Portfolio Checklist

Kármán András fontos üzeneteket küldött, a piac jól fogadta

· PT1M20S

Összefoglaló

Ez az epizód Kármán András pénzügyminiszter bizottsági meghallgatásáról szól, amely a fiskális politika prioritásait tisztázta. Szó esik még arról, miért maradt el Magyarország a nemzetközi retail-láncok terjeszkedésében, és milyen változtatásokra lenne szükség.

Röviden

Műsor
Portfolio Checklist
Megjelenés
2026. 05. 12.
Hossz
1 perc
Szereplők, említett nevek
Csiki Gergely, Kármán András
Témák
fiskális politika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a checkliszt május 12-én kedden.

A mai adás első részében Kárván András pénzügyminiszter bizottsági meghallgatásáról lesz szó, amelyen tisztább képet kaptunk a fiskális politika prioritásairól. amikor elmondta, hogy fokozatos kivezetést javasol a különadók esetében, akkor a a forint mérsékelt mozgást mutatott, és például Lengyel Zlatyival szemben azokban a percekben indult el egy mérsékelt forint erősödés, és a reggel látható gyengülését ledolgozta az AI fizetőeszköz.

Ez annak köszönhető, hogy egyszerre ezzel a válaszával egyszerre üzente azt, hogy a költségvetés nem áll fejre, vagyis a kormány nem revidt távon akarja egyik pillanatról a másikra kivezetni a több 100 vagy akár 1000 milliárdokra rúgó különadó bevételeket. >> Vendégünk lesz Csiki Gergely a portfólió lapigazgatója.

Adásunk második részében arról lesz szó, milyen okok vezettek oda, hogy hazánk régiós viszonylatban lemaradt a nemzetközi FMCG LCOK terjeszkedési célországai között, és milyen változtatásokra lenne szükség a folyamatfordításához és az itt lévő vállalatok fejlesztéseihez.

Vendégünk lesz Nagy Bálint, a pénzcentrum főszerkesztője.

Én Kákonyi Dávid vagyok a portfólió podcast szerkesztője.

Ez pedig a checklist május 12-én. [zene] Ma délelőtt került sor Kármán András, pénzügyminiszter jelölt meghallgatására a parlamentben.

A programjáról szóló expozit és a bizottsági kérdéseket Csiki Gergely a portfólió lapigazgatója a helyszínen követte végig.

Itt is van velünk a telefonban.

Szia Gergő, üdv a Checklistben. >> Szia, üdvözöm a hallgatókat. >> Teljes irányváltásra van szüksége a magyar gazdaságpolitikának.

Ezt mondta Kármán András a bemutatkozása elején, amely jól jelzi, mennyi ponton szeretne belenyúlni a jelenlegi fiskális politikába a miniszterjelölt.

Ebből adodóan nehéz is lesz minden egyes érintett témán átmenni a következő negyed órában.

Mielőtt azonban az egyes szakpolitikai kérdésekre rátérünk, arra lennék kíváncsi, Gergő, hogy a politikai fordulat együtt járt-e hasonló fordulattal a hangulat tekintetében is.

Milyen újságíróként a parlamentből tudósítani most?

Igen, talán az volt érdekes a korábbi bizottsági vagy tegnapi bizottsági megatások után a nagyon együttműködő, már már ilyen konstruktív baráti volt a a hangulat a miniszteri jelölt, valam a bent ülő képviselők és kérdező képviselők, akár az ellenzéki oldal ugye fideszes képviselők részéről.

És sok esetben olyan válaszokat adott a miniszter jelölt, amelyeket egyébként el tudott fogadni az ellenzéki párt patsoraiban ülők képviselők is elfogadtak.

Egy-két vitapont nyilván így is akadt, de azt látjuk, hogy a bizalom még az ellenzéki oldalról is megvan az új pénzügyminisztérium vezetéssel kapcsolatban. >> Rengeteg minden szóba került ebben a másfél- két órában.

A vállalati különadók reformja, kata visszaállítása, vagyonadó családtámogatások nyugdíj.

Legfontosabb talán mégis az, de ezekről is visszatérünk még, hogy hogyan lehet a jelenlegi kiürésítettnek nevezhető államkaszát kiigazítani, normalizálni.

Mit mondott Kármán a költségvetés helyzetéről és ennek jövőjéről? >> Igen, ez talán a legfontosabb. eleme a mai meghallgatásnak is, és talán ez volt a legkevésbé informatív vagy konkrétumokat tartalmazó.

Annyit tudtunk meg, hogy augusztus végéig megismerhetjük az idei költségvetés kiinduló állapotát, vagy azt, amit örökölt az új kormány az előző kormánytól.

És ezt követően ismerhetjük meg csak a terveket, beépítve akár már az idei költségvetésbe ezeket a hatásokat, valamint összejön a 227-es költségvetés előkészülése és tervezése, valamint a parlamentnek történő benyújtása.

Hogy azonban, hogy milyen új hiánycél lesz hivatalosan, ezt nem mondta meg Kárban András, hogy ennek érdekében kellenek-e új intézkedések, akár költségvetés egyenlegjavító intézkedések, és milyen konkrétum konkrét lépések várhatók.

Erről sem tudtunk meg új információkat. általánosságban beszélt arról, hogy a különböző intézkedések mögött milyen fedezetek lehetnek itt.

Különböző kiadások átcsoportosítása, megtakarítás, a korrupció és túlköltökezés visszaszorítása, a kamatkiadásokban való megtakarítás, az uniós források beérkezése lehet, valamint hogyha magasabb gazdasági növekedés pályára áll hazai gazdaság, akkor abból többetforrások érkezhetnek a költségvetésbe.

De ami lefordítható lenne a gyakorlati oldalra a 2026-os büdcsé szempontjából, azzal kapcsolatban kevés információt tudtunk meg.

És talán ez volt az egyik ilyen leginkább ilyen vitatárgya a mai meghallgatáson, amit számol akartak kérni és számon is kértek az ellenzéki képviselők. >> Történtette-e ez esetleg amiatt, mert nem volt még idejük arra, hogy átvilágítsák a jelenlegi költségvetési helyzetet, illetve hogy elhangoztak egyáltalán akkor valamilyen számok ebben az expozéban?

Igen, valószínűleg ennek az az oka, hogy jelenleg is zajlik az általadás átvétel és a pontos felmérése a költségvetés idei helyzetének.

Kárman András megemlítette ezt a 6,8%-os gyilipörányos idején várható hiányt, mint egy munkaanyag, ami a az előző NGM minisztériumból fakadt, hogy akár egy ilyen költségvetési hiány is benne van az idei folyamatokban.

Ezt azonban nem tudjuk, hogy a kormány mire fogja majd használni, és ez lesz a új hiányszél.

Ezzel kapcsolatban nem tudtunk meg konkrétumokat.

A korábban említett egyéb és szintén fontos témákból, ha szemezgetünk, mik voltak talán a legérdesebb új információk, amik a te figyelmedet megragadták?

Talán az adópolitikát érintően érkeztek olyan információk, amik inkább megerősítőek voltak az elmúlt időszakhoz képest.

Már ismertek voltak akár az átalakítást érintő tiszatervek is.

Itt gondoltunk ugye az adócsökkentésre a mediánbérig, hogy ez mekkora nettó jövedelem gyarapodással fog járni az érintett közönség akár minimálbérések esetében.

Itt ugye évész szinten 240000 Ft-os többletjövedelemnek örülhetnek majd a mediánbérések.

És ami konkrétum volt, az nem a miniszteri meghallgatáson hangzott el a képviselői kérdésekre válaszolva.

A miniszter előtt részéről nem utána egy rövid doorstep sajótájékoztón vett részt Kármel András és ott mondta el, hogy az SCA rendszert érintő módosítások az idei évben költségvetésbe nem fognak beleférni biztosan.

Viszont az álfa tekintetében lehetnek bizonyos termékek, termékkörök, ahol szóba jöhet áfacsökkentés, adócsökkentés.

Ugye ez főleg abból fakad, hogy ahogy említettünk és ahogy beszéltünk is róla, a költségvetésben nincs meg az a mozgástér jelenleg, hogy nagy korábbi tiszai helyet adjon a kormány. >> Kármán érintette a vállalati különadókhoz való hozzányúlás lehetőségét is.

És látszik-e a piacon, hogy reagált ezekre a mondatokra?

Valószínűleg ebben is olyan üzenetet fogalmazott meg Kármán András, ami zene volt a befektetők vagy az érintett szektorok füleinek vagy képviselőinek.

Ugyanis a amikor elmondta, hogy fokozatos kivezetést javasol a különadók esetében, akkor a a forint mérsékelt mozgást mutatott, és például lengyelival szemben azokban a percekben indult el egy mérsékelt forint erősödés, és a reggel látható gyengülését ledolgozta a zaifizetőeszköz.

Ez [horkantás] annak köszönhető, hogy egyszerre ezzel a válaszával egyszerre üzente azt, hogy a költségvetés nem áll fejre, vagyis a kormánynál revittávon akarja egyik pillanatról a másikra kivezetni a több 100 vagy akár 1000 milliárdokra rúgó különadó bevételeket, vagyis nem áll fejre a költségvetést, de közben azt ígérte a befektetőknek, a gazdasági szereplőnek, de főleg a az érintett szektorok képviseliek, hogy tervben van egy kivezetési pálya.

És egyébként ez nagyon fontos, hogyha egy hasonló a költségvetési pályához hasonlóan hiteles ígéretet és pályát fel tud vázolni a vállalati szereplőknek, azoknak a szektoroknak, amelyek jelenleg fizetik ezeket a plusz sarcokat, az várhatóan ad egyfajta bizalmat a szektorok képviseli részéről, a vállalatok részéről, hogy akkor azt mondják, hogy igen, tudjuk, hogy a következő néhány évben, akár gondoljunk itt a bankszektorra, őket szoktuk emlegetni, mint a legnagyobb külön teherviselőikre. azt mondják, hogy a következő néhány évben fenn maradnak ezek a különadók, de egy fokozatos csökkentéssel szembesülnek, azt valószínűleg ők is pozitívan érintenék, és ez a befektető üzleti környezetre is kedvezően hat ez a fajta kiszámíthatóság és adócsökkentési terv, ezért feltételezhetően érintette pozitívan a piacokat is, és némiképp minimálisan erősödött is a forint el.

Hogyan fog változni a kabinet felépítése, és ebből következtethetünk-e esetleg prioritásokra, változtatásokra az előző ciklusokhoz képest? az fontos lesz, hogy egy tiszta önálló pénzügyminisztérium jön létre.

Vagyis ugye az eddigi, az elmúlt évben látható nemzetgazdasági minisztérium, mint csúcsminisztérium is hozzátartozó mindenféle egyéb terület, gazdaságfejlesztéstől kezdődően egyéb területek leválnak, és a pénzügyi minisztérium fog felelni szűken értelmezve a költségvetés államháztartás területé, az adópolitikáért, a pénzpiacokért, a pénzpolitikáért, valamint itt a a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos feladatok ellátásáért lehet itt gondolni a bankokkal való kapcsolattartásra.

És ebben a tekintetben egy letisztult pénzügyminisztérium jön létre.

Személyekről egyelőre keveset tudunk azt látni, hogy aki elkísérte Kármen Andrást a miniszteri meghallgatására, az Baromás Gyula volt, aki mint megtudtuk az államháztartásért felelős államtitkár lesz az új minisztériumban. >> Zárásképp abból megfejtettél-e valamit, hogy ebből a rengeteg teendőből, ami előttük áll, és amelyéről most itt beszélgettünk is az elmúlt percekben, mégis milyen prioritási lista kezd kirajzolódni?

Jól értem-e akkor, hogy itt a az alap a költségvetés, innen kell indulni és aztán a különböző mondjuk akár a családokat, akár a vállalatokat, akár a nyugdíjasokat érintő kérdések között látható-e valamilyen sorrend, és ezek mint utána következnek el majd, hogyha a költségvetés rendeződik. >> Így van, jól mondod, mert a legfontosabb és mindennek az alapja az idei költségvetés rendbetétele.

Ugye az már látszik, hogy a mostani költségvetési folyamatok az első négy hónapra látunk rá, teljesen másuk, mint amit az előző kormány tervezett.

Ezt nagyon nem könnyű feladata lesz az új kormánynak ezt rendbe tenni.

Másrészt pedig egy óriás dilámával áll szemben a bizottsági meghallgatásokról, a többi bizottsági meghatásról érkező információk alapján a minisztériumok sorba fognak állni már idén a költségvetési többletforrásokért, többletig igényekért.

És miközben a költségvetés nincs könnyű helyzetben, tehát az államkassza nem azt mondom, hogy üres, de azért nem úgy alakult, ahogy eltervezte az előző kormány.

Ezt rendbe kell tenni, és közben kéne ezeket a többletforrásokat azonosítani viszonylag rövid távon.

Kíváncsian várjuk ennek ennek a dilemmának a feloldását, és hogyan oldja meg a a pénzügyügyi minisztérium.

Ez lesz valószínűleg az idei legfontosabb dolga, valamint emellett az is, hogy egy hiteles költségvetési pályát vázoljon föl.

Árguszemekkel fogják figyelni a befektetők, a hitelminősítők, hogy mekkora lesz az idei költvetési hiánycél. ugye módosított váratlan ezt szinte biztosan módosítják, de legalább ennyire fontos lesz, hogy a következő évekre milyen hiteles és hihető, hogyan alá mennyire alátámasztott költségvetési hiánypályát vázol majd föl a kormány akár kétszer 27-re, 28-ra és 29-re.

Azt tudjuk a Tisza programjából, hogy 3%-os hiánycélt 2030-ra tervezi elérni az új kormány.

Ez összefüggésben van azzal, hogy addigra szeretné teljesíteni az új kormány az euróbevetés feltételét. amelynek az egyik sorokköve 3%-os költségvetési hiány. >> Kármán András pénzügyminiszter jelölt parlamenti meghallgatásáról Csiki Gergelyel a portfólió lapigazgatójával beszélgetünk.

Köszi, hogy rendelkezésünkre. >> Köszönöm szépen. [zene] >> Miközben a régió több országában egymás után jelennek meg új nemzetközi márkák, Magyarország sokszor kimarad az első körből, vagy csak évekkel később követi a trendeket.

A téma nem pusztán arról szól, hogy milyen üzletek nyílnak a plázákban, jelzi a gazdasági környezet kiszámíthatóságát, a vásárlóerőt és az ingatlanfejlesztési lehetőségeket is.

Nagy Bálint a pénzcentrum főszerkesztője kétrészes cikkorozatban szakértőkkel járta körbe az okokat és a lehetséges kilábolást a régiós versenyhátrányból.

A szerzővel a fő tanulságokról beszélgetünk.

Üdvözlöm a hallgatókat. >> Amikor arról van szó, hogy egyeskák elhagyták vagy nem jöttek be Magyarországra, mely szegmensek ezek pontosan?

És mennyire beszélünk? tényleges kivonulásról, vagy inkább arról, hogy meg sem nyíltak nálunk, miközben Bécsben, Prágában vagy Varsóban igen.

És érdemes egyébként ezt a kettőt külön választani, hogyha a folyamat megállítására vagy megfordítására törekszünk. >> Igen, itt most egy kétrészes cikkorozat kapcsán beszélgetünk, de én régóta foglalkozom a teljes szektorral, és egy kicsit tekintsünk vissza, mert egy másik cikk adta az alapötletet ehhez a sorozathoz.

Néhány héttel ezelőtt a kifejezetten a magyar FMCG szektorral foglalkoztam.

Ugye ez a gyorsan forgó termékeknek a piaca.

Élelmiszerláncok, élelmiszer multikkal szoktunk jellemzően itt említeni.

És én azt kérdeztem őket, hogy egy esetleges kormányváltás kapcsán, ez még a választások előtt volt, hogyha belenyúlnának az őket korlátozó intézkedésekbe, például a plázastoppa, kereskedelmi különadókba és egyebekbe, az mennyibe segíteni az ő régóta napirenden lévő terjeszkedésüket?

És ők akkor azt mondták, hogy ez csak egy diszkontláncszó volt.

Ezek háttérbeszélgetésekből készült ez az anyag.

Az egyik diszkontlánc mondta, hogy ők rövid távon, tehát egy-három éves idő intervalumon belül nagyjából 100 milliárd Ftot mozgatnának meg.

És innentől nem volt nehéz kiszámolni.

Nyilván sok ilyen háttérbeszélgetést folytattam, hogy ez alatt az egy-három éves időér intervallum alatt akár 1000 milliárd Ft is megfordulhatna magyar gazdaságban, aminek azért már van hatása a költségvetésre is.

És akkor kezdtem el azon gondolkodni, hogy na jó, oké, ezek a itthon lév…

Említett entitások

Témák

  • fiskális politika

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Magyarország

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kármán András fontos üzeneteket küldött, a piac jól fogadta”

Miről szól ez az epizód: „Kármán András fontos üzeneteket küldött, a piac jól fogadta”?

Ez az epizód Kármán András pénzügyminiszter bizottsági meghallgatásáról szól, amely a fiskális politika prioritásait tisztázta. Szó esik még arról, miért maradt el Magyarország a nemzetközi retail-láncok terjeszkedésében, és milyen változtatásokra lenne szükség. Az epizód a Portfolio Checklist című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 12..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Kármán András fontos üzeneteket küldött, a piac jól fogadta”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Csiki Gergely, Kármán András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kármán András fontos üzeneteket küldött, a piac jól fogadta”?

Fő témái: fiskális politika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kármán András fontos üzeneteket küldött, a piac jól fogadta”?

Megjelenés: 2026. 05. 12.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/portfolio-checklist/karman-andras-fontos-uzeneteket-kuldott-a-piac-jol-fogadta

Több epizód a Portfolio Checklist-ből