Portfolio Checklist

Történelmi lehetőség előtt Magyarország - megszólalt az OTP vezérigazgató-helyettese

· PT35M42S

Összefoglaló

Az epizódban Becsei András, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a magyar bankszektor változásairól, valamint a kormányváltás lehetséges hatásairól nyilatkozik. A második részben a Pekingi Autóshow-ról és a kínai autóipar európai terjeszkedéséről esik szó, Gergely András, a…

Röviden

Műsor
Portfolio Checklist
Megjelenés
2026. 05. 05.
Hossz
36 perc
Szereplők, említett nevek
Becsei András, Gergely András
Témák
magyar bankszektor, kormányváltás, pekingi autóshow, kínai autóipar
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a checkliszt május 5-én, kedden.

A mai adás első részében arról lesz szó, hogy milyen gazdaságfilozófiai irányváltást hozhat a hazai bankszektor számára a 16 év után megtörténő kormányváltás.

Amit láttunk az elmúlt időszakban hosszú évek során, hogyha nagyon egyedi, gyorsan meghozott, magyar specifikus intézkedések voltak jellemző választások előtt, akkor nem tudták elérni a hosszútávú hatást, hiszen úgy tekintettek rá a különböző gazdasági szereplők, és most itt elsősorban a mondjuk a beruházásoknál, az ügyfelekre gondolok, a különböző egyéb vállalatókra vagy lakosság, hogy átmeneti intézkedésnek nézték. viszonylag a nehezebb volt megvalósítani, bonyolultabb is volt, és nem érte el azt a célt, hogy mondjuk egy hosszútávú beruházást valaki emiatt elindítson, és utána megköltségvetési szempontból is, nem volt finanszírozható. >> Vendégünk lesz Becsei András, az OTP Bank vezérigazgatóhelyettese.

Adásunk második részében a Pekingi Autos szerzett élményeiről kérdezzük kollégánkat.

Mi változott a távolkeleti autóiparban az elmúlt évben?

Milyen szerepet szállnak a magyar beszállítóknak a hazánkba települő gyáróriások?

SS miért nem várható, hogy kifejezetten olcsó autókkal érkezzenek Európában a legnagyobb kínai márkák?

A témában Gergely Andrást, a portfólio Content Lab főszerkesztőjét kérdezzük.

Én Kákonyi Dávid vagyok, a portfólio podcast szerkesztője.

Ez pedig a checklist május 5-én.

Új politikai és gazdasági korszak küszöbén a magyar bankszektor és a hitelpiac is.

Becsei András, az OTP Bank vezérigazgató helyettese a portfólió hitelezés 2026 konferenciáról jelentkezik be a műsorba, hogy megbeszéljük az otthonteremtési programok és a lakáshitelezés legfontosabb kérdéseit, a fedezetlen hitelek felfutását, a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazását, és azt is, mitől romlik vagy javulhat a bankszektor jövedelmezősége.

Üdvözöllek a műsorban. >> Jó napot, Kárnok!

Üdvözlöm a hallgatókat is. >> Kezdjük először a nagyképpel, amely hát napról napraódik körülöttünk.

Ugye kormányváltás küszöbén vagyunk.

A Magyar Bankszövetség alelnökeként milyen gazdaságfilozófiára számítasz az úrkormánytól?

Vannak esetleg konkrét intézkedések, amik a nem túl távoli jövőben szerinted nagy hatással lehetnek a szektorra?

Mi nagy hatást jelentene a szektorra nézve, az hogyha pár olyan gazdaságpolitikai irányel kerülne megvalósításra, amit nagyon sokszor jeleztünk az elmúlt időszakban, hogy fontos lenne egy, amit javasolnánk, hogy egy előzetes párbeszédre kerüljön sor különböző intézkedések előtt, tehát legalább el tudjuk mondani a szakmai javaslatainkat, amit aztán vagy figyelembe vesz a gazdaságpolitikai irányító, vagy nem, de a szakmai érveket hozzá tudjuk tenni.

Nagyon fontossnak tartjuk a a kiszámíthatóságot, a tervezhető szabályoző környezetet, amit láttunk az elmúlt időszakban hosszú évek során, hogyha nagyon egyedi, gyorsan meghozott, magyar specifikus intézkedések voltak jellemző választások előtt, akkor nem tudták elérni a hosszútávú hatást, hiszen úgy tekintettek rá a különböző gazdasági szereplők, és most itt elsősorban a mondjuk a beruházásoknál, az ügyfelekre gondolok, a különböző egyéb vál vállalatokra vagy lakosság, ahogy átmeneti intézkedésnek nézték, viszonylag ha nehezebb volt megvalósítani, bonyolultabb is volt, és nem érte el azt a célt, hogy mondjuk egy hosszútávú beruházást valaki emiatt elindítson, és utána megköltségvetési szempontból viszont nem volt finanszírozható.

És amit nagyon fontosnak tartunk, hogy az euró bevezetéssel a kamatszintek fenntarthatóan alacsonyabbak tudnának lenni. hogyha megnézzük a mostani otthonstart komatszinteket, például egy példát mondva, ami a 3% körüli, a környező országokban azt látjuk, hogy 3-4% közötti lakáshitelkomatzinteket látunk.

Tehát ugyanezt sikerült megvalósítanunk nekünk is, csak Magyarországon egy lényegesen nagy állami támogatási összegekkel, míg a környező országokban piaci alapon euró lakáshitelekkel.

Tehát ebből mondjuk, hogy most van egy olyan történelmi lehetőség, hogy a magyar jelzállalóhitelezés vagy a magyar vállalati hitelezésnél lényegesen alacsonyabb kamatszinteket tudjunk elérni, és olyan módon, hogy nagyobb költségvetési terhet nem jelent. >> Említetted a támogatásokat?

Úgyhogy jelenleg nagyon sokféle otthonteremtési hiteltámogatás elérhető a lakosság számára.

Te akkor arra számít az, hogy az új gazdaságpolitika ezekből inkább visszavesz és szűkít lehetőségeket, vagy inkább átrendezi a hangsúlyokat, tehát a lakás tulajdonlás ösztönzése mellett esetleg mondjuk nagyobb szerepet kaphatnak a bérllakásprogramok? >> Azt mondom, hogy a Magyarországon jelenleg mind a a lakáshitelezésben, de hogyha ide vesszük a kis és középvállalati szektor hiteleit, akkor nagyon magas az államilag támogatott konstrukcióknak a részaránya.

Tehát egyrészt a Széchenyi kártya a ami dominálja a KKV hitelezés.

Másrészt most a az otthonstart program, ami a túlnyomó többségét adja a lakáshiteleknek.

Én arra számítok, hogy az otthonstart programnak a finomhangolását fogjuk látni.

Tehát most nem egy drasztikus intézkedéssel számítok, hanem megnézni azt, hogy hogyan lehet a lakáshitelezés fenntartani.

Mondjuk egy kisebb költségvetési teherrre járó megoldás fele hogyan tud elmenni a szabályozó.

Az otthonattal kapcsolatban, amit kiemelnék, hogy nagyon megnövelte a lakáshitelezési volumeneket.

Tehát a szeptemberben került bevezetésre és amit látunk, hogy közel kétszeresére ugrott a kihelyezett a hitelállomány itt a egyik hónapról szinte a másikra.

Többen nézik, hogy az otthonstart program eléri-e a célját.

Én azt tudom mondani, hogy a jellemzően a fiatalabb korosztály veszi fel.

Tehát ebbe azt néztük meg, hogy a 35 év alatti fiataloknak a a részaránya az 60%.

Tehát az ez az egyik kimondott célja volt, hogy a fiataloknak a lakásához jutását tudja elősegíteni.

Tehát hogyha innen nézzük, akkor a igen jellemzően fiatalok vették fel.

Most van az az érdekes pont amikor összeér az, hogy ugyanannyi lakáshoz vesznek fel otthonstart programhitelt, mint amennyi házhoz.

Tehát a házaknak a részaránya feljön, amit azért ha sajnos ugyanakkor el kell mondani, hogy az ingatlanárakat is megnövelte az otthonstart programnak a megjelenése.

Tehát ebben a részben kap kritikát a program. >> Gyakran megjelenő téma az is a lakáshitelekkel kapcsolatban, hogy sok gyorsabban, kevesebb adminisztrációval szeretnék felvenni ezeket.

Vannak-e esetleg itt olyan szabályozói megfontások, amiket szerinted érdemes lenne a jövőben átgondolni?

Tehát mondjuk akár ki lehetne emelni ezek közül is kettőt, hármat.

Mit lehetne érdemes ebben változtatni?

Szerintem ez célszerű, hogyha jobban lehetne digitalizálni akár a lakásvételeket, de a többi szolgáltatást is mondom, így amit többször említünk, hogy a környező országokban, hogyha megnézzük Horvátországot Szlovéniát Romániát vagy hogyha egyáltalán valam Bulgáriát is, akkor több olyan működő megoldás van, ami az ügyfelek számára kevesebb adminisztrációs terhet jelent.

Tehát itt amiket említünk, hogy a különböző adatváltozásokat, igazolásokat ne az ügyfélnek kelljen megszereznie és azt kell hozni a bankba, hanem ezek a igazolásokat automatikusan meghatnák a a bankok is.

Az elektronikus aláírási jogot kiterjesztenénk.

Nagyon fontos, hogy a KKV-k, a kis és közzivállalatok is rendelkezzenek elektronikus aláírási lehetőséggel.

És amivel azt mondom, talán a legtöbb adminisztráció jár, az a ingatlanhitelezés, a lakosság ingatlan hitelezés, ami tényleg egy jelenleg bonyolultabb üzlet, bonyolultabb termék, de vannak olyan és a környező országokban működő jó gyakorlatok, amivel ezt az adminisztrációs terhet tudnánk csökkenteni. nagyon fontosnak tartanánk, hogy legyen egy működő elektronikus a ingatlanyilvántartás, ami a földhivatali eljárásokat tudná leegyszerűsíteni és mondjuk egy jó esetben inkább olcsóbbá is tenni.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a statisztikai értékbesés lényeg elérhető, de 10% alatti a rész aránya a lakáshitelezésben.

A statisztikai értékbeésnek az arányát tudjuk növelni.

Ugye a hallgatóknak jelezve ez azt teszi lehetővé, hogy ha nem kell megvárni az értékbeőt, hanem vannak olyan lakások, például egy lakótalepi lakásnál vélhetően pontosan meg tudjuk már most is mondani a az ingatlannak az értékét, hiszen lehet, hogy már a előző adásvételt is látunk, meg az azt megelőző adásvételt is, tehát pontos információink vannak, hogy mennyit érhet az adott a lakás.

Ez az ügyfeleknek egyszerűség, hogy a bank meg tudja becsülni a anélkül, hogy valaki felkeresne őket a az ingatlannak a az értékét.

A közjegyzői eljárásokat hogyan tudnánk digitalizálni.

És ami egyre többször megjelenik, és 2026-ban szerintem erről fontos beszélni, az a zöld hitelezéshez kapcsolódó adatoknak az elérhetősége.

Sajnos Magyarország ebbe a szempontból is lemaradásban van, hogy kevéssé hozzáférhetőek az adatok.

És azt szoktuk mondani, hogy a zöld hitelezésnek igazából az alapillére az adatoknak az elérhetősége, hiszen egy normál felújítás hitelnél vagy egy építés hitelnél azt nézzük meg, hogy valami elkészült-e, míg a zöld hitelezésnél, hogy azt a kívánt energiahatékonyságot elérte, sokkal több adatra van szükségünk, és ebben nagyon sok minden elérhetünk már a különböző állami adatbázisokban, és ehhez való hozzáférést kér a bankszektor, mint például mondjuk a Olaszországban ez jól működik, a zöldi adatoknak az elérhetősége.

Ugye nem csak az otthonstart, hanem a fedezetlen hitelezés is népszerű a magyar hitelpiacon.

Mivel magyarázható ez a ez a lelkesedés, ez a boom, és számítasz-e arra, hogy belátható időben végetér? >> Én azt mondom, a fedezetlen hitelezés, tehát a fogyasztási hitelezés, a leginkább most már a azt mondom, hogy személykölcsönökben a testet.

Tehát a személykölcsönnek megugrott a havi folyósítási már volumene.

Így már a 100 milliárd fölé ment a az elmúlt időszakban.

Egyrészt a beérkező extra pénzeket kipótolják az ügyfelek, és a egy nagyobb fogyasztást valósítanak meg.

Az látható, hogy az elmúlt időszakban, ami még a a gazdasági növekedést a táplálta, az a fogyasztás volt, és a fogyasztáshoz kapcsolódik a személykölcsönöknek a felfutása.

Hogyha azt nézzem meg, hogy régiós összehasonlításban a volumen milyen a GDP-hez képest, akkor azért látható, hogy hogy lényegesen alacsonyabb, mint a környező országoknak a hitelkihelyezése.

Tehát emiatt én nem számítok arra, hogy ez a visszaesne. >> Gyakran beszélünk itt a checklistben a mesterséges intelligencia hatásáról. számos piacot végig szoktunk venni ebben a lakossági hitelezésben te hogyan látod ma mik a legkézzel foghatóbb hasznai legyen szó akár itt ügyfélkiszolgálásról a kockázatkezelésről vagy a csalásmegelőzésről?

Mennyire tartott a magyar bankszektor, hogy ezekből előny tudjon kovácsolni? >> Azt mondom, most egy nagyon sokat beszélünk a mesterséges intelligenciáról, tehát a hitelezési konferencián is az egyik résző megfogalmazta, hogy hogy természetesen mindenki elmondja, hogy hogy rengeteg felhasználási területe van.

Amit azt látom, hogy a gyakorlatban is működik, az a csalások elleni intézkedésekben tudunk támaszkodni a mesterséges intelligenciára.

Tehát ennek már kézzel fogható eredményei vannak, hogy a működésünket hogyan tudjuk hatékonyabbá és az ügyfelek számára gyorsabbá tenni.

Itt a különböző háttérfolyatokban tud megjelenni a a mesterséges intelligencia, ami az ügyfeleknek azt jelenti, hogy gyorsabban, tehát valamelyik kérelmük a bankoknak, ugye ezt a költséghatékonyabban tudják megvalósítani.

Ezeket látom, ami szerintem nagyon óvatosan közelítik meg a szektor, hogy a közvetlenül az ügyfelekkel kapcsolatos ügyintézésben mennyire vonja be a mesterséges intelligenciát.

És ebben a bankszektor a jellegébő adóan biztosra akar menni, hogy akkor vonjuk be, amikor már a hibának az aránya minimalizálható.

Ha az elmúlt év statisztikáit nézzük, akkor többiek szerint romlik a magyar bankszektor jövedelmezősége, de hogyan látod, mit lehet ennek az ellenszere?

Elsősorban akár mondjuk az extra profit adó csökkentése vagy eltörlése tudná ebben érdemben javítani, vagy akár a bankok oldalán van-e még mozgástér a kölcséghatékonyság javítására?

Hol vannak szerinted tartalékok ebben? >> Hát a bankszektor számra azt szerintem a költséghatékonyságítása az az továbbra is egy feladat.

Amit a jelenleg láttunk a tényszámunkban, hogy a tavalyi évben 11%-os volt a tőkearányos jövedelmezősége a szektornak.

Itt azt a számot említem, ami a külföldi osztalékjövedelmek nélkül számítunk, tehát ami ténylegesen a magyar bankszektornak a jövedelmezőségét mutatja. ez az extra profit és a különböző terhek jelentősen részt képviselnek, hiszen hogyha mindent összeadunk, akkor a szektornak a terhelése az egy 50%-os arány feletti, tehát a megtermelt adózás előtti jövedelemnek a különböző kormányzati a intézkedések több mint a felét elviszik, legyen ez a bankadó, az extra profitadó és egyiből olyan intézkedések, amik a költségként jelennek meg. hogyha előre tekintünk, akkor az idejévben már ilyen 8-9% közötti jövedelmezőséget valószínűsítünk a szektornak.

És emiatt a költséghatékonyság növelése az, ahogy említettem egy egy következő feladat.

Mondjuk amikor azt nézzük, hogy megemelkednek a működési költségek, itt fontos figyelembe venni, hogy az extra adóterhek nagyon sokszor a működési költségekben jelentkeznek.

Tehát amikor azt látjuk, hogy növekszik a magyar bankszektornak a működési költsége, nagyon sokszor egy adóemelés van emögött.

Tehát az nem biztos, hogy az az ténylegesen egy valódi azt mondom, hagyományos értelemblevett működési költség növekedését jelenti. >> A bankszektor előtt álló legfontosabb kihívásokról és a kormányváltás hozta lehetséges változásokról Becsei Andrással az OTP bank vezérigazgató helyettesével beszélgettünk.

Köszönjük, hogy a rendelkezésünkre álltál. >> Én köszönöm a lehetőséget.

Viszont hallásra. [zene] A következő interjút Widowski Áron a portfólió Investment Services üzletek vezetője készítette.

Az idősebb hallgatóinknak még a svájci Genf hallatán dobban meg a szíve, ha autóipari kiállításról van szó, de…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Történelmi lehetőség előtt Magyarország - megszólalt az OTP vezérigazgató-helyettese”

Miről szól ez az epizód: „Történelmi lehetőség előtt Magyarország - megszólalt az OTP vezérigazgató-helyettese”?

Az epizódban Becsei András, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a magyar bankszektor változásairól, valamint a kormányváltás lehetséges hatásairól nyilatkozik. A második részben a Pekingi Autóshow-ról és a kínai autóipar európai terjeszkedéséről esik szó, Gergely András, a… Az epizód a Portfolio Checklist című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Történelmi lehetőség előtt Magyarország - megszólalt az OTP vezérigazgató-helyettese”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Becsei András, Gergely András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Történelmi lehetőség előtt Magyarország - megszólalt az OTP vezérigazgató-helyettese”?

Fő témái: magyar bankszektor, kormányváltás, pekingi autóshow, kínai autóipar.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Történelmi lehetőség előtt Magyarország - megszólalt az OTP vezérigazgató-helyettese”?

Megjelenés: 2026. 05. 05.. Hossz: 36 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/portfolio-checklist/tortenelmi-lehetoseg-elott-magyarorszag-megszolalt-az-otp-vezerigazgato-helyette

Több epizód a Portfolio Checklist-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból