Szénaboglya #Utószó
· PT5M46SÖsszefoglaló
Kassák Lajos 1955 és 1956 között írt naplója, a Szénaboglya, melyet Valcz Péter színész-rendező olvas fel, a Kassák Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös hangoskönyv sorozatának utolsó része. A napló Kassák gondolatait és élményeit rögzíti, bemutatva a korabeli kulturális és…
Ebben az epizódban
Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.
A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.
AZ UTÓSZÓ... „A Szénaboglya kéziratát 1976-tól 1982-ig a Petőfi Irodalmi Múzeumban zárt anyagként őrizték.(...) Közben a körülmények megváltoztak.
Az idő múlásával az 1950-es évek elejének, közepének különféle ügyeiben érdekelt személyek érzékenysége csökkent (többen közülük el is távoztak az élők sorából),s nőtt a bonyolult, nehéz korszak iránti érdeklődés.
Ennek láttán maga Kassák Lajosné kezdeményezte a napló legalább megközelítően teljes publikálását." A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett.
A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává.
Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma.
Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse.
Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel.
Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében.
A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes.
Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.
Említett entitások
Témák
- kassák lajos diary
- szénaboglya
Szervezetek, cégek
- Kassák Múzeum
- Petőfi Irodalmi Múzeum
Hallgasd meg
Több epizód a Petőfi Irodalmi Múzeum-ből
- „Egy betűvel meg kell barátkozni” – Belív Pintér József és Visnyai Zoltán könyvtervezőkkel
A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív című podcastjének rendhagyó júliusi adásában Pintér József tipográfus és Visnyai Zoltán grafikus a hazai könyvtervezésről beszélgetnek. Szó esik a s…
- „Nem lettem más ember, csak átjöttem a határon” – Belív Kollár Árpáddal Nád című kötetéről
A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív podcastjének májusi adásában Kollár Árpáddal beszélgetnek Nád című verseskötetéről. A kötet kapcsán olyan témákat vizsgálnak, mint a határkerítés me…
- „Mi a történelemmel való foglalkozás tétje?” – Belív Milbacher Róberttel Variációk a múltra című kötetéről
Milbacher Róbert a Variációk a múltra című kötetéről beszél, melyben két kisregényt fűz össze. A beszélgetés az áltörténetek hatására, a kémregények aktualitására, az önismeret se…
- Novella 03 – Tóbiás útja a születéstől a halálig
Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű, Tóbiás nevű galambjának történetét feldolgozó novella harmadik része. Fiatal színészek, köztük Vízi Dávid előadásában. A történet egy galamb éle…
- „Lehet-e ma misztikus könyvet írni?” – Belív Halász Ritával a Betonba hímezve című regényéről
Halász Rita a „Betonba hímezve” című regényéről, a misztika, a szerelem és a művészet összefonódásáról, valamint egy katolikus Jézus-regény alkotói és személyes tétjéről beszél. S…
- Novellák 01 – Végre mégiscsak jó lenne kifordítani... – Kassák podcast
Ez a podcast sorozat Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásait egészíti ki egy novellaválogatással. Az epizód Kassák 1926-ban megjelent prózaversét mutatja be, amely az 1923-as bé…
- "Szabad-e ezt megjelentetni?" — Belív Kustos Júliával a Tehetetlen bálványokról
Kustos Júlia a Petőfi Irodalmi Múzeum Belív podcastjében a Tehetetlen bálványok című kötetéről mesél. A beszélgetés Petőfi Sándorhoz való viszonyáról, a versek szerepéről, feminis…
- „Kész csoda, hogy egyáltalán megértjük egymást” – Belív extra Hajós-Szabó Dórával és Gregor Lillával
A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív extra adásában Hajós-Szabó Dóra, A vihar titka című képregény alkotója és Gregor Lilla, a képregény szerkesztője beszélgetnek az alkotási folyamatró…
- „Bolyongunk a labirintusban félig szörnyetegként” – Belív Wirth Imrével Falkland című verseskötetéről
Wirth Imre a Falkland című verseskötetéről, a versírásról, Borgesről és a falklandi háború következményeiről beszélget Modor Bálinttal és Szántó Tiborral a Petőfi Irodalmi Múzeum…
- „Ez a könyv valahol apám elgyászolása” – Belív Kiss Tibor Noéval Olvadás című regényéről
A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív című podcastjában Kiss Tibor Noéval beszélgetnek Olvadás című regényéről, a sci-fi műfajról, univerzumépítésről és arról, hogyan kapcsolódnak össze…
Hasonló epizódok más magyar podcastokból
- Mai felolvasónk: Scherer Péter Jászai Mari-díjas színész — Balázsék
Az epizód címe: Mai felolvasónk: Scherer Péter Jászai Mari-díjas színész. A leírás szerint a podcastban “Scherer Péter Jászai Mari-díjas színész a felolvasó.
- Hangosító 20. - MGP: Coming out — Hangosító
A Hangosító 20. epizódja Molnár Gál Péter Coming out című könyvét tárgyalja, és általában a kritikusi munkát. A beszélgetésen Herczog Noémi, Kovács Bálint és Szabó István vesz rés…