Partizán

Magyar vs. Sulyok | Élő elemzés Lakner Zoltánnal

· PT1H8M53S

Összefoglaló

Lakner Zoltán politológus a Partizán élő adásában elemzi a Magyar Péter és Sulyok Tamás nevével fémjelzett közéleti eseményeket. A műsor a kegyelmi ügy nyilvánosságra hozatalát, az uniós források helyzetét és a Tisza kormányzásának első heteinek történéseit tárgyalja. Lakner a…

Röviden

Műsor
Partizán
Megjelenés
2026. 06. 01.
Hossz
1 óra 9 perc
Szereplők, említett nevek
Vida Kamilla, Sulyok Tamás, Magyar Péter, Ruff Bálint
Témák
kegyelmi ügy, uniós források, közélet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Én Vida Kamilla vagyok és ma reggel Lakner Zoltánnal fogunk az elmúlt hét legfontosabb politikai kérdéseiről beszélgetni, illetve arról, hogy ma reggel a miniszterelnök meglátogatta Sollyok Tamás köztársasági elnököt, ugye tegnap éjfélig adott Magyar Péter határidőt Sollyog Tamásnak és a közjogi méltóságoknak a lemondásra.

Sollyog Tamás nem mondott le pozíciójáról, úgyhogy nemsokára valószínűleg egy sajtótájékoztatót várhatunk.

Ezt közvetíteni fogjuk és elemezni.

És előtte erről a helyzetről kérdezem vendégemet.

Örülök, hogy itt vagy. >> Jó reggelt!

Szia Kamila! >> Tehát eleve hogy látod ezt az egész helyzetet?

És mennyire lepett meg téged az, hogy a miniszterelnöknek az a válasza, hogy ma egy ilyen személyes látogatást tesz?

Azzal hadd kezdjem, hogy Súlyok Tamást, illetően én biztosan tévedtem, amikor április 12-e előtt sokszor arról beszélgettünk, hogy hogyan lehet egyáltalán elképzelni a NER utáni világot.

Akkor én sokszor éppen Suyog Tamással érveltem, hogy amikor valaki mögött nincsen ott a teljes NER intézményrendszer és 3 millió szavazó akaratával mondtam ezt, akkor teoretikusan kell szembenézni, akkor egy kicsit máshogy fog összeállni a fejében az a kép, vagy máshogy állhat össze a fejében az a kép, hogy pontosan kit képvisel és kikkel megy szembe.

Úgyhogy én nem gondoltam, hogy Sly Tamás május 31-éig ki fog tartani.

Úgy is mondhatnám, hogy Sor Tamás játékban van tartva ebben a ebben a helyzetben. azzal együtt is, hogy mivel kétharmados parlamenti többség van, amely hozzáfér adott esetben még mondjuk az alkotmánybíróság összetételének az alakításához is, pláne könnyen vissza tud küldeni, vagy újra el tud fogadni, jobban mondva törvényeket, visszaküldött törvényeket és az országgyűlés, tehát azt a fajta gátszerepet, amivel kapcsolatban Sullyok Tamás miatt aggodalmak fogalmazódtak meg, ma nem tudja ellátni vagy eljátszani a köztársasági elnök, de mondjuk ö föl tud tartóztatni vagy vagy [torokköszörülés] halasztást tud szenvedni miatt adott esetben egy-egy törvényjavaslat.

Ami az igazán lényeges szerintem ebben a helyzetben Magyar Péter számára, az azonban nem pusztán annyi, hogy a választási kampány során elmondta, hogy ő egy egész listáját a a közjogi intézmények vezetőinek lemondása szólította föl, és tartsa magát a választási ígéretekhez, hanem itt szerintem ennél többről van szó.

Itt az elszámoltatásnak egy egy szimbolikus ügyéről van valójában szó.

Ha végiggondoljuk, hogy mi az alternatívája Sűr Tamás lemondatásának vagy távozásra kényszerítésének, akkor politikai értelemben kényszerítésének, akkor az az, hogy történik valamilyen kiegyezés fele hogy >> hát ha te most mindent aláírsz, akkor békéhagyunk.

És akkor ez azt az üzenetet közvetítené, hogy hát lehet, hogy az elszámoltatás az csak valami ilyesmit jelentene.

Hogyha te meghajolsz, ha mostantól minket szolgálsz ki, akkor tulajdonképpen maradhatsz a posztodon.

És én azt gondolom, hogy a miniszterelnök számára elsősorban ez a lényeges, hogy nem akarja azt mutatni, hogy aki most átáll hozzánk, az tulajdonképpen mentesül a következmények alól. >> De szerinted milyen eszközök maradtak igazából a kormány kezében? azért is kérdezem ezt, mert ugye vannak már ezzel kapcsolatban viták a nyilvánosságban, hogy mennyire teremthet rossz precedenst az, hogy az alkotmányozó többség többé-kevésbé ilyen személyre szabott alkotmánymódosításokkal takarítja el a Fidesz által kinevezett méltóságokat? >> Én most itt nagyon csúnya módon tekintérve mögé fogok bújni.

Tulajdonképpen meglepődik, és tartom, hogy Kis János és Baka András olyan dolgokat mond ebben az ügyben, amiket ők mondanak.

Kis János a Kubitnak adott egy interjút talán múlt héten bár az én időérzékem az vég végzetesen és véglegesen össze van zavarodva.

Tehát lehet, hogy lehet, hogy három hete volt, lehet, hogy három napja, fogalmam sincs most már.

És ő is arról beszélt, hogy ezt kiírtam magamnak szó szerint, Orbán személyes hatalmának eszközévé degradálták az intézményeket.

És ezért Kis János ér a amellett, hogy ezeket az embereket le kell váltani.

Én tényleg nem gondoltam volna, hogy a liberális demokrácia egyik magyarországi ikonya ezen a módon fog érvelni.

És azt is mondja, hogy a személy és az intézmény integritása az összefüggésben áll egymással.

Ugye azzal a példával él, hogyha ebben a helyzetben Sulyok Tamás aláírná tulajdonképpen gondolkodás nélkül a törvényeket, amit Súlyak Tamásos megígért, [horkantás] akkor pusztán arra gondolhatnánk, hogy oké, hát eddig Orbán Viktort szolgálta, aki most az új kormány szolgáljuk. >> Igen, akkor se biztos, hogy betöltené azt a funkcióját, amire való ez az in visszaküldené a törvényeket, akkor meg azt gondolhatnánk, hogy ő még mindig Orbán Viktor szolgálatában áll.

Még az is lehet, hogy egyik és másik is igaz volna az adott esetben, de nagyon kevesen gondolnának arra, hogy ez egy önálló autonómiával bíró személyiség.

És erre mondja a Kis János, hogy akkor ilyen ponton szükséges lehet egy változtatás.

Sőt, indokolható egy változtatás.

Baka András pedig ma olvastam a Euro News-on, van vele egy hosszú szöveges interjú, és tulajdonképpen ugyanazt a megoldást javasolja, mint Kis János, hogy egyszeri alaptörvénymódosítási aktussal ezt a listát ezeknek a pozíciójukra méltatlannak vált személyeknek a listáját egyszeri, tulajdonképpen önmagát rögtön megsemmisítő jogi aktussal le kell váltani, rögzítve azt, hogy ez egy egyszeri alkalom, tehát hogy ez nem egy örökké a kormány kezében maradó fegyver, hanem itt és most ezektől az emberektől megválunk, mert méltatlanná váltak a pozíciójukra.

És természetesen innentől kezdve a következő lépés az nyilván az, hogy akkor méltó embereket kell váltani ezekre a választani ezekre a ezekre a tisztségekre.

És ugye a a kiinduló kérdésedre alapvetően tényleg az a válasz, és a sok vita, ami ebben a témában zajlott az elmúlt hetekben, de egyébként elméleti szinten az elmúlt években zajlottak erről viták, hogy nem jogállami eszközökkel vissza lehet-e, helyre lehet-e állítani a jogállamot.

Szóval, hogy nem mindegy ezeknek a beavatkozásoknak az iránya.

Tehát, hogy azért nevezek ki embereket, meg azért alakítok át intézményeket, hogy megszabaduljak egyébként integritással rendelkező autonóm politikai vagy közjogi személyiségektől.

Ugye Baka András alól egy névváltoztatással szervezték ki a legfelsőbb bíróságot.

Azért kellett Kúriára átnevezni, ugye a történelmi névre hivatkozással, hogy Bakand András ne tölthesse ki a mandátumát.

Ezt most visszafelé is meg lehet csinálni, és ez látszólag nem elegáns, de azért, hogyha mondjuk egy most csak elméletileg mondom, egy Vargazsi András típusú személyiséget egy Baka András vált fel egy ilyen aktusnak a következtében, akkor szerintem elég magától értetődő, hogy nem ugyanazt csinálják ugyanazzal az eszközzel az egymást váltó kormányok.

Hát de ehhez meg kell teremteni a politikai konszenzust, tehát hogy ha megy tovább a történelem, később ugyanígy, hogyha lesz megint egy Fidesz kormány adott esetben, ők is mondhatják azt, hogy a Tisza által kinevezett vezetők méltatlanok a hivatalok hivatalukra.

Szóval, hogy itt egy nagyon fontos pont igazából az, hogy felmutatódjon ezeknek a személyeknek az integritása, és hogy ez a nyilvánosság számára egyértelmű legyen. >> Ez így van.

Ugye ennek van egy egy ilyen pontszerű ö nem nem is hatása, vagy inkább a a pontszerű ö kontextus.

És van egy a jövőre, nem is annyira távoli jövőre mutató összetevője ennek.

Ugye a ami itt és most van, az az, hogy van egy nagyon népszerű kormányzat és van egy nagyon népszerűtlen köztársasági elnök.

És amikor Suyorok Tamásról beszélünk, akkor tényleg hozzáértjük a versenyhivatal vezetőjét, meg a nem tudom, a Kúria elnökét, meg a meg a meg a legfőbb ügyészt, >> akikről egyébként valószínűleg a társadalom széles rétegei nem tudják, hogy kicsodák feltétlenül, vagy nem ismerik olyan részletesen a munkásságukat, vagy hát munkásságukat, mint Súlyok Tamásnak, de hogy vélhetően az a gondolkodása a többségnek róluk, hogy nem is biztos, hogy baj, hogy nem ismerik őket, merthogy a gépezett szerint mozognak, és nem is az a lényeg, hogy ők kicsodák, nem? >> Hát ennyiből Sullyog Tamás szintén egy jelképe egy szélesebb körnek szóló politikai üzenetnek, de mondjuk, ha Polt Péter nevét említem, aki [zihálás] egyébként úgy lett főgyéz 2000-ben, hogy Áder János meglátogatta, az országgyűlés elnöki pozícióját töltötte akkor be Áder János.

Áder János meglátogatta a legfőbb ügyést, aki hogyan, hogyan nem egy pár nappal később bejelentette a lemondását.

Tehát ha tetszik amit ma látunk, annak van valamiféle előzménye, csak az nem volt nyilvánosan meghirdetve, és nem volt egy politikai programba beleírva.

És azóta is csak ilyen politikai pletykák vannak arra vonatkozóan, hogy György Kálmánt, aki közmegelégedésre töltötte be azt a pozíciót, miért döntött úgy akkor már 10 éve a második ciklusát töltötte legfőbb ügyészként?

Miért döntött úgy napok leforgása alatt, hogy ő távozik a a pozíciójából?

Tehát van van ennek előzménye, és ennyiből tehát Pt Péter így keletkezett politikus vagy politikai tényezőként, és ugye ő 2025 óta az Alkotmánybíróság elnöki pozícióját tölti be.

Ugye úgy, hogy Suyog Tamás először a az AB-ról bekerült a a köztársasági elnöki pozícióban majd majd Péternek egy idől átvezénylése történt, hogy hogy 12 évig aztán a a ezt a pozíciót betölthesse.

Szóval, hogy ez egy ez egy széles körnek szóló üzenet.

Magyar Péternek van egy olyan különös szokása, hogy ugye folyamatosan sok szereplővel áll egyszerre vitában, akár az online nyilvánosságban, akár személyesen is, olyan szereplőkkel is, akik jóval a miniszterelnöki szint alatt vannak a politikai hierarchiában.

Például gondoljunk itt a Havasi Bátalnal szembeni csörteljére.

Er erre azt szokták mondani, akik elemzéssel foglalkoznak, hogy hát nem szabad úgymond egy miniszterelnöknek minden kivel állnia, vitatkoznia, merthogy a hivatalának meg kell őriznie a méltóságát, és hogy nem lehet mindenhova kommentelni, mindenkivel leállni, mert egy miniszterelnök ne erre szánja az idejét, hogy mindenkinek egyesével válaszolgat.

De ebben a helyzetben te nem látod például annak a kockázatát, hogy persze rendkívül népszerűtlen súlyog Tamás, de azzal, hogy gyakorlatilag egy hónapja Magyar Péter folyamatosan vele hadakozik a nyilvánosságban, ezzel igazából emeli Sollyag Tamást és gyakorlatilag akár szimpátiát is kiválthat ez a típusú áldozatszerep. >> Ühüm.

Hát eddig ez a szimpátia nem jelentkezett, szóval van egyfajta [nevetés] gyakorlatias válasz erre.

És én azt gondolom, hogy azt talán ideje megszokni.

Nem, nem állítom, hogy kötelező mindenkinek megszeretni, de azt ideje megszokné, hogy Magyar Péter ezt a ezt a trollkodó, vagy a a trollkodást és magában foglaló kommunikációs szerepet magával vitte a miniszterelnöki pozícióba is.

Egyébként azért Havasi Bertalan és Sulyok Tamás most lehet, hogy a személyiségük politikai jelentősége az eléggé hasonló, de a általuk betöltött pozíció az nem hasonló.

Tehát ugye ezt az ügyet nehezen tudja más intézni, >> ha tetszik. mint a mint a miniszterelnök, és az előbb annyit beszéltem, hogy elfelejtettem a kérdésed második felé, de most eszembe jut, hogy hogy igazából az, hogy konszenzust tud-e létrejönni Syog Tamás távozását illetően, szerintem erre egyértelmű igen a válasz és nem is feltételes módban. a ami ennek a mostani vagy a mai napi politikai akciónak vagy előadásnak a a vagy az ezzel kapcsolatos kérdés bennem az az, hogy vajon nem lehetne-e még nagyobb konszenzust teremteni azzal kapcsolatosan, amit Magyar Péter leérni szándékozik, hogyha körülbelül látnánk, hogy milyen személyiségek várhatóak mondjuk Sollyok Tamás helyére vagy Polt Péter helyére. egyébként, ha említettem Baka Andrást, akkor ennek az interjúnak a vége, amit ma lehetett olvasni hogy megkérdezi tőle az újságíró, hogy őt megkeresték-e a köztársaság elnöki pozíció kapcsán, és azt mondja, hogy határozottan nem.

Ö és ezt értemi is egyébként nagyjából nem is lehet erre mást válaszolni, ha megkerestek, ha nem őszintén szólva egy ilyen felvetésre.

Ö de ahhoz képest, hogy itt néhány naplegás alatt kell majd produkálni valószínűleg elnök jelöltet.

Hozzáteszem, ha lemondana a köztársasági elnök, akkor Forzoffer Ágnes házelnökként, erről az alaptörvény szól, átvenné >> a köztársasági elnöki pozíciók gyakorlását, és az első alelnök, vagy az általa kinevezett helyettesítő, vagy az országgyűlés által ö kinevezett ilyen helyettesítő alelnők töltené be az országgyűlés elnöki pozícióját, de mindenesetre nagyon gyorsan kéne produkálni egy új elnökjelöltet.

Ugye azt is hallottuk egy interjúban Magyar Pétertől, hogy most még a parlament választaná meg a köztársasági elnököt, és az egy később, ha jól értettem, gondolkodásnak lesz valamilyen módon a tárgya, hogy legyen közvetlen elnökválasztás, ami az én >> egyébként melyik pártt állsz ebben a kérdés? >> Hát ez egy érdekes dolog.

Amúgy tavaly nyáron volt egy magyar Péter nyilatkozat vagy beszéd, amiben szó volt a közvetlen elnökválasztásról, viszont ha jól tudom, ez nincsen benne a Tisza programban.

Rákerestem, hogy benne van-e, és én nem találtam.

Szóval bocsánat, ha én voltam figyelmetlen, vagy a vagy az én keresőm volt alkalmatlan, de hogy de hogy ilyen értelemben nincsen benne a választási ígéreteknek a körében.

Én magamat is meglepve igazából én nagyon sokáig kifejezetten ellene voltam a a közvetlen elnökválasztásnak.

Egyszerűen azért, mert azt gondoltam, hogy a parlamentáris kormányformának vannak bizonyos tartozékai és és ahhoz az tartozik hozzá, hogy van egy parlament által választott köztársasági elnök.

Most hát 16 év tapasztalat után meg ugye Iván Krastev arról beszélt Gulyás Mártonak, hogy ma már mindenki populista, úgy tűnik, hogy valamennyire én is azzá váltam.

Szóval én én ma már abszolút együtt tudnék élni a közvetlenül választott a parlamentáris kormányformában közvetlenül választott állam fővel. gyakorlati, tehát a tapasztalati példák miatt azért, mert több köztársasági elnök is nem tudta…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Partizán

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Magyar vs. Sulyok | Élő elemzés Lakner Zoltánnal”

Miről szól ez az epizód: „Magyar vs. Sulyok | Élő elemzés Lakner Zoltánnal”?

Lakner Zoltán politológus a Partizán élő adásában elemzi a Magyar Péter és Sulyok Tamás nevével fémjelzett közéleti eseményeket. A műsor a kegyelmi ügy nyilvánosságra hozatalát, az uniós források helyzetét és a Tisza kormányzásának első heteinek történéseit tárgyalja. Lakner a… Az epizód a Partizán című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 01..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Magyar vs. Sulyok | Élő elemzés Lakner Zoltánnal”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vida Kamilla, Sulyok Tamás, Magyar Péter, Ruff Bálint.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Magyar vs. Sulyok | Élő elemzés Lakner Zoltánnal”?

Fő témái: kegyelmi ügy, uniós források, közélet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Magyar vs. Sulyok | Élő elemzés Lakner Zoltánnal”?

Megjelenés: 2026. 06. 01.. Hossz: 1 óra 9 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan/magyar-vs-sulyok-elo-elemzes-lakner-zoltannal-84803409

Több epizód a Partizán-ből