Angyalföld #1
· PT17M47SÖsszefoglaló
A Petőfi Irodalmi Múzeum új podcast sorozata Kassák Lajos Angyalföld című regényét dolgozza fel. A művet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. A regény Kassák bécsi emigráció utáni időszakában íródott, és a Munka című újság körüli közösségben gyökerezik.
Ebben az epizódban
Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre!
Új podcast sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel.
A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel.
Kassák Angyalföld című regénye könyvalakban 1929-ben jelent meg a Pantheon kiadó Új magyar regény című sorozatában, amely sorozat ekkor újdonságnak számító, fotómontázst és konstruktivista vizuális elemeket ötvöző borítóit szintén Kassák tervezte.
Kassák a könyv megjelenésekor harmadik éve élt Magyarországon hosszabb, bécsi emigrációs időszakát követően, és bár az avantgárd művészetet nem hagyta maga mögött, saját magának új írói–közéleti szerepet és így új megszólalásmódot keresett.
Az 1927-ben megszűnt Dokumentum című lapja után, amelyet maguk a közreműködők is “művészeti laboratóriumnak” neveztek, a Munka című újság körül kifejezetten egy közösséget kívánt létrehozni.
Prózaíróként is ebben az időszakban robbant be Egy ember élete című önéletrajzi regényével, amelyet a korabeli sajtó nevelődésregényként ünnepelt, a Munka-körösök számára pedig csaknem kötelező olvasmánnyá vált.
A sikeren felbuzdulva Osvát Ernő, a Nyugat legendás szerkesztője arra biztatta Kassákot, hogy az Angyalföld című készülő szövegét az Egy ember életé hez hasonlóan először folytatásokban a Nyugatban jelentesse meg.
Az így létrejött mű, bár fikciós természetű, de önéletrajzi elemekkel bőven átszőtt szöveg, szintén fejlődésregénynek tekinthető.
Ebből a szempontból kiemelhető a főszereplő Miklós figurája, aki szakegyleti vitákat és otthoni magányos olvasást is magában foglaló szisztematikus önművelésnek köszönhetően válik hangadó figurává a szakszervezeti közegben.
Olvasmányai – Balzac, Tolsztoj, Marx, Bebel – éppen azok, amelyeket az egykori angyalföldi gyári munkás Kassák saját eszmélésében is fontos olvasmányélmények voltak, és amely könyvek például a szociáldemokrata Népszava könyvkereskedésében is kaphatók voltak.
A regény hosszú utóéletéhez tartozik annak második, 1958-as kiadása, valamint 1962-es filmadaptációja, az Angyalok földje . (Dobó Gábor) A regény tolmácsolója Erlich Gábor (1986) az MKE Intermédia szakán végzett, a Szabad Művészek és az Összefogás a Kortárs Művészetért csoportok alapító tagja. 2021-től a Feinart kutatói hálózat munkatársa. #kassakpodcast #Angyalföld #ittazehetifolytatás #kassakmuzeum #onlinemuzeum #petofiirodalmimuzeum #azirodalomösszeköt #kassaklajos #hallgassirodalmat #kassakmindenkie #kasiforever #angyalföld #podcast #hangoskönyv
Említett entitások
Témák
Cégek
Hallgasd meg
Több epizód a Petőfi Irodalmi Múzeum-ből
- „Egy betűvel meg kell barátkozni” – Belív Pintér József és Visnyai Zoltán könyvtervezőkkel
- „Nem lettem más ember, csak átjöttem a határon” – Belív Kollár Árpáddal Nád című kötetéről
A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív podcastjének májusi adásában Kollár Árpáddal beszélgetnek Nád című verseskötetéről. A kötet kapcsán olyan témákat vizsgálnak, mint a határkerítés me…
- „Mi a történelemmel való foglalkozás tétje?” – Belív Milbacher Róberttel Variációk a múltra című kötetéről
Milbacher Róbert a Variációk a múltra című kötetéről beszél, melyben két kisregényt fűz össze. A beszélgetés az áltörténetek hatására, a kémregények aktualitására, az önismeret se…
- Novella 03 – Tóbiás útja a születéstől a halálig
Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű, Tóbiás nevű galambjának történetét feldolgozó novella harmadik része. Fiatal színészek, köztük Vízi Dávid előadásában. A történet egy galamb éle…
- „Lehet-e ma misztikus könyvet írni?” – Belív Halász Ritával a Betonba hímezve című regényéről
Halász Rita a „Betonba hímezve” című regényéről, a misztika, a szerelem és a művészet összefonódásáról, valamint egy katolikus Jézus-regény alkotói és személyes tétjéről beszél. S…
- Novellák 01 – Végre mégiscsak jó lenne kifordítani... – Kassák podcast
Ez a podcast sorozat Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásait egészíti ki egy novellaválogatással. Az epizód Kassák 1926-ban megjelent prózaversét mutatja be, amely az 1923-as bé…
- "Szabad-e ezt megjelentetni?" — Belív Kustos Júliával a Tehetetlen bálványokról
Kustos Júlia a Petőfi Irodalmi Múzeum Belív podcastjében a Tehetetlen bálványok című kötetéről mesél. A beszélgetés Petőfi Sándorhoz való viszonyáról, a versek szerepéről, feminis…
- „Kész csoda, hogy egyáltalán megértjük egymást” – Belív extra Hajós-Szabó Dórával és Gregor Lillával
A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív extra adásában Hajós-Szabó Dóra, A vihar titka című képregény alkotója és Gregor Lilla, a képregény szerkesztője beszélgetnek az alkotási folyamatró…
- „Bolyongunk a labirintusban félig szörnyetegként” – Belív Wirth Imrével Falkland című verseskötetéről
Wirth Imre a Falkland című verseskötetéről, a versírásról, Borgesről és a falklandi háború következményeiről beszélget Modor Bálinttal és Szántó Tiborral a Petőfi Irodalmi Múzeum…
- „Ez a könyv valahol apám elgyászolása” – Belív Kiss Tibor Noéval Olvadás című regényéről
A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív című podcastjában Kiss Tibor Noéval beszélgetnek Olvadás című regényéről, a sci-fi műfajról, univerzumépítésről és arról, hogyan kapcsolódnak össze…