Portfolio Checklist

Jó és rossz példák: így lehet siker vagy bukás a magyar euróbevezetés

· PT29M37S

Összefoglaló

Ez az epizód az euró magyarországi bevezetését, az euró-forint árfolyamot befolyásoló tényezőket és a régiós tapasztalatokat vizsgálja Beke Károly, a Portfolio elemzőjének segítségével. Emellett Piskóti Adrienn, az EY Law Magyarország szenior menedzsere a bértranszparencia uniós…

Röviden

Műsor
Portfolio Checklist
Megjelenés
2026. 05. 07.
Hossz
30 perc
Szereplők, említett nevek
Beke Károly, Piskóti Adrienn
Témák
euróbevezetés, euró-forint árfolyam, regionális tapasztalatok, bértranszparencia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a portfólió checklist május 7-én csütörtökön.

A mai adás első részében az euro forint árfolyamot mozgató erők nyomából eredünk, és megnézzük, hogy az euró bevezetésének ígérete meddig röpítheti a hazai devizát, valamint felvázoljuk, hogy az eurozónás csatlakozásig mi lesz az átmeneti időszakban a forinttal, különös tekintettel a korábbi régiós tapasztalatokra.

A szlovákok példája pedig érdekes lehet számunkra is.

Ők ugye a 2004-es Európai Uniós csatlakozáskor eldöntötték azt, hogy bevezetik az eurót, és ezt 2009-re tudták megvalósítani.

Tehát öt év alatt jutottak el nagyjából az euró bevezetéséhez.

És ebben az öt évben a korona több mint 25%-kal erősödött az euróval szemben.

Tehát az az uniós csatlakozáskor 40 körül volt az eurokoron árfolyam, és aztán 30-nál kicsit nagyjából 30 koronánál váltották át euróra.

Sokan mondják most azt most, hogy Magyarországon ez bekerült a közbeszédbe, sokan mondják azt, hogy akár a forint is képes lehet egy hasonló erősödésre, tehát bejárhatja a szlovák korona útját, és akár a következő öt évben az euró bevezetése előtt jöhet egy nagyon jelentős forterősödés. >> Becke Károlyt, a portfólió elemzőjét kérdezzük a témában.

A műsor második felében a bértranszparencia kérdése került terítékre.

Piskóti Adrien, az Magyarország szenior menedzsere, a vonatkozó uniós irányelv közelgő átültetése apropóján beszél arról, hogy mire számíthatnak a munkaatók és a munkavállalók az új szabályok eredményeképp.

Én Hörömplítót Levente vagyok, a portfólio podcast szerkesztőjé, ez pedig a checklist május 7-én. [zene] Elképesztő erősödésem van túl a forint. már a 357-es szintet ostromolja, ami elsősorban a kormányváltás miatt megugró piaci bizalomnak, valamint az új adminisztráció euróbevezetése melletti elkötelezettségének tudható be.

De mi szükséges ahhoz, hogy megvalósuljon az uniós deviza átvétele és mi lesz az átmeneti időszakban a forinttal?

Különös tekintettel a korábbi régiós tapasztalatokra erről is kérdezzük a portfólió elemzőjét.

Magyarország már szinte elfelejtettük, de az Európai Unióhoz való csatlakozáskor már vállalta az Euró bevezetését, és annak idején ugye záró határidőn belül reálisnak tűnt a terv.

Azóta viszont egyre távolabb sodródtunk az eurozónától.

Az Orbánkormány kifejezetten szuverenitási kérdést csinált az ügyből, sőt még az alaptörvényben is rögzítették, hogy Magyarország fizetőeszköze a forint.

Most viszont ugyebár soha nem láthatott közelségbe került az Euró.

Kármán András, Lendő pénzügyminiszter egy interjúban úgy fogalmazott, hogy 2030-ra teljesíthetjük az eurocsatlakozás feltételeit.

Első körben nézzük meg, hogy mik a legégetőbb lépések, amelyeket meg kell tenni az út elején, és ebből mit figyel árgújszemekkel a piac. >> Ugye ha azt nézzük, hogy mi szükséges ahhoz, hogy egy ország bevezethesse az eurót, akkor az úgynevezett masteri kritériumokat szoktuk leggyakrabban emlegetni.

Ez egy fegyelmezett költségvetési politikát, egy alacsony GDP arányos államadósságot, alacsony inflációt és alacsony állampapírpiaci hozzamokat indokol, vagy azt feltételezi.

Ugye ezek részben egymáshoz kapcsolódnak.

Tehát én azt gondolom, hogy ahol a folyamat elindul, az nagyjából a a költségvetés rendbetétele, ahol a leginkább be tud avatkozni egy kormány.

Ha a költségvetést rendbe tudja tenni, és tud egy évekig kellően fegyelmezett költségvetési politikát folytatni, akkor az már önmagában hozza a csökkenő államadósságrát. a piaci bizalom, akár az euróbevezetésbe vetett bizalom hozza az alacsonyabb állampapírpiaci hozzamokat és az alacsonyabb inflációt.

Tehát én azt gondolom, hogy a folyamatnak a kiindulópontja az a költségvetés rendbetétele és a fegyelmezett költségvetési politika.

Azt majd a következő hónapokban fogjuk meglátni, hogy az új kormány ezen a téren be tudja-e váltani ezeket a megelőlegezett optimizmusra okot adó nemzetközi véleményeket.

Tehát ugye most azt látjuk, hogy a választások óta, nem is a kormányváltás óta, mert ugye az új kormány még meg sem alakult, de a választások óta van egyfajta megelőlegezett bizalom a a piac részéről.

Én azt gondolom, hogyha ha ha egy ország, illetve az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ha egy ország az euró bevezetésén gondolkodik, akkor a legelső, vagy hát lehet így fogalmazni, nulladik lépésként egy hiteles és megvalósítható tervet kellennie az asztalra.

Tehát ebben gyakorlatilag fel kell vázolni azt, hogy milyen középtávú makrogazdasági környezetet tart elképzelhetőnek, milyen gazdasági növekedésre, inflációra, államadóságra számít, milyen költségvetési hiányra.

Nem utolsó sorban a várakozás most az, hogy hogy ezt a tervet ezt talán az idei év második felében valamikor az őszi hónapokban akár publikálhatja is majd az új magyar kormány.

Ugye ezt minél előbb kellene, tehát gyakorlatilag ahhoz, hogy az euróbevezetési folyamat tovább lépjen, és hanem is azt mondom, hogy elinduljon, mert ugye elindulni majd csak akkor fog, amikor hivatalosan kérvényezzük az euro zónába való belépést, de ahhoz, hogy ez a folyamat tovább lépjen, ahogy ahhoz ezt minél előbb meg kéne tenni.

A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzeti deviza lecserélése előtt jellemzően négy-nyolc évvel szokott ez a folyamat ilyen formában elindulni.

Tehát akkor szoktak egy ilyen konkrét tervet publikálni.

Ha a magyar kormány komolyan gondolja azt, hogy a 2030-as évek elején szeretné bevezetni az eurót, ahogy azt korábban Magyar Péter is kiemelte, a nemzetközi sajtótájékoztatóján, hogy nagyjából a 2031-32-es dátumot tartja reálisnak, akkor ezt a négy-nyolc évet figyelembe véve hát gyorsan el kéne kezdeni ezt a ezt a folyamatot.

És egyébként utalva arra, amit Kármán András is mondott, hogy ha 2030-ra teljesítjük a belépés feltételeit, akkor az nagyjából egy-két évvel később jelenthet egy gyakorlati euróbevezetést.

Tehát ez azt jelentheti, hogy valamikor a 2030-as évek első felében vezethetjük majd be az eurót. >> Mennyire érett Magyarország az euró bevezetésére?

Ugye ez most nagyon sok sokakat foglalkoztat.

És talán nézzük meg a korábbi példákat, 2004-tól, illetve a később csatlakozott tagállamok példáit. ki milyen állapotban fogott bele ebbe a projektbe? >> Ugye ez egy ez egy ilyen kettős kérdés.

Tehát ha az egyik oldalról nézzük, akkor jelenleg a az euróbevezetés kritériumai közül egyet sem teljesít Magyarország.

Tehát nincs 3% alatt a költségvetési hiány, nincs 60% alatt az államadósság.

Az előírt referenciaértéknél magasabb az infláció és az állampapírpiaci hozzam.

Tehát ha ezt nézzük, akkor Magyarország nem érett az euróbevezetésre, ha ehhez kapcsoljuk az érettséget.

Van azonban egy másik mutató, amit figyelni szoktak.

Ez pedig az egyfőlelső GDP az európai átlaghoz viszonyítva.

Ebben Magyarország most 75% környékén jár, tehát az uniós átlag 75%-án áll az egyfőelső GDP Magyarországon.

Ha az elmúlt bő 20 évet nézzük, tehát a 2004 óta, amikor volt a nagy uniós bővítés, amikor mi is beléptünk a az Európai Unióba, tehát ha az azóta eltelt nagyjából 22 évet nézzük, akkor rajtunk kívül csak egy ország Szlovénia volt az, amelyik ennél magasabb 80% körüli fejlettségi szinttel lépett be az eurozónába.

Tehát ha ezt nézzük, akkor viszont a magyar gazdaság megérett arra, hogy akár elgondolkodjunk az Euró bevezetésén, tehát hogy elértük azt a azt az uniós relatív fejlettségi szintet, ahol már más országok elgondolkodtak.

Tehát ugye akár a balti országokat nézzük, akár Szlovákiát nézzük, akár Bulgáriát, Horvátországot, mind a jelenlegi magyar fejlettségi szintnél alacsonyabban léptek be az eurozónába.

A bevezetés menetrendjének a kulcseleme, hogy belépjünk az ERM2 árfolyamrendszerbe.

És itt ugye tudjuk, hogy minimum két évet kell eltöltenünk.

És ez idő alatt az eurofor árfolyam maximum 15%-kal lenghet ki plusz mínusz irányba, illetve csak indokolt esetben lehet ezt meghaladni.

Hogyha megnézzük a szlovák vagy a horvát történetet, itt mit tanulhatunk ebből?

És hogy látod a a forint melyik utat járhatja be inkább?

Ugye amikor meghatározzák azt, hogy egy ország milyen árfolyamon vezesse be az eurót, akkor egy nagyon fontos dolgot kell figyelembe venni.

Azt, hogy az azt megelőző időszakban milyen árfolyamrendszer van az adott országban.

Ugye ebben kétféle iskola van. van a az úgynevezett szabadon lebegő árfolyamrendszer, amilyen a magyar is, tehát ahol nincs a forintnak egy rögzített vagy egy kívánatos árfolyama, hanem gyakorlatilag a piaci viszonyok, a keresletkínálati viszonyok eldöntik azt, hogy hol áll az euró forint árfolyam éppen.

És van az úgynevezett menedzselt árfolyamrendszer.

Ezen belül is vannak az erősebben és kevésbé erősen menedzselt árfolyamrendszerek.

A kevésbé erősen menedzselt árfolyamrendszer az gyakorlatilag azt jelenti, hogy a jegybank meghatároz egy szerinte általa kívánatosnak tekintett árfolyamot, és ahhoz igyekszik közelíteni a a piaci árfolyamot.

Tehát itt egy jegybanki intervencióval, jegybanki beavatkozással tartja karban az árfolyamot. amikor gyengül az adott deviza, akkor a a devizatartalékból ad el és vásárol a saját devizájából, hogy erősítse, illetve ellentétes esetben, amikor túlerősödne a nemzeti devizája, akkor pedig devizát vásárol a piacon, és ezzel gyengíti.

Ugye az erősebben menedzselt árfolyamrendszer pedig gyakorlatilag egy devizatanácsi rendszert jelent, ahol egy nagyon erősen leszögezett árfolyamhoz igazítják a az adott keresztárfolyamot, és ott gyakorlatilag minimális mozgások vannak.

Az elmúlt években azt láttuk, hogy ha mondjuk az elmúlt 15 évet nézzük nagyjából, vagy közel 20 évet, akkor szinte csak olyan országok léptek be az eurozónában, ahol már előtte is többé-kevésbé menedzselt árfolyamrendszer volt.

Tehát Bulgária, Horvátország és a balti országok azok mind ilyenek voltak.

Nem okozott különösebb megrázkótatást számukra az Euró bevezetése, hiszen volt egy nagyon stabil árfolyam.

Nem is volt kérdés az, hogy milyen árfolyamon váltsák át a nemzeti devizát, hiszen már előtte volt egy meghatározott kívánatosnak tartott árfolyam, és adta magát, hogy azon a szinten vezessék be az eurót.

Az utolsó olyan ország, amelyik egy szabadon lebegő árfolyamrendszerről váltott az Euróra, a Szlovákia volt.

A szlovákok példája pedig érdekes lehet számunkra is.

Ők ugye a 2004-es Európai Uniós csatlakozáskor eldöntötték azt, hogy bevezetik az eurót.

És ezt 2009-re tudták megvalósítani.

Tehát öt év alatt jutottak el nagyjából az euró bevezetéséhez.

És ebben az öt évben a korona több mint 25%-kal erősödött az euróval szemben.

Tehát a az uniós csatlakozáskor 40 körül volt az eurokorona árfolyam, és aztán 30-nál kicsit nagyjából 30 koronánál váltották át euróra.

Sokan mondják most azt most, hogy Magyarországon ez bekerült a közbeszédbe, sokan mondják azt, hogy akár a forint is képes lehet egy hasonló erősödésre, tehát bejárhatja a szlovák korona útját, és akár a következő öt évben az euró bevezetése előtt jöhet egy nagyon jelentős forterősödés.

De én azt gondolom, hogy azt érdemes figyelembe venni, hogy abban az időszakban, tehát mondjuk a 2004 és 2009 közti időszakban, azért Szlovákia esetében ott nem csak az Euróbevezetés sztorija volt az, ami erősítette a koronát, hanem ott volt egy fundamentális gazdasági sztori.

Beléptek az Európai Unióba, sorra jöttek a külföldi beruházások, elsősorban autógyárak, amik amik folyamatosan egy nagyon erőteljes gazdasági növekedést generáltak az országban, és ez erősítette a koronát.

És ha egyébként megnézzük a régiós devizák árfolyamát, akár a forintét is, vagy a lengyelijét, cse koronájét, akkor ugyanebben az időszakban, ha nem is 25%-kal, de de hasonló mértékben erősödtek, mint a a szlovák korona, tehát ez is azt mutatja, hogy ott nem a az euróbevezetés volt a sztori, hanem a gazdasági fellendülés és a gazdasági konjunktúra.

Most nem látunk egy hasonló gazdasági konjunktúrát, és nem látunk egy hasonló fundamentális sztorit, ami indokolna egy 25-30%-os fort erősödést a következő években.

Magyarországon az a sztori, hogy hogy talán be tudjuk vezetni az eurót és folyamatosan konvergálhatunk az eurozónához.

Ez mindenképpen pozitív, csak ez nem feltétlenül indokol egy 25-30%-os fort erősödést.

Én azt gondolom, tehát én azt gondolom, hogy valahol a kettő között lehet, tehát a menedzselt árfolyamnál ugye nem nagyon volt mozgás a az adott devizában a az euróbevezetés előtt.

A szlovákoknál volt egy nagyon jelentős erősödés.

Valahol a kettők között lehet a forint útja.

Tehát mondjuk egy öt éves időtávon egy nem tudom 5-10%-os forterősödés elképzelhető. hogyha ha ez az euróbevezetési sztori hiteles lesz a piac számára és és valóban azt gondolják, hogy Magyarország be tudja vezetni az eurót, akkor elképzelhető egy mérsékeltebb forterősödés a következő években. >> Hát igen, a középkorú emberek számára a 250 az volt a a rögzített árfolyam.

És hát tényleg hatalmas sztori lenne, hogyha megint a a közelében mehetünk.

Nekünk különösen azok a szülők örülnének, akik Nyugat-Európában taníttatják a gyereküket, mert azért a Koli és a Tandínak a kifizetése az egyáltalán nem mindegy, hogy milyen árfolyamon történik.

És akkor vissza is kanyarodhatunk itt az árfolyamra, mert ugye itt a az uniós pénzek hazahozatala, mint ilyen, már ennek a belengetése, ennek az elérhető közelségbe kerülése is egy hatalmas dobott az árfolyamon.

De vajon akkor ezt már be is áraszta a piac, vagy hogyha ténylegesen megjelennek itt a pénzek, az még tud egyet lökni? >> Hát én azt gondolom, hogy most a pozitív várakozások vannak beárazva.

Tehát az mindenképpen egy pozitív elmozdulás az elmúlt 10-15 évhez képest, hogy egyáltalán leül az Európai Bizottság és a magyar kormány konstruktívan tárgyalni, és meghallgatják egymás véleményét, hogy akkor ki mit szeretne, és mondjuk nem óriás plakáton üzengetünk egymásnak a a budapesti utcákon, hogy ne hagyjuk, hogy ők nevessenek a végén is hasonlók.

Tehát én azt gondolom, hogy ez mindenképpen egy pozitív változás az elmúlt évekhez képest.

Egyelőre az van beárazva, hogy hogy mind a két fél részéről látszik a nyitottság.

Tehát az Európai Bizottság sem…

Említett entitások

Témák

  • euróbevezetés
  • euró-forint árfolyam
  • regionális tapasztalatok
  • bértranszparencia

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Portfolio
  • EY Law Magyarország

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Jó és rossz példák: így lehet siker vagy bukás a magyar euróbevezetés”

Miről szól ez az epizód: „Jó és rossz példák: így lehet siker vagy bukás a magyar euróbevezetés”?

Ez az epizód az euró magyarországi bevezetését, az euró-forint árfolyamot befolyásoló tényezőket és a régiós tapasztalatokat vizsgálja Beke Károly, a Portfolio elemzőjének segítségével. Emellett Piskóti Adrienn, az EY Law Magyarország szenior menedzsere a bértranszparencia uniós… Az epizód a Portfolio Checklist című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 07..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Jó és rossz példák: így lehet siker vagy bukás a magyar euróbevezetés”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Beke Károly, Piskóti Adrienn.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Jó és rossz példák: így lehet siker vagy bukás a magyar euróbevezetés”?

Fő témái: euróbevezetés, euró-forint árfolyam, regionális tapasztalatok, bértranszparencia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Jó és rossz példák: így lehet siker vagy bukás a magyar euróbevezetés”?

Megjelenés: 2026. 05. 07.. Hossz: 30 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/portfolio-checklist/jo-es-rossz-peldak-igy-lehet-siker-vagy-bukas-a-magyar-eurobevezetes

Több epizód a Portfolio Checklist-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból