Pogi Podcast

229. Árazza a tőzsde a NER végét? ⎮ Büttl Ferenccel

· PT34M43S

Összefoglaló

Büttl Ferenc közgazdász és Pogátsa Zoltán a magyar tőzsdén lezajló, NER-közeli cégek árfolyamainak csökkenéséről beszélgetnek. Összevetik a helyzetet a Polymarket nevű, Magyarországon betiltott fogadási piaccal, ahol a felhasználók pénzzel is tétre menő becsléseket tesznek…

Röviden

Műsor
Pogi Podcast
Megjelenés
2026. 04. 02.
Hossz
35 perc
Szereplők, említett nevek
Büttl Ferenc, Pogátsa Zoltán
Témák
magyar tőzsde, ner, tőzsdei árfolyamok, polymarket
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Köszi szépen, hogy elfogadtad megint a meghívást. >> Szia!

És hát ugye a témánk az alapvetően a nerözeli cégeknek a leolvadása, ha lehet így fogalmazni a budapesti értéktőzsdén, mert hogy az történt, hogy az elmúlt napokban is, és hát most amellett fogunk itt érvelni a műsorban, hogy hát az elmúlt hónapokban is, ugye az elmúlt napokban kifejezetten egy gyors leolvadása történik ezeknek a részvényeknek.

Az elmúlt hónapokban pedig egy lassúlassú csökkenése az árfolyamnak.

És hát ugye az volt a gondolatunk, hogy hát egy kicsit kezd ez olyanná válni, mint a Polyarket, amit ugye Magyarországon betiltottak.

Úgyhogy szerintem kezdjük ezzel, hogy mi az a Polyarket.

Bár itt a Pogi podcasten volt már egy külön adás, ahol Forrás Dáviddal baromi hosszan beszéltünk arról, hogy mi a polimarket.

De hogyha valaki esetleg azt nem látta, akkor kérlek egy kicsit beszéljünk arról, hogy mi a kalsi, mi a polimarket, mik ezek a predikciós piacok.

Lehet, hogy én ebben kevésbé vagyok profi, mint te, és egy kicsit sajnálom is, hogy elmulasztottam felmenni az oldalra, és elmulasztottam hát tájékozódni, vagy akár saját magam is valamilyen ügyletet ott valamilyen tranzakciót végezni, mielőtt elérhetetlenné tette ugye Magyarországon a a magyar állam ezt a az oldalt.

Ez alapvetően egy fogadási oldal, és egyébként az elérhetetleni te kapcsán azért jegyezzük meg, hogy erre akkor került sor, amikor ott ugye hát nagyon sok mindenre lehet fogadni, de ami amin keresztül a magyar sajtóba, ugye a köztudatba ez bejött, hogy a következő magyar miniszterelnök személyére is lehet fogadást kötni, és egy darabig viszonylag együtt mozgott a két főjelöltnek Orbán Viktornak és Magyar Péternek az ott, tehát hogy milyen esélyt adtak, milyen esély jött ki a fogadásokból, milyen eséllyel lesznek ők a következő miniszterelnökök Magyarországon.

Aztán ahogy elkezdett felfelé menni Magyar Péteré és ezzel párhuzamosan egy picit lefelé Orbán Viktoré, úgy került, úgy vált elérhetetlenni Magyarországon ez az oldal.

Az egy másik kérdés, hogy itt tulajdonképpen hát amit te is mondasz, hogy hogy predikciós, tehát nem nyilván az ilyen típusú oldalaknál ott nem exakt semmiféleképpen nem tudományos értelembőrejelzések azok, amiket látunk, hanem azoknak, akik részt vesznek, azoknak, akik fogadnak, azoknak a teljesen a szubjek objektív hát valóság értelmezéséből adódó ugye bekövetkezési valószínűségek, amik amik jönnek.

Aztán, hogy az ő szubjektív valóságérzékelésük az mennyire szubjektív, meg mennyire nem szubjektív, az egy másik dolog, de hogy mindenesetre, hogy hogy tényleg érezzük, hogy nem tudom, nem a nem a 2 millió nem tudom hány száz magyar szavazópolgár a az, akinek ott látjuk az előrehelyelzett izé valóságértelmezését, hanem az a akár pár ezer, akár pár 10000, tehát egy sokkal kisebb létszámú sokaság, amelyik amelyik fogadást köt, és akkor arról >> viszont ugye azt szokták mondani, hogy ezek az emberek ezek a pénzükkel fogadnak, tehát hogy szemben azzal, amikor ugye egy sima közeleménykutatás van, amikor mindenki azt mond be, amit akar és hát nem igazán tudjuk ellenőrizni, hogy most kamut mondott, vagy valóságot mondott.

Itt ugye azért fogadnak az emberek néha kevesebb, néha több pénzzel, tehát hogy nagy valószínűséggel komolyabban gondolják, amit gondolnak.

Mindenesetre most ugye nem ez a mi témánk, azt azért megemlítenénk, hogy az mai napon, amikor fölvesszük ezt az adást, akkor úgy néz ki, hogy 64%-os esélyt adnak Magyar Péternek, 36%-os esélyt adnak Orbán Viktornak és hát ugye van még néhány kicsi, de hát ugye ott az az legérdekesebb számomra, hogy Dobreev Klára még ezekben sincs benne, mert Torockai Lászlónak van 1%-a a nem is induló kapitány Istvánnak is 1%-a, nem is induló Lázár Jánosnak 1%-a, és Dobrev Klára még ezt sem éri el ezen a ezen a fogadáson.

Tehát nagyjából így néz ki most ez.

Miért mondjuk azt, hogy a magyar tőzsde kezd hasonlítani ugye erre a polymarketre?

A polymarketet valaki nem éri el.

VPN-nel egyébként el lehet érni.

Ö sima magyar oldalról nem, de VPN-nel el tudja bárki bármikor érni, és meg tudja nézni, hogy mi történik ott.

De miért mondjuk azt, hogy a magyar tőzsde kezd hasonlítani ezekre a predikciós piacokra? alapvetően azt látjuk, és akkor én én itt a rövid távról beszélnék elsősorban a pénteki nap eseményeiről, hogy hogy a a befektetők és akkor ezek ugye itt lehetnek intézményi befektetők is, lehetnek magánszemélyek is, hazai magánszereplők, külföldi magánszereplők, tehát igazából mindenki, aki a tőzsdén jelen van, jelen tud lenni és elad, illetve vásárol, azok elkezdik elkezdenek elkezdtek egy irányba mozogni.

És ez az irány, ez úgy tűnik, hogy az az irány, hogy elkezdték beárazni a a Fidesz kormány leváltását, a Tisza kormány létrejöttét, Tisza párt választási győzelmét, és ezzel együtt a nernek hát valamilyen típusú végét, ami ami persze most nyilván itt a tőzsdei mozgásokból az nem derül ki feltétlenül, hogy egy egy gyors összeomlástra vagy egy lassabb lebontástra vagy lebomlásra számítanak.

Mindenesetre annak a típusú kormányzásnak és annak a típusú gazdasági politikai rendszernek, amiben az Édes tova 16 éve lehet, hogy de az első pár évben még nem, de azért nagyjából másfél évtizede élünk.

Ennek a végét kezdik a tőzsdei befektetők beárazni, méghozzá úgy, hogy azoknak a cégeknek a papírjait, a részvényeit, amelyek erősen függnek ettől a rendszertől, erősen be vannak ágyazva ebbe a rendszerbe.

Némelyikükre még azt is lehet mondani, hogy hogy maga a cég egyfajta akár szimbóluma is ennek a rendszernek. ezeket elkezdik eladni, és hogy itt azért a csak egy kis közgazdasági tartalom, hogy miért kezdek ennél eladni részvényeket adott esetben, illetve miért kezdek el vásárolni a tőzsdén.

Ugye itt alapvetően arról van szó, hogy két kettős kettős cél az, ami engem mozgat.

Egyrészt gondolhatom azt, hogy az az adott vállalat az jól teljesít, mint vállalat, illetve jól fog a jövőben teljesíteni, mint vállalat.

Így, hogyha én tulajdonosává válok részben ennek a vállalatnak, akkor ez a jó teljesítmény, ez számomra mint tulajdonos számára kifizetődő lesz, hiszen profitot fog termelni valószínűleg magas profitot fog termelni ez a jól teljesítő vállalat, aminek én részese leszek. ugye osztalékot fogok kapni ebből a magas profitból.

Tehát magas profit, magas osztalék.

Ez az egyik haszon, ami hajtat engem, amikor egy rész megvásárolok.

A másik pedig az, hogy a jövőbeni jó teljesítés az még több embert, még több befektetőt fog arra ösztönözni, hogy ennek a vállalatnak a papírját, a részvényet megvásárolja, és a növekvő kereslet miatt még a részvény árfolyama is emelkedni fog.

Tehát, hogy az a vagyon is, amit egyébként én most tartok, és megvettem ma valamilyen áron, az a vagyon is növekedni fog, hiszen a jövőben árfolyamelkedésre számíthatok a vállalat jövőbeni jó teljesítmény és az azt kísérő ugye a tulajdon iránti keresletévén. >> Most amiképpen az ellenkező >> igen az ellenkezője történik.

Ezt már hagyományosan úgy hívják Magyarországon, hogy Nertré.

Csak azt akartam neked mesélni, és ezt még sose meséltem neked egyébként, hogy egyszer részt vettem egy OTDK bizottságban, ilyen bizottsági tagként, és ott volt egy OTDK versenyző, aki konkrétan azt nézte meg, hogy az összes megelőző választásnál 2010 óta mindig volt ez az úgynevezett Nertré, tehát akkor is, amikor nagyjából biztosra lehetett tudni, hogy a Fidesz nyerni fog néha ugye akár azt is, hogy kétharmada lesz, akkor is megtörtént Minden egyesetben mutatta ki ez az OTDK-zó, hogy a választási hétvége előtti héten bevásároltak ezekből a részvényekből, és a választási hétvége utáni hétfőn pedig kitároztak, ki eladták [torokköszörülés] ezeket a részvényeket, és hogy jelentősen lehetett nyerni ezekkel a részvényekkel, még akkor is, amikor egyébként tudni lehetett, hogy e hogy ezek, hogy győzni fog a Fidesz, merthogy ugye az volt várható, hogy ezek további megrendelés kapnak.

És akkor ugye itt érdemes pár szót arról is szólni, hogy miért gondolják az emberek, hogy ezek a cégek függnek a Fidesz hatalmától, a NERtől, mert ugye megrendelésekre számíthat, hogyha nyer a Fidesz, a cég szabályozást rájuk szabják, feltőkésítenek cégeket és így tovább, és így tovább.

Tehát, hogy joggal számíthattak eddig is egyébként a választók arra, vagy helyesebben a tőzsdézők arra, hogy ezzel nyelett és lehetett is mutatta ki ezt az OTDK-zó és azt mondta, hogy ennek a tőzsdén van egy olyan neve, egy elterjedt neve, hogy NER trade.

Na most akkor egy tulajdonképpen egyfajta reverz vagy inverz traderről beszélhetünk.

Igen, hiszen most nem felvásárolnak, hanem eladnak, méghozzá elég jelentős mennyiséget, vagy legalábbis olyan mennyiséget, ami ami jelentősen megmozgatta az árfolyamot. a jelentősebb ner bekötöttségű vállalatok, akikről majd mindjárt szerintem névlegesen is szót ejtünk.

Hát nagyjából olyan 8-10% 8 10-12%-os mínusszal zárták a részvényárfolyam ennyi mínusszal zárta a pénteki tőzsdei kereskedést és hogy hogy tényleg ne érje szó a házerjét.

Ö csak egy nagyon gyors kitérő, hogy ugye vannak vannak olyan tőzsdei esések, és nyugodtan utána utána le lehetnél, sőt én biztatok mindenkit, mert ezek ezt tanulságos történetek vagy idézzük fel, ö ahol ahol nagy eséseket látunk, de mondjuk jellemzően egy ágazat, egy terület, ahhoz kapcsolódott cégek zuhannak, azoknak a papírjai, az részvényei értékednek fel.

Például ilyen volt 2000-ben a.comlu lufi kipukadásakor, ugye a azoknak a cégeknek esett nagyon gyorsan jelentős mértékben a részvény árfolyamuk, amelyek hát ennek a a az új internetes világnak az üdvöskéi voltak, ugye?

Tehát, hogy nagyon nagyon szépen tipikusan mutatja azt az esetet, amikor amikor egy területben csalódik a piac, vagy rádöbben arra, hogy hát ez fel felfújódott egy dufi, és akkor most itt a vége a történetnek.

És van olyan is, amikor valami valami komolyabb mozgás van.

Erre meg mondjuk a 2008-as pénzügyi válság egy nagyon jó példa, amikor meg úgy ahogy van a tőzsde esik.

És akkor tényleg mindent a a bankzektortól kezdve termelővállalatok, távközlés, szállítmányozás nagyon kevés cég van, amelyik amelyik megússza, vagy kisebb eséssel megússza.

Az egy ilyen általános tőzsdei összeomlás, egyáltalános es, és ott is meg lehet nézni nem csak az amerikai, hanem a magyar történetet is, mondjuk a 2008-as pénzügyi válságnál, hogy hogy nézett ki.

És ehhez képest most azt látjuk, hogy azoknak a cégeknek a részvényé, maguk a cégek, amelyeknek a részvény árfolyamon most esett pénteken, azok nem kötődnek egy konkrét területhez, tehát nem a távközlési cégek, vagy nem a bankszektor papíréestek, és az sem igaz, hogy az egész az egész magyar tőzsdel az értékpapírpiac úgy ahogy van lejtmenetbe került, mert úgy közben például voltak olyan papírok is, ha jól emlékszem, például talán a Richter, amelyiknek a az árfolyama nőtt, a részvényértéke növekedett, vagy csak icipicit esett, vagy egyáltalán nem változott, tehát hogy nem egy általános türzsei esétről volt szó. >> Az nagyon-nagyon fontos, amit most hangsúlyozol.

Azért gondolom, hogy ezt hangsúlyozni kell, mert ugye el is hangzott ez egyébként a pénteki kereskedési nap során, amikor ugye látványossá vált, hogy a nerközeli cégek esnek, akkor kormányközeli oldalról és el is hangzott, hogy hát nem nem itt minden esik, de hogy ugye látható az adatokból, hogy én direkt kikerestem egyrészt a Books Indexnek a egy hónapos, meg kikerestem a hat hónapos alakulását is, és az látszik, hogy egy hónapos távlatban A BX Index oldalazó mozgásban van, hat hónapos mozgásban meg kifejezetten még emelkedésben is volt.

Tehát nem lehet azt mondani, hogy az egész magyar tőzsde esne.

És ahogy mondod, valójában nem az van, hogy ezek a nerközeli cégek mind egy iparákhoz tartoznának, és ez lenne a magyarázat, hanem ezek tényleg a leg mindjárt végig fogunk rajtuk menni, de hogy ezek a legkülönbözőbb iparágakhoz tartoznak.

Tehát, hogy ugye az nagyon jó volt, hogy előre elmondtad ezt, és akkor nem utólag kell elmondani, hogy nem nem azért van, mert mások is esnek, hanem kifejezetten ők esnek.

Akkor, hogyha oké neked, akkor menjünk végig ezen a cé ezeken a cégeken.

Jó. >> Az első, hát haladjunk mondjuk a >> vagy mondjad ABC sorrendet akartam javasolni, de de bármilyen sorrendben mehetünk.

Én azt hiszem, hogy én magamnak teljesen véletlenszerűen írtam fel, írtam ki ezeket a cégeket.

Annyit hadd jegyezzek meg, hogy kettő van közülük, amelyik amelyik esetében azért azért tényleg jelentős forgalomról is beszélhetünk.

Tehát miközben egyébként több több eset van, több olyan cég van, ahol ezt a 8 9 10%-os zuhanást produkálta pénteken a papír, a részvény, közben azért egy csomó cégnél ezek ilyen 30, 50, 80 millió Ft-os napi forgalom mellett jöttek létre.

Amire én azt mondom, hogy nézzük meg meg nézzük meg hosszabb távon.

És de hogy ezek azért viszonylag kis volumenek egy tőzsdei kereskedésből. >> Én ezt nem én ezt nem adom annyira.

Tehát én azt gondolom, hogyha kis volumen kis volumen, tehát hogyha mondjuk ugye emelkedett volna az árfolyam kis volumennel, akkor emelkedett volna.

Tehát azt gondolom, hogy két héttel a választás előtt ha itt kemény trendek vannak, akkor azok kemény trendek akkor is, hogyha relatíve kevesen kereskednek ezekkel a papírokkal.

Abszolút egyetéretek veled, csak azt mondtam, hogy ezeknél a kisebb volummenűeknél tényleg érdemes megnézni a trendet.

És ha a trendben azt látod, hogy csökkenő, akkor akkor ugyanúgy benne van.

De de van két olyan de várjál, de van két olyan cég, de van két olyan cég, ahol ha nem lenne trend >> már akkor is ugye az egyik az a Forig, ami több mint 2 milliárd Ftos forgalmat bonyolított le a papír pénteken, és esett 9,6%-ot.

A másik pedig az Opus, amelyik több mint fél milliárdos forgalmat bonyolított le, és esett több mint picivel több mint 12%-ot a papír.

Tehát, hogy hogy ekkora ekkora forgalom melletti esés esetében, ha nem nincs nincs előtte már csökkenő trend, nem látok hetekkel vagy akár hónapokkal korábban elinduló lefelé való mozgást, akkor is felkapom a fejem.

A többieknél én azért mindig megnézem, hogy akkor mi volt előtte, hogy akkor most…

Említett entitások

Témák

  • magyar tőzsde
  • ner
  • tőzsdei árfolyamok
  • polymarket

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „229. Árazza a tőzsde a NER végét? ⎮ Büttl Ferenccel”

Miről szól ez az epizód: „229. Árazza a tőzsde a NER végét? ⎮ Büttl Ferenccel”?

Büttl Ferenc közgazdász és Pogátsa Zoltán a magyar tőzsdén lezajló, NER-közeli cégek árfolyamainak csökkenéséről beszélgetnek. Összevetik a helyzetet a Polymarket nevű, Magyarországon betiltott fogadási piaccal, ahol a felhasználók pénzzel is tétre menő becsléseket tesznek… Az epizód a Pogi Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 02..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „229. Árazza a tőzsde a NER végét? ⎮ Büttl Ferenccel”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Büttl Ferenc, Pogátsa Zoltán.

Milyen témákat érint ez az epizód: „229. Árazza a tőzsde a NER végét? ⎮ Büttl Ferenccel”?

Fő témái: magyar tőzsde, ner, tőzsdei árfolyamok, polymarket.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „229. Árazza a tőzsde a NER végét? ⎮ Büttl Ferenccel”?

Megjelenés: 2026. 04. 02.. Hossz: 35 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/pogi-podcast/229-arazza-a-tozsde-a-ner-veget-buttl-ferenccel

Több epizód a Pogi Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból