Partizán

Lakner: A Fidesz a 30 évvel ezelőtti támogatottságára zuhan vissza | Elemző Benyó Ritával

· PT1H3M

Összefoglaló

A műsorban Lakner Zoltán és Benyó Rita politikai elemzők politikai és közéleti kérdéseket vitatnak meg. Szó esik Sulyok Tamás elnöki posztjáról, a Velencei Bizottság szerepéről, az EU-s pénzek hazahozataláról, valamint az Ukrajnával kötött megállapodásról a kárpátaljai magyarok…

Röviden

Műsor
Partizán
Megjelenés
2026. 06. 05.
Hossz
1 óra 3 perc
Szereplők, említett nevek
Benyó Rita, Vida Kamilla, Sulyok Tamás, Magyar Péter, Orbán Viktor, Ruff Bálint
Témák
politika, közélet, elnöki poszt, eu-s pénzek, ukrajna
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Sulyok, jogállamiság, alkotmányozás 18:22 - EU pénzek hazahozatala 28:03 - Závecz: történelmi Tisza-előny, 30 éves Fides
  2. — Képviselői fizetések: jelkép vagy valódi spórolás? 52:59 – A koptált ellenzék és a rendszer anyagi logikája 59:03 – Őrsi

Ebben az epizódban

Ez itt az elemző Benyó Ritával és Lakner Zoltánnal.

Súlyog Tamás nem mond le, hanem a velencei bizottsághoz fordul.

A Tisza kormány közben Brüsszelben az uniós pénzek haza hazataláról tárgyalt, Ukrajnával pedig megállapodást jelentett be a kárpátaljai magyarok jogairól.

Közben jönnek a látványos politikai gesztusok, például a képviselői fizetések csökkentése.

A Závc történelmi tiszaelőnyt mér, és berobbant a pártokon átívelő parkfenntartási korrupciós ügy, amelyben már Fideszes, MSZP-s, Momentumos és önkormányzati szereplők is érintettek. témáink, tehát bőven vannak, úgyhogy mindjárt bele is kezdünk, de előtte arra kérlek titeket, hogy iratkozzatok fel a Válasz online és a Partizán YouTube csatornájára is legyetek támogatóink.

Szia Zoli, köszönöm, hogy itt vagy. >> Szó!

Ott fejeztük be két héttel ezelőtt, úgyhogy most ott kezdjük, hogy május 31-e lesz Sullyok Tamás határideje arra, hogy kiderüljön, hogy lemond vagy nem mond le, és hogy bizonyára mire mi itt ülünk, addigra meglesz a forgatókönyve a kormánynak arra, hogy mit fog csinálni Sullyok Tamással, ha nem mond le. nem mondott le, sőt ugye a velencei bizottsághoz fordul, ami hát némileg meglepő idáig a velencei bizottság az nem a liblingje volt a a Fidesz érának.

De mit látunk most igazából ebből?

Szerinted az, hogy még nincsen egy ilyen konkrét elmozdítási terv, az azt mutatja, hogy nem találták ki, hogy mi legyen, vagy azt mutatja, hogy egyébként van bennük alkotmányjogi érzékenység.

Vagy pedig azért ez egy elég jó téma arra is, hogy ezen jó hosszú ideig rágódjon mindenki. >> Ez a kormány biztos, hogy és személyesen a miniszterelnök a multitaskingnek a nagy mestere, tehát tud egyszerre számos dolgot csinálni, de valószínűleg nem végtelen ezeknek a cselekvéseknek párhuzamos aktivitásoknak a száma.

Szóval azt követően, hogy hétfőn Magyar Péter fölkereste, hát meghívatta magát, vagy hát bement a Sándor palotába a köztársasági elnöki posztot betöltő Syok Tamáshoz, történt egy csomó minden más a héten.

Szóval nem tudom, hogy ennek a konkrét beígért jogszabálynak, ami lehetővé teszi majd Solyog Tamásnak a menesztését, az előkészületei hol tartanak, ott ugye azon a még a Sándor Palota előtt tartott sajtótájékoztatón, az igazságügyi miniszter jelenlétében, bár megszólalása nélkül arról beszélt a miniszterelnök, az én értelmezésemben azt körvonalta, hogy lesz majd egy ilyen általános felmentő jogszabály, ami nem csak Sollyog Tamást, hanem másokat is érinteni fog, azokat, akik akiket ő elmondotta, fölsorolt a választás megelőzően, majd még a választás éjszakáján és a győzelmi beszédében és később is.

És ez egy ilyen egyszeri jogállam helyreállító, és a tevékenységükkel a közjogi intézményeket, degradáló személyeknek a felmentését fogja szolgálni.

Én igazából következtetni tudok erre.

Tehát valószínűleg nem egy nem egy ilyen felmentési eljárást fognak megindítani, vagy nem is azt a jogszabályt fogják használni, amiben ugye az alaptörvény rendelkezik ilyesmiről, hogy megállapíthatja az országgyűlés a megválasztás körülményeinek már fenn nem állását, hanem hogy inkább úgy tűnik, hogy lesz egy ilyen konkrét, én azt mondanám, önmagát megsemmisítő, egyszerhasználatos jogszabály, olyan, mint egy eldobható mobiltelefon.

Tehát egyszer használják egy konkrét dologra, és utána lehet újra betölteni ezeket a közép pozíciókat. >> Ugye sokan ezt azért az egész kérdéskört úgy értelmezik, hogy ez a Tiszának az első nagy jogállamisági tesztje is.

Mertogy bár felvonultatnak érveket, azért mégis csak arról van szó, hogy az meglévő alaptörvény szabályinak megfelelően választották meg ezeket a közjogi méltóságokat.

Ö, és ugye felmerül az a kérdés, ez a parlamenti vitában is többször elhangzott, hogy ha most meg lehet ezt tenni, meg lehet egy ilyen szabályt hozni, akkor hogy fogjuk megakadályozni azt, hogy egy újra és újra kétharmaddal nyerő kormány majd a jövőben, akár 10 év múlva, akár 20 év múlva ne tegye meg újra és újra azt, hogy a neki nem tetsző közjogi méltóságokat elmozdítja. de nem az alaptörvény szabályainak betartásával működtek.

Tehát Sollyok Tamás köztársasági elnökként ugye ezek elég ezoterikusnak tűnő jogszabályi helyek, hogy a nemzet egysége meg a demokratikus államszervezet működése feletti őrködés.

De hát amikor mondjuk rádolgoznak titkoszolgálatok egy választási kampány során az ellenzéki pártra, a legnagyobb ellenzéki pártra, akkor ott a köztársasági elnöknek, a legfőbb ügyésznek, egy csomó közjogi tisztségviselőnek lenne dolga.

Varga Zsi Andrást, aki a Kúria elnöke.

Konkrétan úgy lehetett kúria elnökké választani, hogy rávonatkozóan hoztak egy konkrét jogszabályt.

Most akkor ez alaptörvényszerű.

Szóval, hogy itt a elmesélhetjük az egész 16 év történetét.

Most odáig visszamenni, hogy például hogyan lett a kúrja, és hogyan történt az, hogy Baka András egyébként az akkori egyik ombucban sem tölthette ki a mandátumát, mert inkább kiszervezték alól a az intézményeket.

Szóval itt a ugye ennek az egész hibrid rezsim megközelítésnek éppen az a lényege, hogy hát a demokratikus homlokzat fenntartása mögött a demokratikus intézményrendszerek kiüresítése történik.

És nagyon fontos lenne nem összekeverni a demokrácia működését a demokrácia működtetésének a látszatával.

Ugye ez a látszatfenntartás volt a lényege ennek az előző rendszernek. azon kívül pedig hát a valóban hát egy nem tudom, hogy az arcátlan kifejezést használja-e, vagy valami mást, amikor Súlyok Tamás a Velencei bizottságot emlegeti, és valóban a Velencei bizottság is mindennek el volt mondva, amikor korábban a az alkotmány alaptörvény kapcsán mások ehhez fordultak egyáltalán úgymond külföldi hatalmakhoz vagy intézményekhez fordulni merészet bárki, de hát ugye Magyarország részéről, ugye most azért is merülhet ez föl, mert Magyarország részéről Trócsányi László meg póttakként azzem így hívják ezt Vargaszsi András a a tagja most ennek a testületnek nagyon >> akkor bizonyára független döntést tudn >> hát én nem tudom hogy nekik ilyenkor ki kell-e menni kávézni a szobából vagy ilyesmi de mindenesetre hát ez jelzi azt hogy ugye ezt a jelölési lehetőséget is magához tudta ragadni az Ormánkormány az elmúlt 16 évben, tehát kvázi valóban saját maguk ellen kellene ezeknek az embereknek vizsgálódni szóval nem akar akarnám ezt ennél bővebb lére ereszteni a dolog.

Lényege mégis csak az, hogy nem mindegy, hogy azért avatkozol bele az alkotmányos rendbe, hogy kiüresítsd, degradáld az intézményeket, vagy azért, hogy helyreállítsd azt a helyzetet, amelyben az intézmények működni képesek.

Ö Kis János beszélt arról, a Kubitnak adott egy interjút nagyon meggyőzően, hogy szervesen összefügg az intézmények és a személyek integritása.

És én azt gondolom, hogy volt ideje bizonyítani Polt Péternek, Vargazsi Andrásnak, akár Sullyok Tamásnak is azt, hogy ők képesek-e jogállami normáknak megfelelően működtetni, vezetni, képviselni azokat az intézményeket, ahova őket rendelték, vezényelték, megválasztották, kinevezték.

Szerintem ők a sanszukat ez ügyben eljátszották.

Ugyanakkor hosszútávon azért adódik az a kérdés, hogyha, mint tudjuk, alkotmányozni akar majd egyszer csak a Tiszakormány is, hogy milyen olyan garanciákat tud és kell beépítenie a rendszernek annak érdekében, hogy ez, amit most látunk, ez ne ismétlődjön meg, tehát ne lehessen egyébként az intézményeket kiüresíteni, vagy pedig a független hatalmi ágakat politikai célra használni.

Plusz, hogy ami most történik, az ne egy hivatkozási precedens lehessen majd a jövőben, hanem valóban mondjuk akkor egy olyan új alkotmány szülessen, ami önmagában ezt megakadályozza. >> Itt kulcskiavés lesz majd.

A távulinak tűnik ugyan, de a választási törvény, tehát 1990 óta 10 országgyűlési választást tartottak.

A 10 választást követően hat esetben kétharmados többséggel rendelkező kormány alakult, és abból öt egy párti kétharmad.

Szerintem ez olyasmi, amin hát egyszer túl kellene lendülnünk, merthogy ez ad valamiféle garanciát arra is, hogy azoknak a mondjuk lehetséges alkotmány módosításra vonatkozó új klauzuláknak legyen értelme, hogy mondjuk örök változtathatatlansági helyeket építsenek be.

Azt hiszem, a német német szövetségi köztársaság alkotmányában van ilyen, vagy legyen olyasfajta megkötés, hogy alkotmánymódosítás akkor léphet életbe, ha a következő parlament is hasonló többséggel megszavazza, és akkor ugye két cikluson keresztül kell végigvinni a módosítás folyamatát, de azzal be is betonozzuk, mert ugye örök kétharmad van, akkor persze ezt is mindig felül lehet írni.

Szóval ez szerintem egy meghatározó elem lesz, és valójában furcsa mód talán azt fogja biztosítani a mostani kormány által jelenleg épített politikai, alkotmányos örökséget, hogy ő maga valóban el tudja engedni azt az örök kétharmadra való lehetőséget, amit például a mostani közkutatások tartalmaznak a számára.

Ö mondjuk úgy tűnik, talán a itt visszaidézhetjük, amiről azért azóta is megy a vita, a két ciklusban vagy nyolc évben maximált miniszterelnöki ciklus, amiről ugye te pont azt mondtad, hogy ez sokkal inkább Magyar Pétert vagy a Tiszát korlátozza, csak visszaidézve, hogy hogy önkorlátozás eddig úgy tűnik, hogy lehet, hogy van.

Igen, én ebből a szempontból egyébként tényleg fontosabbnak tartom a választási törvényt, és akár a nyolc éves ciklus korlátozás, akár egy majdani, legalábbis arányosabb választási törvény kapcsán egy olyasfajta igazából.

Szóval egy olyasfajta megközelítésre gondolok, és azt szeretném, hogy mindenki értse, meg én is jól el tudja mondani, hogy én nem a politikusi altruizmusra ba bozírozok itt.

Szóval ez szerintem egy elég ritka dolog.

És talán nem is várom el, hanem inkább egy olyasfajta örökségvédelemre, hogy hát sok olyan politikust láttunk, aki egy ilyen önfelszámoló hatalmi gépezetet hozott létre, ami a saját politikai örökségét is fölzabálta.

Egyszerűen azért, mert egy ponttól a hatalomfenntartás vált öncéllá.

Szerintem az egy létező és nem altruista politikusi megközelítés, hogy egy olyan szisztémát hozok létre, ami azért korlátozó a hatalomgyakorlást illetően, hogy ne lehessen szétszedni mindent apró darabjaira, akár a demokráciát, vagy a jogállamot sem.

És ennek az az ára, hogy akkor saját magam tevékenysége elé is állítok egy korlátot.

De az azt is jelenti, hogy mindenki mást is megakadályozok abban, hogy szétszedje, lerombolja, amit most létrehoztunk.

Látod-e annak jeleit, hogy amit sokan a Tisza gyengeségének vagy veszélyeinek írnak le nevezetesen, hogy ebben az egy pártban legalább három, hanem négy párt szerepel, az igazából ilyen alkotmányjogi kérdésekben, vagy alapjogi kérdésekben nem veszély, hanem pont, hogy egy ilyen biztonsági forrás lehet nevezetesen, hogy bár egy párt mégis csak úgy működik háttérben, mint egy koalíciós párt.

Fogalmam sincs, hogy hogyan működik.

Ezt a kérdést sok helyen föl teszik, és talán mi is beszéltünk már erről, tehát ilyen magán beszélgetésekben is sokan erre rákérdeznek.

Én elméletileg el tudom képzelni, hogy valóban a Tisza majd egy ilyen egy ilyen belső koalíciónak, akár egy ilyen platformók otthonának, politikai otthonának tűnhet.

Én ennek pillanatilnak semmilyen jelét nem látom.

Én inkább azt látom, hogy van egy nagy a rendszerváltás véghezvitelének a közös élményét megélő közösség ez a frakció, ami most egy másik nagy közös élményben van benne, hogy ők újjáépíthetik a Demokratikus Magyarországot.

És ez egy ilyen nagy történelmi elhívás.

Nagyon tiszteletre méltó, hogy szemen láthatóan ezt a képviselők tényleg őszintén belülről átélik.

Én egyelőre nem találkoztam egyetlen olyan politikai kérdéssel sem, sem szakpolitikaval, sem értékkérdéssel, amiben akármilyen politikai, nem tudom, választóvonal vagy vitapont kirajzolódott volna.

Ebből a szempontból nagyon érdekes lesz majd mondjuk a ugye szeptemberre van ígérve egy pótköltségvetés, mondjuk a pótköltségvetésnek a vitáját megfigyelni, hogy abban ugye ott elosztási kérdések nagyon élesben összeg hozzárendelésével fognak majd lezajlani, hogy ott fog-e valami ilyesmi látszódni.

És én most nem, hogy mondjam, nem pusztán a politikai elemzői élvezetből mondom ezt, hogy milyen klassz lesz azt látni, hogyha vannak választóvonalak.

De hát igen, azért feltehetően 141 képviselő, akik egy nagyon széles szavazói kört fognak át.

Azt gondolhatjuk valóban, hogy feltehetően nem érthetnek mindenben állandóan egyet, és onnantól kezdve az lesz az érdekes, hogy hogyan tudják menedzselni ezeket a vitákat.

De én egyáltalán nem tartom magától értetődőnek azt sem, hogy így lesz.

Tehát lehet, hogy őket ez pont ez a rendszerváltó közös élmény, illetve a a miniszterelnöknek a személyes, a választóktól szerzett személyes tekintélye az olyan erejű, hogy hogy ez még hónapokig vagy nem tudom, még egy évig sem magától értető dolgy föl, mer én most mondjuk olyanra gondoltam, hogy mondjuk az igazságügyi miniszterasszonyról pontosan tudjuk, hogy a jogállomiságnak tudója, kutatója és nyilvánvalóan nem adná, vagy én azt gondolom, lehet, hogy nem nyilvánvaló, de hogy nem adná a nevét jogállamiság ellenes módszerekkel a jogállamiság helyreállítására.

Tehát, hogy ilyenekre gond ugyanígy mondjuk Lannert Judith valószínűleg nem adná a nevét a szegregált iskolák, nem tudom én, előretöréséhez.

Tehát, hogy vannak olyan pontok, ahol maga a vezető személy, a tárcavezető személye kifejezi azt, hogy mi maga az irány, és hogy milyen elvek mentén lehetséges akár a törvénymódosítás, akár az alaptörvényátírás és a többi.

De lehet, hogy ezben naiv vagyok. >> Nem, ez nem naivitások.

Egyszerűen nem tartunk szerintem ott.

Tehát szerintem ez egy kifutási lehetőség.

Az én fejemben inkább az van, akkor én is megosztom veled a az én spekulációmat ezzel kapcsolatosan.

Tehát, hogy a Tisza úgy győzött és úgy indította el ezt a kormányzást, hogy ez a medián szavazó pártja.

Ö tehát annak a szavazónak, a képzeletben középen álló szavazónak politizál, méghozzá egy nagyon nagyon nagy spektrumon szétterülve.

És én úgy látom, hogy Magyar Péter kifejezetten törekszik arra szinte minden megszólalásában.

Tehát akár csinálhatunk egyszer egy olyan műsort, amikor nem tudom három…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Lakner: A Fidesz a 30 évvel ezelőtti támogatottságára zuhan vissza | Elemző Benyó Ritával”

Miről szól ez az epizód: „Lakner: A Fidesz a 30 évvel ezelőtti támogatottságára zuhan vissza | Elemző Benyó Ritával”?

A műsorban Lakner Zoltán és Benyó Rita politikai elemzők politikai és közéleti kérdéseket vitatnak meg. Szó esik Sulyok Tamás elnöki posztjáról, a Velencei Bizottság szerepéről, az EU-s pénzek hazahozataláról, valamint az Ukrajnával kötött megállapodásról a kárpátaljai magyarok… Az epizód a Partizán című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Lakner: A Fidesz a 30 évvel ezelőtti támogatottságára zuhan vissza | Elemző Benyó Ritával”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Benyó Rita, Vida Kamilla, Sulyok Tamás, Magyar Péter, Orbán Viktor, Ruff Bálint.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Lakner: A Fidesz a 30 évvel ezelőtti támogatottságára zuhan vissza | Elemző Benyó Ritával”?

Fő témái: politika, közélet, elnöki poszt, eu-s pénzek, ukrajna.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Lakner: A Fidesz a 30 évvel ezelőtti támogatottságára zuhan vissza | Elemző Benyó Ritával”?

Megjelenés: 2026. 06. 05.. Hossz: 1 óra 3 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan/lakner-a-fidesz-a-30-evvel-ezelotti-tamogatottsagara-zuhan-vissza-elemzo-benyo-r-5b067836

Több epizód a Partizán-ből