Portfolio Checklist

A lengyeleket már megelőztük. Felkészül: Csehország

· PT30M18S

Összefoglaló

A magyar 10 éves államkötvény hozama 8 év után először esett a lengyel 10 éves kötvény hozama alá. Valamint, szó esik Kapitány István miniszteri meghallgatásáról az Országgyűlés Gazdasági és Energetikai Bizottsága előtt.

Röviden

Műsor
Portfolio Checklist
Megjelenés
2026. 05. 11.
Hossz
30 perc
Szereplők, említett nevek
Bebesy Dániel, Kapitány István
Témák
államkötvény, gazdasági és energetikai bizottság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Magyar/lengyel államkötvények – (02:03) Kapitány István meghallgatása &nda
  2. — Kép forrása: Shutterstock See omnystudio.com/listener for privacy information.

Ebben az epizódban

Ez a portfolio checklist május 11-én hétfőn.

Sok szeretettel üdvözlünk mindenkit.

A forint sok éves csúcsokra erősödött az elmúlt napokban, és ezzel párhuzamosan a magyar államkötvények árfolyama is szépen emelkedett.

A mai kereskedési napon nyolc éve először a magyar 10 éves államkötvény hozama a lengyel 10 éves kötvény hozama aláesett. hogyha az egész állományon hirtelen 150 bázisponttal kisebb lenne a költség, az nagyjából 1000 milliárdos megtakarítást jelentene.

Ez értelemszerűen nem így történik, mert ahogy mondtad, az új kibocsátásokon tudja ezt megnyerni a a jelenlegi kormány.

És hogyha abból indulunk ki, hogy mondjuk mennyi Magyarországon a bruttó kibocsátás évente az körülbelül ilyen 15000 milliárd Ft körül van.

A fortos bruttó kibocsátás az még kisebb ennél, de nagyjából a teljes bruttó finanszereás az 15000 16000 milliárd, a Ftos az kb 12000 milliárd.

Tehát ez az, amit egyből meg tudja nyerni.

Így már lényegesen mérsékeltebbek a számok, de azért ez egy hosszú folyamat.

Tehát hogyha mondjuk 150-2000 bázisponttal alacsonyabban tudok kibocsátani, nem tudom 10000 milliárd Ftos kibocsátást, akkor az a GDP-nek csak pár tized százalé-ka évente, de ez egy kumulálódó történet.

Tehát ebben hosszú távon 1000 milliárdos megtakarítás jöhet éves szinten. >> Ennek jelentőségéről Bebesi Dániellel, az RST alapkezelő szenior kötvényportfélió menedzserével beszélgetünk.

Rég nem látott intenzitással indult be a parlamenti munka Magyarországon.

A műsor második felében Kabát Krisztiánnal, a portfólió energiapiac jellemzőjével beszélgetünk kapitány István Mai az Országgyűlés Gazdasági és Energetikai Bizottság előtti miniszteri meghallgatásáról.

Én Widowski Áron vagyok, a Portfolio Investment Services üzletág vezetője.

Ez pedig a checklist május 11-én hétfőn. [zene] Az egyre növekvő költségvetési hiány finanszírozása fontos probléma az új kormány számára is.

Éppen ezért nagyon nagy a jelentősége, hogy milyen kamatszinteken lehet ezt megtenni.

A magyar forintos kötvények hozzamai különleges pályát jártak be az utóbbi hónapokban.

Ennek részleteit tekintjük át Bebesi Dániellel. az RS alapkezelő kötvény portfólió menedzserével.

Szevasz Dani. >> Sziasztok. >> 5,76 versus 5,71. 5,63.

Az első az 5,76 az a lengyel lotyiban denominált 10 éves kötvényhozama.

Az 563 és az 571 pedig egyrészt a rövidebbik 10 évesünkké.

A 2035 Aé, az 571 pedig a hosszabbak 2037 Aé.

Tehát jóval a lengyel alatt vagyunk.

Igazándiból, amikor utána ilyet láttunk, még én is aktívan kötvénykereskedelemmel is foglalkoztam.

De te hogy élted meg ezeket a napokat, illetve mi történt az elmúlt hónapokban, ami ide vezetett? >> Igen, tehát jelentős változást látunk, ez teljesen igaz.

És ugye én odanyúlnék vissza igazából a tavalyi ősz időszakára.

Így nagyjából október-novembertől indult meg egy olyan hozamcsökkenés, ami egyértelműen így a magyar történethez volt köthető.

Tehát szembentünk a globális trendekkel ebben a szempontból.

És ez volt az az időszak, amikor már látszott, hogy ő egyes hazai közvé kutatók a Tiszát hozzák ki győztesnek a parlamenti választásra.

És innentől indult el nagyjából ilyen 7-20-as szinteken volt így a tető ősszel a 10 éves magyar állampapírban, és onnan indult meg egy folyamatos erősödés.

Mondom, ez olyan nemzetközi hátszélb, amikor a bund, 10 éves Bund kifejezetten gyengül, tehát emelkedtek a a Cormárket hozamok.

És akkor egy folyamatos lecsorgás volt tavasszal, ugye ahogy jöttek ki az egyre optimistább felmérések a Tisza szempontjából, úgy ez néha így begyorsult.

És akkor ez törte ketté ezt a hozamcsökkenést, ugye a az olajválság, az iráni konfliktus, ahol még volt egy nagyon erős fölszúrás, és rövid ideig ugye itt a 2022-es energiaválság emlékével kapcsolatosan ugye a piac megint forintgyengülést vízionált, elkezdte beárazni komolyabb MMB kamatemelés lehetőségeket és akkor fölőtt egészen a 10 éves 750-es szintekig és onnan a választási eredmény megelőzően már visszajöttünk nem tudom 660-ra körülbelül, és utána pedig egy nagy szakadással szinte egészen lehat, és onnantól meg egy folyamatos erősödés van a választások után, aminek eredményeképpen előállt az a helyzet, hogy a lengyel 10 éves pozamok alá érkeztünk, illetve hogyha a német 10 évessel szemben nézem, akkor meg ugye bőven át tudtuk törni ezt a 300 bázispontos mágikus spredet a német 10 év fölött, amire nagyon kevés alkalommal volt példa a magyar kötvénypiac történetében.

Tehát, hogyha mondjuk végignézem az elmúlt 20 évet, akkor volt a 2000-es évek elején ott 20067 környékén, amikor szintén egyébként lebegtették az eró csatlakozást, mint megvalósítandó célt.

Akkor voltunk így 300 bázispont alatt német 10 évvel szemben, illetve a 2017-18 időszakban, amikor a lengyel alatt is tradeltünk rövid ideig, akkor jöttünk 300 bázispont alá. egészen azt hiszem nem tudom 150 pontig szűkült, akkor ez volt így a magyar makrofundamentum, aki rövid ideig tartó aranykora.

Nagyjából ott volt az inflációnk, mint az eurozónában nagyon alcsony volt a költségvetési hiányunk, volt egy 4-5%-os GDP növekedésünk ömlött be az EU-s pénz.

Tehát akkor abban az időszakban tudtunk 300 bázispont alászűkülni a német 10 évvel szemben, és most ugye megint bejöttünk nagyjából 26270 bázispontra vagyunk a német 10 évestől, ami kicsivel 3% fölött raidel, illetve a lengyel alatt, ahogy mondtad. >> Igen, már hetekkel ezelőtt is beszélgettünk arról itt kollégáinkkal a checklistben is, hogy tulajdonképpen először be kell céloznunk a lengyeleket spreadben, és ha ez megvan, akkor becélozhatjuk Kor Európát.

Hát most akkor tulajdonképpen becélozhatjuk Kór Európát.

Most még egy apróságot szeretnék veled megbeszélni, mert én iparági szakertőktől azt hallottam az elmúlt három hónapban, hogy az elején, amikor elindultunk lefele, ott jellemzően abban a hozamcsökkenésben külföldi intézményi szereplők voltak a nagyvevők, és a magyar intézményi szereplők azok kicsit lemaradtak és alulsúlyosak lettek.

Tehát ilyen szempontból az a hormozis szoros utáni felszúrás, amikor ismét 7% fölé följöttünk, az jól jött a magyar intézményeknek, mert azok, akik nem voltak, nem vettek részt ebben a raliban, azok vissza tudtak súlyozni hosszabb irányba, és hogy tulajdonképpen ezt az utolsó, ezt a most bekövetkezett nagyon gyors 150 pontos hozamcsökkenést, ezt már tulajdonképpen a a hazai intézményi befektetők és a és a külföldi intézményi befektetők is ugyanúgy végig tudták ülni hosszúban.

Tehát abból ugyanúgy a mindkét befektetői típust tudott profitálni.

Nem tudom, nem tudom teljes mértékben megerősíteni, mert ugye nincsenek teljes mértékben információm a pozicionálokról.

Azt azért lehetett látni, hogy ugye, hogy a hazaiak esetében a a választáson kívül sokan számítottak arra, hogy nagyon alacsony lesz az infláció idei év elején.

A külföldiek erről egy kicsit lemaradtak szerintem a 2025 végén, tehát ők nem külföldi elemzésekben nem nagyon lehetett látni, hogy hogy k% alatt lesz év elején a az éves inflációs ráta.

Ezt azért Párhazai úgy kiszámolta és erre is pozicionáltak.

És a külföldieknél meg azért az látszott, hogy ahogy ahogy kezdik elhinni a a kormányváltás esélyét, és ugye a Polimarketen is, nem tudom, igazából így február-márciusban váltott 60-70%-os valószínűségre a Tiszakormányzás, akkor indult be egy így és az egészen a választásokat megelőző napokig jöttek a külföldiek, hogy akkor itt tényleg rezsimváltás és teljesen új gazdaságpolitikai felfogás, ami ami ugye a piac szempontjából mindig egy ilyen kedvező sztori, mert a piac szereti az ilyen narratívákat, tehát hogy itt fel lehet húzni egy új tör történetet, azt jól lehet célzelni az ügyfeleknek viszonylag leegyszerűsíthető, kézzel foghatóan el lehet magyarázni, hogy eddig volt egy ilyenfajta gazdaságpolitika, most egy merőben más, aminek a vége a az eurozónához való csatlakozás.

Ez egy nagyon szerethető történet, és a piac az az rá tud szuppanni az ilyenekre, ami ami ki is tud tartani időben.

Tehát, hogy csak a külföldiek kezében lévő állampapír állományt nézem, az ugye 2025-ben már emelkedett folyamatosan nagyjából nem is tudom, 3000 milliárd Fttal tartanak 2026 elején több állampapírt a külföldiek, mint 25 elején.

Tehát, hogy a külföldiek egyértelműen belevettek, és ahogy mondod, szerintem a hazaiaknál volt egy kis hullámzás, de azért azért sokan pozicionáltak, sokan hittek a közvéleménykutatóknak, hogyha így akkor egyszerűen akarom kifejezni magamat.

Most nézzük meg azt, mert egész eddig amiről beszéltünk, az adott ország saját devizájában denominált kötvényeket hasonlítgattuk össze, de mindkét ország rendelkezik Euróban kibocsátott kötvényekkel is.

Itt azért picit más a helyzet, és azt hiszem, hogy talán azt érdemes átbeszélnünk, hogy itt azért mások egy kicsit a játékszabályok.

Itt azért a lengyelek továbbra is egy 40-45 bázispontos hozamelőnnyel rendelkeznek a magyar kötvényekhez képest.

Én attól függ, hogy melyiket nézed egyébként, hogy a dolláros vagy az eurósat.

Szerintem az eurósat mondtad most. >> Én az eurósat az eurósat mondoll az már szűkebb szerintem. >> Igen.

Én most kifetten az eurósat néztem. >> A dollár az már szűkebb szerintem.

Az Eurósban van ugye egy nem tudom a 10 éves 10 fölötti magyar errósok azok 4 450 között vannak.

Mondjuk az a 38-as, amit frissebben bocsátottak ki, az olyan 450 460 azt hiszem.

A lényeg az, hogyha mondjuk fölmondtam egy magyar forintos helyi devizás kötvény hozzámot a komponenseira, akkor mondjuk három nagy ilyen tényezőt tudok elkülönböztetni.

Egyrészt ugye van az úgynevezett kockázatmentes, a Cormket hozzám, tehát azt mondom, hogy a német 10 éves, az a kockázatmentes, az egy részét képezi a magyar 10 éves euróhozamnak.

Erre jön egy magyar országkockázat Euróban, amit mondjuk a CDS árazást tudják jobban megragadni.

Az mondjuk Euróban a CDS-ünk a dollár fölött van, az nem tudom 150 pont.

Tehát hogyha mondjuk a német 10 évest veszem 3%-nak, ahhoz hozzadok 150 pontot, az 450.

És ami efölött van, az leegyszerűsíthetően azt lehet mondani, hogy a forttal kapcsolatos kockázatok.

Tehát hogyha mondjuk nekünk volt 7% körül a 10 éves hozamunk, akkor azt lehet mondani, hogy a 450 bázispont fölött maradó 250 pont az a forinthoz kapcsolódó különböző kockázatokért kompenzálja a befektetőt.

És igazából az eurozóna csatlakozás azt a lábat húzza ki.

Tehát ezután már csak a core market hozam dinamikák lesznek, vagy annak corket 10 éves német bund, illetve a magyar országkockázat, ami lényegesen csökkenni fog, hogyha nem lesz saját devizánk.

De az, hogy nekünk még forint volatilitásért is kompenzálni kéne a befektetőket, az kiesik.

Tehát ebből a szempontból igazából a nagy hoamkonvergencia az a forintos eszközöknél van, de látszik hozzammérséklődés vagy spreadszűkülés a a devizás eszközök esetében is, csak ott a legnagyobb mozgatór rugó, mondom azt, hogy a saját deviza kockázata kiesik, az értelemszerűen ott nem jelentkezik.

Most egész eddig arról beszéltünk, hogy a már meglévő kötvények hogy mozognak a másodlagos piacon.

És hát tulajdonképpen eddig egy nagy öröm a befektetőknek, akik ezeket a kötvényeket tartják akár külföldön, akár ideaza, hogy egy csomó pénzt kerestek ezen.

De a felvezetésben is ugye arról beszéltünk, hogy azért leginkább az is fontos lenne, hogy a magyar állam egyre alacsonyabb hozamon tudna kibocsátani államkötvényeket, de hát nyilván ezek meglévő sorozatok, ezekre annyit kell fizetni, amennyit.

Hogyan tud ebből minél gyorsabban a magyar állam is költségeket megtakarítani? >> Igen, ugye ez egy nehéz kérdés, mert hogyha mondjuk veszem a teljes állományt, forintos állományt, ugye nagyjából a magyar államadósság az ilyen 65000 milliárd Ft, amiből körülbelül 40-45000 a Ft-os kibocsátás.

Igazából a nagy hoamcsökkenés ezt a részt tudja érinteni.

És ugye ez a 45000 milliárdos fortos állomány is ugye több részből tevődik össze.

Ebben benne vannak a lakossági forintpapírok, benne vannak a hosszú kötvények és kis mértékben a DKE is.

De ezen azért mondjuk egy 100-150 pontos hozamcsökkenés azért jelentős.

Tehát ott hogyha az egész állományon hirtelen 150 bázisponttal kisebb lenne a költség, az nagyjából 1000 milliárdos megtakarítást jelentene.

Értelemszerűen nem így történik, mert ahogy mondtad, az új kibocsátásokon tudja ezt megnyerni a a jelenlegi kormány.

És hogyha abból indulunk ki, hogy mondjuk mennyi Magyarországon a bruttó kibocsátás évente az körülbelül ilyen 15000 milliárd Ft körül van.

A fortos bruttó kibocsátás az még kisebb ennél, de nagyjából a teljes bruttó finanszírozás az 15000 16000 milliárd.

A Ftos az kbárd, tehát ez az, amit egyből meg tudja nyerni.

Így már lényegesen mérsékeltebbek a számok, de azért ez egy hosszú folyamat.

Tehát hogyha mondjuk 150 200 bázisponttal alacsonyabban tudok kibocsátani, nem tudom 10000 milliárd Ftos kibocsátást, akkor az a GDP-nek csak pár tized százalé-a évente, de ez egy kumulálódó történet.

Tehát ebben hosszú távon 1000 milliárdos megtakarítás jöhet éves szinten. >> A beszélgetés végén pedig kicsit nézzük meg azt, hogy ti az befektetési alapkezelőnél mit vártok kifejezetten hozamok tekintetében a közeljövőben.

Vizsgáljuk meg egy kicsit a rövid hozamokat, meg a hosszúakat is.

Ugye azt néztük a múlt héten kollégáimmal, hogy az FR-kben meg az IRS-ekben egyelőre úgy tűnik, hogy rövid kamatvágás nincs beárazva, tehát az MMB legalábbis a nagyon közeljövőben nem fog kamatot vágni.

Ez nyilván hat a rövid hozzamokra.

Azt is láttuk, hogy hát talán most már éppen nem, de azért a nagy hosszú hozamcsökkenéssel, a hoamgörbénk az inverz lett.

Ennek nyilván van jelentősége.

De akkor összességében ti mit gondoltok rövidebb, hosszabb hozamokról?

Mi hogy alakulhat? >> Hogyha az FR-kat nézem, akkor azért néves időtávon, mondjuk a 912-esekben látszik szerintem.

Ha nem néztem, de úgy emlékszem, hogy ott azért van benne egy ilyen egy-két bevágás, tehát azok inkább 570-es szinteken vannak.

Tehát ilyen mondjuk két vágás van nagyjából így…

Említett entitások

Témák

  • államkötvény
  • gazdasági és energetikai bizottság

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Országgyűlés Gazdasági és Energetikai Bizottsága

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A lengyeleket már megelőztük. Felkészül: Csehország”

Miről szól ez az epizód: „A lengyeleket már megelőztük. Felkészül: Csehország”?

A magyar 10 éves államkötvény hozama 8 év után először esett a lengyel 10 éves kötvény hozama alá. Valamint, szó esik Kapitány István miniszteri meghallgatásáról az Országgyűlés Gazdasági és Energetikai Bizottsága előtt. Az epizód a Portfolio Checklist című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 11..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A lengyeleket már megelőztük. Felkészül: Csehország”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bebesy Dániel, Kapitány István.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A lengyeleket már megelőztük. Felkészül: Csehország”?

Fő témái: államkötvény, gazdasági és energetikai bizottság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A lengyeleket már megelőztük. Felkészül: Csehország”?

Megjelenés: 2026. 05. 11.. Hossz: 30 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/portfolio-checklist/a-lengyeleket-mar-megeloztuk-felkeszul-csehorszag

Több epizód a Portfolio Checklist-ből