Partizán

Orbán eltűnt, de mit jelent a hiánya? | Élő elemzés Lakner Zoltánnal

· PT44M58S

Összefoglaló

Lakner Zoltánnal elemezzük Orbán Viktor hiányának politikai üzeneteit és következményeit. Megvizsgáljuk a kormányzati és parlamenti nemek arányának változását, valamint Lannert Judit oktatási prioritásait első interjúja alapján. A fideszesek vereségfeldolgozását és a háttérbe…

Röviden

Műsor
Partizán
Megjelenés
2026. 06. 08.
Hossz
45 perc
Szereplők, említett nevek
Vida Kamilla, Ruff Bálint, Orbán Viktor
Témák
politikai elemzés, oktatáspolitika, kormányzás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Sziasztok, én Vida Kamila vagyok.

A mai adásunkban Laknás Zoltánnal az aktualitások mellett arról fogunk beszélgetni, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően több nő is kulcszerepet kapott a kormányban, illetve a parlamentben is jóval több a nő, mint az eddigi ciklusokban.

Három kormányszóvivő nő is szerepet kapott.

És ennek kapcsán azt próbáljuk körüljárni, hogy a nők szerepe a politikában mennyire tud hatással lenni össztársadalmi értelemben is.

Ez az egész vita általában a kvóta kapcsán szokott felmerülni, hogy van-e értelme annak, hogy az elitben egyszer csak több nő szerepet vállal, és hogy ez tud-e egyébként hatással lenni más rétegekre is, vagy ez igazából egy ilyen önáltatás? >> Hát önáltatásnak nem nevezném, mert csak a legyet arrébb pakolom.

Ö először is azt gondolnám, hogy azért ártani nem árthat egész biztosan, hogyha az elit pozíciókban több nő megjelenik.

És azért azt hozzá kell tenni, hogy Magyarországon a politikai vezető pozíciókban hát extrémen kevés nő kapott szerepelt az elmúlt években.

Ugye nem volt nő a az Orbán kormányban a távozásakor, és egyébként 16 év alatt is alig, tehát Varga Judit, Nová Katalin és Német László, >> ha jól emlékszem a nevére.

Ö rajtuk kívül talán nem is fordultak elő nők mások az Orbán kormányokban.

Most pedig egyszerűen négy nő van Magyar Péter kormányában, ami még mindig csak egy ilyen egyedes arány ugyan, de Magyarországon soha nem volt négy nő egyidejűleg egy kormányzatban, és nagyon jelentősen növekedett az országgyűlési képviselő között is a nők aránya. ilyen egészen brutális alacsony helyezése volt Magyarországnak ebben a ilyen összehasonlító adatok alapján ilyen szóval nagyon-nagyon ilyen 100 sokadik helyen volt a a női részvétel a parlamentben. most ez jelentősen növekedett, és arra mondtam, hogy árt nem árthat, hogy persze ez nem azt jelenti, hogy innentől kezdve akkor meg van oldva a nők mondjuk közéleti részvétele, és nyilván van is talán egy olyasfajta veszély, hogy talán gondolhatják azt valakik páran, sokan, nem tudom hányan, hogy akkor ezzel az ügy meg van oldva.

Igen. >> És nincsen bele nyilván megoldva, de ezt a nagyon extrém rossz helyzetet legalább sikerült kezelni.

És hát azért mégis csak ugye az eli pozícióknak van egy olyan hatása, hogy ad valamiféle mintát a társadal működésre vonatkozóan, és ez e tekintetben egészen biztosan előrelép.

És a másik, hogy ennek van-e hatása a politika csinálásra. amikor a 2010-es években jelent meg egy tanulmánya a Kimberly Morganek, aki kifejezetten foglalkozott ezzel a kérdéssel, és az ő tudományos megállapítása, a kutatási konklúziója az az volt, hogy ez számít. elsősorban a képviselői posztokon, hanem a valódi döntéshozói pozíciókban az policy változásokhoz tud vezetni, pláne abban az esetben, hogyha a versengő politikai rendszerekben a női szavazó táborra gyakorolt hatást látva az egymással versengő pártok elkezdenek ebben is versengeni egymással, és kialakul egy pozitív körforgás, tehát hogy van egy aktívabb női szavazóréteg, őket aket igyekeznek megszólítani politikus nő karakterekkel, akik bevisznek egy másik fajta nézőpontot.

Egyszerűen ugye az érintettek számára fontos ügyek, ahogyan ez bármilyen más társadalmi csoportokkal kapcsolatosan is azt hiszem, hogy igaz, hogy személyükben direkt módon megjelennek a politikában, erre reflektálnak a szavazótáborok, és erre reflektál a politikai verseny.

Tehát, hogy ebben az értelemben kialakul egy ilyen pozitív körforgás, és ilyen módon ez nem csak dísznők megjelenéséhez vezet, amire egyébként hajlamos a politika, hanem ennek van egy, nyilván nem azonnali, de azért egy nem is annyira lassan kifejtett hatása az egész politika csinálásra. >> Igen.

Hát igazából az a kérdés, hogy ez egy kommunikációs jellegű eszköz, vagy hogy valódi tartalmi politikai eszköz?

Szerintem a politikában elég gyakan van, hogy >> egyesik. >> Hát vagy legalábbis nem biztos, hogy egy politikus tudja, hogy mit indított el. >> Szóval, hogyha megjelennek nők a kormányban, akkor megjelennek nők fontos vezető pozíciókban.

És ez ugyanúgy igaz lehet egyébként akármilyen kisebbségi pozícióban vagy kisebbségi társadalmi helyzetben lévő személyekre.

Nem magától értetődő természetesen, hogy egy nő feminista, vagy hogy egy társadalmi kisebbséghez tartozó személyiség konkrétan valamilyen emanciproturikus politikát fog csinálni, de mondjuk egy demokratikus berendezkedésben, amibe most hát ilyen szokatlan módon visszaálltunk, azért mégis csak egy ilyen érdekérményesítő faktor ebben van.

Szóval csak azt akarom mondani, hogy hogy a a akár még egy kommunikációs célú vagy egy ilyen homlokzat alakítási célú kinevezésnek is lehet policy hatása.

Most ugye a kormány még mindig nincs egy hónapja, hogy megalakul, tehát most én nem tudnék ebből mérleget vonni, de nekem azért az a várakozásom, hogy hogy ennek lesz vagy legalábbis lehet pozitív hatása.

És egyébként 16 éve Kövér László volt a házelnök Magyarországon és korábban ugye Szil Katalin betöltötte ezt a pozíciót és most újra egy nő tölti be ezt fost Hoffer Ágnes.

Igazából egyébként is nehéz lenne talán azt mondani, hogy Kövér László nem volt hírhett ebben a szerepében.

Tehát rengeteg videó készült arról, hogy mennyire furcsán vagy mennyire nevetségesen és agresszíven tölti be ezt a szerepet.

Forst Hoffer Áágnes, kiről tud egyébként mintát venni, hogyha 16 évig ez volt a házelnöki funkciónak a betöltése?

Hogy jellemeznéd például Szilikatalin munkásságát?

Ő milyen karaktert, milyen profilt alakított ki? >> Hát érdekes lenne, ha Szilikatiniról venne példát.

Kétségtelen, hogy más nő nem volt ebben a pozícióban.

Sili Katalin, amikor házelnök lehet, ezt talán érdemes elmondani, és ez nyilván minden tiszás politikusra vonatkozik, hogy hát a tiszásoknak ebben az értelemben nincsen politikai múltjuk.

Egy választási kampány és egy Tiszán belüli kiválasztódás van mögöttük. amikor Szilikat házelnök lett 2002-ben, akkor ő mögötte már volt négy évnyi államtitkári tapasztalat a környezetvédelmi tárcánál, illetve ő akkor az MSZP-nek az elnökhelyettese volt, ami hát névleg a második pozíció volt, hogy a gyakorlatban mondjuk ő lett volna a második legbefolyásosabb politikus az MSZP-ben, ez iránt mondjuk kételkedem, de mindesetre az egyik befolyásos politikusa volt az MSZP-nek, akinek ráadásul országos politikai szerepe azért volt a 2002-es kampányban a a abban a kampányban, ahol ugye volt egy ilyen megyesi Kovács László tandem miniszterelnök jelölt és pártelnök volt egy olyan részleg is, ha jól emlékszem, Juhász Ferenc és Szili Katalin voltak, akik a akik a Fideszt bíráló negatív kampányos, nem fekete kampány, de a kifejezetten az akkori kormánypártot bíráló ügyeket vitték, ami például nagyon távoli a későbbi szili karaktertől, tehát hogy ő azért egy valaki volt a magyar politikai életben.

Ismert volt már egy jó évtizede, vagy közel egy évtizede. azon kívül neki volt egy olyan tehát volt egy sajátos politikai karaktere, amit igyekezett építeni egy a pragmatikus MSZP állásponttól balrább, hangsúlyozottan vallásos a keresztény egyházakhoz közeli pozíció, illetve egy ilyen nemzetpolitikai különállás.

Ugye ez a 2004-es népszavazással kapcsolatosan erőteljesen megfogalmazódik, és ezekben az ügyekben ő odáig is elment, hogy kifejezetten kritizálta Gyurcsány Ferencet már tulajdonképpen 2004-ben és aztán 2006 után van egy ilyen párton belüli pólusemtési kísérlete Szilik Kataloninak, amitől szerintem nem független az, hogy ő az ő tanácsadója volt Galló Béla, egy ismert baloldali politológus.

És egyébként nagyon érdekes, ahogyan mind a ketten vagy együttesen megtették azt a Fidesz közeli vagy ne közeli fordulatot, ami lejátszódott a 2010-es évektől kezdve, és ugye ha ilyen jól tudom Szilikatim, a Keresztény Demokrata Néppártnak a tagja nyilván fokozva azt a számosságot, ami van a KDNP-nél, >> a Gyurcsánnyal való ellentétük okozta azt, hogy amikor felmerül mindig az a kérdés, hogy kiszivároktattak ki az összödi beszédet, akkor a pletykák és a városi legendák körében előszeretettel emlegetik Szil Katalint, mint lehetséges elkövetőjétnek. >> Hát ez egy izgalmas téma, hiszen még mindig nem vette 20 év után sem senki a nevére ezt a kiszivárogtatást.

Ugye van ilyen szilikatalinos pletyka, meg van nem tudom Kis Péter Szeker és Imrezik.

És mint mint közvetítő ezekben az ügyekben majd egyszer remélem itt is föltárulnak egykor valamilyen valamilyen adott források.

A ezt a mondjuk Kispéter már Elhuny, Szekeres Simar és Szil Katalin ma is hát valamilyen módon résztvevői a a közéletnek.

Mondjuk az ő rájuk fókuszáló pletykákkal nekem mindig az volt a gondom, hogyha valaki ismeri az MSZP belső viszonyát, akkor nem tudja elképzelni, hogy ez a három ember bármiben együttműködött volna, pláne egy ilyen típusú ügyben, nem szólva arról, hogy ketten közülük miniszterei voltak, mégha kritikus hozzáállással is, de miniszterei voltak Gyurcsány Ferencnek.

És talán még azt hozzá kell tenni, hogy Szil Katalin pályájára az volt még jellemző, és ez egy érdekes párhuzam lehet akár Forofer Ágnessel.

Nem párhuzam, párhuzam, hogy hát Szilikatannak volt egy államfői kandidálása és egy köztársasági elnöki ambíciója, ami hát egy egy kudarctörténetként végződött egyszerűen a parlamenti matematika következtében, hiszen a koalíciós partner ezt ezt jelezte, hogy ők nem fogják támogatni Szili Katalint, és onnantól kezdve az MSZP konokul nekiment a falnak, mert azt gondolták, hogy ki lehet valahogy matekozni a parlamenti többséget, és nem lehetett.

És azért mondom, hogy a nem párhuzam párhuzam ugye nem tudok arról, hogy Forszó Fergnesnák lennének ilyen ambíciói, de hogyha mondjuk Súlyok Tamás eltávolítása bekövetkezik, akkor Forceó Ferágnes az országgyűlés elnökeként legalábbis ideglenesen gyakorolni fogja vagy gyakorolhatja majd az államfőjog köröket egy ideig. egyébként ha már női politikusok, bennem felmerült azért az a kérdés, hogy Magyar Péter domináns karaktere egyébként nem csak női politikust, hanem bármilyen egyéb politikust hogyan enged érvényesülni kommunikációs értelemben.

Például itt itt most azért mondanék két példát. amikor ő elment ugye a Sándorpatába találkozni Solok Tamással és felhívni a figyelmét arra, hogy ketyeg az óra, akkor utána volt egy sajtótájékoztató és az igazságügyminiszter ott állt mögötte a háttérben, ami szerintem talán egy kicsit furcsa üzenetet közvetített, illetve ha már visszatérünk Forst Hoffer Ágnesre, ugye azért, hogy mondjam, kicsit nehéz helyzetbe bekerült az elmúlt időszakban a házelnök a tekintetben, hogy hogyan kellett fegyelmeznie, és egyébként a miniszterelnök volt az egyik, akit leginkább fegyelmeznie kellett.

Szóval te hogy látod ezt a dinamikát?

Ez talán nem annyira egy férfi miniszterelnök és a politikus nő kapcsolatára, hanem alapvetően arra vezethető vissza, hogy hát Magyar Péter egy domináns személyisége a a kormányzatnak és a kormányzati kommunikációnak is. egyébként egy héttel ezelőtt én is azt gondoltam, hogy az igazságügyi miniszter mond néhány mondatot, mondjuk a jogi helyzetet, ő ismerteti egy ilyen fontos politikai megnyilvánulás alkalmával, amikor a miniszterelnökkel együtt kereste föl a köztársasági elnököt, azt nem tudhatjuk, hogy bent a találkozó során ki vitte a prímert, vagy vagy ki milyen szerepet vállalt magára.

Általában az látszik, hogy a kormány kommunikációjában a az abszolút főszereplő Magyar Péter, és ezt egyébként láthatóan hát igénylik is, vagy visszaigazolják a a választói érdeklődésnek az adatai.

A házelnöki ülésvezetés az viszont hát tulajdonképpen valamiféle önállóságot vagy a házelnöki szerepnek való megfelelésnek a az igényét mutatja. hanem ezek nagyon apró dolgok, és tényleg hát Forcofer Ágnasról is azt lehet elmondani, hogy ugye most június 8a van, tehát még mindig nincs egy hónapja hivatalban sem ő, sem a miniszterelnök, de mindenesetre nem tűnt úgy, hogy azon a módon vezetni az ülést, hogy egyoldalúan kedvezne a hát a pártbeli főnökének, és talán még, hogyha nem ezt a kommunikációs vagy ettől a kommunikációs vonattal egy picit eltérhetek még még ugye Forher Agnes személyével kapcsolatban annyit mondani még hogy amúgy az ő személye szerintem azért is érdekes, társadalmi kontextus szempontjából is érdekes, hogy hogy az a az én szememben ő egy tipikus képviselője annak, amit úgy hívtunk korábban, hogy ez a vállalkozók, a lokális középvállalkozók, a helyi eliteknek a a forradalma, ami lezajlott, és a tulajdonképpen ennek a fajta középosztálynak a megérkezése egy ellenzéki pozícióba, és borzasztó érdekes lesz lesz az, hogy ennek például milyen lecsapódása lesz pontosan ezekben a lokális véleményvezéri körökben, és az, hogy egy ennek a társadalmi csoportnak egy szereplője ilyen magas pozícióba került, szerintem ennek is lehet valamilyen mintaadó >> hatása.

Egy kicsit beszélünk az oktatásról, mert Lannert Judit a napokban adta első miniszteri interjúját a Balzak nevű médiának, akikkel egyébként mi is partnerségben vagyunk.

És hát nagy portkavart, az a egyébként számomra meglepő volt, hogy ez a kijelentés ilyen nagy portkavart.

Az amit a hat és nyolc osztályos gimnáziumokkal kapcsolatban mondott.

Ugye erre azóta reagált Gulyás Gergely is.

Ugye Lannert Juditnak az volt erről a véleménye, hogy ezek az iskolák azt csinálják, hogy a arra alkalmasak, hogy az elit úgymond kiszelektálja magát, és hogy és hogy ezen azért érdemes volna elgondolkodni, hogy mit kezdünk ezzel a helyzettel a az oktatás irányítás szintjén.

És hát erre akkor jöttek a a Fidesz részéről ilyen felháborott felháborodott reakciók, ami ugye azért nagyon ellentmondásos, mert négy-öt évvel ezelőtt Révész Máriusnak volt itt a Partizánon egy életút interjúja, és hát ugye ő korábban oktatáspolitikával foglalkozott a a Fideszben, és sokat kérdeztük egyébként oktatási kérdések kapcsán, és pont ő mondta azt, hogy talán a legnagyobb problémája a magyar iskolarendszernek az nem is az, hogy van-e szabadiskolaválasztás vagy nincs, hanem ez a szerkezeti káoszüm, >> és hogy nincs Európában még szerkezetileg annyira kaotikus iskolarendszer, mint Magyarországon.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Orbán eltűnt, de mit jelent a hiánya? | Élő elemzés Lakner Zoltánnal”

Miről szól ez az epizód: „Orbán eltűnt, de mit jelent a hiánya? | Élő elemzés Lakner Zoltánnal”?

Lakner Zoltánnal elemezzük Orbán Viktor hiányának politikai üzeneteit és következményeit. Megvizsgáljuk a kormányzati és parlamenti nemek arányának változását, valamint Lannert Judit oktatási prioritásait első interjúja alapján. A fideszesek vereségfeldolgozását és a háttérbe… Az epizód a Partizán című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 08..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Orbán eltűnt, de mit jelent a hiánya? | Élő elemzés Lakner Zoltánnal”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vida Kamilla, Ruff Bálint, Orbán Viktor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Orbán eltűnt, de mit jelent a hiánya? | Élő elemzés Lakner Zoltánnal”?

Fő témái: politikai elemzés, oktatáspolitika, kormányzás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Orbán eltűnt, de mit jelent a hiánya? | Élő elemzés Lakner Zoltánnal”?

Megjelenés: 2026. 06. 08.. Hossz: 45 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan/orban-eltunt-de-mit-jelent-a-hianya-elo-elemzes-lakner-zoltannal-0215514f

Több epizód a Partizán-ből