Péceli Baptista Gyülekezet

Olvasd velünk a Bibliád - 5 Mózes 26 - A te történeted - Uzonyi Barnabás

· PT58M43S

Összefoglaló

A Péceli Baptista Gyülekezet 173. alkalommal gyűlt össze a Biblia közös tanulmányozására, ezúttal az 5. Mózes 26. fejezetét vizsgálva. A beszélgetés középpontjában az áll, hogyan kell elmondani és visszaemlékezni személyes "kivonulásainkra" és "Egyiptomjainkra". Kiemelték, hogy…

Röviden

Műsor
Péceli Baptista Gyülekezet
Megjelenés
2026. 07. 02.
Hossz
59 perc
Szereplők, említett nevek
Uzonyi Magdi, Uzonyi Barnabás
Témák
bibliaolvasás, 5 mózes, hitoktatás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Nagyon nagy szeretettel köszöntünk mindenkit ma itt a 173. alkalommal, hogy közösen tanulmányozzuk a Bibliát mondatról mondatra, fejezetről fejezetre 26 éven keresztül, és már nincs is olyan sok hátra, mondjuk 23 év talán még, vagy már lehet kevesebb is.

Gyertek, imádkozunk és nekilátunk a mai részünknek. [horkantás] Atyám, nagyon köszönjük neked azt, hogy hétről hétre szólsz hozzánk.

Nagyon köszönjük Uram azt, hogy jó a te szavadat olvasni és feltöltődünk belőle mindig.

Nagyon köszönjük Uram azt, hogy amikor olvassuk, akkor te magyarázod nekünk a drága lelkeden szellemeden keresztül.

És szeretnénk Uram ma is ezt kérni, hogy ne csak emberileg értsünk meg valamit, ne csak a betű, hanem Uram, te legyél az, aki aki kinyitod előttünk a titkokat, aki rámutatsz arra, hogy ez most hogyan kapcsolódik a mi életünkhöz.

Arra kérlek, Istenem, hogy mindenki, aki itt van, vagy aki online nézi, legyen egy személyes üzenet tőled, amit nem ember, hanem te jelentesz ki neki.

Jézus nevében kérjük ezt, Atyám.

Ámen. >> Szóval Mózes könyvének, az ötödik könyvének a 26. fejezete következik itt ma este, ami egy kis bloknak a vége lesz.

Utána már csak egy teljesen másfajta folytatás jön az emlékkövekkel, utolsó búcsúzásokkal és Mózes halálával.

Úgyhogy itt vagyunk most már talán szinte furcsa elképzelni, mert mintha még csak most kezdtük volna, de Mózes öödik könyvének már lassan a végénél.

És a mai rész az egy igazi kis ajándék a elmúlt néhány részhez képest.

Most senkinek nem kell levágni a kezét.

Nem lesznek nagyon furcsa törvények, amiket nagyon nehéz kibogozni, hanem egy egész üde fejezet következik.

Úgyhogy vegyük a kezünkbe a Bibliát, és akkor a 26. fejezetet már kezdjük is olvasni, mert azért sok minden van ma itt elrejtve nekünk.

Mikor pedig bemész arra a földre, melyet az Úr a te Istened ad neked örökségül, és a tied lesz az, és abban laksz.

Na, eddig olvassuk csak először.

Szóval egy nagyon érdekes bevezetéssel indul ez a mai részünk azzal, hogy amikor majd tehát bemész arra a földre, amikor a tied lesz, amikor minden jó lesz, amikor Isten minden ígérete valósággá válik, na akkor és akkor mindjárt nézzük, hogy mit kell majd akkor csinálni.

De ez egy nagyon-nagyon érdekes dolog, mert amikor amikor bizonyságtételeket hallgatunk, akkor nagyon sokszor úgy hangoznak a bizonyságtételek, hogy éltem az életemet, minden szép, jó volt.

Na, aztán jött egy nagyon rossz időszak, ez is elromlott, ez is kicsúszott a lábam alól.

A család is, a munkahely is, a házasság is, vagy sok minden megborult.

Na és abban a mélypontban, abban a krízis az Istenhez kiáltottam, hogy Uram, kérlek segíts.

És akkor jött az Isten, és na akkor aztán végre találkoztam az Úrral, és fú, abban a nagy nyomorúságban olyan jó volt megtapasztalni, hogy Istenre számíthatok.

Nagyon-nagyon gyakran így hangoznak a bizonyságtételek, és azt gondolnánk, hogy ezek a legnehezebb részei az életünknek, a mélypontok, amikor amikor összedől a világ, amikor elveszítünk valamit, vagy valakit, de egy érdekes dolog az, hogy legalább ennyit, ha nem többet árul el az ember jelleméről, hogy mi történik vele, amikor nem mélypontok vannak, hanem csúcspontok az életünkben.

Mert amikor amikor minden összeomlik, akkor olyan olyan automatikusan szippant magához minket az, hogy uram, csak te maradtál, mindent elvesztettem, csak benned bízok.

Kérlek uram, jöjj és segíts rajtam, és és nélküled végen van.

Na de mi van akkor, amikor minden jó?

Amikor minden szép, amikor Isten megtartja az ígéreteit, amikor elmúlik a krízis, megszűnik az a prés, ami oda préselt minket az Istenhez.

Mertogy előtte azt érezzük, hogy Uram, ha te már nem jössz velem ma, akkor nekem végem van.

Ezt a mai napot nem fogom tudni túlélni csak veled.

Aztán jön egy jó időszak, amikor azt mondjuk, hogy ezt a napot amúgy egyedül is egész jól túlélném, nem?

Na és az az érdekes, hogy azt látjuk meg, hogy néha a siker sokkal nagyobb próbatétele az életünkben, mint a krízis.

Szóval jöjjünk vissza ehhez a mondathoz.

Tehát mikor pedig bemész majd arra a földre, melyét az Úr a te Istened ad neked örökségül, és tied lesz az, és abban laksz, akkor vegyél a föld minden gyümölcsének zsengéjéből, mely a földeden terem, melyet az Úr a te Istened ad neked.

Szóval az Isten felkészíti a népet arra, hogy be fogtok majd menni, tiétek lesz ez a föld, ez már az a nemzedék, amelyik ezt meg fogja élni.

És amikor ott leszel, amikor minden jó, minden klassz, minden tökéletes lesz, nagyon tudatosan kell majd dolgokat tenned.

Először is venned kell majd a földnek a zsengéjéből, az első terméséből, és majd mindjárt látni fogod, hogy azt azt oda kell hozd elém.

És ez egy nagyon tudatos dolog kell, hogy legyen a nép életében.

Az az érdekes, hogy mikor mikor rossz dolgok történnek velünk, akkor nem kell nagyon tudatosak legyünk abban, hogy ú most imádkozni kellene, mert mert ha éltél már át olyan pillanatokat, hogy minden összeomlik annyira automatikusan, uram kérlek segíts, Uram, szükségem van rád, kérlek Istenem, jöjj.

Tehát hogy ez nagyon nagyon automatikusan robban ki belőlünk.

Viszont az érdekes, hogy mikor az élet szép és jó, és megszűnnek a a nehéz körülmények, akkor ha nem vagyunk tudatosak, azt lehet észrevenni, hogy eltelik egy hét, eltelik egy hónap, egy év, és az ember azon kapja magát, hogy hú, mintha eltávolodtam volna az Úrtól.

Úgy mostanában nem is nagyon gondolkodtam rajta, eszembe se jutott. és úgy szégyelled magad, merthogy hát emlékszek, hogy abban a krízis hát minden második gondolatom az Isten volt.

És ezért mondja az Isten a népnek, hogy amikor ott leszel, nagyon tudatosnak kell majd lenned, hogy amikor megszűnik a krízis, akkor tudatosan jönnöd kell elém.

És az érdekes ilyenkor, hogy a krízis időszakban általában arról szól minden, hogy kiáltunk az Istenhez, hogy Istenem, segíts meg.

És ez a nagy kérdésünk, hogy vajon megsegít-e minket az Isten?

Amikor viszont jön a jólétnek az időszaka, akkor újra van egy nagy kérdés, de már nem az Isten felé, hanem felénk, hogy vajon megemlékezünk-e még az Istenről, vagy nem.

Szóval a krízisben az a nagy kérdésünk, hogy Uram, vajon megsegítesz-e?

A jólétben meg Istennek van egy nagy kérdése, hogy vajon emlékezni fogsz-e, ha hűségemre, és jössz-e hozzá most, hogy úgy érzed, hogy már elhagy nélkül?

Szóval kicsit felkészíti Isten a népet erre, a vándorlásban élő népet, hogy lesz majd a földednek termése.

És akkor nézd, hogy hogy fog ez kinézni.

Azt mondja az Úr: "Tedd kosárba, menj oda arra a helyre, melyet kiválasztja az Úr a te Istened, hogy ott lakozzék az ő neve.

Menj be a paphoz, aki abban az időben szolgálva lesz, és ezt mondd neki: Vallást teszek ma az Úr, a te Istened előtt, hogy bejöttem a földre, mely felől megesküdött az Úr a mi Atyáinknak, hogy nekünk adja.

A pap pedig vegye el a kosarat a kezedből, és tegye azt az Úrnak, Istennek oltára elé.

Te pedig így szólj, és ezt mondd az Úr előtt, a te Istened előtt.

Vándorló arámy aki lement Egyiptomba, és jövevény volt ott kevesd magával, de nagy, erős és népes nemzetté lett.

Az egyiptomiak azonban kegyetlenül bántak velünk, nyomorgattak, kemény szolgálatot vetettek ránk.

Akkor az Úrhoz, Atyánk Istenéhez kiáltottunk, és meghallgatta az Úr a szavunkat, megtekintette nyomorúságunkat kínunkat szorongattatásunkat, és kihozott minket az Úr Egyiptomból erős kézzel, kinyújtott karral, nagy rettentéssel, jelekkel és csodákkal.

Azután behozott minket erre a helyre, és nekünk adta ezt a földet, a tejjel és mézzel folyó földet.

Az történik itt, hogy ezt úgy hívjuk, hogy bizonyságtétel, hogy kiáll valaki és azt mondja, hogy na szóval hogy is történt ez?

Az volt, hogy az ősünk itt ugye Jákobra utalnak, Arái volt, egy vándorló, egy bolyongó, semmink nem volt.

És odament kevesd magával Egyiptomba.

Alig voltak 70-en, senki nem volt, senkik voltak, jelentéktelenek aprók kicsinyek satöbbi.

És aztán jött ugye a történet.

Egyiptomiak kegyetlenül bántak velünk, és lement minden nagyon tragikus rá.

Na de ekkor az Úrhoz kiáltottunk.

Az Úr pedig meghallotta a hangunkat, látta a nyomorúságunkat fájdalmunkat közbeavatkozott és kihozott minket Egyiptomból.

És tudod, ez a nagyon érdekes dolog, hogy az Isten arra kéri a népet, hogy amikor bemész az ígéret földjére, és végre ott leszel, és minden jó lesz, és terem a föld, és klassz, és minden tökéletes, tudatosan emlékezz meg, és tegyél bizonyságot.

És ez egy nagyon-nagyon fontos része a hitéletednek. ugyanis amikor elmondod a bizonyságtételedet, akár a te nagy történetedet, így ahogy most ez így elhangzott, ha ezt már mondtad el, akkor arra jössz rá, hogy minél többet mondod el, annál mélyebben dolgozza ki benned az Isten, annál jobban ragyog, annál annál frissebb ez az egész.

És annyira érdekes volt azt megfigyelje még még hosszúhosszú évekkel ezelőtt mikor mondjuk beszélgettem egy akár egy idős emberrel, aki nagyon szomorú volt, szinte már depressziós, rengeteg fájdalma, betegség, családi zűrök satöbbi, és úgy nem sok örömöt látott már az életben, és kérdeztem tőle, hogy elmondaná nekem a testvére az ő bizonyságát?

És akkor így azt látod, hogy így merengő tekintete lett, és azt mondta, hogy is volt?

És akkor elkezdte mondani az ő nagy történetét.

És az volt az érdekes, hogy két perc múlva azt látod, hogy ragyog a szeme, már ki van cserélve, már arról beszél, hogy na és ekkor jött az Isten, és kihozott, és megtartotta a szavát, és megtartott a világháborúban, ott a lövészáróban, és utána ez történt, és úgy volt, hogy nem lesz házunk, de mégis csak lett egy házunk, és az Isten gondot viselt. úgy volt, hogy nem lett a feleségem, de mégis a feleségem lett.

Azt mondták, nem lesz gyermekünk, mégis megszületett az a baba.

És akkor így mondta mondta a bizonyságokat, és a végén az volt a döbbenetes, hogy így mintha egy másik ember ülne már ott.

És aztán mondja, hogy tudod mit, fiacskám, amik most vannak kihívások, ezekben is gondot visel majd az úrunk.

Hátha eddig megtette, most is megteszi.

És tudod, így nézted ezt az egészet, és mondod, hogy váow. mintha nem tudom valami tudatmódosító injekciót kapott volna és így hirtelen minden megváltozik, de nem volt szükség semmi gyógyszerre, hanem a bizonyságtételednek ereje van.

És az Isten arra kéri a népet, hogy tudatosan emlékezz vissza.

Ez itt most egy konkrét időszak, amiről arról beszél, hogy amikor majd bemész, akkor ezt majd meg kell tenned.

De utána meg előtte is már nagyon sokszor láttunk arra a példát, hogy Isten mondta a népnek, hogy akár évente ismételd ezt, évente az ünnepeken, a három főünnepen gyere, ismételd, mondd el újra és újra emlékezz vissza, hogy hogyan vezetett végig az egész úton az Isten.

Mondd el fiaidnak, azok az ő fiaiknak újra és újra és újra.

És van neked is egy E egy E egy egyiptomod, van neked is egy történeted, hogy az Isten hogyan dolgozott a te életedben.

És lehet úgy vagy vele, hogy hát az enyém nem olyan erős történet.

Abban nem volt vöröstenger meg tíz csapás.

Az enyém olyan kis semmilyen átlagos.

És tudod, ez az érdekes a bizonyságtételekben, hogy hogy mindegyik egyedi.

Nem kell összehasonlítgasd másokéval.

Emlékszek arra, amikor én én átéltem azt, hogy Isten kihozott az Egyiptomomból és új életet adott és újjászülettem.

Úgy aztán hallottam másokat bizonyságot tenni, és akkor kiállt valaki, és mondta, hogy hát az utcán nőttem fel.

Hát én meg mondom, hát én max olyan szőnyegen játszottam, amire egy utca volt rajzolva gyerekként.

Hát mondom, már mekkora a kontraszt.

És aztán lecsúsztam, drogoztam, majd dealer lettem, majd ezt meg azt csináltam, és ú így kikerekedetten hallgattam, hogy milyen izgalmas a történet.

És akkor banda háborúba keveredtem, ez volt, az volt.

És akkor így néztem, hogy á ehhez képest az enyém az milyen gyenge már.

Hát abb semmi semmilyen izgalom meg adrenalin, meg ilyen nagy események nincsenek, és hogy milyen jó az ő bizonyságtétel.

És aztán meg kellett értsem azt, hogy nincsen unalmas bizonyságtétel.

Az amit te éltél át, az a tied.

És és lehet, hogy máshogy néznek ki a történetek, de hogy nem kell, hogy a tied olyan legyen, mint egy másik embernek a bizonyságtétele.

És az is egy nagy veszély, hogy hogy próbáljuk mégis csak mássá tenni.

Nem kell más legyen a te történet úgy tökéletes, ahogyan átélted.

Az a lényeg, hogy legyen őszinte, az legyen tiszta, legyen egyenes, és azt mondd el, ami veled történt.

És ez egy nagyon nagyon jó dolog, és erre csak hadd bátorítsalak hogyha el tudod mondani egyben a történetedet, és kicsit olyan gyémánttá tudod csiszolni, hogy nem csapongsz össze-vissza és és ú, hogy is van, hanem hogy na, hogy tudnám elmondani 10 percbe, hogy tudom elmondani öt percbe, hogy tudom elmondani két percbe a történetemet, amit az Isten velem tett, hogy hogyan hozott ki engem Egyiptomból, és aztán az életben rengeteg lehetőséged lesz arra valakivel, beszélgetsz.

És az egy érdekes dolog, hogy nagyon nagyon ritkán, ha jól emlékszek, életemben egyszer kérdezte meg tőlem valaki, hogy el elmondod az azt, hogy te hogyan tapasztaltad ezt?

Egyszer volt egy ilyen, hogy valaki megkért erre.

Viszont nagyon sokszor volt arra lehetőségem, hogy megkérdeztem az illetőt, hogy figyelj, érdekelne téged az, hogy ez velem hogy történt?

Szóval ha arra vártam volna mindig, hogy mikor kérdezik meg, hogy elmondanád a bizonyságtételedet, arra már egyszer volt példa életem során.

Na de ez nem sok az egy darab, nem?

Viszont soha senki nem mondott nemet arra, amikor az egy beszélgetésben azt mondta neki, hogy te figyelj már, értem én, hogy te most nem tudom, közeled istázz, vagy gondolsz róla valamit.

Érdekel az, hogy hogy nézett ki ez az én életemben?

Elmondhatom az én történetemet?

És az emberek szinte mindig Igen, elmondanád, ú de jó.

És hadd bátorítsalak erre, hogy mer legyél kezdeményező, ahogy ahogy itt erre volt egy fajta…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Péceli Baptista Gyülekezet

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Olvasd velünk a Bibliád - 5 Mózes 26 - A te történeted - Uzonyi Barnabás”

Miről szól ez az epizód: „Olvasd velünk a Bibliád - 5 Mózes 26 - A te történeted - Uzonyi Barnabás”?

A Péceli Baptista Gyülekezet 173. alkalommal gyűlt össze a Biblia közös tanulmányozására, ezúttal az 5. Mózes 26. fejezetét vizsgálva. A beszélgetés középpontjában az áll, hogyan kell elmondani és visszaemlékezni személyes "kivonulásainkra" és "Egyiptomjainkra". Kiemelték, hogy… Az epizód a Péceli Baptista Gyülekezet című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 02..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Olvasd velünk a Bibliád - 5 Mózes 26 - A te történeted - Uzonyi Barnabás”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Uzonyi Magdi, Uzonyi Barnabás.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Olvasd velünk a Bibliád - 5 Mózes 26 - A te történeted - Uzonyi Barnabás”?

Fő témái: bibliaolvasás, 5 mózes, hitoktatás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Olvasd velünk a Bibliád - 5 Mózes 26 - A te történeted - Uzonyi Barnabás”?

Megjelenés: 2026. 07. 02.. Hossz: 59 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/peceli-baptista-gyulekezet/olvasd-velunk-a-bibliad-5-mozes-26-a-te-torteneted-uzonyi-barnabas-3d67a054

Több epizód a Péceli Baptista Gyülekezet-ből