Partizán

Mi marad Orbán rendszeréből a Tisztítótűz után? | Élő elemzés Lakner Zoltánnal

· PT59M25S

Összefoglaló

A Partizán podcast vendége Lakner Zoltán politikai elemző, aki Vida Kamilla műsorvezetővel a magyar belpolitika aktuális fejleményeit elemzi. Szó esik a Tisza párt gyors törvényalkotási tempójáról, amely egy új kormányprogram-hirdetéshez hasonlítható, és párhuzamokat vonnak…

Röviden

Műsor
Partizán
Megjelenés
2026. 06. 24.
Hossz
59 perc
Szereplők, említett nevek
Vida Kamilla, Ruff Bálint
Témák
belpolitika, magyar belpolitika, kormányprogram
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A mai adásban pedig Lakner Zoltánnal fogjuk elemezni a belpolitika aktuális fejleményeit.

Örülök, hogy itt vagy. >> Szervusz Kamilla. >> Kezdjük azzal, hogy tegnap és ma úgy tűnik, mintogyha átesett volna egy holdponton igazából a Tisza, beindult a gépezet, tempót váltottak és jönnek a javaslatok, a törvények arról, hogy hogyan is nézne ki ez az új Magyarország.

Te minek tudod be azt, hogy most ébredtek fel? [nevetés][torokköszörülés] >> Hát azért talán azt nem mondhatjuk, hogy eddig nem történt ebben az aspektusban, >> ebben az aspektusban igen, van egy csomó jegyzetem, és ez tulképpen csak az elmúlt 24 óráról szól valójában egy kicsit több időről.

Azon gondolkodtam, hogy talán korábbi kormányzati ciklusokban is, mintogyha lett volna egy ilyen pár hetes, 30-40 napos ilyen ráhagyás, tulajdonképpen egy ilyen második kormányprogramhirdetés. ö a beiktatást követően a pozíciók elfoglalását és az első ilyen nagyszabású intézkedések meghirdetéséig tartó idő körülbelül ennyi volt.

Orbán Viktor is 2010-ben júniusban tett közzé egy akkor egyébként döntően gazdasági fókuszú ilyen akciótervnek nevezte ezt.

Ugye ott új körülmények merültek föl, ugye arra azzal szembesült, hogy nem növelhetik a deficitet a bajnai kormány által. meghagyott deficit tervet nem szabad módosítani.

És ezt szerintem nagyjából egészben csak két ember nem tudta akkor az országban.

Orbán Viktor és Matolcsi György és ők ezt egy új helyzetként kezelték és egy háromnapos kormányülést követően, kihelyezett kormányülést követően, hogy legyen még egy párhuzam, ismertetett egy nagyszabású gazdasági tervet, de ha visszább akarok menni, akkor tulajdonképpen a megyesi kormány is a 100 napos programot azt 50 nap alatt teljesítette, ami gyorsaság, de hogy megint csak körülbelül ugye ugyanannyi idő egy pár hét el kellett telni ahhoz, hogy kodifikáljanak.

Gyurcsány Ferenci is egyébként 2006-ban, bár áprilisban megnyerte a választást és folytatta a kormányzást, de június elején fogadhatta el a kormányprogramot és rögtön a kormányprogram másnapján az igazi kormányprogram a megszorító terveket.

Ugye itt ez egy ez egy több hullámban zajló kormányprogramés tulajdonképpen, amit most látunk. ez a közjogi része, >> igen, >> amiről most fogunk beszélgetni, de hát én azt gondolom, hogy azok a szakpolitikai programok, amelyek a az uniós mérföldkövek, tehát a szakpolitikai elvárások teljesítését jelentik, szintén valamiként kormányprogramként értelmezhetők, és majd a szeptemberi pótköltségvetés is egy gazdaságpolitikai kormányprogramnak tekinthető.

Lehet, hogy egyszerűen ennyi idő kell ahhoz, hogy hát úgy tud mozgásba hozni az apparátust, meg úgy tud fölmérni a konkrét politikai körülményeket, hogy az azokhoz illeszkedő vagy illeszkedni látszó jogszabályokat, tényleges jogszabályokat ne csak körvonalazni tud, hanem be is tud terjeszteni.

Tehát akkor te azon az állásponton vagy, hogy valószínűleg ez a dolgoknak a természetes ritmusa, nem pedig mondjuk arról van szó, hogy adott esetben megnézik, hogy hogy volt korábban, hogy mik voltak az időzítések olyankor, amikor egy új kormány volt, és esetleg ezekről a korábbi időzítésekről vesznek mintát most? >> Hát ezt nem hiszem, hogy ilyen fajta mintavétel történt volna.

Szerintem a dolgoknak talán van egy ilyen önjárása, vagy sajátos belső logikája.

De akkor menjünk is rá a konkrétumokra.

Most úgy tűnik, hogy le fog zárulni Sullyok Tamás ügye, ami már talán egy kicsit úgy is éreztük, hogy hogy legalábbis felmerült bennem mindenképpen, hogy elkezdett kínosan sokáig húzódni ez a csetepaté, de felszólalta az Amnesztia Internationen el, hogy ők nem találják megfelelőnek azt a jogi megoldást, amit Magyar Péterék javasolnak.

Gyakorlatilag ez egy ilyen egy mondat.

Mit gondolsz erről, hogy ugye a tisztességes eljárás megéletni a köztársasági elnököt is?

Téged egyébként meglepett ez a ez a megoldás a kérdésnek, vagy vagy nem? >> Hát röviden haszom azt, hogy nem.

A kicsit hosszabb kifejtős verzió az az, hogy először is a ez a 17. módosítás, ami összesen ilyen 7, fél oldal, A4-es oldal indoklásokkal együtt.

Ez egy önmagában egy érdekes konstrukció, mert egyfelől tulajdonképpen átmeheti rendelkezéseket tartalmazsz, tehát kifejezetten rögzíti, hogy egy új alkotmány elfogadásáig tartó utat próbál kijelölni, de >> a legszükségesebb dolgokat javítgassuk ki, >> de közben vannak benne tartószabályok, mint például ugye itt a a képviselői ciklus korlátozásra tett javaslat, vagy például ami nagyon fontos egyébként kisebb visszhangot váltott ki, hogy a kétharmados jogszabályoknak a számát ö csökkenteni fogja most ez a parlament, és ez nyilván nem csak a következő remélem hosszú távon hatályos alkotmány elfogadásáig tartana.

Szóval ennyiből is egy ilyen vegyes műfaj egyébként ez a 17. módosítás.

Az, hogy a köztársasági elnök mandátuma megszűnik, és ilyen módon szűnik meg, ez azért nem lep meg különösebben, mert tulajdonképpen a Súlyok Tamás leváltására vonatkozó verzió közül nekem ez tűnt a legéletszerűbbnek most már hosszú hetek óta.

Talán már veled beszélget és hivatkoztam Kis Jánosra, Baka Andrásra, akik nagyjából erre tettek javaslatot, inkább talán mármint egy ilyen egymondatos, önmagát megsemmisítő, egy egyszer használatos jogszabályi helyre.

Itt valami ilyesmiről van szó, hiszen ugye ez azt mondja ki ez a ez a ez az egy mondat, hogy a 17. alaptörvény módosítás hatályban lépésének a másnapján a hivatalban lévő köztársasági elnök mandátuma megszűnik.

Tehát nincs benne az, hogy ezt csak egyszer használjuk, de hát ezt csak egyszer használjuk, mert ilyen eset egyszer van.

Szóval, hogy ez csak Súlyok Tamásra vonatkozik. >> Igen. >> Ami érdekes, az egyik a közjogi megoldás, a másik a kicsit ezen a május 31-én gondolkodtam így utólag a közjogi megoldásban.

Nekem inkább az érdekes, hogy ezt csak a köztársasági elnökre használják.

Az alkotmánybíróságra valami mást használnak, és a kúrjára meg egy harmadik dolgot használnak.

Nagyon érdekes látni egyébként, hogy ezek szerint itt különböző megfontolásokat vettek sorra.

Majd talán erről fogunk beszélni, hogy mivel mi lehetett a cél.

Amikor Kis János beszélte erről egy májusi interjúban, akkor kifejezetten azt mondta, hogy akkor legyen benne az a nyolc közjogi tisztségviselő, akikről azt mondja, hogy degradálták és a személyes integritásuk felszámolásávól, az intézmények integritásának a felszámolásához is hozzájárultak. >> És talán Magyar Péter is arra utalt, hogy ilyesmire készül. hiszen ő maga közölte azt a listát, amiről szó van.

És ehhez képest egy elég elég színes megoldási szisztéma született.

A Május 31 meg talán így utólag, de ez csak egy ilyen politikai jellemzői, tehát erről majd nagyon jó könyveket fogunk írni utólag.

Szóval ez ez tényleg a a az érdekesség részéhez tartozik. azon gondolkodtam, hogy miközben ez azt hiszem, hogy gyorsításnak lett bemondva, hogy május 31-ig ezt a dolgot el kell intézni, lehet, hogy ez lassításként működött annyiból, hogy ezek a ezek a szóban furgó emberek ezt úgy olvasták, hogyha kihúzzák május 31-ig, akkor lehet, hogy valahogy ezt itt kimecselik, kitaktikázzák, kihúzzák valamiként.

És miután eltelt azóta három hét, elhangzott egy-két nyilvános kritika.

Ezzel kapcsolatban úgy tűnik, hogy a kormány a kormányfő személyesen úgy ítélte meg, hogy hát akkor itt nincsen tovább.

Tehát legalábbis Syok Tamás ügyében, ami ugye az egész folyamatnak így a így a jelképe, vagy a tetején van, egy ilyen elvágólagos megoldást kell alkalmazni. >> De akkor beszéljünk is az általad említett képviselői mandátumidőszak maximálásáról. ugye 12 évben bevallom számomra ez a legmeglepőbb része ennek az egész tisztító tűz programnak és jó lenne megérteni igazából a jogalkotónak a szándékát, mert lehet az is, hogy ez egy ilyen kommunikációs eszköz, az lehet mögötte az elképzelés, hogy a társadalom örül olyan típusú önkorlátozó gesztusoknak, amit a hatalom magára szeretne érvényesíteni.

De lehet adott esetben olyasmi is mögötte, hogy valóban azt gondolják, hogy van a hatalomnak egy olyan személyiségtorzító hatása, ami mi ami miatt az az egészséges, hogy tényleg akkor legyen ennek megállj parancsolva bizonyos idő után még a a képviselők esetében is.

Vagy egyszerűen egy mesterséges eszközzel szeretnék serkenteni valahogy azt, hogy az elit cserélődjön, és és a mobilizáció lehetősége is akár még mögöttes gondolatként benne lehet.

Te te hogy helyezed el ezt? >> Hát ez nagyon érdekes, amit mondasz, ez a mesterséges eszköz, mert persze minden intézmény egy mesterséges eszköz.

Tehát úgy tekintünk általában a régóta működő intézményekre, hogy azok a dolgok úgy vannak, a tradícióink részévé váltak, de közben valaha azok is új intézmények voltak és új eszközök voltak, amelyekhez hozzászoktunk, és lehet, hogyha megváltoztatjuk őket, akkor majd valami máshoz fogunk hozzászokni.

Ez a most egyelőre 12 évre szóló képviselői ciklus korlátozás, amiről hát a miniszterelnök tegnap talán több interjúban is fölvetette, provokatív vagy humoros szándékkal.

Nehéz azért az ő esetében ezt mindig eldönteni.

Valószínűleg kettő egyben van, hogy hát lehet akkor nyolc is, hiszen már érkeztek olyan javaslatok ebben a társadalmi egyeztetési folyamatban, amelyek amelyek még rövidebb vagy pontosan még kevesebb képviselői ciklust engedélyeznének.

Én azt gondolom, tehát magyarázni könnyebben tudom, mint a hatását megjósolni.

Egy ilyen nagy szakító pillanatban van most a magyar politikai osztály, pláne a magyar politikai osztálynak ez a meghatározó új kétharmados többségben lévő része, és a magyar társadalom egy jelentős része is ezt a szakító pillanatot éli meg.

És ehhez a szakító pillanathoz az ilyesfajta nemcsak önkorlátozások, hanem ilyen radikális vagy radikálisnak tűnő átszabások is, újraszabályozások is hozzáilleszkednek.

És egyébként valóban én érzek valamiféle tiszteletre méltó hozzáállást a a az új Tisza frakció részéről, hogy ők maguk tényleg abban gondolkodnak.

Azt mondta Magyar Péter, hogy tapsoltak, elfogadták, ünnepelték ők maguk is a saját frakcióülésükön, hogy ez a ciklus korlátozás fölmerül, tehát hogy ezek az emberek tényleg nem abban gondolkodnak, hogy most ide beültek és akkor 20 évig itt fognak tartózkodni. mellette szóló ért talán az is, hogy most tudom, hogy ez egy nagyon sándító analógia, de azért mégis csak egyfajta párhuzam.

Azt nézegettem, hogy a amerikai szenátusban 100 tag van.

Ilyen 37, vagy 3637 tag 36-37 szenátor betöltötte már a 70. életévét.

És akkor folynak is viták az Egyesült Államokban, hogy ez így jó-e, illetve majdnem az ötöde, ha jól számoltam, a szenátoroknak már több mint a harmadik ciklusát töltött.

Ráadásul hat éves ciklusokról beszélünk.

És ez egy téma ott is, amennyire én tudom hogy vajon szükség van-e.

Ugye ez az oligarchia vastörvénye, ez egy nagyon ősi politikatudományi kifejezés, hogy hogy szükség van-e ilyes fajta be betonozódásra, és vajon nem egy ilyen pillanat alkalmas arra, mint a mienk ez a mostani magyarországi pillanat, hogy ez kioldjad.

Ami szerintem a mérleg másik serpenyőjében van, az az, hogy szerintem más természetű a miniszterelnöki és a polgármesteri pozíció, mint a képviselői.

Tudnék a miniszterelnöki meg a polgármesteri pozíció azok egyszemélyi vezetői pozíciók.

Én egy hosszabb ráfutással barátkoztam meg a miniszterelnök ciklus korlátozásnak az ötletével, ami szerintem a a mi legfrissebb történelmi terheinkkel és egy nagyon erősen miniszterelnök centrikus közjogi rendszerrel végül is hát szerintem nagyon is nagy mértékben elfogadható magyarázható megindokolható, mert hogyha be akarsz építeni intézményi korlát átot akkor ide érdemes beépíteni.

Szóval akkor nem a köztársasági elnökkel kell, nem tudom még még inkább az ő joghatályát vagy időbeliségét korlátozó intézkedéseket be kell beépíteni, hanem oda kell beépíteni, ahol tényleges hatalom van.

És ez a miniszterelnök egyébként településeknél meg erősen polgármestercentrikus a szabályozás, tehát odaérem beépítani.

Na de a képviselő az egy testületnek a tagja, tehát ilyen sajt egyszemélyi hatalomra nem tud szerttenni.

Itt ha jól figyeltem, a tegnapi megszólalás özönben az volt a kormányzati év, hogy a képviselők, akiket hosszú időn keresztül több ciklusban megválasztanak, ők ilyen kiskirályokként működnek a saját településeiken.

Az a helyzet, hogy hát azt kellene megakadályozni, hogy strukturálisan, hogy bárki ki is királykodhasson, pláne szavazatokat kényszeríthessen ki.

Ez nem biztos, hogy egy ciklus korlátozáson múlik.

És ha kicsit el akarom ezt emelni, akkor ugye itt valami olyasmiről van szó, hogy ezt a szakítópillanatot és a politikai rendszer folyamatosságának az elvét milyen arányban akarod érvényesíteni?

Szóval azon gondolkodtam, hogyha nem tudom, a Richter skálányt -től 12-ig akarom ennek a ennek a hatását jellemezni, lehet, hogy az nálam csak négyes vagy ötös.

Szóval nekem nem annyira a szívem csücske ez a javaslat, de tudok vele együtt élni, vagy tudok tőle aludni, mert három ciklus az nem olyan kevés.

Ha ez most lemegy kettőre vagy egyre, akkor azért az tényleg elgondolkodtató, hogy vajon akarjuk-e, hogy ilyen tempóban cserélődjenek a képviselők, és hogy vajon belegondolunk-e abba, hogy nem lesz mindig demokratikus forradalmi pillanat a magyar politikában.

Tehát lehet, hogy ezzel egy későbbi teljesen másfajta hangulatban egészen másfajta motivációjú politikusok előtt tárjuk ki az ajtót, akik közel sem mondjuk a demokráciának a a megerősítésére fogják fölhasználni azt, hogy ők intézményi szinten nagyobb eséllyel léphetnek be, mert egyébként pontosan ezek a demokratikus rendszerváltásban szocializálódó képviselők a ciklus korlát miatt el kell, hogy hagyják a politikai arénát.

De ezek tudom, hogy távoli dolgok, csak >> hát meg ráadásul >> az élet nem fog lezárulni 2026-ban. >> Nem is csak arról van szó, hogy kik előtt nyílik ki ez a lehetőség, hanem hogy egyáltalán kinyílik-e valaki előtt, mert hogy mondjam, 10 millióan élünk ebben az országban.

Nem biztos, hogy van annyi ember, akiben van ilyes ilyen típusú feladatra motiváció, hogy hogy ennek…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mi marad Orbán rendszeréből a Tisztítótűz után? | Élő elemzés Lakner Zoltánnal”

Miről szól ez az epizód: „Mi marad Orbán rendszeréből a Tisztítótűz után? | Élő elemzés Lakner Zoltánnal”?

A Partizán podcast vendége Lakner Zoltán politikai elemző, aki Vida Kamilla műsorvezetővel a magyar belpolitika aktuális fejleményeit elemzi. Szó esik a Tisza párt gyors törvényalkotási tempójáról, amely egy új kormányprogram-hirdetéshez hasonlítható, és párhuzamokat vonnak… Az epizód a Partizán című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 24..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Mi marad Orbán rendszeréből a Tisztítótűz után? | Élő elemzés Lakner Zoltánnal”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vida Kamilla, Ruff Bálint.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mi marad Orbán rendszeréből a Tisztítótűz után? | Élő elemzés Lakner Zoltánnal”?

Fő témái: belpolitika, magyar belpolitika, kormányprogram.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mi marad Orbán rendszeréből a Tisztítótűz után? | Élő elemzés Lakner Zoltánnal”?

Megjelenés: 2026. 06. 24.. Hossz: 59 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan/mi-marad-orban-rendszerebol-a-tisztitotuz-utan-elo-elemzes-lakner-zoltannal-3f2f80db

Több epizód a Partizán-ből