Péceli Baptista Gyülekezet

Életed Utolsó Percei - Uzonyi Barnabás / Isten szíve 58. rész /

· PT41M19S

Összefoglaló

Az Isten szívével 58. részében az élet utolsó percei a téma. A beszélgetés az első és utolsó szavak közötti különbségekre fókuszál, kiemelve, hogy míg az előbbi általában hasonló, addig az utóbbiak egyediek és nagyobb jelentőséggel bírnak. A 2. Sámuel 23. fejezetéből idézve…

Röviden

Műsor
Péceli Baptista Gyülekezet
Megjelenés
2026. 07. 20.
Hossz
41 perc
Szereplők, említett nevek
Uzonyi Barnabás, Uzonyi Magdi
Témák
élet utolsó percei, isten szíve, bibliai tanítás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Én is nagyon-nagy szeretettel köszöntök mindenkit.

Az imént kaptam a női elvonulásról egy fotót, ahogy egy hűtőtáska tetején kint egy laptop alatta egy kis GBL hangszóró, és ami nélkül összetetlen nagy bögre kávé.

Úgyhogy velünk vannak a hölgyek is.

Nektek erős wifit kívánunk és jó jelerősséget.

És annak is örülünk, hogy mi pedig itt lehetünk és nincs szükségünk wifire ahhoz, hogy az Istenhez kapcsolódjunk, csatlakozzunk, hanem úgy, ahogy vagyunk, a legtermészetesebb kapcsolódás az embernek az Istennel való kapcsolata.

Akkor is, ha ezt nagyon régóta teszed, akkor is, hogyha ma fogsz először az életedben nyitni az Úr felé.

A mai téma az, hogy az életed utolsó percei.

És szívem mélyéből remélem, hogy ez még ma senkinek sem az.

Tehát, hogy ami most épp itt vagyunk, ezek nem az utolsó perceink, de Dávid életének az utolsó percei közelednek.

És ebbe fogunk kicsit belenézni, hogy milyen az utolsó ének, amit még úgy elmond, mint utolsó szavak gyanánt a az egyik utolsó mondat életéből, amit rögzítettek, felírtak hivatalosan.

De mielőtt ebbe belemennénk, nem tudom, hogy ki tudja felidézni, hogy mi volt az első szava.

Ha már az utolsókról beszélünk, kinek mi volt az első szava?

Nem hiszem, hogy emlékszel rá, de emlékezhetsz rá, hogy elmesélték neked.

Van valaki, aki tudja, hogy mi volt az első szava?

Na halljuk. >> Apóci. >> A póci.

Kinek kinek volt még, vagy ki tudja még, hogy mi volt?

Na, halljuk. >> Tata. >> Tata.

Oké, akkor a férfiak oldalára billenünk. >> Nekem nekem az volt az első szavam, hogy apa húzta ki a szájam cumit és azt mondta, hogy cum cum én megengedtem a cimtra elvettem tőle és azt mondtam cum be. >> Erre emlékszek Lizi. [nevetés] Erre szívből emlékszek.

Na, még valaki van aki még emlékszik első szóra?

Az >> én legelső fiamnak az első szava az az volt azó pis kek >> kekszek mind jókci keks süti minden tényleg tehát hogy ahogy felidézzük ezeket az első szavakat olyan olyan aranyosak nem kicsit utánan néztem kutatásoknak hogy mik a az első szavak általában és olyan olyanok nyertek hogy amúgy az édesapák szerint legtöbbször az az első szó apa Az édesanyák szerint a legtöbbször az első szó az, hogy anya, csak mindenki kihal belőle valamit.

De gyakran előjön még nem viccelek, ma már az, hogy Google.

Tehát csak mondom, hogy felkerült a listára az apa és anya után a Google.

De a leggyakorib belső szó szélesebb világon még mai napig stabilan tartja magát, az az, hogy nem.

És ez is sokat elárul az emberről, nem? hogy a legtöbb embernek élete legelső szava, amit érthetően tisztán kimond, az az, hogy nem.

Ami érdekes viszont, hogyha már itt az első szavak és az utolsó szavakról gondolkodunk, hogy míg az első szavak, az életünk első szavainál nagyon nagy a hasonlóság, az utolsó szavaknál óriási az eltérés. [horkantás] És tudod, nagyon sokan beszélnek arról, hogy mi volt az első szó, mikor álltál fel először, mikor csináltad ezt először, satöbbi.

De igazából az életünkre nincsen túl nagy hatással az, hogy mi volt a legelső szó, amit kimondtunk, mert valószínűleg most akik itt vagyunk, össze tudnánk kérni, és arra rájönnénk, hogy nagyon-nagyon sokunknak nagyon hasonló volt az első szava, de az életünk utolsó szavai azok általában nagyon egyediek, és azoknak sokkal nagyobb a jelentősége.

Úgyhogy most kicsit megnézzük, hogy hogy áll ezzel Dávid.

Sámuel 23-ba lépve, hogy ezek voltak Dávid utolsó szavai.

Hogyha fent tudtok valaki segíteni, azt köszönöm.

Ú, várjatok, itt most sokat mentünk, mindegy, mindjárt visszalépnek a szakértők.

Szóval ezek voltak Dávid utolsó szavai.

És csak itt megint zárj megjegyzem azt, hogy nem feltétlenül ezek voltak a legutolsó szavak, amiket kimondott, mielőtt meghalt volna.

Mivel még később majd a krónikák könyvében látni fogunk feljegyzéseket vele kapcsolatban, inkább mondjuk azt, hogy ezek voltak azok az utolsó szavak, amik amiket így feljegyeztek, mint még egy olyan ének, amit Dávid elmondott hivatalosan a halála előtt.

Szóval így szól Dávid Isai fia, így szól a magasra emelt férfi, Jákob istenének felkentje, Izrael énekeinek kedveltje.

Szóval Dávid kicsit azonosítja magát, hogy ki az, aki most beszél.

És az egyik, amit mond, hogy ugye Isainak a fia, tehát hogy belövi magát, hogy ki az, ki az édesapja fizikailag, identitásügyileg, és utána úgy, úgy hivatkozik magára, hogy a magasra emelt férfi.

Ez egy nagyon érdekes dolog, hogy ha emlékszed a Dávid életére, hogy mennyire lenézett, mellőzött volt, hogy a saját édesapja nem hívta oda, mikor ugye jött a próféta Sámuel, hogy akkor állítsd ki a fiaidat.

Szóval, hogy milyen mélyen is volt az élete, és milyen magasra emelte fel őt az Isten.

És ez egy nagyon érdekes dolog, ahogyan ő ez az, ami kikerekedik az élete végén, hogy engem magasra emelt az Isten.

Nem magasra másztam, nem megcsináltam.

Nem az, hogy így szól Dávid a legjobb embernek a zsoltára, hanem azt mondja, hogy hogy magasra emelt férfi vagyok.

Jákob istenének felkentje, Izrael énekeinek kedveltje.

Szóval azért volt Dávidnak egy egészséges identitása.

Tehát hogy amikor valaki mondjuk szolgál bármiben, és mondjuk mese szép hangja van, és odamész, és azt mondod neki, hogy te, gyönyörű a hangod, Isten nagyon megáldott téged, és azt mondja, hogy jaj nem, szörnyű hangom van, utálom hallgatni, akkor így nézel rá, hogy mi bajod van?

Hát tudjuk, hogy gyönyörű hangod van.

Sokkal jobb azt mondani, hogy azt mondod, hogy igen, ezt az Úrtól kaptam ajándékba.

Nem az enyém, nem én csináltam, nem én válogattam ki a születésem előtt a hangszíneket.

Az Úrtól kaptam ajándékba, semmit nem tettem érte, nyilván gyakoroltál, satöbbi.

De ez egy ajándék az Istentől.

Szóval jó, hogyha tisztában vagy azzal, hogy mid van, különösen az életed végén.

És az az érdekes, hogy az életed végén sok minden már máshogy tűnik.

De hadd hozzak nektek egy érdekes példát. 6. században volt egy férfi, Benedek volt a neve, aki nagyon sok mindenről híres volt, mondjuk arról, hogy egy szerzetes rendet alapított, az egyik legkorábbit, de volt egy nagyon érdekes dolog, ami miatt gyakran amikor ábrázolásokat látsz rajta, egy koponya van a kezében, és semmi, tehát nem kannibál meg semmilyen rémisztő szektának nem volt a része, hanem volt egy meggyőződése, és az volt, hogy naponta látnod kell a halált.

És ez nagyon érdekes gondolat volt egy ilyen kis kedves aranyos vasárnap reggel.

Nem de hogy az volt az alapelve, hogy amikor kereste az Istent, amikor álhitatolt, vitt magával egy Bibliát, egy gyertyát, hogy lássa, és egy koponyát.

Ez ez elég rémisztőnek tűnik, nem?

De nem is akármilyen koponyát, hanem gyakran a korábbi szerzetesek, az elődöknek egy koponyáját, amitől elég még nehezebb ez a történet.

De azt mondta, hogy minden egyes nap szükségem van arra, hogy emlékeztessem magam arra, hogy az élet rövid, hogy emlékeztessem magam arra, hogy az örök élet lesz tartós, hogy ez mullandó, és hogy ne pazaroljam az életemet olyan dolgokra, amik rövid ideig tartanak csak.

És hogyha ezt összerakjuk a fejünkben, a szívünkben, akkor most nem biztos, hogy rendelned kell egy koponyát.

Én John Marertől olvastam erről.

Ő amúgy rendelt egy koponyát, nem igazit, már lehet 3D nyomtatóval meg bármivel kapni, de azt mondta, hogy neki ez egy fontos része lett az életének, hogy ott az asztalon, ahol szokta keresni az urat, ott van a jegyzete, naplója, mindig ott a koponya, és mindig mikor ránéz, akkor tudja, hogy egyszer egyszer az én időm lejár, és egyszer lesznek olyan percek, amik az én utolsó perceim lesznek.

Közülünk ebből még mind tapasztalatlanok vagyunk, mert egyikünk se élte át élete utolsó perceit.

Még mind itt vagyunk, és nem tudjuk, hogy az milyen lesz.

Sok mindent sejthetünk, hogy milyen lesz.

De egy nagyon érdekes dolgot fogalmazott meg John Marker, amikor azt írta, hogy nagyon sok időt töltött mostanában azzal, hogy figyelte az idős embereket, akiket ismer.

És egy érdekes megjegyzése volt.

Azt írta, hogy azt figyeltem meg, hogy a legtöbb idős ember, akit ismerek, vagy a legjobb ember, akit ismerek, vagy a legrosszabb. nagyon kevesen vannak középen, mivel hogy már 70, 8090 éve mennek egy irányba.

Ezért vagy a legjobb emberek, akiket ismerek ezen a földön, vagy a legrosszabb emberek, akiket ismerek a földön, vagy életvidám, tapasztalt, istenismerettel rendelkező fantasztikus emberek óriási szelídséggel, alázattal, kegyelemmel vagy megkeseredett, elcsüggett, szomorú, keserű emberek.

És ez egy érdekes dolog, hogy ezt nem 81 évesen döntöd el, hogy milyen lesz 82 évesen, hanem egy életen keresztül mész egy irányba.

Dávid egy életen átment egy irányba, egy egész életen keresztül, és akkor élete végén azt mondja, hogy na itt vagyok életem végén, akkor nézzük meg, hogy hol vagyok most és mit tett az Isten.

Szóval Dávid bevezeti ezt a kis zsoltárát, és azzal folytatja.

Az első dolog, amit kiemel magáról, hogy az Úr lelke beszélt általam, az ő szava volt nyelvemen.

Ez a legelső dolog, amit kiemel.

És tudod, ebben az az érdekes, hogy ez nem ilyen nagyképű dolog, hogy azt mondja Dávid, hogy hát rajtam keresztül az Isten beszél, hanem egyrészt, amikor felismered, néha visszanézve az életedre, hogy amúgy ez az Isten volt.

És Dávid nem erről beszél, hanem arról beszél, mikor rájön arra, hogy az Isten volt az, aki használta az életemet, aki beszélt rajtam keresztül, aki ihlette a zsoltárokat.

Gondolj Dávidnak a rengeteg prófétai zsoltálára, ami előre utal Jézusra, de azt mondja, hogy ő volt, aki rajtam keresztül beszélt.

A legjobb prédikáció az az, amikor Isten beszél rajtad keresztül.

Lehet néha emberileg mindent összetenni.

Egyszer kíváncsi voltam, vettem egy könyvet, le volt benne írva, hogy hogy kell előadni, és le volt vezetve pontról pontra, hogy hát nem hívjuk manipulációnak, de nagyon közel áll hozzá.

És ha erre meg erre meg erre meg erre figyelsz, és ennél a percnél meg akkor majd így fognak az emberek reagálni, így lesznek érzelmek satöbbi.

És néztem, hogy ez mennyire üres, ez mennyire száraz, mennyire más az, amikor az élő Isten beszél.

Volt egyszer egy egy konferencia, és ott ültek az emberek a közönség sorai között, és ahogy lement az első pár tanítás, úgy beszélgettek egymással két idősebb ember, és mondta, hogy te, lement ez az első két tanítás.

Biblikus volt, de olyan hát nem tudom.

A második tudod miért volt más?

Beszélt a tanítónak, beszélt az Úr egyszerre.

És érezted, hogy ott volt benne, hogy ketten beszéltek.

És tudod, ez az, amikor Dávid azt mondja, hogy az Úr lelke beszélt általam.

És nem ezt ígérte meg Jézus a tanítványainak, hogy nem kell aggódnotok azon, hogy mit kell majd szólnotok, mert az Atyátok lelke abban az órában megadja majd nektek, hogy mit kell mondani.

És néha, ha már éltél át ilyet, hogy te se értetted magad, hogy mit mondtál, meg hogy válaszoltál, meg honnan jött ez a gondolat.

Nem, nem is tudtam, és és csak úgy jött és mondtam, és akkor érz éled át te is ezt, hogy az Úr lelke beszélt rajtam keresztül, nem én voltam.

Aztán ahogy Dávid ezt ezt kimondja, megy tovább és azt mondja, hogy Izrael Isten ezt mondta, Izrael kősziklája így szólt hozzám: "Az emberekig az uralkodója az Istenfélű uralkodó.

Na ez azért megint nagyon-nagyon érdekes, mert csak így lehet otthon átlapoznál rajta, hogy jaj hagyjuk már most engem ez nem érdekel." De figyeld meg ezt a két dolgot, amit megértünk ebből.

Isten beszél Dávidhoz, azt mondja, Izrael Istene ezt mondta nekem.

Ezek azok a mondatok, amik megkülönböztetik az üres vallásosságot az élő Istennel való kapcsolattól, hogy azt tudod mondani, hogy az Úr megszólított és szólt hozzám.

És lehet, hogy ez egy tanításon keresztül, egy bizonyságon keresztül, most egy éneken keresztül, de érezted azt, hogy Uram, megszólítottál engem és mondtál valamit a szívemre helyeztél valamit és figyeld, [torokköszörülés] figyeld, hogy mit mondott az Isten.

Mit mondott Dávidnak? azt mondja, az emberek igaz uralkodója egy Istenfélő, az Istenfélő uralkodó.

Ez megint hangozhatna ilyen nagyképűen, hogy Dávid, menjél már, hát igaz uralkodát, mennyi mindent rontottál el meg azért na nem volt ez mindig így, de azt mondja, hogy az Isten ezt mondta ki rólam. >> [torokköszörülés] >> És így megint eljutunk egy nagyon fontos témához, ami nem más, mint az identitás.

Hogy honnan nyered az identitást, hogy anyukám azt mondta rólam, apukám azt mondta rólam, a szomszédom azt mondta rólam, a tanárom azt mondta rólam, a barátnőm azt mondta rólam, a barátom azt mondta rólam.

Dávidnak az identitás alapja az volt, hogy az Úr így szólt felőlem.

Az emberek igaz uralkodója az Istenféli uralkodó.

Ez olyan jó lenne, hogy el lehetne mondani minden vezetőről, nem?

Képzelj el egy olyan világot, ahol minden főnök, minden politikus, minden rendőr, minden katona, minden, minden intézményvezető igaz és istenfélő.

Azért az nem semmi lenne, ugye?

De tudod, bármilyen helyzetben is vagy, hogyha most nem vagy egy nagy szervezetnek az igazgatója, vezető, ugye, nem vagy kormánytisztviselő, akkor is igaz, hogy egy bizonyos értelemben vezetők vagyunk, és hatással vagyunk egymásra, egymás életére nagyon sok területen.

Van egy kérdés, amit érdemes felraknod magadnak, egy egyszerű lemérés, hogy mennyire igaz rád, amit itt Dávidről olvasunk.

Amikor belépsz valahova, az emberek akkor lélegeznek fel, amikor belépsz, vagy akkor lélegeznek fel, amikor kilépsz.

Ezt csak így futtasd végig magadba.

Tehát a családod akkor lélegez, amikor na végre megjött, vagy akkor végre elment.

A munkahelyedonen az van, hogy ó, megjött, kezdődik.

Vagy az van, hogy de jó, megjött. és hogy és hogy milyen hatással vagyunk másokra.

Ez egy nagyon egyszerű dolog, amit le tudsz magadba mérni, hogy belépéskor vagy kilépéskor lélegeznek fel az emberek.…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Életed Utolsó Percei - Uzonyi Barnabás / Isten szíve 58. rész /”

Miről szól ez az epizód: „Életed Utolsó Percei - Uzonyi Barnabás / Isten szíve 58. rész /”?

Az Isten szívével 58. részében az élet utolsó percei a téma. A beszélgetés az első és utolsó szavak közötti különbségekre fókuszál, kiemelve, hogy míg az előbbi általában hasonló, addig az utóbbiak egyediek és nagyobb jelentőséggel bírnak. A 2. Sámuel 23. fejezetéből idézve… Az epizód a Péceli Baptista Gyülekezet című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 20..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Életed Utolsó Percei - Uzonyi Barnabás / Isten szíve 58. rész /”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Uzonyi Barnabás, Uzonyi Magdi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Életed Utolsó Percei - Uzonyi Barnabás / Isten szíve 58. rész /”?

Fő témái: élet utolsó percei, isten szíve, bibliai tanítás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Életed Utolsó Percei - Uzonyi Barnabás / Isten szíve 58. rész /”?

Megjelenés: 2026. 07. 20.. Hossz: 41 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/peceli-baptista-gyulekezet/eleted-utolso-percei-uzonyi-barnabas-isten-szive-58-resz-18e5af5b

Több epizód a Péceli Baptista Gyülekezet-ből