Pertu

Szeretem megfejteni, kinek mi van a fejében - Vida Ágnes / PERTU 142. rész

· PT1H27M57S

Összefoglaló

Vida Ágnes pszichológus, Kismamablog és Gazdagmami.hu szerzője a Pertu podcast vendége. A korai kötődés, csecsemőfejlődés és anyai lelki egyensúly témakörében szerzett szakértelmével segít a kisgyermekes családoknak könyveken, tréningeken és előadásokon keresztül. A podcastben…

Röviden

Műsor
Pertu
Megjelenés
2026. 03. 05.
Hossz
1 óra 28 perc
Szereplők, említett nevek
Vida Ágnes
Témák
pszichológia, korai kötődés, csecsemőfejlődés, anyai lelki egyensúly
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Nem szabad nagyon túl gondolni magunkban, hogy ú mennyit szeretnek-e megfelelni, mert hogy ezt mind végiggondolja, az ember lefárad.

Az embereknek néha csak azt kell, hogy így végigmondhassák [zene] a mondókájukat.

Nagyon sokszor, amikor így egy szülőnekben az van, hogy hú, valami nagy gond van a babámmal, akkor nagyon sokszor magával van baja.

Olyan 2006-ban, h-ben kezdtem írni ugye a a kismama blogot.

Nagyon sok kutatás van, azért régebben is voltak, nagyon régóta kutatják a csecsemőket. [zene] Hát érdemes egyébként az apukákat is belefonni kezdettő a babavárásba.

Tehát neki úgy rá kell készülni mentálisan is, meg érzelmileg is, hogy most lesz egy kis [zene] babánk, és és hogy ez mit jelent nekem.

Felnőttként, meg pláne fiatal felnőttként az ember hajlamos rá, hogy pár dolgot így kitöröl, meg elkezdi idealizálni.

Nem kell így így félretenni az álmainkat, meg a terveinket attól, hogy most a nő vagyok, meg anya vagyok, meg számtalan más bajom van, attól én még ki tudok teljesedni. >> Jó hallgatónak tartod magad amúgy?

Szerintem akkor még kevésbé voltam jó hallgatóság. >> Ez itt a Pertu Erdély legközvetlenebb portré podcastje.

Különleges karakterek, érdekes életutak, motiváló példaértékű tevékenységek és persze jó sztorik.

Néha nagyon szeretek ismeretlen vizekre evezni, és fogjátok látni, hallani, hogy talán a mai egy olyan beszélgetés lesz, ahol újra új világokat fogunk tudni felfedezni.

Ez itt a Pertu, Erdély legközvetlenebb portré podcastje, és olyan helyre foglak kalauzolni titeket, ahol a kismamákról, a babákról és egyébként sok más érdekességről is fogunk beszélgetni, ugyanis Vida Ágnes, pszichológus, illetve online marketing szakértő van itt velem.

Szia! >> Mindenek előtt nagy szeretettel köszöntelek téged itt Erdélyben, hiszen mondjuk el, egy erdélyi turné keretében látogatsz-e hozzánk Sebsi Szentgyre.

Úgyhogy hadd kezdjem a legközhelyesebb kérdéssel, amivel ilyenkor szokás.

Mennyire pezseg az élet most ezekben a napokban?

Hogy bírod ezt a kis turnészot? >> Én nagyon jól bírom.

Én imádom ezt, hogy így megyünk és emberekkel találkozunk és beszélgetek a közönséggel és tényleg nagyon aktívak szerencsére rengeteget kérdeznek.

Úgyhogy nekem ez egy izgalmas kaland. >> Interaktív előadásokról van szó ilyenkor, vagy van lehetőség a végén interakt? >> Igen, a végén van lehetőség kérdezni, de már sokan úgy jönnek, hogy az elején is odajönnek beszélgetni, kérdezni, dedikálni, mindenféle.

Úgyhogy, úgyhogy így tényleg így, így jó az emberek között lenni. >> Be kell valljam neked.

Én még nem vagyok annyira szerencsés, hogy lettem volna valamelyik előadásodon, viszont találkoztam és érdeklődtem olyanoktól, akik már voltak. olyan benyomásokat meg tapasztalatokat hallottam, hogy olyan jó meg olyan vagány, ahogy itt nálunk mi felénk Erdőben mondják, mert Ágival úgy lehet beszélgetni, mintha minimum 10 éve ismernénk egymást, még akkor is, hogyha 1000er idegenek vagyunk, vagy akkor találkozunk először.

Na engem most az érdekel, főleg pszichológus szemszögéből, a szakember oldaláról nézve, hogy te például ezzel tisztában vagy-e, hogy az a közvetlenség, amit te képviselsz a mosolyoddal, a bátor, nem tudom, megkeresésekre, a bátor válaszokkal, hogy ez ilyen hatást vált ki az emberekből?

Mondták már, de nekem ez természetes.

Ezért [nevetés] ezért nem nem tudtam, hogy ez ennyire ilyen hatást vált ki, de hát mivel azért munkám során így tanácsadóként is mindig emberekkel beszélgetek, ezért ott is nagyon általában rövid tanácsadásokra van csak szerencsére szükség, és és azért gyorsan tudok kapcsolatot teremteni, mert mert hát erre van szüksége az ügyfeleknek is.

Na látod, pont ez a szó fogalmazódott meg kérdést jaránt bennem, hogy szükséges-e a mai nagyon rohanó világban, hogy az ember is akár rövidebb, tömörebb, sűrítettebb legyen, és tudja átadni akár a lényeget, mondjuk jóval rövidebb, mint nem tudom 10 évvel ezelőtt akár egy bő másfél órás kezelésen, vagy hogy nevezik?

Nem is kezelés, hogy nem ülésnek nevezik nálad, >> hogy tanácsadás nálam alapvetően, mert hozzám ugye anyukák jönnek és általában én egy-két problémával is szeretnék minél egyszerűbben átlátni, megoldani és szerencsére ritka, hogy vissza kell jönni.

Ők már általában abban a egy maximum két alkalomban meg tudjuk oldani, amit szükséges. >> Jó.

Ez azt jelenti, hogy a kismama problémák azok mondjuk és engedd meg, hogy egy picit ülőzek, de hogy annyira kicsik, hogy tényleg elég egy-két alkalom hozzá.

Nem, általában ezek nagyon nagy problémák, hiszen ez ugye az élet alapja.

Tehát sokszor így ezeket a babás témákat így így nem veszik olyan komolyan mondván, hogy hát már a felnőttkori pszichiátriai pszichológiai problémák azok hú de nagyok.

Igen, mert addigra megnőnek, de itt az elején azért a szülő jó munkát végez, meg a saját önismeretével foglalkozik, meg a gyerekét próbálja megismerni, akkor nem lesznek belőle akkora felnőttkori problémák, vagy egyáltalán nem lesznek?

Na, ez a legjobb változat, azt hiszem, amit mondasz ebben a pillanatban, hogy egyáltalán nem lesznek.

És be kell valljam neked, hogy akkor, amikor elkezdtem felkészülni a mai beszélgetésünkre, és felvállaltan azért is mondtam a legelején számomra teljesen új terep, mert se édesanya nem vagyok, se helyzete nincs még a kismamaságnak, úgyhogy én is tanulni jöttem ide most.

De az a gondolat fogalmazódott meg bennem, ugye kodály mondja, hogy például a zenei nevelést nem lehet elég korán kezdeni az anyamében satöbbi, és rögtön húztam magamban a párhuzamot, hogy hát jó így a nev zenei neveléssel így, de mi a helyzet akár igen a saját problémáink, a saját gondjaink felismerésével, megoldásával, magyarán az önvizsgálattal és egyáltalán a pszichológussal való bánással, foglalkozással.

Azt mennyire korán lehet, vagy kell, vagy ajánlott elkezdeni?

Hát én a szülőknek azt javaslom, hogy érdemes már így a várandóság alatt elkezdeni gondolkodni azon, hogy milyen gyerekkorom volt, mit láttam a szüleimtől, milyen, mi az, amit szeretnék úgy csinálni, mi az, amit nagyon nem szeretnék úgy csinálni.

Érdemes megbeszélni a szülőknek egymás között is, hogy mi az, amiben nagyon nem egyezünk, mi az, amiben igen, mert amikor két év múlva ott lesz egy visító gyerek, akkor könnyen összevesznek a szülők, hogy az egyik szigorúbb akar lenni, a másik meg engedékenyebb, vagy most engedjük, ne engedjük.

Tehát ez meg a várandóság alatt, ha ezeket tisztázzuk, nem kell mindenben egy formán gondolkodni, mert mindenkinek kicsit más a hátter, sőt a gyereknek jó, hogyha lát többféle nevelési mintát, mert az életben se csak egyféle főnöke lesz, hanem lesz ilyen meg olyan.

Tehát nem baj, ha rugalmasabb lesz, ha látja, hogy anya így, apa úgy, de azért néhány fontos dologban jó, ha megegyezünk, meg hogy egyáltalán végiggondoljuk, hogy mit is szeretnék, mi az, ami tényleg fontos nekem, mi az, amit amit nagyon nem szeretnék, és akkor úgy állunk egy kicsit könnyebben hozzá a startvonalhoz, hogy jobban tudjuk, hogy mi a nekünk fontos értékek.

Ez alapjáraton kicsit az azt a mantrát erősíti, amit én mindig mondok, de bármi kapcsán tudod, legyen párkapcsolat, legyen munkahely viszony, hogy mindennek az alapja kommunikáció.

És akkor ha jól értem, ennek is nagyon erősen az.

Viszont van egy fontos kérdésem, hát igen, csacskalány lévén azért nem tudom, egy párkapcsolat melyik fázisában kell eljutni akár egy párnak ehhez a kérdéshez, hogy akkor gyere, kezdjünk beszélni arról, hogy milyen szülők lennénk vagy lehetnénk.

Hát szerintem ugye kétféle verzió van a gyerekek fogantatásánál mostanában elsősorban ez a tudatosabb dívik, tehát hogy hogy így eltervezzük, hogy most baba projekt lesz és akkor várják, készülnek.

Ebben a szakaszban már lehet nyilván beszélgetni erről, amikor így tervezzük, hogy mit szeretnénk, hogy szeretnénk, azért ne senkinek ne legyenek ilyen vérmes reményei.

Ilyenkor még nem fogunk tudni mindent kitalálni, meg amilyen elveket kitalál az ember, hogy én nem fogom hagyni, hogy az utcán hisztizen a gyerek.

De fog hisztizni az utcán a gyerek.

Biztos meg, hogy én azt akarom, hogy nagyon sokat sportoljon, és akkor kapunk egy olyan gyereket, aki ilyen budha típus alapból, és és nem vagy nagy művészípus, vagy vagy én majd mit fogok vele barkácsolni?

Én is azt hittem, hogy ú majd én mennyit fogok zenélni a gyerekem.

Nekem van ilyen zenei végzettségem is.

És hát így annyira nem akart zené a nagy, aztán lett a kicsi, és ő meg így magától hozta ezt a zenevonalat.

De én nem tudtam elővarázsolni a nagyból akkor se, hogyha nekem ez volt a nagy vágyom, hogy majd mindig zene zenebonálni fogunk itthon.

Szóval így így érdemes úgy hozzáállni, hogy vagy így még ebben a projekt fázisban, vagy hát ugye a másik lehetőség, hogy véletlenül így nem terveztük és hoppá, ugye lesz egy gyerekünk és azért itt is érdemes végiggondolni, azon kívül, hogy meglepődünk, hogy é mégis lesz hogy akkor akkor mit is szeretnénk ettől a helyzettől.

Érdemes egyébként az apukákat is belefonni kezdettől a babavárásba, mert van is ilyen kutatás, ahol csak ennyi annyit csinált az apuka, hogy minden nap ő is beszélgetett egy kicsit a magzattal, meg megsiogatta a pocakot, meg ilyesmit.

Még hat éves korban is többet foglalkoztak ezek az apukák a gyerekekkel, akik ezt egy két-három hétig csinálták.

Tehát ez nagyon fontos, ugyanis anyukának könnyebb ráhangolódni abba, bárm, mert össze vannak kötve. azánálinát rá kell készülni mentálisan megel most lesz egy kis babánk és és hogy ez mit jelent nekem és azért itt szerintem amúgy is egy párkapcsolatban még lehet korábban is érdemes elkezdeni arról beszélgetni milyen gyerekkorunk volt milyen szüle az ő kapcsolatuk milyen volt >> ez mindig fontos, hogy egy picit visszareflektáljunk a saját múltunkra vagy a saját úgymond neveltetésünkre igen, mert nagyon sok minden onnan jön és felnőttként meg pláne fiatal felnőtt közként az ember hajlamos rá, hogy pár dolgot így kitöröl, meg elkezdi idealizálni, hogy ó, hát tökéletes volt otthon minden.

És ha belekérdezgetünk, kiderül, hogy hát nagyon igyekeztek a szülők, de azért tökéletes nem volt, vagy voltak ott is elcsúszások, csak az ember próbálja helyre rakni magában az ő gyerekkorát, meg magyarázatokat keresni, és akkor hajlamos idealizálni, vagy hajlamos nagyon rosszul látni, hogy nálunk minden nagyon borzalmas volt, és lehet, hogy annyira nem is.

Tehát, hogy hogy jó, hogyha így egy kicsit végiggondoljuk, hogy mit mit szerettem legjobban gyerekként, hogy éreztem magam biztonságban, ki volt az, akire a legjobban felnéztem, ki volt az, aki megvigasztalt, hogyha szomorú voltam, mit csináltak, hogyha rossz alkottam.

Meg hogyha így elkezdjük tudatosítani, hogy mondjuk anyám mindig így üvöltötte le a fejemet, hogy csak egy példát mondjuk, vagy mindig ezeket a mondatokat mondta, és az nekem fájt, vagy rosszul esett, vagy nem, nem szerettem, és ezt nem szeretném mondani a gyerekemnek, amikor már tudatosítjuk, és ki tudjuk mondani, hogy az ott nem volt rendben, akkor kisebb az esélye, hogy mi is megcsináljuk.

Igen, a tudatosítás lám, hogyha az előbb azt mondtam, hogy mantrázom a kommunikációt, akkor talán ezen a területen a tudatosítás a másik ilyen kulcsfogalom, ami köré felépül ez az egész. csoda tudományák tulajdonképpen, amit te képviselsz, illetve ami kapcsán nagyon remélem, hogy még ennél is részletesebben fogunk beszélgetni, de hát mielőtt nagyon belemerülnénk a szakmai kérdésekbe, azért tőled is megkérdezem, amit egyébként felvállaltan a távolabbról jött vendégeinktől mindig megkérdezek, hogy most már ilyen védjegyemé válik lassan.

Hogy tudtad-e, hogy hová jössz vajon, drága Ág? >> Hát csak ilyen ilyen titkos kódokat kaptam, hogy itt valami háttérnyomozás van. >> [nevetés] >> Nyomozás az mindig van, ugyanis valamilyen tartalommal fel kell tölteni a mi pertu dobozunkat.

Képzeld, ez a doboz nem véletlenül van itt az asztalunkon.

Ez egy olyan csodadoboz, mondhatni lassan már már emlékes dobozként is emléget emlegethetjük, amelyben én rend szerint tárgyakat szoktam elrejteni, és igyekszem olyan tárgyakat kiválogatni, amely a te élettörténeted, életutad kapcsán valamilyen szempontból fontos, vagy mérvadó, vagy szép emléket idéz fel, csak nemes egyszerűséggel.

Úgyhogy igyekeztem most is jó detektívnek lenni, és hoztam neked néhány tárgyat, és akkor tényleg mielőtt nagyon szakmáznánk, és eljutnánk a te élettörténetedbe oda, ahol most vagyunk, nézzük meg, hogy honnan is indult a te utad, mit szólsz hozzá.

Jó, >> nagyon bízom benne, hogy sikerül megni, mert nagyon igyekeztem.

De arra foglak kérni, hogy amíg matatok a dobozban, kérlek szépen egy picit fordulj odébb, hogy ne leplezzünk le időnap előtt semmit, illetve hát vissza is nézhetsz, hiszen elő is került rögtön egy plakát a dobozból. >> És és [nevetés] hogyha mosolyogsz, akkor gyanú szerint sejted, hogy miért hoztam.

Hát elmondom azoknak, akik ugye nem néznek, csak hallgatnak bennünket, hogy a kemény kalap és krumpli oró egy plakátja van a kezemben.

És azt is megsúgom, hogy szándékosan a porondmesterről szóló plakátot gyűjtöttem be. [nevetés] Vajon tudod-e, hogy miért? >> Hát gyerekkoromban annyira szerettem ezt a regényt, hogy százszor olvastam el. [nevetés] Így striguláztam, hogy hányszor olvastam már el a és mindig bohócosat akartam játszani, meg cirkuszosat a a többi gyerekkel.

Ilyen alsó tagozatban. [nevetés] Én is én is pontosan ilyen információkat kaptam, de akkor ezek szerint, mert közben meg hezitáltam tud meg magamban, hogy vajon a könyv, az eredeti könyváltozat vagy a filmes átdolgozás volt a te nagy kedvenced?

De részben könyv a könyváltozat volt a kedvencem.

Láttam a gyerekeimmel többször is megnéztük.

Meg a mai napig is pedig már nagyok.

Igen, egyébként ezt akkor csak én óvatos kis zárójélbe, mert én bevallom neked, nem ismertem a filmes adaptációt.

Most, hogy készültem a beszélgetésrő úgy néztem utána.

Hát tényleg olyan, hogy az ember még 2026-ban is…

Említett entitások

Témák

  • pszichológia
  • korai kötődés
  • csecsemőfejlődés
  • anyai lelki egyensúly

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Kismamablog
  • Gazdagmami.hu

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Szeretem megfejteni, kinek mi van a fejében - Vida Ágnes / PERTU 142. rész”

Miről szól ez az epizód: „Szeretem megfejteni, kinek mi van a fejében - Vida Ágnes / PERTU 142. rész”?

Vida Ágnes pszichológus, Kismamablog és Gazdagmami.hu szerzője a Pertu podcast vendége. A korai kötődés, csecsemőfejlődés és anyai lelki egyensúly témakörében szerzett szakértelmével segít a kisgyermekes családoknak könyveken, tréningeken és előadásokon keresztül. A podcastben… Az epizód a Pertu című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Szeretem megfejteni, kinek mi van a fejében - Vida Ágnes / PERTU 142. rész”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vida Ágnes.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Szeretem megfejteni, kinek mi van a fejében - Vida Ágnes / PERTU 142. rész”?

Fő témái: pszichológia, korai kötődés, csecsemőfejlődés, anyai lelki egyensúly.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Szeretem megfejteni, kinek mi van a fejében - Vida Ágnes / PERTU 142. rész”?

Megjelenés: 2026. 03. 05.. Hossz: 1 óra 28 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/pertu/szeretem-megfejteni-kinek-mi-van-a-fejeben-vida-agnes-pertu-142-resz

Több epizód a Pertu-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból