Portfolio Checklist

Élénkül a gazdaság, de jöhet a kijózanodás

· PT20M27S

Összefoglaló

Ez az epizód a GDP-adatokat és az Európai Unió költségvetését vizsgálja. A friss GDP-adatok elemzése mellett az is terítékre kerül, hogy a növekedés tartós-e, vagy csak rövid távú hatás. Emellett az EU költségvetési kihívásai is szóba kerülnek.

Röviden

Műsor
Portfolio Checklist
Megjelenés
2026. 04. 30.
Hossz
20 perc
Szereplők, említett nevek
Németh Dávid
Témák
gdp, eu budget
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a Checklista portfólió podcastje április 30-án, csütörtökön.

A mai műsor első részében a friss első negyedéves GDP adatot elemezzük, amely felülmúlta a várakozásokat, de kérdés, hogy ez tartós növekedés, vagy inkább csak a választási transzferek hatása. >> Hiába lett jó ez az első negyedéves adat.

A második negyedév az fontos lesz.

Egyelőre inkább azt láttam, hogy lelassulhat a növekedés akár 0,2 0,3%-ra negyed éves alapon.

Úgyhogy emiatt egyelőre nem változtatom érdemben fölfelé a növekedési prognózist.

Továbbra is inkább a más5él szá körüli növekedéssel kalkulálok. >> Vendégünk Német Dávid, a KNH Bank vezető elemzője.

A második részben az Európai Unió költségvetéséről és az ezzel kapcsolatos kihívásokról, vitákról kérdezzük Sasvári Marcelt, a portfólió uniós ügyekkel foglalkozó elemzőjét.

Én Száz Péter vagyok, a portfólió podcast szerkesztője.

Ez pedig a checklist április 30-án. [zene] Az első negyed évben a vártnál erősebben teljesített a magyar gazdaság.

A GDP negyedéves alapon 0,8%-kal emelkedett, éves összevetésben pedig 1,7%-kal. a teljesítményt húzták a szolgáltatások és meglepetésre végre az ipar is valamelyest.

Itt van velünk a telefonban Német Dávid, a KNH bank vezető elemzője.

Üdvözlöm a kedves hallgatókat.

Ugye az elmúlt időszakban mindig arról beszéltünk, hogy a termelői ágazatok szenvednek, nyomott a külpiacunk, nincs beruházás, és valahogy a az állami jövedelemppolitika által hajtott kereslet úgy kihozta stagnálásra a GDP-t.

És a fő kérdés az az, hogy az első negyed évben mit láttunk, tehát a választási transzerek okoztak valamiféle kiugrást, vagy elindulhat valami hosszabb távon?

Ezt még nagyon nehéz megmondani, hogy hosszabb távon elindult-e valami, illetve, hogy a különböző transzferek adták ezt a többletnövekedést, hiszen nagyon szüksú a közlemény.

És valóban az egyik nagy meglepetés, hogy az ipar az pozitívan járult hozzá a GDP-hez.

Ugye ez azért nagy meglepetés, mert az első két havi alatt alapján nem úgy tűnt, hogy az ipar az óriási növekedési bummal indította volna az évet.

Ráadásul a friss márciusi külkereskedelmi mérlegadat, ahol az exportot is látjuk, az se azt mutatja, hogy itt az exportunk berobbant volna, ugye a kivitelünk az nőne.

Tehát ilyen szempontból nekem meglepetés, hogy mi a iparon belül az, ami ilyen szépen pluszba tudta [horkantás] hozni a teljesítményt és pozitívan járult hozzá növekedés.

Elképzelhető, hogy valami a hozzáadott értékben történt javulás, és nem a volumen történt a megugrás.

Úgyhogy ha egyébként hozzáadott értékben van javulás, az nyilván jó a magyar gazdaság számára, és akkor az hosszabb távon is akár pozitívan befolyásolja majd a növekedést.

Viszont amit kiemelt itt a statisztikai hivatal, az a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységek, amik a leginkább hozzájárultak a növekedéshez.

Általában egyébként a szolgáltató szektor az, ami segítette a bővülést.

Így, hogyha elsőre rátekintünk, hogy szolgáltató szektor, azért abból alapvetően azt a következtetést lehet levonni, hogy valóban a belső kereslet az jó eséllyel erős volt, és ebben tényleg lehet szerepe annak, hogy különböző jövedelemtranszverk valósultak meg, és ezt a lakosság elkezdi elkölteni. viszont a az a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység, az viszont nem elsősorban ehhez köthető, hiszen ezen a soron teljesen más alágazatok vannak, például kutatásfejlesztés, műszaki fejlesztés, akár ipari kutatások, mérnöki tervezés, építészeti tervezés, de akár üzleti tanácsadás, jogi tanácsadás és ilyen adminisztratív terhekhez például tartoznak a ezek a SH service centerek, tehát Tehát, hogy ezek a ezek a központi szolgáltató vállalatok, amik Magyarországon is jelen vannak.

Úgyhogy valahol ezek húzták a gazdaságot, ezeknek azért alapvetően tud magas hozzáadott értéke lenni.

Úgyhogy ez mindenképpen jó hír, hogyha ez stabilan tud majd növekedni a következő negyed években, hiszen itt exportra is tudunk termelni a szolgáltatás szektorben, illetve tényleg egy humán erő központúbb és egy magasabb hozzáadott értéket is tud nyújtani.

Ugye ha már belső fogyasztás, persze ott vannak a szolgáltatások, ez egyértelmű, de valamelyest a kiskereskedelemben is látunk egy meglódulást, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a korábbi cikcakkos, óvatos növekedés az utóbbi fél évben vagy hét hónapban az már az már eléggé egyértelmű, nem is cikcakkos, hanem felfelé mutató.

Mennyire hatott az első negyed évben, és miben reménykedhetünk az év további részében?

Az egészen biztos, hogy a kiskereskedelmi forgalmi, illetve a belső fogyasztás az adja a bázisát, a stabilitását a gazdasági növekedésünknek.

Az elmúlt években is ugye erről szólt, hogy azért az stabilan tudott 3% körül nőni most már az elmúlt egy-két hónapban, mintha egy pici gyorsulás lenne benne.

Tehát ez ez mindenképpen támogatja a növekedést.

Viszont az egy negatívuma a lakossági fogyasztásnak, hogy amennyiben nem szolgáltatásokra költenek és nem hazai szolgáltatásokra, illetve hazai termékekre, márpedig a termékek esetén rengeteg a magyarországra beérkező import, amit utána a lakosság megvásárol, ugye az a másik lábá rontja a külkereskedelmi mérlegünket, és az meg visszahúzza a gazdaságot.

Tehát itt mindig a fogyasztásnak a szerkezete is egy nagyon nagy kérdés, hogy milyen típusú fogyasztás valósul meg az országban, mennyire importfüggő, és akkor az mennyire befolyásolja a gazdasági növekedést.

De ettől függetlenül abszolút arra számítok, hogy hogy ugye az idei évben a kiskereskedelmi forgalom, illetve összességében a lakossági forgalom [horkantás] az bővülni tud, és ez egy stabil alapot ad a gazdaság teljesítményének.

Az elmúlt hónapokban nagyon tehát folyamatosan romlottak a növekedési kilátások és most nagyjából azt gondoljuk, illetve azt gondolják az elemzők, mármint a mai adat megjelenését megelőzően, hogy lehet egy kábé%-os GDP növekedés 2026-ban.

Nagyon sok kockázata van mindennek.

Mik azok a legnagyobb kockázatok, amiket ti itt a KNH-nál tudtok azonosítani?

Például az, hogy az új kormánynak át kell néznie az igen lyukas költségvetést, és azzal mit tud kezdeni, ez mennyiben befolyásolhatja azt, hogy mit várhatunk 2026-ra? egyértelműen befolyásolja.

Az is ugye vannak a belső, illetve a külső hatások, amik befolyásolják az idei gazdasági növekedési dinamikát, de azért az is fontos, hogy az év folyamán nagyon nehéz nagy ráhatással bírni az adott évi gazdasági teljesítményre.

Különösen, hogyha ugye itt arról beszélünk, most már április vége van, tehát az 1hada letelt az évnek, úgyhogy bármilyen gazdaság élénkítő intézkedés, vagy akár olyan intézkedés, ami visszahúzza, azok már csak kis részben tudják az idei évre kifejteni a hatást, és sokkal inkább áttolódik a a jövő évre a negatív vagy pozitív hatás.

Ugye a költségvetés oldaláról valóban az egy nagyon érdekes kérdés, hogy az új kormányzat milyen ütemtervben gondolkodik, hogy a költségvetést majd szépen a masti kritériumoknak megfelelő szintre, azaz 3% alá csökkents a GDP arányában.

Ugye itt nem csak az ütem, hanem a szerkezet is kérdés, hogy honnan történnek majd esetleg elvonások, hova jut kevesebb pénz, vagy milyen úton, módon fog ez megvalósulni.

Úgyhogy ez mindenképpen egy kockázat, és inkább ugye ez lefelé mutató kockázat, tehát a gazdasági növekedést visszafogó kockázat.

És van egy másik nagy nemzetközi hatás, ugye ebben élünk most már sajnos több hete, hogy az energiaárak és több nyersanyagnak is a ára az fölfelé kúszik a világpiacon.

Tehát a termelési költségek azok elkezdtek növekedni.

Ez inflációt is generálhat, de hát mindenképpen, hogyha nem tudják áthárítani a cégek, akkor a profitráták eséséhez vezet.

Illetve hát azt is láttuk, hogy például Kínában az ipari termelői árak azok hosszú időszak után már elkezdtek nőni.

Tehát látszódik, hogy ez a költség, globális költség sok azért elkezd beépülni sajnos a termelői költségekbe, termelési árakba, és onnan a következő lépés, hogy a végfogyasztói árakba is majd megjelenhet.

És ez ezek rontják a lakossági fogyasztási lehetőséget globálisan, úgyhogy ez semmiképpen nem kedvező a magyar export szempontjából.

És hát továbbra is az a jelenség is velünk van, hogy Kína pedig piacot próbál szelezni, ami pedig a mi iparunknak is negatívan hat.

Nyilván vannak itt új kínai gyártók is, ahol ez a pozitívumént jelenik meg, de vannak más európai gyáraink, ahol meginkább ez negatívumént jelenhet meg.

Szóval összességében azért a globális környezet én nem azt látom, hogy nagyon támogató lenne, úgyhogy ezért is vagyok még nagyon optimista.

Hiába lett jó ez az első negyedéves adat.

A második negyedév az fontos lesz.

Egyelőre inkább azt láttam, hogy lelassulhat a növekedés akár 0,2- 0,3%-ra negyedéves alapon.

Úgyhogy emiatt egyelőre nem változtatom érdemben fölfelé a növekedési prognózist.

Továbbra is inkább a más5él% körüli növekedéssel kalkulálok. >> Nagyon szépen köszönjük.

Hát valóban ez most negyed évről negyed évre nagyon izgalmas lesz, hogy hogy is alakul a gazdaság, és valószínűleg hónapról hónapra jönnek majd olyan inputok, amelyek átgondolásra késztethetnek minket.

Nagyon szépen köszönjük, hogy a rendelkezésünkre álltál.

Én is köszönöm szépen. [zene] >> Az Európai Uniónak van egy új költségvetési terve, amely sok mindenben változást hoz.

Mind kiadási, mind bevételi oldalon lehetnek változások. kavita középpontjában már ami a költségvetést illeti, nagyjából az áll, hogy ha a versenyképességi és geopolitikai célokat erősítik, akkor ez mennyire írhatja felül a hagyományos, mondjuk kohéziós források elosztását, vagy akár az agrárpolitikai források elosztását.

Itt van velünk a telefonban Sasvári Marcer, a portfólió uniós ügyekkel foglalkozó elemzője.

Üdvözlöm a hallgatókat. >> Mit tudunk most a költségvetésről?

Kezdjük azzal, hogy több pénzt kell-e befizetniük majd a tagállamoknak, hogy teljesítsé a kötelezettségeiket, vagy erről nincs szó? >> Hát természetesen minden ciklusban, minden hét éves ciklusban van némi emelés.

Ez ebben az esetben most igazából egy enyhe infláció követő emelésről van szó, ami tulajdonképpen annyival egészül ki, hogy el kell kezdeni visszafizetni a a covid miatt fölvett helyreállítási állapnak a törlesztő részletét.

De hát igazából ez nem egy érdemi emelés alapvetően.

Ezt a tervezetet még tavaly nyáron mutatta be Osor Vanen a bizottság részéről.

És most érkezett erre meg az Európai Parlament javaslata, akik azt javasolják, hogy nagyjából az adminisztrációs részt leszámítva, ami nagyjából a költségvetésnek a 6-7%-át fedi le, azon kívül minden fejezetet 10%-kal emeljenek meg, amik nyilvánvalen több bevételi forrást is hoznak be, vagy terveznek.

Erről még majd folyik a vita, de hát alapvetően a tagállami befizetéseknek kell ezt fedeznie 70-80%-ban. >> Van-e valami súlypont eltolódás akár a kohéziós források, akár az agrárforrások felé, vagy attól?

Hát igen, az új tervezetet már a bemutatás előtt is rengeteg kritika érte, ugyanis pont ezt a két pillérét, ugye a kohezió, ami effektív a fejletlenebb területek szintre hozását célozza és az agrárpolitika, ami ezek egy-egy harmadát tették ki a teljes költségvetésnek.

Ezeket most ugye az újjannal létrehozott nemzeti és regionális partnerségű programokba csomagolják be, ahol lenne némi egyéb mozgástél is.

Tehát összességében viszonylag sokat csökken a a azációkra fordított összeg arányaiban a korábbi költségvetésekhez képest.

És emiatt a tagállamok is támadják a bizottságot, a parlament is rendkívül támadja a bizottságot.

És az új javaslat egyrészről amellett, hogy egy 10%-os emelést kér arra, hogy hogy nyilván több pénz jusson az új prioritásokra és ugye amit talán már a bevezetőben is említettél a védelemre és a versenyképességre. [horkantás] Amellett igazából ennek az új belöltéknak a teljes összegét igazából elkönítené ezekre a régi célokra, mondván, hogy ott van az újon rétrehozott versenyképességi alap, amit meg lehetne fordítani a versenyképességre.

Abban van-e valamilyen változás, hogy a tagállamok mennyire költhetik szabadon az európai uniós forrásokat, és milyen mechanizmusokon keresztül >> lenne?

Ugye ez a sukraváltás egyik lényege, ahogy mondtam, az Európai Parlament elküteni ezeket a különböző forrásokat a régi prioritások szerint.

Na most ebből már korábban elértek valamennyit.

Szóval az új nemzeti partnerségű programok nagyjából most folyóösszegeken mondom nagyjából olyan 865 milliárd eurót jelentene nyilván ezt arányosan elosztva a tagállamok között és ebből 300 milliárdot már elértek hogy elköítsenek az agrárpolitikára na most ehhez képest azzal együtt hogy egy ilyen általános 10%-os emelést akarnak akarnak még elkölteni 120 milliárdot szociális célokra a kohéziót is visszahozni abból is már korábban 10% volt a a az elköítésre de még ezt tovább emelni.

Tehát effektíven ebben a 865 milliárdban maradt volna ezek a korábbi elköntések után még egy 210 milliárd eurónyi mozgást ér.

Na most az új tervezet, amit a héten fogadott az Európai Parlament, az igazából ezt a maradék 210 milliárdos mozgástet is elkülönet ezekre a meglévő célokra.

Alapvetően ez az egész boríték úgy nézne ki, hogy a bizottság és a tagállamok egyesével letárgyalják, hogy versenyképességi szempontok szerint is mik azok a beruházások, amikre szeretnék lehívni a forrásokat.

Hogyha ez a mozgást elvész, akkor az azt jelenti, hogy ez a teljes összeg a régi prioritásokra fordulhat és nincs meg az a lehetőség, hogy egy adott ország például kijelöli, hogy neki valami más szektor az, ami fontosabb lehet stratégiailag, és így nem tudja abba irányítani ezeket a EU összegeket.

Nézzük azt, hogy ha a költségvetésbeli változások vagy reformok keresztülmennek, tehát mind az, amiről beszéltünk, ennek mely országok vagy országcsoportok lehetnek a vesztesei, melyek a nyertesei?

És hát ugye a legfontosabb, hogy Magyarország hol áll ebben? >> Itt nehéz nyertesekről és vesztesekről beszélni alapvetően.

Nyilván vannak természetesen a kohéziós forrásoknak…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Élénkül a gazdaság, de jöhet a kijózanodás”

Miről szól ez az epizód: „Élénkül a gazdaság, de jöhet a kijózanodás”?

Ez az epizód a GDP-adatokat és az Európai Unió költségvetését vizsgálja. A friss GDP-adatok elemzése mellett az is terítékre kerül, hogy a növekedés tartós-e, vagy csak rövid távú hatás. Emellett az EU költségvetési kihívásai is szóba kerülnek. Az epizód a Portfolio Checklist című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 30..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Élénkül a gazdaság, de jöhet a kijózanodás”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Németh Dávid.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Élénkül a gazdaság, de jöhet a kijózanodás”?

Fő témái: gdp, eu budget.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Élénkül a gazdaság, de jöhet a kijózanodás”?

Megjelenés: 2026. 04. 30.. Hossz: 20 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/portfolio-checklist/elenkul-a-gazdasag-de-johet-a-kijozanodas

Több epizód a Portfolio Checklist-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból