem kívülről nézve legalábbis úgy tűnik, hogy inkább Amerika az, aki ki akar ebből a háborúból keckmedni ebben a ezen a ponton, nem?

Egyrészt igen, én nem szerintem ezt az együttműködés megállapodást ki is dobhatjuk egy picit az ablakon abban az értelemben, hogy ez egy borzasztó szöveg volt.

De egyébként erről nagyon sok szakértő elemző beszélt, hogy ez ez nem nem lehet amerikai értelmezésről, tehát lehet amerikaira is olyan értelmezésről beszélni, meg lehet arról beszélni, hogy melyik a jogos, melyik a nem jogos, de borzasztó a szöveg, tehát hogy mindegyikbe teljesen jogosan lehet bármit olvasni.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Irán
  • Izrael
  • Szaúd-Arábia
  • Jemen

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Irán, Amerika, Izrael: a békének annyi, megindult a háború második felvonása”

Miről szól ez az epizód: „Irán, Amerika, Izrael: a békének annyi, megindult a háború második felvonása”?

Az Öbölben folytatódik a vérontás, dacára az amerikai-iráni tűzszüneti megállapodásnak. Izrael folytatja libanoni offenzíváját, és új front nyílt Szaúd-Arábia és Jemen között. Donald Trump bejelentette az iráni-amerikai tűzszünet végét, de egy Irán elleni blokád terve… Az epizód a Partizán című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 17..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Irán, Amerika, Izrael: a békének annyi, megindult a háború második felvonása”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Ruff Bálint, Vida Kamilla.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Irán, Amerika, Izrael: a békének annyi, megindult a háború második felvonása”?

Fő témái: háború, közel-kelet, tűzszünet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Irán, Amerika, Izrael: a békének annyi, megindult a háború második felvonása”?

Megjelenés: 2026. 07. 17.. Hossz: 57 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan/iran-amerika-izrael-a-bekenek-annyi-megindult-a-haboru-masodik-felvonasa-2017bfd1

Több epizód a Partizán-ből