Partizán

Nemcsak az uniós pénzek közelednek, hanem a Mi Hazánk is a Fideszhez | Élő elemzés Lakner Zoltánnal

· PT1H2M58S

Összefoglaló

A műsorban Vida Kamilla és Lakner Zoltán politikai elemzők értékelik a múlt hét legfontosabb eseményeit. Kiemelten foglalkoznak Magyar Péter parlamenti távollétével, annak lehetséges következményeivel a Tisza párt belső dinamikájára és a miniszterelnök kommunikációs…

Röviden

Műsor
Partizán
Megjelenés
2026. 07. 13.
Hossz
1 óra 3 perc
Szereplők, említett nevek
Orbán Viktor, Ruff Bálint, Magyar Péter, Vida Kamilla
Témák
politika, uniós pénzek, parlament
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Sziasztok, én Vida Kamilla vagyok.

A mai adásban pedig szokásunkhoz híven Lakner Zoltánnal beszéljük át a múlt hét legfontosabb politikai eseményeit.

Kezdjük azzal, hogy múlt héten Magyar Péter hiányzott a parlamentből, és ezt több elemző is úgy értékelte, hogy tulajdonképpen a túl aktív miniszterelnök, vagy az igencsak aktív miniszterelnök, így most lehetőséget adott arra, hogy a Tisza több színét megmutassa.

Ugye Görög Mártának voltak például nagy pillanatai.

Te hogy látod, mire mutatott rá Magyar Péter hiánya? erre nagyjából tehát, hogy bizonyos dolgok valószínűleg mennek a miniszterelnök napi jelenléte nélkül is.

Tehát ebben a parlamenti vitában valóban arra a Tisza lehetőséget kapott, hogy más politikusok is megszólalhassanak. azért ugye itt van egy szerintem sok potenciált hordozó politikusi garnitúrral vannak, akik így organikusan együtt fejlődtek a Tiszával, a jelölt kiválasztáson keresztül mentek még a tavalyi év folyamán, és végigcsináltak egy kampány, be kerültek az országgyűlésbe.

Tehát valamilyen képességekkel ezek rendelkező emberek nagyon sokszor mondták a Tiszást még jelöltekről, hogy majd nem tudom a az első fideszes támogatá támadások következtében majd nem tudom ilyetükben elszaladnak és aztán mégsem mégsem ez történt, nem lettek karaktergyilkosságok áldozatai, rendelkeznek helyi beágyazottsággal sokan közülük.

Tehát éppenséggel lehetséges, hogy a parlamenti munkában is tudnak erényeket fölmutatni.

És hát vannak ilyen választás utáni igazolások is a miniszteri karban is, akik szintén alkalmasak lehetnek arra, már csak azért is, mert van nyilvános tapasztalatuk, hogy a parlamenti vitákban a helyüket megállják.

És valójában ez ugye arra is rámutat, hogy egyrészt a Tiszán belüli munkamegosztás, kommunikációs munkamegosztás alakulhat az eddigiektől eltérő módon, másrészt pedig hát a miniszterelnöki szerepfelfogással kapcsolatosan is legalábbis ilyen bejárható útakat megmutat.

És innentől kezdve nyilván az a kérdés, hogy hogy a kormány vagy a miniszterelnök személyesen hogyan értékeli azt, hogy mi a feladata a miniszterelnöknek a nyilvánosságban.

Tehát ha én egy ilyen kicsit old schoolabb iskolát képviselhetek akkor igazából sokszor a hátralépésnek vagy a hallgatásnak is lehet ereje éppen amiatt, mert amikor megszólal egy vezető személyiség, akkor annál nagyobb súlya van annak, amit mond.

Tehát Magyar Péter azt láthatja, hogy az elmúlt két évben az ország legbefolyásosabb közéleti influencerévé válva az ő tényleg nem, hogy napi, de hát óráról órára megvalósuló jelenléte az milyen erős politikai tőkefelhalmozást tesz lehetővé.

Lehet, hogy mondjuk a kormányzásnak rázósabb időszakaiban, amikor nem 70%-on áll a Tiszapárt, akkor a miniszterelnöknek is hasznos, hogyha van egy olyan szerepminta, ami nem kényszeríti rá azt, hogy állandóan szerepeljen, hanem arra tudja hivatkozni, hogy időnként a feladatköréhez is hozzátartozik, hogy hátrébb lép.

Miután most ezen a héten ismét Magyar Péterre fog vetülni a reflektorfény, tehát én nem gondolom, hogy ezt a ö szerep módosítást vagy ezt a ezt a karakter átalakítást éppen megvalósítani, tervezni.

Csak mindenesetre szerintem ez az a egy hét, ami mögöttünk van, ez mutatja, hogy akár ezt is lehetne csinálni. >> Igen.

Van az a kérdés, hogy Magyar Péter szempontjából ez mit jelent?

Tehát felmerül [torokköszörülés] ugye az, hogy aggódik amiatt, hogy az ő emberei vajon tudják-e tartani a frontot, és hogy ezért van ez a folyamatos ilyen attrakciókényszer, hogy ő szerepel, és a közösségi médiában is nagyon erőteljesen jelen van, a parlamentben is nagyon erőteljesen jelen van.

Hát ennek lehet egyrészt az oka, hogy hogy egyszerűen csak a saját képességeikben biztos, és egy kicsit egy ilyen hát kontrollálsi hajlam.

A másik pedig nyilván az, hogy ez alkatilag ilyen a miniszterelnök és és egyszerűen ő így képzeli el a politizálást.

De egy másik kérdés az, hogy hogy a választók szempontjából ez mit jelent.

Tehát, hogy az egy dolog, hogy ezt Magyar Péter bírja fizikailag vagy mentálisan, de hogy a választók bírják-e azt, hogy nincsen hétköznap a politikában, és hogy nem áll vissza valami valami normális rend, hanem minden nap jön valamiféle fesztivál jellegű, most túlzok, de hogy akár a közösségi médiában, tehát virtuális térben, akár esemény jellegűen, tehát mi minden nap valami csemege, minden nap ingerlik és stimulálják a választókat.

Szerinted ez abban az értelemben normálisá, hogy lehet-e ennyi ingert felfogni?

Hogyan fognak egy idő után erreagálni? >> Hát a politikai elemzők bírják-e, a politikai elemzőműsorok bírják-e, tényleg föl lehet-e dolgozni ennyi fajta eseményt, de hát nyilván ugye abból indulna ki alapvetően, hogy ez nem egyszerűen attrakció kényszer, hát ez ez az attrakció maga ez itt van és jelen van.

És hát az elmúlt két év olvasata az, hogy bevált.

A Mediánnak volt egy múlt héten napvilágot látott adata arról, hogy tényleg nagyon sokan, valami 40%-a a teljes népesség a maga bevallása szerint követi a parlamenti közvetítéseket, hogy túlnyomó többsége kifejezetten egyetért nemcsak a tartalmával Magyar Péter megszólalásainak, hanem a stílusával is egyetért az ő parlamenti megszólalásainak.

Hát innentől kezdve ugye ön maga is úgy reklámozta például a mai fellépését is, hogy az abszolút parlament, ami 13 órakor kezdődik, egy Kecskeméti Mercedes gyárhatást a délelőtti miniszterelnöki naptárban szereplő másik program, utána jön az abszolút parlament.

Tehát nyilván ez a fajta állandó sóműsor, ez olyasmi, ami ami hát tulajdonképpen része ennek a ennek a magyar Péter karakternek.

Azt vetettem föl a múltkor is, nem biztos, hogy ez a mi nézőinknek tetszik, de az nem olyan nagy baj, mert én is így gondolom, hogy nem lesz mindig forradalom.

Igen. >> És tehát nem csak, hogy egy következő parlamenti választás remélheteg nem egy újabb rendszerváltást hoz, hanem hogy ez a ez a kitartott győzelmi pillanat és ez a ez a ez a rendszerváltó hevület, ami amire van társadalmi igény.

Ugye ez is egyre jobban fog keveredni a kormányzati hétköznapokkal, és szerintem az jót is tesz az országnak egyébként, hogyha ilyen értelemben nyugvópontot lehet találni, még hogyha most ezt nagyon nehéz is elképzelni, és elképzelhető az is, hogy akkor ebben a szituációban egy másfajta miniszterelnöki magatartást fogunk látni.

Még egyszer hozzáteszem, egyelőre erre van társadalmi fogadókészség, és ezt nyilván nem tudom kizárni, miért is zárnám ki, hogy hogy maga Magyar Péter, ha megváltozik a szituáció, akkor igyekszik majd másfajta szerepmodelleket találni, amit mondtál egyébként, hogy ez a kontroll iránti igény, hát szerintem ez benne van a politikai karakterében.

Tehát a nem tudom a három órát alvó miniszterelnök [horkantás] egyrészt ez nyilván szól arról, hogy mennyire elkötelezett az ügy, de hát nyilván arról is szól, hogy akkor ezek szerintem maradék 21 órában ő a akár a kamerák előtt, akár a kamerák kizárásával minél több folyamatot igyekszik kézben tartani, felügyelni.

Ez is egyfajta kormányfői szerepfelfogás, nem magától értetődő.

Tehát ugye nem tudom, Ronald Reagerről voltak ilyen legendás történetek, vagy nem tudom, pizsamában kiment a kabinetülésre délelőtt 11 órakor és és azt gondolta, hogy az az ügy igazából nincsen nincsen kielve és nincsen készen, ami egy kockás papíron három pontban nem foglalható össze.

Tehát rábízta a egyébként nagyon gondosan kiválogatott, most nem mintogyha én a régen politikájával annyira egyetértenék, de mindesetre a maga nemében nagyon pontosan kiválogatott emberek rábízta a napi ügyeknek az intézését.

Ez is egyfajta vezetői szerepfelfogás.

Magyar Péter megláthatóan ezt a inkább a mikromenedzseléshez közelálló szerepfelfogást választja.

Hát ha azt mondja, hogy ő nyolc év múlva fog pihenni, akkor nyilván az az elszán ugyan a szerepfelfogáson nem változt.

Tehát ez ez azt is jelenti természetesen hogy ezt az amúgy is nagyon erőteljes miniszterelnöki elvet és a miniszterelnöki felelősségből adódó politikai elszámoltatási lehetőséget tulajdonképpen még inkább magára is húzza.

És egyelőre az a helyzet, hogy a választók ezt inkább értékelik, tehát azt látják, hogy akkor a miniszterelnök valóban vezeti őket.

Bennem az a kérdés merült fel, meg egyébként szerintem sokakban, hogyha április 12-e eljön és lesz valamilyen eredmény, utána fokozatosan a magyar állampolgárok le fognak szokni arról, hogy állandóan a politikával foglalkozzanak, vagy politikai tartalmakat nézzenek, és mondjuk adott esetben megnő az igény újra kulturális tartalmak iránt, vagy vagy más jellegű tartalmak iránt, de egyelőre ugye azt látni a parlament nézettségein is, hogy ez egy eléggé hosszan kitartott szakasz.

És egyébként hosszú volt ez a két év is, ami a kampányban eltelt, és az arra is az volt a jellemző, hogy nagyon nagy az érdeklődés a nemcsak a politika konkrét történése iránt, hanem a politikáról való gondolkodás, az elemzés iránt is nagy az érdeklődés.

És most már ezt nem lehet igazából fellángolásnak vagy csak a csak a jelenhez kapcsolódó ilyen aktuális hévnek mondani.

És bennem az a kérdés fogalmazódik meg ilyenkor, hogy az ami most történt az elmúlt években Magyarországon meg ami még mindig történik, hogy van szerinted arra esély, hogy ez lényegében valahogy megváltoztatja a magyar társadalmat már abból a szempontból, hogy ugye [torokköszörülés] azt nagyon sokszor el szokták mondani elemzők is, hogy hát például a fiatalok nem érdeklődnek a politika iránt, meg egyébként is a hétköznapokban az emberek nem feltétlenül erről beszél beszélgetnek.

Most meg az a tapasztalat, hogy a kocsmában is interpellációkat elemeznek azok, akik ott ülnek.

Van-e esély, hogy ez hosszú távon meghatározza, és a a magyar társadalom egy sokkal politikusabb társadalom lesz, mint amilyen eddig volt.

Néhány héttel ezelőtt, két hete talán Végel Lászlónak a egy Facebook bejegyzését olvastam, hogy arról írt, hogy visszatérve a a Vajdaságba, hogy 10 napot eltöltött Budapesten, és hogy az utcán járva mennyire másfajta tapasztalatai voltak, hogy az emberek nyíltan politizálnak a nem tudom a villamoson vagy az üzletekben, és hogy fennhangon beszélnek arról, hogy kit akarnak bilincsben látni, de ettől eltekintve meg mennyivel optimistábbak a saját jövőjüket illetően.

Nyilván ez is egy személyes érzékelés, de egyébként összevág a különböző közemkutatási eredményekkel, amelyek arra vonatkoznak, hogy mennyire látják jó irányba tartónak a dolgokat az emberek az országban.

Ez most ilyen rekordmagasságban van éppen.

Tehát, hogy valami a politikához való viszonyban megváltozott.

Engem ha a kis ördög így megszólal belőlem egy kicsit, azért persze az is érdekelne, hogy ez mennyire a mennyire a fölülbeszélése egy olyan korábbi elköteleződésnek, hosszú tartó elköteleződésnek a NER mellett, ami nélkül a Fidesz nem lett volna hatalmon olyan sokáig, és hogy azok, akik mondjuk az utolsó pillanatban zúdultak át a Tisza támogatói táborába, ők mennyire maguk előtt is gondolják a ezt az utólagos lelkesedést ennyire föltekerni, miközben hát vannak, akik ugye nem tudom 15 évig alig várták, hogy a hogy a Fidesz hatalmának vége szakadjon, ami ezt a politika iránt érdeklődést illeti ezen túlmenően.

Egyrészt ugye most július 13-án beszélgetünk, még mindig alig több mint három hónap, három hónap és egy nap telt el a választás óta.

Tehát ha ezt a 16 éves Orbán korszakkal összevetjük, akkor az még mindig elképesztő rövid idő.

Tehát az, hogy továbbra is van egy ilyen igény a a győzelem megélésére, a a felszabadultság érzetének így a kimutatására, szerintem ez szerintem ez érthető.

Van itt egy nagyon érdekes új politikai helyzet, egy új politikai világ, aminek a belakása szerintem ez nagyon fontos feladatunk. ként, politikai elemzőként is, nyilvános megszólalásonként, megszólalóként is ezt tartom az egyik legfontosabb feladatomnak, hogy ennek a ennek az új világnak egyáltalán a szabályait valamennyire formálni tudjuk, és hogy megismerjük, hogy itt most milyen új fajta játékszabályok érvényesek.

Ami engem igazából érdekel, és akkor ez a kisördög második mondata, hogy ez a közéleti érdeklődés, ez mennyire egy ilyen mozi élmény, az abszolút film filmszínház, az abszolút parlament. vagy mennyire marad meg, vagy bővül akár a tevőleges részvételi szándék bevonódás. a bevonódás, tehát hogy megelégszik-e a magyar társadalom annyival, hogy ezt nézi, és örül annak, hogy a miniszterelnök akár ugyanazokat a szavakat mondja el, amiket az ember otthon a a nem tudom a konyhában mond a a saját családjának arról, hogy ugyan mi kellene, hogy történjen Orbánékkal vagy milyen irányba kellene haladnia az országnak, és megéli azt az örömöt, hogy hogy ezeket a szavakat visszahallja hivatal alos helyekről, vagy pedig ezt követően is megmarad az a szokása.

Sok száz ember meg, hogy eljárom én milyen politikai közösségekbe és részt vesz közéleti eseményekben.

Szerint szerintem ez az igazán fontos kérdés engem.

Ez érdekelne a legjobban, és nem tudom, hogy ez néhány hónap alatt eldől-e, de azért én ebben minőségi különbséget látok, és azért hagynám nyitva ezt a kérdést, mert én nem tartom magától értetődőnek, hogy ez eldől-e. >> Igen.

És nagy valószínűség elennek a csatornája nem a párt tagság lesz. >> Szinte biztos, hogy nem.

Tehát én inkább a lokális részvétel vagy az ágazati részvétel fórumaira gondolok, ami így kimondva borzalmasan hivatalosan hangzik, de hogy egyszerűen csak a saját szomszédsági ügyeidben vagy a saját, nem tudom szakmádnak a a önszerveződésében mennyire mennyire veszel részt?

Szerintem az elmúlt két év egy erre való elhívásként is értelmezhető-e.

És mondom, szerintem tényleg fontos, hogy >> ez kiegészül azzal, hogy ilyen szoros figyelem követi akár személyesen a miniszterelnök megszólalásait, akár az ezeket magyarázó elemző műsorokat, vagy pedig felváltja a részvételi szándékot az, hogy hát akkor most egyszerűen lehet nézni egy képzeletbeli mozivásznón vagy egy okostévén otthon, hogy mi is zajlik rajtunk kívül.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Nemcsak az uniós pénzek közelednek, hanem a Mi Hazánk is a Fideszhez | Élő elemzés Lakner Zoltánnal”

Miről szól ez az epizód: „Nemcsak az uniós pénzek közelednek, hanem a Mi Hazánk is a Fideszhez | Élő elemzés Lakner Zoltánnal”?

A műsorban Vida Kamilla és Lakner Zoltán politikai elemzők értékelik a múlt hét legfontosabb eseményeit. Kiemelten foglalkoznak Magyar Péter parlamenti távollétével, annak lehetséges következményeivel a Tisza párt belső dinamikájára és a miniszterelnök kommunikációs… Az epizód a Partizán című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 13..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Nemcsak az uniós pénzek közelednek, hanem a Mi Hazánk is a Fideszhez | Élő elemzés Lakner Zoltánnal”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Orbán Viktor, Ruff Bálint, Magyar Péter, Vida Kamilla.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Nemcsak az uniós pénzek közelednek, hanem a Mi Hazánk is a Fideszhez | Élő elemzés Lakner Zoltánnal”?

Fő témái: politika, uniós pénzek, parlament.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Nemcsak az uniós pénzek közelednek, hanem a Mi Hazánk is a Fideszhez | Élő elemzés Lakner Zoltánnal”?

Megjelenés: 2026. 07. 13.. Hossz: 1 óra 3 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan/nemcsak-az-unios-penzek-kozelednek-hanem-a-mi-hazank-is-a-fideszhez-elo-elemzes-e3c6cc75

Több epizód a Partizán-ből