Péceli Baptista Gyülekezet

A Golgota tüze - Uzonyi Barnabás

· PT1H32M29S

Összefoglaló

A nagypénteki istentisztelet az Isten szeretetéről és Jézus áldozatáról szól. A beszéd egy i.sz. 1-2. századi falfirkát mutat be, amely Alexamenos római katonát ábrázolja, aki szamárfejű istenséget imád, és gúnyolja Jézus követőit. Kiemeli, hogy ez a gúny a kor emberei számára…

Röviden

Műsor
Péceli Baptista Gyülekezet
Megjelenés
2026. 04. 08.
Hossz
1 óra 32 perc
Szereplők, említett nevek
Uzonyi Magdi, Uzonyi Barnabás
Témák
nagypéntek, isten szeretete, jézus áldozata, alexamenos-falfirka
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Jó együtt dicsérni az Istent, és sajnáljuk, hogy nagyon sokan kiragadthatok a előtérbe.

Egy alkalmat tartunk csak nagypéntek este.

Nem is csak azért, mert este 7:00-kor kezdjük, és este 9 után már nem szeretnénk még egy alkalmat.

Talán arra is kicsit emlékezzve, hogy Jézus egyetlen áldozattal örökre tökéletessé tette a megszentelteket.

Egyetlen áldozat, egyetlen nagypéntek.

És reméljük, hogy nem sokáig kell még így összezsúfolódnunk, hogy nem férhet be mindenki.

De de örülünk annak, hogy ilyen sokan eljövünk azért, mert szeretnénk szeretnénk ezt az estét odaadni arra, hogy emlékezzünk.

Szeretnénk ezt az estét arra adni, hogy ne egy történelmi óra legyen, ahol felfrissítjük, hogy mi történt, törtelmi tények, hogy ezek mind megtörténtek, hanem az a megfeszített Isten, az ki tudja majd jelenteni magát úgy, ahogy nem lehet test és vér által, csak az Isten lelkén keresztül.

Hadd kezdjem kicsit messziről a ma estét.

Mögöttem láttuk egy falfirkát.

Mondtatni, hogy talán az egyik legkorábbi graffitit, ami megmaradt a történelmünkből, nagyon nehéz datálni, de valahol az első egy-két század köré szokták nagyjából rakni.

És az a neve annak, ennek amit látok mögöttem, hogy Alexa Menos falfirkája. ugyanis amit láttok mögöttem, kicsit nehéz talán kivenni a részleteket, de itt van fent, ahogy piros mutatom nektek, egy kereszt, és a kereszten egy test, aminek szamár fejet rajzoltak, és mellette van egy római katona, Alexamanusz, Alexamenos nevű katona.

Onnan tudjuk a nevét, hogy oda van aláfirkálva, kicsit gúnyolva, hogy ez a bizonyos római katona éppen imádja az ő Istenét.

Próbálták megfejteni már, hogy hogy mi lehet ennek a háttere.

És a legvalószínűbb az, hogy volt egy római katona, aki megtért, és elfogadta Jézust, mint megváltóját, és római katonaként, Netán vezetőként Jézusnak a követője lett, és belőle próbáltak gúyt tűzni azzal, hogy felfirkálták őt, ahogy ott áll a keresztnél.

Ennél nagyobb sértést rómaiak nem nagyon tudtak volna elképzelni, mint hogy egy szamár szamarat, egy szamárfejű lényt imádni.

Tehát próbálták ezzel azt mutatni, hogy hogy látod, ennyi ennyi.

Minek követette ezt a valakit, akit keresztre feszítettek, akit megöltek?

Ez a falfirka megmaradt egészen mai korig, és nagyon nagyon híres lett.

Nem tudom, hogy mi lett ezzel a római katonával, mi lett a sorsa.

Olyan érdekes lenne vele találkozni a mennybe és kicsit beszélgetni vele, hogy mit élt ő át, hogyan hurcolták meg, vagy mi volt neki a Krisztus követésnek az ára.

De tudod, van valami elképesztő erő ebben a képben, ahogy ott áll ez a Róma, és és imádja a megfeszített Istent, aki nem marad a kereszten, hanem legyőzi azt, legyőzte a halált és feltámadt.

Hogyha figyelted a mai témát, az a címünk, hogy a Golgota tüze.

És engedjétek meg, hogy ma is egy kicsit messzebbről induljunk, mint virágvasárnap.

Nem azzal kezdjük, hogy elkezdjük az evangéliumokból most felolvasni a passió történetet, hanem engedjétek meg, hogy egy pillanatra folytassuk mindössze egy-két mondatnyira azt a sorozatot, amiben benne vagyunk Dávid élete kapcsán.

És szeretném, hogy meglátnát, hogy hogyan köti Isten össze Dávid életének az eseményeit a nagypéntekkel.

Az következne, hogyha most csak egy vasárnapunk lenne, és folytatnánk tovább Dávid életét, hogy két esztende két esztendeje lakott már Absolon, Jeruzsálemben, de a királyt nem láthatta.

Ha lemaradtál eddig, hogy mi történt, annyi történt, hogy a király Dávid és a fia Absolon nagyon-nagyon megromlott a kapcsolatuk. ö éveken keresztül nem találkozta kapon elmenekült Dávid nagy sokára Jóá az egyik katonája vagy vezetője bíztatására vagy közreműködésére mondjuk így, hogy hazahívatja, hazahozatja Absolont, de azt mondja neki Dávid, hogy itt lesz Jeruzsálemben, de nem láthatod az arcomat.

És ezután még két esztendő eltelik úgy, hogy Absolom már pusztul bele, hogy miért van az, hogy itt vagyok Jeruzsálembe, de mégis távol vagyok édesapámtól, és nem bírja elviselni ezt a helyzetet.

Tudod, már ez a párhuzam annyira erőteljesen mutatja be az emberiség legnagyobb problémáját, ami pedig nem más, mint hogy elszakadtunk az édesatyánktól, elszakadtunk a teremtőnktől, az alkotónktól, a bűneink elválasztottak minket.

És ez az, ami a Bibliának a központi témája, hogy az Isten látja azt, hogy az ember és az Isten közé beékelődött a bűn.

Nagy a távolság, és telnek csak úgy az 1000 esztendők, hogy az ember nem tudja ledolgozni ezt a távolságot.

Azt olvassuk, hogy üzem azért Absolon Joábnak, hogy elküldje a királyhoz, de ő nem akart elmenni hozzá.

Üzent másodszor is, de ő mégsem akarta elmenni.

Absolom próbálkozik, próbál megtenni mindent, amit emberileg megtett, hogy jóáb, gyere már el, szeretnék veled beszélni.

Valahogy szüntessük meg ezt a helyzetet.

Nem bírom ezt a távolságot édesapám és közöttem.

Valami valaminek történnie kellene, de Absolom bármit pró bármit próbál, nem tud nem tud megoldást hozni.

És itt van egy nagyon erőteljes párhuzam és szimbólum, ami előremutat az ember küzködésére.

Na, hogy próbáljuk ledolgozni az ember és Isten közötti távolságot.

Van, aki Isten tagadással homokba dugja a fejét, mintha nem is létezne semmi.

Van, aki próbál jól viselkedni, hívjuk ezt erkölcsnek, vallásosságnak, egy olyan üzemmódnak, ahol emberként én próbálom ledolgozni a távolságot.

Próbálom meggyőzni az Istent, hogy én mégse vagyok olyan rossz.

Próbálok valamit tenni, hogy kiérdemeljem a szeretetét.

Próbálok tenni valamit, hogy hogy méltó legyek arra, hogy Istennel találkozhassak.

Absolónnak minden próbálkozása oda nem sikerül.

És tudod, ez a törvény, ez az Úszövetség.

A Biblia feketénfehéren kimondja, senkinek se sikerült, egyetlen embernek se, egyetlen prófétának sem, egyetlen ószövetségi figurának, Terézanyának, senkinek nem számít, hogy mit tettél.

És még hogyha egymáshoz képest tudnánk is jobbak lenni, mint mások.

Még hogyha tudnánk jól viselkedni, a Biblia azt mondja, hogy az ember szívében van a baj.

Nem a viselkedésünkkel, az csak a következménye a szívünknek.

És lehet, hogy hogy meg tudnánk egy egy kicsit úgy úgy nem tudom, szelídíteni az erkölcsünket, visszafogni a beszédünket, de az ember szíve megromlott, gyűlölettel van tele, tisztátalansággal.

Mi a megoldás ebben a történetben?

Úgy folytatódik a történetnek a szája, hogy Absolon valami rendkívüli dologra szánja el magát.

Azt olvasod, azt mondja a szolgáinak, nézzétek, Jóá birtoka az enyém mellett van, és ott árpája van neki.

Föl is gyújtották Absalon szolgája azt a birtokot.

Absolon egy teljesen lehetetlen, rendkívüli megoldást választ. azt mondja, hogy nem tudok jóából beszélni rendesen.

Akárhányszor írok neki, akányszor próbálom, akárhány emailt, akárhány üzenetet hagytam neki, semmire nem reagál, akkor felgyújtom a birtokát, hátha akkor felfigyel majd rám, és ez is fog történni.

Elmegy Joáb, és azt mondja, mit tettél, Absolom?

Minek gyújtottad fel az én birtokomat?

Nagyon érdekes a történetben, hogy Jóáb és Absolomon kapcsolatában kellett egy rendkívüli esemény.

Egy nem hétköznapi, egy olyan megoldás, mert egy rendkívüli nagy probléma van, ezért egy rendkívüli megoldásba kellett gondolkodni.

Ember és Isten között egy mérhetetlenül nagy probléma van.

Nem tud mit csinálni az ember.

És tudod, nagyon nagy a párhuzam a kettő történet között.

Annyi a különbség, hogy ez esetben itt ugye Absolon indítja el ezt a rendezést a király felé.

Az új szövetségben a király lép egy rendkívülit.

Rendkívüli helyzetben egy hihetetlen merészet lép az Isten.

A katonák tövizből koronát fontak.

A fejére tették, bíbor ruhát adtak rá.

Oajárultak hozzá, és azt mondták: "Üdvözlégy zsidók királya." És arcul ütötték.

Mikor azt mondtam, hogy rendkívül itt lép az Isten, képzeld el ezt, a menny királya ott van bíborba öltöztetve, azt mondják neki, hogy üdvözlégy zsidók királya.

A fejére tövis koronát tesznek.

Hadd mutassak nektek egy egyszerű kis dolgot.

Kedves barátomtól kaptam egy tövis koronát.

Abból egy apró darab, ami itt van a kezemben.

Amikor hoztuk ide ma, kérdezték a gyerekek, hogy apa, ez ezek ilyen játéküskék rajta?

Mondtam, hogy nem, mert már rendesen megszúrtam magam, és épp a vért szívtam az ujjamból.

Olyan ées, olyan hegyes, és mondták, hogy apa, ezt nehogy valaki fejére tedd.

Amikor azt olvasod, hogy a katonák tövizből koronát fontak, Jézus fejére tették, majd arcul ütötték, akkor talán érted, hogy mit értek azalatt, hogy Isten egy rendkívüli megoldásba gondolkodott.

Amennyire rendkívüli volt az, hogy Absolon azt mondja, hogy tudod mit, gyújtsátok fel a birtokát, hátha, hátha felfigyel, hátha ez a rendkívüli lépés valamit fog létrehozni.

Ebben az esetben az ember nem tudott rendkívül itt alkotni.

Az Isten kidolgozott egy olyan megoldást, amit már a bűnesetnél megígért, hogy valami valami hihetetlen dolgot fogok tenni.

Eljön majd a győztes, aki ezt az egészet helyre fogja hozni, de bele fog halni.

Egy sebzett Messiás lesz, egy olyan rendkívüli megoldás, amibe belecsendül a mennyország.

Ez nem létezik, hogy ilyen történhet az Istennel.

Amikor Jézus bevonul Jeruzsálembe, mindenkinek volt egy terve Jézussal.

Azt gondolták, hogy én ülök majd a jobb oldalán, a másik testvérem a bal oldalán.

Volt egy tervük azzal, hogy legyőzik a rómaiakat.

Mindenkinek terve volt Jézussal.

Jézusnak volt egy küldetése az Atyától.

És tudod, itt a különbség, hogy Jézus nem azért ment be, hogy meghallgassa, hogy kinek mi a terve.

Ő azért született, ahogy Norbi az elején mondta.

Az egyetlen, aki azért született, hogy életét adja.

A folytatásban azt olvassuk, a katonák pedig mikor megfeszítették Jézust, fogták felső ruháit, elosztották négy részre, mindegyik katonának egy részt fogták köntösét is, mely varatlan volt, felülről végig egybe szőlve.

Ilyet, ilyet egy átlagos emberrel se teszünk.

Egy ártatlannal nem tennénk ilyet, mert nem szolgált meg rá.

A keresztrefeszítés az emberiség történelmének egyik legfájdalmasabb és legbrutálisabb kivégzési formája.

Arra fejlesztették ki, hogy a legelvetemültebb, a legalávaló bűnöző gazembereket úgy tudják megbüntetni, hogy a lehető leghosszabbra nyújtsák el a szenvedésük idejét.

Ilyet nem tesz el ártatlan emberrel.

De Jézus nem egy ártatlan ember volt.

Jézus keresztjénél ott állt anyja és anyjának nővére Mária, Klópás felesége, valamint Magdalai Mária.

Nagyon érdekes dolog történik.

Jézus ott van a kereszten, látja az édesanyját, látja János tanítványát, és elkezd végrendeleteket hagyni.

A ruháit rábízza a katonákra, a köntösét szakítás nélkül.

A testét rábíza majd Arimát Józsefre.

Tudod mi a végrendelet a tanítványoknak?

Mit mit hagyott a tanítványaira?

Nem a köntösét, nem ilyen más erekjéket.

Azt mondja a tanítványoknak, én békességet hagyok nektek.

Békességemet hagyom rátok. egy olyan békességet, amit Jézus a keresztrefeszítés előtt el tudott mondani, hogy nyomorúságotok lesz, látja előre az egészet, de én mégis békességet fogok rátok hagyni.

És jön a Biblia egyik legfájdalmasabb mondata.

Ott megfeszítették őt, vele másik kettőt, jobbról, balról, középen pedig Jézust.

Napokat lehetne beszélni mindegyik szereplőjének ennek a történetnek.

Pilátusról, a főpapokról, a Sanhedrinről, a tanítványokról, a latorokról.

És hogyha megfigyelted az evangéliumokat, mindegy, hogy melyik evangéliumot olvasod Máté már Lukács János.

Mindegyik egy rövid bevezetőt tartalmaz Jézus életéről. megemlít egy-két csodát, megemlít egy-két tanítást, néhány János sokkal hosszabb tanításokat, már sokkal rövidebben, de mindegyiknek egy a lényege, hogy Jézus utolsó néhány órája a fő témája az evangéliumnak. egy rövid bevezetővel az evangélium Jézus haláláról és feltámadásáról szól, mert ezen múlik minden.

Ezen múlik minden ezen a mondaton, hogy ott megfeszítették őt.

És tudod, döbbenetes az, hogy ott van Jézus, két oldalt, egy-egy lator.

Olyan emberek, akiket valami nagyon alávaló dologért fogtak el.

Egyértelmű volt, hogy ki kell őket végezni.

Vagy lázadtak és próbáltak a a császár, Róma vagy valami ellen támadni, vagy olyan visszaeső rablók, gyilkosok voltak, hogy egyértelmű volt.

Senki nem próbálta őket onnan megmenteni.

Ott ott állnak ők is megfeszítve, és elinte mind a kettő szidalmazza, átkozza Jézus, káromkod a mindent.

És és tudod, az az érdekes, én nem láttam még és talán egyikünk se látott kivégzés közben haldokló embert.

De hogyha elolvassuk a feljegyzéseket, a korabeli feljegyzéseket, h mit csináltak az emberek ilyenkor, amíg nem száradt ki a torkuk, amíg működött a nyelőcsövő, és amíg hangjött ki belőlük, szitkózódva, káromkodva, átkozódva üvöltöztek.

Vagy azt, hogy ártatlan vagyok, vagy azt, hogyha egyszer a kezem közé kerültök, mit tennék veletek?

Jeruzsálemben nem volt újdonság, hogy kivégeznek Messiás jelölteket.

Nagyon sok ember vallotta már magáról azt, hogy ő a Messiás.

És nagyon sokakat kivégeztek ezért.

Jézus kivégzése ebben az értelemben nem volt egyedi.

Azt mondták a vezetőket, itt egy újabb, valószínűleg ő is csak hazudik.

Hiába látták a csodákat, hiába látták a Messiás jeleket, hiába irigyek voltak, eldöntötték a vallási vezetőjük, hogy el akarjuk őt veszíjteni.

Amikor egy önjelölt Messiást kivégeztek, amíg szólni tudott, átkozódva, szitkozódva üvöltözött az emberekkel, hogy miért nem hiszitek el, hogy én vagyok az, és ha visszajövök, mindenkit megölök, felégetem az egész világot, rommá teszlek titeket is.

Mind meghaltok azért, mert nem hiszitek el, hogy én vagyok a Messiás.

Erre számítottak valószínűleg a vallási vezetők, hogy Jézus is hasonlóan fog szólni.

Ott vannak a bűnözők mellette.

Messiásnak vallja magát Isten…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A Golgota tüze - Uzonyi Barnabás”

Miről szól ez az epizód: „A Golgota tüze - Uzonyi Barnabás”?

A nagypénteki istentisztelet az Isten szeretetéről és Jézus áldozatáról szól. A beszéd egy i.sz. 1-2. századi falfirkát mutat be, amely Alexamenos római katonát ábrázolja, aki szamárfejű istenséget imád, és gúnyolja Jézus követőit. Kiemeli, hogy ez a gúny a kor emberei számára… Az epizód a Péceli Baptista Gyülekezet című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 08..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A Golgota tüze - Uzonyi Barnabás”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Uzonyi Magdi, Uzonyi Barnabás.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A Golgota tüze - Uzonyi Barnabás”?

Fő témái: nagypéntek, isten szeretete, jézus áldozata, alexamenos-falfirka.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A Golgota tüze - Uzonyi Barnabás”?

Megjelenés: 2026. 04. 08.. Hossz: 1 óra 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/peceli-baptista-gyulekezet/a-golgota-tuze-uzonyi-barnabas-fdb963e3

Több epizód a Péceli Baptista Gyülekezet-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból