Péceli Baptista Gyülekezet

Ne keseredj bele az életbe - Uzonyi Barnabás / Isten szíve 57. rész /

· PT45M37S

Összefoglaló

Az Isten szívét kutatja az adás, azt vizsgálva, milyen ember lehet Isten szívének megfelelő. A beszélgetés a remény megtartásáról szól az élet nehézségei közepette, gyakori emberi tapasztalatokra, mint például egy autó vagy munkahely kezdeti lelkesedésének későbbi…

Röviden

Műsor
Péceli Baptista Gyülekezet
Megjelenés
2026. 07. 17.
Hossz
46 perc
Szereplők, említett nevek
Uzonyi Barnabás, Uzonyi Magdi
Témák
remény, hit, isten szíve
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Elég régóta tanulmányozzuk most már azt, hogy milyen az Istennek a szíve, mit keres ő az emberben, milyen az az ember, akire azt mondta, hogy na, ő az én szívem szerint való férfi.

És nem azért tesszük ezt, hogy nagyra nőjön a fejünk, és ilyen fejneh hívők legyünk, hanem azért tanulmányozzuk, hogy ez valóság legyen az életünkben, hogy ez egy megtapasztalt igazság legyen.

És a mai téma az egy az egy nehéz téma, mert ugyanis azt a címet látjátok ugye, hogy ne keseredj bele az életbe.

Ez egy elég fontos dolog, hogy lehet úgy élni az életed, hogy megfáradsz, hogy belekeseredsz, meg lehet úgy élni az életet, hogy tele vagy örömmel.

És néha azt gondoljuk, hogy a kettő között az a különbség, hogy az egyik embernek könnyű az élete, a másik embernek meg nagyon nehéz az élete.

De induljunk el kicsit messzebbről, mielőtt elkezdjük olvasni a mai igéket, amik ma kerülnek elő.

Volt már olyan, hogy valamiről megváltozott a véleményed, hogy mondjuk álmodoztál egy autóról, hogy na ez az autó, ez ez egyszer ilyenem lesz az életem végéig.

És tegyük fel, hogy találtál egy jó vételt, megvetted az autót, és viszed haza, és hívod a barátodat, hogy nem hiszed el, megvan a kocsi.

És aztán mondjuk eltelt néhány év, és kérdezzük tőled, hogy na bevált a kocsi.

Hát hát de azt mondtad, ez az állomautód.

Hát igen, ezt gondoltam öt éve, de na azóta azért kiderült, hogy és akkor elmondasz egy elég hosszú listát.

Szóval gyakran megtörténik az, hogy az ember azt mondja, hogy át ami ö éve, 10 éve, 60 éve, nem tudom, volt a gondolatom, az nagyon bevált, de aztán jött az élet, csomó minden kiderült, és néha ez lehet így mondjuk egy munkahely, hogy elmész egy munkahelyre dolgozni, hazamész, az első nap, kérdezi a házastársad, na milyen életem munkahelye, mindenki kedves, aranyos, nincsenek olyan idegesítő emberek, mint az előző munkahelyen.

Mindenki segítő kész, a főnök is nagyon jó fej.

Azt mondta, mindig 4égykor hazamehetek és akkor eltelik mondjuk 10 év.

Nem, hát de azt mondtad, ő a legjobb főnök.

Nem mutatta ki a fogafehérjét az elején.

És képzeld el, és akkor elkezdjük színi.

Hát mindegyik egytől egyik gonoszabbnál gonoszabb.

Mindenki furkálódik, és akkor így néznek.

Mennyire nagy a súlya egy olyan mondatnak, amikor valaki például olyat mond, hogy 20 éve dolgozik valahol, és 20 éve beszélgettél vele első munkanapja után, és kérdezed 20 évvel később, hogy te milyen a munkahely?

A főnök csodálatos fantasztikus a munkatársak fantasztikusak, minden olyan, ahogy mondtam 20 éve.

És nézz rá, hogy te beteg vagy.

Tegnap ugye itt megint menyegző volt, és amikor a menyegző napján megkérdeznéd az ifjú párt, hogy ez egy jó döntés, ez a másik ember.

Ó, fantasztikus, csodálatos, halleluja.

Micsoda ereje van annak, amikor mondjuk 20 év múlva is azt mondja egy pár, és nem azt mondja, hogy életem nagy hibája volt hozzáenni, elvenni, hanem azt mondod, hogy igen, még továbbra is.

Vagy amikor mondjuk egy egy édesanyát kérdezel, akinek kisbabája született, és hazaviszi már kemény egy hete, ott van a baba.

Ez alszik, ez eszik, ez mosolyog.

Nem csak mikor pukizik, ez ez már egy hetesen egy egy álom ez a baba.

És akkor tényleg nagyon jó neked.

És találkozol két hónap múlva az anyukával, három kávé a kezébe.

Emlékszem, mit mondtam a gyerek.

Nem alszik, nem mosolyog, egészen csak hisztizik, és és ilyenkor ú oké, rendben van.

Azért hozom ezeket a példákat, nem azért, hogy az idődet húzzam, hanem azért, mert Dávidnak egy énekét fogjuk ma megnézni. ami életének a legvégéhez van odacsatolva.

És nem tudjuk pontosan, hogy ezt mikor és hányszor, és hogy énekelte el, de az az éneknek az érdekessége, hogy ez az ének szinte szóról szóra van a 18. zsoltárban megírva.

És aztán a Sámuel könyvének, a második könyvének a legvégén ott Dávid halála előtt nem sokkal találod megint ezt az éneket.

Az ennek a nagyon nagy érdekessége, hogy nem tudjuk pontosan, de néhány feltételezésünk és rabbinikus hagyományunk van, ami azt sejteti, hogy Dávid ezt az éneket akkor írta, amikor Isten kimentette ellenségei kezéből és Saul kezéből.

Ez oda is lesz írva, hogy ez volt az apropója az éneknek.

És ekkor írhatta ezt a dalt még egész fiatalon, de nagyon sok rabbi hagyomány azt tanítja, hogy Dávid életének a vége fele is énekelte gyakran ezt az éneket.

Ezért is nem véletlen, hogy ott van életének az összegzéseként ez az ének.

És tudod, azért nagyon érdekes ez a dolog, hogy ez tényleg így történt, mert direkt olyan énekeket énekeltünk most az imént, amik nekem nagyon nagy segítség, hogy vissza tudok rá utalni.

Képzeld el, hogy itt ül valaki, aki mondjuk egy hete hívő ember, egy hetet ért meg, egy hete tanítványa Jézusnak, és azt énekli, hogy egész életemben jó voltál, erőt adsz minden helyzetben, és ilyen nagyon lelkes, mert így is kell legyen.

És annyira jó volt közben kinézni a gyülekezetre, hogy azt látod, hogy énekli ezt az éneket egy egy nyolc éves gyerek is, hogy egész életemben hű voltál, de énekli egy 88 éves is, hogy egész életemben hű voltál.

Képzeld el, hogy milyen lenne a gyülekezet, milyen lenne az eklézsia, hogyha új hívők felállnak, és azt mondják, hogy na énekeljük azt az éneket, hogy erőt adsz minden helyzetben.

És a nyugdíjasok, a 7080 90 évesek azt mondják, hogy á én most inkább leülök, ezt nem énekelném.

Nem, én is énekeltem ezt az éneket régen, de már nem éneklem.

Ez milyen milyen kínos lenne, nem?

Vagy énekelnénk azt az éneket, hogy minden utamban hű voltál, egész életemben jó voltál.

És azt látnád, hogy a gyülekezet felele üül, és azt mondja, hogy de jó volt, mikor még én is így énekeltem.

Aztán jött az élet, aztán megváltozott minden.

De tudod, mekkora erő van abban, hogy Dávid el tudja énekelni élete végén is azt az éneket, amit az elején ír.

Ez az Isten hűségének egy nagyon erős tanítója lesz.

És gyertek most nézzünk bele ebbe a zsoltárba.

Jó, hogy miket tud Dávid kimondani nem csak akkor, mikor az élet szép, hanem minden egyes pillanatban.

Úgy kezdődik az első mondatunk, hogy Dávid ennek az éneknek a szavait mondta el az Úrnak, amikor az Úr kimentette őt minden ellenségének és Saulnak a kezéből.

Ugye ez volt az ének megírásának az első pillanatának az apropója, hogy Dávid azt mondja, hogy na végre sikerült, itt vagyok.

Ennyi kínlódás, nehézség, üldöztetés után itt vagyok.

És az Úr erőt adott minden helyzetben.

És tudjuk jól, hogy az üldöztetés alatt sok olyan éneket is írt, amik úgy szóltak, hogy uram, hol vagy?

De végre eljött ez a pillanat, hogy azt mondja, hogy na végre itt vagyok.

És annyira érdekes az, amiket itt látni fogsz.

Úgy folytatja Dávid, vagy úgy kezd bele ebbe az énekbe, hogy az Úr az én kőszálam, váram és megmentőm, istenem, kősziklám, nára keresek oltalmat, pajzsom, hatalmas szabadítóm, fellegvárom, menedékem szabadítom, megszabadítasz az erőszaktól.

És így nézed ezt a hosszú listát, és Dávid nem fogalmazást kell írjon, és kell a szó számot elérje, és halmozza a szinonimákat a nem tudom könyvből, hogy mit írjak még, mi a szinonimája annak, hogy vár. jó legyen pajzs, szabadító, menedék, hanem azt látod, hogy Istent olyan neven illeti, amit már megtapasztalt az életéből.

És tudod, ez egy nagyon-nagyon fontos alapelv a hívőletedben, hogy Istennek vannak nevei.

Ezeket meg lehet tanulni, memorizálhatod a Bibliából, végigmetsz it tanulmányon, mit jelent az Elohim, mit jelent az adonáj, mit jelent az elsadá, satöbbi, satöbbi, satöbbi.

Nagyon sokat lehet ezekből tanulni az Isten karakteről, jelleméről, de azok a nevek, amikkel még tudod őt hívni az életed során, birtokos személyraggal a végén, hogy ez az enyém, nem csak úgy kimondott, hogy ez igaz rá, hanem ez az én életemben ilyen az Isten, az mindent megváltoztat.

Ha tudod azt, hiszen olvastad már a Bibliát, hogy Isten az orvosok orvosa, ő a gyógyító, ő kész ezt mondja magáról, ő az Isten.

Ő alkotott minket, ismeri minden sejtünket.

Hogyha volt az életednek olyan időszaka, hogy átélted azt, hogy ezt a te életedben megtette, és nem azt mondod, hogy ő a gyógyító, hanem odateszel egy möbetűt a végére, az hogy szól?

Na, annak akkor van súlya, amikor ezt átélted, és errő bizonyságot teszel.

És csak nézem fel török misit.

Amikor ezt átéled és azt mondod, hogy ezt az Úr velem megtette.

Ez nem csak egy dolog, amit bárki kimondtad.

Aztán amikor mondjuk benne voltál egy függőségbe és tudtad jól végig, hogy Isten amúgy a szabadító, de ez annál rosszabb volt minden hétről, mert tudtad ő a szabadító, te meg mégis benne vagy és nem bírsz belőle kijönni.

Aztán belépett a szabadításnak az erejével az Isten az életedbe.

Kihozott onnanod a bűnnek az átkából fogságából, amiből nem tudtál küni saját erődből.

Le tudtál tenni egy teret, amit soha nem tudtál volna egyedül letenni.

Megértetted, hogy mit jelent az, hogy akit a fiú megszabadít, az valóban szabad.

És már nem azt mondod, hogy az Úrra szabadító, hanem azt mondod, hogy az Úr az én szabadítóm.

Beszélj akarom, mit jelent az, hogy az én megváltóm?

Ha csak annyit mondasz, hogy az Úr a megváltó, simán mehetsz a pokolra.

De ha ki tudod mondani, hogy ő nem csak a megváltó, nem a világok megv, nem, ő az én megváltóm, az én életemet váltottam meg.

Nem a mellettem ülőjét, nem az édesapámét anyukámét nagypapámét az én életemet szabadította és váltottam meg, és engem mentett meg.

Másokat is megmentett, az az ő dolguk, de engem is megmentett.

És csak most már az elején hadd bátorítsalak, hogy a végén meg foglalak kérni majd arra, hogy jövő héten írjál egy zsoltárt.

Jó, nem kell mások elé kitárt, mert pont az a lényeg, hogy nem másoknak írod, az Istennek.

És kérlek, hogy már most gondolkodj azon, hogy milyen szavak vannak, amiket már úgy tudsz kimondani, hogy Uram, ennek nevezhetlek, mert megtapasztaltam az életemben, hogy ez voltál számomra.

És tudod, Dávidnak ezek a kifejezései, ezek mind nagyon mély kríziseken átment megtapasztalások, hogy amikor azt érezte, hogy elképesztő erővel támad rá az ellenség, akkor közé és az ellenség nyilai közé bekerült egy pajzs, és azt mondja: Uram, te vagy a pajzsom, te vagy a hatalmas szabadító.

Emlékszel, mikor már Saul majdnem elkapta, és hirtelen hírt hoztak, hogy vissza kell forduljon, betört az ellenség az országba.

Azt mondja Dávid: Uram, te vagy az én hatalmas szabadítóm, te vagy az én fellegváram, amikor bujkáltam, és bár csak egy várba lehettem volna, de csak bokorról bokorra szaladgáltam, és te voltál a vár, ami elrejtett engem.

Te voltál a menedékem, te voltál a szabadítóm.

Ezek Dávidnak a megtapasztalásai.

És annyira sokat jelent az, amikor a hited ilyenekből áll.

Tudod mennyire mennyire visszataszító, mennyire üres és holt, amikor valaki Isten neveit mondja, anélkül, hogy megtapasztalt volna belőle bármit.

Egyszer tartott valaki egy előadást, ott voltam én is résztvőként, és elképesztő módon tudott, görögül, héberül mindent elmagyarázott, de egyértelműen lejött a napnál világosabban, hogy ő ezekből semmit nem tapasztalt még meg az életébe.

És beszélt a Biblia legnagyobb titkairól úgy, hogy láttad, hogy még csak vízcsep sincs rajta, semmit nem tapasztalt az élővíznek folyamaiból.

És úgy sajnáltam ezt az embert, hogy annyira üres beszélni fonetikáról, nyelvtanról, mindenről úgy, hogy te nem tapasztaltad meg, hogy ez valóban működik.

És tudod, ezért mondja Pál a korintusi levélnek benne a gyülekezetnek, hogy mikor hozzátok mentem, kedves korintusiak, gondolkodtam azon, hogy az ilyen emberi bölcsesség megejtő szavaival jöjjek-e közéitek, de úgy döntöttem, hogy nem, mert azt akartam, hogy a ti hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Isten erejének megtapasztalásán nyugodjon.

Ez kezdi a levelet Pál azt mondja, nem akartam, hogy emberi bölcsességen legyen a ti hitetek, hanem hogy ti magatok tapasztaljátok meg az élő Istent, hogy érezt, hogy jó az Úr.

És és ez ez nem csak egy információ, amit le lehet írni egy füzetbe, hanem ezt megtapasztalod.

És ezért bátorítóak arra, hogy keresd ezeket a megtapasztalásokat.

Nem az élménycentrikusságról beszélek, hanem arról, hogy átéled azt, hogy a legnagyobb kríziseéidben odakiáltasz az Isten és megtapasztalod azt, és lehet, hogy még nincsen hosszú listád, mint Dávidnak, de már két dolgot ki tudsz mondani úgy hittel az Istenről, hogy azt mondod, hogy ezt tudom, ezt tudom, hogy ez az Isten az életemben, mert átéltem.

Azt mondja Dávid: "Gyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, kiáltottam az én istenemhez. meghallott a hangomat templomában, és kiáltásom a fülébe jutott.

Ezt hívhatjuk úgy, hogy a visszatekintő hálaadás, amikor nagyon tudatosan visszatekintesz arra, amit már elfelejtenénk, amikor most például Mózes ötödik könyvét tanulmányozok csütörtök estéken, emlékeztek, hogy hány ezer alkalommal mondja el Isten a népének, hogy most már, hogy itt álltok az ígéret hölgye kapujánál és be fogtok menni, egy dolgot hadd mondjak el nektek százszor, és kérjelek meg titeket rá még egy 100szor, hogy amikor bementek és minden jó lesz, ne felejtsetek el engem.

Amikor bent lesznek az ígéret földjén, ne felejtsétek el, hogy mit tettem veletek a pusztában, hogyan vittelek titeket, hogyan hordozolak a kezemben, ne feledkezzetek meg az istennetekről.

És ez az első dolog, amit Izrael tenni fog, el fog feledkezni Istenről.

Ez egy visszatekintő hálaadás, egy tudatos dolog.

Senki nem születik hálaadó embernek, senki.

Ezért mondja Pál, hogy megtanultam a megelégedettséget is az életemben.

Megtanulom azt, hogy tudatosan visszatekintek arra, hogy mit tett az Isten az életembe.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ne keseredj bele az életbe - Uzonyi Barnabás / Isten szíve 57. rész /”

Miről szól ez az epizód: „Ne keseredj bele az életbe - Uzonyi Barnabás / Isten szíve 57. rész /”?

Az Isten szívét kutatja az adás, azt vizsgálva, milyen ember lehet Isten szívének megfelelő. A beszélgetés a remény megtartásáról szól az élet nehézségei közepette, gyakori emberi tapasztalatokra, mint például egy autó vagy munkahely kezdeti lelkesedésének későbbi… Az epizód a Péceli Baptista Gyülekezet című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 17..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Ne keseredj bele az életbe - Uzonyi Barnabás / Isten szíve 57. rész /”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Uzonyi Barnabás, Uzonyi Magdi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ne keseredj bele az életbe - Uzonyi Barnabás / Isten szíve 57. rész /”?

Fő témái: remény, hit, isten szíve.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ne keseredj bele az életbe - Uzonyi Barnabás / Isten szíve 57. rész /”?

Megjelenés: 2026. 07. 17.. Hossz: 46 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/peceli-baptista-gyulekezet/ne-keseredj-bele-az-eletbe-uzonyi-barnabas-isten-szive-57-resz-42a63217

Több epizód a Péceli Baptista Gyülekezet-ből