Partizán

Miért torpant meg a Tisza? | Élő elemzés Lakner Zoltánnal

· PT45M29S

Összefoglaló

Vida Kamilla és Lakner Zoltán a legfrissebb Medián-mérés eredményeit vitatják meg, amely szerint a Tisza Párt támogatottsága hibahatáron belül csökkent, míg a Fideszé stagnál. Elemzik a köztársasági elnöki casting kommunikációs hibáinak esetleges hatását a pártokra, és kiemelik…

Röviden

Műsor
Partizán
Megjelenés
2026. 07. 28.
Hossz
45 perc
Szereplők, említett nevek
Ruff Bálint, Vida Kamilla
Témák
belpolitika, közvéleménykutatás, tisza párt, fidesz, köztársasági elnök
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Én Vida Kamilla vagyok, és ma reggel is Lakner Zoltánnal fogjuk átbeszélni az elmúlt napok legfontosabb belpolitikai eseményeit.

Jó reggelt! >> Jó, Famila! >> Kezdjük szerintem a mediálméréssel, az új mediálméréssel, ami ma reggel jött ki, és ez egy kicsi tiszamegtorpanást mutat hibahatáron belül.

A népesség 57%-a támogatja most a Tiszapártot.

Ez azt jelenti, hogy 3-5%-kal csökkent a támogatottság, és a biztos szavazók között még mindig kétharmados a többsége a Tiszának.

És a a Fidesz számai pedig a teljes népességben 19% és a biztos szavazók között 23%.

Ez hibahatáron [torokköszörülés] belüli növekedést jelent.

Szerinted mit érdemes kiolvasni a számokkal?

És van-e értelme ezt a az egészet összekötni a polgár Judittal kapcsolatos és a köztársasági elnöki castingal kapcsolatos kommunikációs hibákkal? >> Annyiból talán van, hogy maga a mediám mérés is részben erről szól. talán nagyobb részben is a köztársasági elnök jelölésnek a társadalmi megítéléséről szól.

Így előjáróban így a a kötelező mondatokat elmondom azzal kapcsolatosan, hogy persze ez egymérés, ami ezt a változást mutatja, illetve hibahatár körüli talán azon egy picit túli változások mutatkoznak.

Tehát itt nem valami drámai elmozdulásról van szó. hozzáteszem, 3-5% most épp ezen gondolkodtam, az mondjuk egy kispárt esetében a bejutásról, be nem jutásról dönt, de ha egy párt 70% körül van, akkor a 3-5% az kisebb 10%-nál kisebb elmozdulást jelez.

És a Fidesznek a támogatottsága meg továbbra is, ha ebben a kutatásban ment, és valamennyit fölfelé, továbbra is 20% körül van.

Tehát ez a 7020-as megoszlás, vagy ké 13 megoszlás, ez ez nagyjából továbbra is, sőt, hát nincs 1hadon a Fidesz, szóval kétada a Tisza, 155öt körül van a a Fidesz és és az összes többi, aki még egyáltalán létezik, osztozik bármi máson.

Szóval ezt előre kell bocsátani, hogy itt nem valami drámai dolgok zajlanak. viszont ő a médián egy hónappal ezelőtt is már azzal a címmel mutatta be az akkori közvénykatását, hogy egy ilyen tetőzés van a Tiszánál, ami egyébként az én számomban elég logikusnak tűnik, tehát remélem, legalábbis, hogy mi is beszéltünk ilyen elemző műsorokban arról, hogy azért ez nem úgy fog menni, hogy egy ponton a a Tisza elírja a 100%-ot, és akkor a következő hónapban a 126.

Nagyon furcsa lenne, hogyha az egész ország ugyanazt gondolná a politikai vezetésről.

Szóval az, hogy egy nagyon magas szinten megáll a növekedés és a az elért magaslathoz képest van egy ilyen föllemozgás, onnantól kezdve szerintem ez egy elég reális forgatókönyv, aminek én egyébként állampolgárként azt gondolom, politikai elemzőként, állampolgárként, tehát ilyen értelemben nem érdekelt félként, másrészt meg nagyon is érdekelt félként azt mondom, hogy talán ez a egy olyasfajta jelzés is, hogy a Tisza mögötti támogatás azért nem nem teljes mértékben vagy a közönség egy jelentős része felől nem teljesen kritikátlan, hanem hanem azt jelzi, hogy bízunk bennetek, tudjuk, hogy ti hoztátok el azt a lehetőséget, hogy meg lehet csinálni a rendszerváltást.

Ti ti vagytok ezzel megbízva, de azért ez nem azt jelenti, hogy minden ügyben és folyamatosan és állandóan kérdés nélkül megyünk utánatok. ami a kutatásnak a köztársasági elnök jelölési részére vonatkozik, abban számomra kifejezetten hát, hogy mondjam, ez nekem egy kellemes meglepetés, hogy azt a következtetést lehet levonni belőle, hogy a társadalom nagy része meghallotta ezt az egyeztetési üzenetet, és hogy a a kifogások nagy része a számok alapján arra vonatkozik, hogy hát ha az van bemondva, hogy társadalmi egyeztetést szeretne a kormányzatok Akkor 24 óra múlva a kormány ne álljon elő egy saját elnökjelöltel.

Egyébként >> ez igazán megdöbbentő, hogy a felnőtt lakosság 94%-a hallott a polgár Judit jelölés körüli helyzetről, ami egy nagyon-nagyon magas szám >> egyébként.

Úgy tűnik, hogy még mindig nem jött le a mármint, hogy a politikai hírekelemzések fogyasztásáról a társadalom.

Tehát nincs ez nem lehet egy aspektusa ennek a hatalmas érdeklődésnek, hogy nyilván látjuk azt, hogy Magyar Péter máshogy kommunikál, nagyon direkten kommunikál a választókkal, állandóan beszél ugye a parlamentben is, rengeteget felszólal, kommentel, tehát hogy egy ilyen árasztásos stratégiát csinál, amiben lehet, hogy nehezebb is adott esetben a hibákat elsúnyogni, és azzal, hogy minden megszólalásnak gyakorlatilag miniszter elnök is súlyt ad, és ő mondja ki az összes fontos dolgot, ezért minden információ sokkal inkább eljut a lakossághoz, mintogyha ezt valahogy kidelegálná, más próbálná a kormányból vagy a Tisza politikusaiból arcot adni egyes kérdéseknek.

Szóval értem, hogy ennek van egy hatékonysága is, hogy a saját üzeneteidet akkor minél többeknek el tudod juttatni, de talán a hibáidat is nehezebben tudod elrejteni. >> Ez szerintem pontosan így van. egyébként talán ezt pedzegettük abban az adásban, amikor a az egyhetes magyarországi távolléte volt a témánk, amikor más tiszás politikusok vitték a prímet a parlamentben, és akkor megmutatkozott az, hogy itt valamiféle akár a párton vagy a kormányon belüli munkamegosztásra is volna lehetőség, és akkor is azt pedegettük, hogy ha mondjuk nem a folyamatos emelkedés állapotában lesz a Tisza, akkor lehet, hogy a miniszterelnök saját manőverezési terét is megnöveli az, hogy nem az az elvárás alakul ki vele szemben, hogy állandóan meg kell szólalnia, és nem lesz mondjuk feltűnő, hogyha egy ponton nem szólal meg, hanem hanem kialakul egy olyan gyakorlat, hogy van, amikor lehet számítani arra, hogy személyesen mond valamit, de egyébként teljesen normális, hogy időnként nem beszél.

Ebben az ügyben egyébként az államfő jelölés kapcsán a bocsánatkérés vagy a hiba elismerése annyiból is mondjuk nagyon érdekes volt, hogy egyfelől igen, ő mondta, hogy legyen egyeztetés, ő mondta, hogy van itt egy jelölt, és ezért ő neki kellett mondania valamit, hogy hogy mi történik ezzel a jelölttel, aki visszalépett, és aki egyébként ezek szerint nem csak a Facebook kommentekben, hanem a hanem a reprezentatíven megvizsgált társadalomban is csak egy kisebbség támogatását élvezte.

Szóval, hogy Magyar Péter egyfelől nyilván dicséretesen építette a magyar politikai kultúrát azzal, hogy miniszterelnöként azt mondja, hogy hibáztam.

Azért ilyen mondatot nagyon sokat nem fogunk találni az elmúlt 31 néhány évből.

Másfről azonban a politikai racionalitás vezérelte.

Tulajdonképpen azt is mondhatta volna, hogy az összes hibámhoz ragaszkodom és meghosszabbítom őket [torokköszörülés] bicskéig. ehhez képest azt mondta, hogyha itt most ez egy hiba, nem jön velem a közvélemény, akkor az első kanyarban visszafordulunk, visszamegyünk a nulla pontra, a startmezőre.

Ö tehát a korrekció arra is szolgál, hogy saját maga újlapot tudjon nyitni ebben az elnökjelölési folyamatban.

És amúgy az elnökjelölési folyamatra vonatkozóan is elég érdekesek szerintem a medián számok.

Tehát, hogy én például itt szerintem nagyon meggyőzően érveltem amellett, hogy nem nem gondolhatjuk azt, hogy csak két tucat alkotmányogászból lehet köztársasági elnök, aztán tessék, a leg legmagasabb a jegyzet elvárása az, hogy igenis legyen ját bocsánat, az hogy legyen ne legyen kettős állampolgár és legyen jogász.

Ez a ez a két top elvárás a medián kutatása szerint.

Úgyhogy úgyhogy Nesze-e nekem.

Másfelől viszont a ugye itt köztársasági elnök, lehetséges elnökjelöltek nevét spontán említésekkel vizsgálta a médián, és ott pedig az a Bárandándi Péter kapta a legtöbb említést, talán éppen a személyek körüli vita miatt is, akit Magyar Péter hát első szándékból benyomotta az oellenzéki kategóriába, aztán ezt finomította azzal, hogy korábbi kormánytagvok ne lehessenek köztársasági elnökök.

Szóval, hogy mintogyha máshol lenne a a közvélemény ízlése ebben, mint a kormány éholott Magyar Péter ugye az elmúlt két több mint két évben elég jól eltalálta eddig a társadalom ízlését.

Mondom, szerintem ezek nem drámai elmozdulások.

Én én inkább azt érzékelem ebből, hogy a társadalom hallotta azt, hogy egyeztetésre van hívva, és elvárja, hogy akkor ez egyeztetésszerű, vagy egyeztetésszerűbb legyen, és hogy ebben az értelemben nem feltétel nélküli a támogatottság.

Miközben nyilván van egy olyan tanulság is, hogyha Tiszafidesz összevetésben kínál téme témákat a kormány, akkor abban magasan, sokszorosan, nem tudom, két és félszeresen, három és félszeresen inkább meg fogja verni a a Tisza a Fideszt.

És hát szerintem ez bizonyos értelemben talán előre vetíti azt is, hogy akkor akkor a kormány annál inkább arra fog törekedni, hogy a Fidesszel való ellentét kiélezésére alkalmas témákat még ennél is nagyobb számban, vagy legalábbis a mostani számban hozzon be a politikai napirendre, vagy tartson ott. >> De talán, ha meg akarjuk érteni ezeket a számokat, lehet, hogy nem biztos, hogy érdemes leragadni a köztársasági elnöki castingnál vagy a polgárjud Judittal kapcsolatos kommunikációs hibáknál.

A nyilvánosságban az egyik fő kritika egyébként a Tiszapárttal, a kormánnyal szemben az alapvetően Magyar Péter stílusa, hogy most, hogyha már nyert, még mindig ilyen hosszasan fenntartja ezt a nagyon vádló hangnemet a parlamentben és egyébként a saját social média felületein is és és hogy ezt sokan egyébként nem csak a Fidesz támogatói közül már úgy érzik, hogy lehet, hogy stílusban érdemes lenne váltani.

Egyébként a köztársasági elnökjelölési hiba is kicsit abból a típusú kommunikációból ered, ami szintén ez a ez a nagyon erőteljes, ez a ez az árasztásos, ez a rögtön odamondós, tehát hogy ott is ő maga is arra hivatkozott, tehát Magyar Péter, hogy ő előre szaladt, lelkes volt.

Tehát nem lehet, hogy ezek a számok általánosságban tükröznek valami olyasmit, hogy rendben, erre szavaztunk, bizalmat adunk az új kormánynak, de lehet, hogy stíluskérdéseken vagy a a miniszterelnöki hivatal megtisztelésén azzal, hogy Magyar Péter hogy kommunikál, azért egy kicsit lehetne csiszolni.

Erre is volt egy kutatás mediánnak a parlamenti stílusra és tartalomra vonatkozóan.

És ott egyébként a társadalmi elvárás magasan igazolta azt is, amit mond Magyar Péter a parlamenti vitákban, meg azt is, ahogy mondja.

Én ezért gondolom azt, hogy ha azt a kutatást meg ezt a kutatást egymás mellé teszem, akkor itt leginkább az lehetett a probléma, vagy az váltott ki egy ilyen >> [sóhajtás][zihálás] >> hát elégedetlenséget, vagy inkább visszatetszést talán, mert ez inkább egy egy alkalomra szól, vagy egy konkrét ügynek szól, hogy hát ígérve volt egy társadalmi egyeztetés, és akkor utána a kormány azt mondta, hogy ő nem is azt értette az egyeztetés alatt, amit az emberek egy jelentős része értett az egyeztetés. alatt, és az biztos nem egyeztetés, hogy meghívlak téged és 24 órával a meghívás után én már közlöm is, hogy egyébként van egy jó ötletem, és akkor ezt kell támogatni.

Szóval szerintem alapvetően ez erre irányul, ami mondom nekem annyiból nagyon kellemes meglepetés, hogy ezek szerint van egy van egy van egy közönsége annak, hogy itt bele lehet szólni a dolgokba, és hogy úgy tűnik, hogy ezt elég sokan komolyan veszik.

Nekem őszintén szó ez nagyon tetszik, és bizonyos szempontból akkor lehet, hogy a kormánynak ezt a részben saját maga által, mármint, hogy a Tisza által, személyesen Magyar Péter által előhívott társadalmi igényt továbbra is abban az értelemben komolyan kell vennie, hogy egy olyan [torokköszörülés] politikai teret hozott létre, amit ő magának is be kell tudnia lakni, meg kell ismernie ennek a ennek a játékszabályait, és ő maga nem léphet ezeken túl.

Most emellett meg hát talán azt meg lehet jegyezni, vagy hogy is mondjam, szóval talán ilyen megfogalmazható egy olyasfajta megjegyzés, hogy mondjuk jó dolog-e a ugye azt mondta a miniszterelnök, hogy a lelkesedése és a személyes bizodalma vitte túl gyorsan előre ebben a történetben, hogy hát ugye éppen köztársasági elnökjelölésekben a miniszterelnök ítélőképessége nagyon súlyosan megkérdőjeleződött 2010 és 26 között ugye Orbán Viktor jelöltjei közül Smid Pál és Novák Katalin is lemondásra kényszerült.

Most nagyon örülök, hogy nem hagytam ki Novák Katalint, mint az előző műsorban.

Ö Áder János volt az, aki kitöltötte a 10 éves mandátumát, és aki még ebből a mezőnyből leginkább látszódott egy köztársasági elnöknek, és hát Sulyok Tamás meg egy teljesen jelentéktelen figura volt.

Tehát ebből a szempontból szerintem nagyon fontos a miniszterelnök, a mostani miniszterelnök számára, hogy ugye ha az elődje kétszer, két és félszer megégette magát négy esetből az elnökjelöléssel, akkor akkor nem érdemes ezt a dolgot 24 ór lezavarni.

Van egy elég szigorú időhatár augusztus 19, de azért annyira nem szűk az időhatár, hogy mondjuk legalábbis a társadalmi vélemények szondázására ne állna rendelkezésre idő.

Tehát valószínűleg itt a ez a belegyorsítás, ami szombatól, előző szombattól vasárnap estig történt, ez volt az a taktikai hiba, ami ami igazából ezekhez a még egyszer mondom, nem drámai, de az jelzési értékű számokhoz vezetelt.

Egyébként érdekes kérdés, hogy ezek a rossz tapasztalatok most nem csak Magyar Péterre vonatkozóan, hanem az összes köztársasági elnök választással kapcsolatban, nem fogja-e belenyomni végül is a közvetlen választás módszerébe a döntéshozókat, mert akkor hát akkor csak így kell szervezni a társadalomra ezt a kérdést, és nincs rajtam az a súly, hogy megtaláljam azt az embert, aki mindenkinek tetszik, ami nyilvánvalóan lehetetlen.

Nem tudom, hogy hogy látod egyébként, hogy a polgárügy óta a casting mennyire folyik szerinted úgy, ahogy annak folynia kell. >> Hát mondok egy mondatot a közvetlen választásról, mert pé ez is egy érdekes dolog.

Tehát ez egy ilyen ö levegőben lógó intézmény változtatás elhangzott a választási kampányban, de nem szerepel a Tisza hivatalos programjában.

És én úgy értelmezem, hogy ez most nyitva van hagyva.

És az alkotmányozási folyamat során, amikor egyébként társadalmi egyeztetésre lesz szükség, egy kontúros világos szabályok szerint zajló, szerintem azért lényegesek most ezek a történetek, mert ezeket a tanúságokat magunkkal…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Miért torpant meg a Tisza? | Élő elemzés Lakner Zoltánnal”

Miről szól ez az epizód: „Miért torpant meg a Tisza? | Élő elemzés Lakner Zoltánnal”?

Vida Kamilla és Lakner Zoltán a legfrissebb Medián-mérés eredményeit vitatják meg, amely szerint a Tisza Párt támogatottsága hibahatáron belül csökkent, míg a Fideszé stagnál. Elemzik a köztársasági elnöki casting kommunikációs hibáinak esetleges hatását a pártokra, és kiemelik… Az epizód a Partizán című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 28..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Miért torpant meg a Tisza? | Élő elemzés Lakner Zoltánnal”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Ruff Bálint, Vida Kamilla.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Miért torpant meg a Tisza? | Élő elemzés Lakner Zoltánnal”?

Fő témái: belpolitika, közvéleménykutatás, tisza párt, fidesz, köztársasági elnök.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Miért torpant meg a Tisza? | Élő elemzés Lakner Zoltánnal”?

Megjelenés: 2026. 07. 28.. Hossz: 45 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan/miert-torpant-meg-a-tisza-elo-elemzes-lakner-zoltannal-4aa81871

Több epizód a Partizán-ből