Partizán

Politikai színház, vagy valami több? – A vizsgálóbizottságok reformja

· PT55M31S

Összefoglaló

A magyar parlament önt vizsgálóbizottságot állított fel, elsősorban a Fidesz kormányzással kapcsolatos ügyekben, mint a végrehajtási visszaélések vagy a kegyelmi botrány. A tervek szerint a bizottságok erősebb jogköröket kapnának, beleértve a pénzbírságokat és hatósági…

Röviden

Műsor
Partizán
Megjelenés
2026. 05. 27.
Hossz
56 perc
Szereplők, említett nevek
Ruff Bálint, Vida Kamilla
Témák
vizsgálóbizottságok, parlamenti munka, kegyelmi botrány, jogkörök
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A parlament öt vizsgálóbizottságot állított fel a mai napon különböző elsősorban a Fidesz kormányzásához köthető témákban.

Ezek a végrehajtási visszaélések, a kegyelmi botrány, a gyermekvédelem rendszerszintű válsága, az MMB botrány és szinte már történelmi léptékkel a spontán privatizáció és a közvagyon eltűnése.

Még nem szól, nem született meg az erre vonatkozó törvény, de a Tisza átmeneti szabályokkal tervezi biztosítani, hogy már ezeknek a bizottságoknak is a korábbiakhoz képest erősebb jogkörei legyenek.

A vizsgálóbizottságok ez alapján úgy idézhetnek elé mostantól állampolgárokat, hogy aki sorozatosan elmulasztja a megjelenési kötelezettségét, arra a súlyos pénzbüntetés szabható ki, illetve hatósági erővel is elővezethetik őket.

Sőt, a bizottság munkáját akadályozókat akár két év szabadságvesztéssel is lehet sújtani.

A javaslattal kapcsolatban megfogalmazta kritikáit a Fidesz, illetve a 444 megszólaltatására a társaság a szabadságokért a TAS is.

Szerintük rettentően aránytalan a törvényjavaslat.

A stúdióban itt van velem Dojság Dalma, a TAS ügyvezető igazgatója.

Vele fogunk beszélgetni a parlamenti vizsgálóbizottságok reformjáról.

Mielőtt belevágnánk, egyrészt hadd kérjem tőletek, hogy támogassátok a Partizánt rendszeres adománnyal, hogy ebben az új időszakban is körültekintően alaposan a megfelelő figyelemmel tudjunk foglalkozni aktuális közéleti kérdésekkel és minden más olyan témával, ami elsőre talán nem is kerül az érdeklődés középpontjába.

És ezután pedig felkonferálnék egy videót.

Halász Júlia kollégám ugyanis ott volt ma a parlamentben, és kérdezte erről a témáról tiszás politikusokat.

Úgyhogy először ezt nézzük meg, és utána kezdünk beszélgetni dolcsák dalmával.

Következzen tehát ez a videó. >> Mit szól azokhoz a kritikákhoz, hogy túl hatalmat kapnak a vizsgálóbizottságok? >> Túlhatalmat. >> Igen.

Hogy annyira >> ezt nem tudom értelmezni szerintem.

Túlhat hatalmat semmiképp nem kaphatnak.

Eddig egy vicc vagy egy színház volt tizen valányi év, amikor az utolsó ilyen vizsgálóbizottság volt.

Most meg valóban úgy fog működni, mint más szerencsésebb történelmű fejlődős országban egy vizsgálóbizottság.

Ezt várja el tőlünk a magyar nép.

Köszönöm szépen. >> De nem válik így egy ilyen politikai cirkuszá elégezni? >> Nincs ez a veszély. >> Nem hiszem, hogy politikai cirkusz lesz, mert tehát a vizsgálóbizottságoknak az az értelme, hogy ebben ezekben a kényes ügyekben végére kell járnia és úgy kell összeállítani a tervezetet meg a vizsgáló bizottságokat, hogy hatékonyan tudjanak működni.

Tehát azt gondolom, hogy az állampolgárok azt elvárják tőlünk. hogy >> meg kell várni, hogy mi lesz a vége.

Biztos, hogy lesz módosító még és meg kell néz például ideig ezzel kapcsolatban >> ezzel érdemi információt nem tudok megosztani ezzel kapcsolatban. >> Akkor lesz még módosító, azt mondja >> elképzelhető.

Tehát az, hogy a a vizsgálóbizottságok asszem összeállnak, van a BTK törvény szerint egy 60 napos határidő is, és szerintem az érdemi munka az ősszel fog elkezdődni, >> tehát nem a nyári időszakban.

Tehát nyilván, hogy ez még ez még változhat.

És bocsánat, a budaházi kegyelmi ügyét miért nem vizsgálják bizottságban? >> Budaházi kegyelmi ügyét miért nem vizsgák?

Nem tudom, hogy nem vizsgáljuk-e. >> Arra nincsen külön bizottság, arra nem alakítottak. >> Fogalmam sincs.

Itt nem feltétlenül arról van szó, hogy rendőrel kell elővezetni, de szerintem azért nem fog előfordulni, mert mindenkinek érdekében áll, hogy ezek az ügyek tisztázásra kerüljenek.

Szerintem ez a helyzet alkalmas lesz, hogy tisztázzák magukat.

Fontosnakom az ügynek a feltárását fontosnak tartom azt hog tisztázzuk azt hog a kegyelmi ügyben valójában nem történt semmi.

Eddig sem tudtunk meg semmi újat, mint amit eddig tudtunk.

De ha a vizsgálóbizottságoknak ez a feladata ám legyen, csak nem gondolom azt, hogy olyan hatásköröket kell gyakorolnia, amit egyébként igazságszolgáltatás szervnek kell, vagy pontosabban egy másik hatalmi ágnak.

És azért a kegyelmi ügyben tudtunk meg új információt, hogy se Varga Juditék, se pedig a a köztársasági elnöknek a hivatala nem támogatta a Kádrénak a kegyelmi ügyét.

Akkor mit gondol, hogy miért kaphatott mégis kegyelmét? >> Szerintem ezt nem tőlem kellene megkérdezni.

Hát amit most mondanék, azzal csak mondanék egy olyat, hogy ami egyrészt talán nem állna meg a helyét.

Kettőn meg honnan tudhatnám én, hiszen Békéscsabán voltam. >> Nem a gájos el, hogy olyan jogokat kapnak, mint az igazságszolgáltatás, pedig ez egy politikai intézmény mégis csak.

Nem gondolnám egyébként, hogy politikai intézmény csak kizárólag, tehát végülis ennek a az igazság derítése az oka a bizottságoknak.

Tehát hogy azt gondolom, hogy hogy hogy van van ennek jogalapja. >> Ühüm. >> Ső törvényjavaslatok most elkészültek, tudom, de hogy milyen a frakcióban a munka, vannak-e viták, hogy kell ezt elképzelni? >> Még nem tapasztaltam vitákat, egyelőre nagy, nagy a talán ilyen nagy lendület, lelkesedés, mindenki szeretne csinálni. csináljuk ö csináljuk máshogy és csináljuk tisztán és és szolgáljuk az országot.

Tehát nyilván nem szavazógombok vagyunk, tehát eldöntjük azt, hogy van háttéranyag, illetve hát tehát megbeszéljük, hogyha van valami olyan kérdés. >> Halász Júlia kollégám munkáját láttátok, tehát a parlamentben volt a mai napon, és ott kérdezte a képviselőket.

Velem viszont a stúdióban Dolcsák Dalma, a Taszü ügyvezető igazgatója van itt.

Szervusz, köszi, hogy elfogadtad a meghívást. >> Szia, üdvözlöm a nézőket.

Kezdjük azzal, hogy a parlamenti vizsgáló bizottságok pontosan micsodák, milyen jogköreik voltak eddig, és milyeneket kaphatnak.

És milyen politikai változás járhat ezzel? >> A parlamenti képviselőknek több feladata is van, és ezek közül az egyik, hogy az Országgyűlés azon túl, hogy törvényeket alkot, azon túl ellenőrzi a kormány munkáját.

Tehát a az országgyűlés, a népképviseleti szerv az ellenőrzi a végrehajtó hatalmat megtestesítő kormányt.

És erre különböző módszerei vannak az Országgyűlésnek kollektíven is, meg az országgyűlés tagjainak is.

Az egyik ilyen például, amikor kérdéseket tesznek föl, és arra a kormánytagjainak válaszolnia kell valamilyen módon, és egyébként a parlamenti vizsgálóbizottság is ilyen lehet, amit általában azért hoznak létre, hogy egy konkrét esetet, egy konkrét ügyet kivizsgáljon, és abban az országgyűlési képviselők számára olyan információkat teremtsen meg, vagy juttasson el a képviselőkhöz, amik alapján ők ellenőrizni tudják majd a kormány munkáját. helyet és politikai felelősségre tudják majd vonni azt a azt a kormányt, vagy azt a kormánytagot, vagy a végrehajtó hatalmi ágnak azt a tagját, aki valamilyen politikai hibát követett el. >> Beszéljünk a törvényjavaslat részleteiről.

Először viszont egy ilyen inkább ilyen eljárásbeli kérdésről, amit Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter kritizált az igazságügyi bizottság ülésén.

Ö ugye azt azzal szemben fogalmazott meg kritikát, hogy előbb állnak fel a bizottságok, erről szavaznak előbb és csak utána fogadják el azt a törvényt, ami kibővíti a bizottságok jogköreit.

Ez ebben ez helytálló ez a kritika, vagy van benne mérlegelésre érdemes szempont? >> És ez ezzel kapcsolatban mi volt a tehát az időrendiségen túl mi volt, aki fogását?

Ez ez ez az időrendiség kizárólag, hogy miért előbb állítják fel azokat a bizottságokat, amikről csak később fogják törvényileg eldönteni, később fogják megszavazni, hogy újfajta jogköreik lehetnek. >> Ezzel kapcsolatban őszintén szóval én nem látok egy komoly problémát.

Hát lehet, hogy most próbálom végigmondani, hogy mi lehet ezzel a problémájával azon túl, hogy az egyik korábban van, mint a másik, hogy például, hogyha később derülnek ki ennek a a vizsgálóbizottságok működési rendjének a szabályai, akkor akkor lehet, hogy a Fidesz más tagokat delegálna ebbe a bizottságba vagy jobban tiltakozna a létrehozásuk ellen.

Önmagában az időbeliség az nem jelent semmit.

Tehát és én nem látok olyan alkotmányossági aggát, ami itt fölmerülhet.

Érdemes lenne egy kicsit mélyebben megismerni ezt a kritikát, és akkor talán tudnék rá jobban reagálni. >> Ez akkor lehetséges, hogy a parlamenti ellenzék ellenzéki szerepéhez tartozó politikai kritika >> van benne.

Én engem is meglep az, hogy egy egy állásponton vagyok a Fidesz képviselőivel.

Mármint az nem lep meg, hogy én ezt gondolom.

Az lep meg, hogy ők azt gondolják, amit én.

Ö de hát úgy tűnik, hogy ezt ezt meg kell szokni, és mármint, hogy a a bizottságok egyes jogköreivel kapcsolatban van ez az egyetértés.

Itt az időbeliség kapcsán el tudok képzelni kifogásokat, de bevallom, hogy nem gondolkodtam elég mélyen ahhoz, hogy hogy ezek most fölmerüljenek bennem, és lehet, hogyha Tuzson Bence részletesebben kifejti az álláspontját, akkor majd meg fog győzni.

A jelenlegi szabályozás szerint nem mindenkit idézhet maga elé egy vizsgálóbizottság.

Képviselők, egyházi személyek, nem megfelelő testi vagy szellemi állapotban lévő személyek és ügyvédek kivételt képeznek.

Ennek mi az indoklása, vagy mi lehet az indoklása? a javaslat alapján vagy a a jelenlegi a merthogy a javaslatban is szerepel, sőt kibővíti az újságírókkal is egyébként ezt a kört.

A a logikája a vizsgálóbizottságoknak és az ott megjelenő és az ott beszámoló embereknek a a kategorizálása az emlékeztet a tanúzási kötelezettségre, amit alapvetően a büntetőeljárás szabályoz, illetve hát a közigazgatási és polgári eljárás is, de most érdemes talán inkább a büntető eljárásról beszélni, mert majd ott fogunk párhuzamokat látni.

És a büntető eljárás az tartalmaz úgynevezett tanúzási mentességi eseteket.

Olyan eseteket, amikor valaki nem kötelezhető tanúvallomástételre vagy a feltett kérdésre a válaszást megtagadhatja.

Ennek klasszikus példája az ügyvédi titok, vagy a papi titok, vagy egyházi személyre bízott gyónási titok.

Ezekben az esetekben a foglalkozásból fakad az, hogy a a jog tiszteletben tartja azt a bizalmi viszonyt, ami egy ügyvéd és a az ő ügyfele, illetve egy egyházi személy és az ő lelki gondozásában álló hívő között van.

Azt feltételezi a jog, illetve azt igyekszik tiszteletben tartani, hogy vannak olyan titkok, amiket csak bizonyos embereknek mondunk el.

És ezek a titkok, ezek még az igazságszolgáltatás számára sem megismerhetőek, legalábbis attól a személytől, akinek a hivatásából fakadóan titoktartási kötelezettsége van.

Ilyen az ügyvéd, ilyen a pap, egyházi személy, és ilyen egyébként a jelenlegi büntetőeljárási szabályok alapján az újságíró is a forrására tekintettel.

Tehát, hogyha az újságírónak egy bizalmas forrás elmond valami információt, akkor ő az őt azt még egy büntetőeljárásban is csak nagyon kivételesen, nagyon súlyos bűncselekmények esetén, és csak akkor, hogyha máshonnan nem beszerezhető ez az információ, akkor lehet arra kötelezni, hogy mondja meg.

És ezt veszik át, bocsánat, az új szabályozás szerint, tévesen mondtam először a vizsgálóbizottságok szabályzatába is. >> Igen. >> Ugye ezt az egész módosítást azzal indokolták, vagy benne volt az indoklásban, hogy hát van más demokratikus államokban is olyan eszköz, amivel egyszerűen rá el lehet érni azt, hogy ne lehetetlenüljenek el a vizsgálóbizottságok munkái.

Hiszen és erre számos példa volt a magyar politika történetben is, előfordulhat az, hogy feláll egy bizottság és aztán senki nem megy el, az egész kudarcba fullad, kiüresedik a munkája gyakorlatilag teljesen.

És erre mondaná a Tisza megoldásként, hogy akkor pénzbüntetés vagy rendőri elővezetés is lehessen ennek a szankciója.

Mi a kritikátok ezzel kapcsolatban? >> A amikor felkonferáltad ezt a részt, akkor akkor súlyos aggályok, azt hiszem így fogalmaztál a TAS szerint.

Ez azért nem feltétlenül van így.

Például mi is azt gondoljuk, hogy egy demokratikusan működő országban a vizsgáló bizottságoknak igenis van szerepe, igenis van helye, és azzal is egyetértünk, hogy ez a rendszer, ami korábban működött, ez nem szolgálta azt, hogy az országgyűlési képviselők meg tudják a politikai felelősséget állapítani egy-egy ügyben, hiszen nagyon könnyű volt kibújni alóla.

Ugyanakkor a jelenleg javasolt törvényjavaslat, amit hogyha ahogy hallottunk országgyűlési képviselőktől még akár változhat is a hatálybalépés előtt, és majd erről is szívesen beszélek, hogy ez a társadalmi egyeztetésnek most a módja.

Tehát ez a jelenlegi törvényjavaslat, ez gyakorlatilag olyan jogkörökkel ruházza föl a parlamenti vizsgálóbizottságot, mintha ez egy bíróság lenne.

És a tanunak olyan kötelezettségei vannak, vagyis hát nem is tanúak, hanem azt hiszem úgy nevezi a a szöveg, hogy a bizottság számára adatott szolgáltató személy.

Tehát az, akit odahívnak, hogy beszéljen.

Tehát neki szinte olyan kötelezettségei vannak, sőt gyakorlatilag olyan kötelezettségei vannak, mintha egy bírósági eljárásban, egy büntető eljárásban kellene az igazságszolgáltatás kérdéseire válaszolnia.

És a büntető eljárásról szóló törvényt idézi sok helyen ez a szöveg.

És ami még nagyon fontos, hogy az, aki hamis nyilatkozik, vagy nem nyilatkozik a bizottság előtt, azt pedig büntető jogi következményekkel fenyegeti a jelenlegi javaslat, ami szintén csak hasonlít arra, hogy aki bírósági eljárásban hamisan tanúik, vagy megtagadja ok nélkül a a tanúvallomástételt, azt büntetőjogi fenyegetettséggel sújthatja a az állam.

Hamis tanúzás az egy bűncselekmény.

Az igazságszolgáltatás működésének akadályozása ezek is azok.

És most azt mondja ki ez a javaslat, hogy a vizsgálóbizottság a parlamentben, ami egy politikai testület és a politikai felelősség megállapítására törekszik, az ugyanolyan viszonyban van az előttet az egyszerűség kedvéért nevezzük tanúval, mint egy bíró, aki egy független pártatlan személy, aki az igazságszolgáltatás 1000 bástával körülvett eljárását ában a büntetőjogi felelősség feltárásán dolgozik.

Neki is ilyen viszonya van a tanúval.

És ez erre mondjuk azt, és erre mondja azt a Tasz, hogy ez nem biztos, hogy jó következményekkel jár.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Politikai színház, vagy valami több? – A vizsgálóbizottságok reformja”

Miről szól ez az epizód: „Politikai színház, vagy valami több? – A vizsgálóbizottságok reformja”?

A magyar parlament önt vizsgálóbizottságot állított fel, elsősorban a Fidesz kormányzással kapcsolatos ügyekben, mint a végrehajtási visszaélések vagy a kegyelmi botrány. A tervek szerint a bizottságok erősebb jogköröket kapnának, beleértve a pénzbírságokat és hatósági… Az epizód a Partizán című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 27..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Politikai színház, vagy valami több? – A vizsgálóbizottságok reformja”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Ruff Bálint, Vida Kamilla.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Politikai színház, vagy valami több? – A vizsgálóbizottságok reformja”?

Fő témái: vizsgálóbizottságok, parlamenti munka, kegyelmi botrány, jogkörök.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Politikai színház, vagy valami több? – A vizsgálóbizottságok reformja”?

Megjelenés: 2026. 05. 27.. Hossz: 56 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan/politikai-szinhaz-vagy-valami-tobb-a-vizsgalobizottsagok-reformja-25176584

Több epizód a Partizán-ből