Portfolio Checklist

Üresen kong a kassza a Fidesz után – Mit tehet a Tisza?

· PT25M44S

Összefoglaló

Ez az epizód a Fidesz utáni költségvetési hiányt és a Tisza-kormányra gyakorolt hatásait tárgyalja. Ezenkívül sor kerül a friss inflációs adatok elemzésére és a gazdasági kilátások megvitatására.

Röviden

Műsor
Portfolio Checklist
Megjelenés
2026. 05. 08.
Hossz
26 perc
Szereplők, említett nevek
Becsey Zsolt, Csiki Gergely
Témák
költségvetési hiány, inflációs adatok, gazdasági kilátások
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a Checklist a portfólió podcastje május 8-án, pénteken.

A mai műsor első részében arról lesz szó, hogy a Fidesz 3850 milliárd Ft-os deficittel adja át a költségvetést a Tisza kormánynak. amely azt jelenti, hogy az egész éves eredeti terv 93%-a már teljesült. >> A mozgástér, hogyha ebből indulunk ki, megszűnt abban a tekintetben, hogy a újonnan hivatalba lépő kormánynak mozgástele legyen ahhoz, hogy a saját beígért intézkedéseit beletegye az idei költségvetésbe.

Talán ez lesz a legnehezebb feladata, hogy miközben akkor 7% vagy azalatti hiányt tartani szeretné a kormány, az új kormány az idei évben, akkor hogyan csinál helyet az ő intézkedéseinek, és milyen ütemezés szerint lesznek benne ezek a költségvetés egyenlegét egyébként alapvetően rontó tényezők.

Gondoljunk itt akár a családi pótlék duplázásának ígéretére, különböző nyugdíjcélú kiadások emelésére satöbbi. >> Vendégünk Csiki Gergely a portfólió lapigazgatója makroelemzője.

A műsor második részében a friss inflációs adatot elemezzük Becsei Zsolttal, az Unikredit Bank elemzőjével.

Én Száz Péter vagyok, a portfólió podcast szerkesztője.

Ez pedig a checklist május 8-án. [zene] Elképesztő hiánnyal fordult rá a magyar költségvetés az új kormány érkezésére.

Az első négy hónapban az egész éves eredeti deficit cél 93%-a teljesült.

Most leginkább olyan kérdések vannak napirenden, mint hogy egyébként hogy néz ki ez a választási év, mekkora mozgástere van az új kormánynak, az új pénzügyminisztériumnak, és mennyire lesznek fenntarthatóak a következő évek költségvetései.

Itt van velünk a telefonban Csiki Gergely a portfólió lapigazgatója, makroelemzője.

Az elmúlt években azért hallottunk eléggé csúnya költségvetésekről, főleg az év elején.

Mennyire tekinthető ez a mostani rendkívülinek? >> Ez még azokhoz képest is szokatlan, ezért mondhatjuk, hogy rendkívüli.

Sőt még ahhoz képest is szokatlan, hogy szerintem a hallgatók is meg mi is megszokhattuk, hogy négy évente van egyfajta mintázat a költségvetésiány lefutásában. nem meglepő módon négy évente, amikor éppen a választás éve van, akkor megszalad úgymond a költshövetés hiánya, és jellemzően akkor szalad meg, amikor még április előtt vagyunk, tehát az első szakaszába az évnek.

Ezt hívják mindig orrnehéz költségvetéslefutásnak, amikor a költségvetési hiány egész éves tervnek a nagyobb része jön össze az első néhány hónap alatt.

Na most ez még inkább koncentrálódott ebben az évben az elmúlt hónapokban, és emiatt is nevezném rendkívülinek.

Sőt, talán azt is mondhatnám, hogy amiatt is rendkívüli, mert gyakorlatilag a ha azt nézzük, hogy mi a pontos szám, akkor a 12 havi gördülő deficitje a költségvetésnek nagyjából már lassan 7000 milliárd Ft.

Ez azt jelenti, hogy az olvasók el tudják képzelni, hogy az elmúlt 12 hónapban mi volt a költségvetés egyenlege.

Tehát tavaly május 1-től idén április végéig ilyen eltúsztatott szemléletben, ha nézzük a dolgokat és ilyen magas költségvetési kumulált hiányra nem volt példa.

Egyszer 22 szintén áprilisában.

Ezért mondtam, hogy a mintázat az ismert lehet a hallgatók számára, mégpedig a választás évében fordul ez elő. >> Akkor jogos, hogyha azzal magyarázzuk ezeket a számokat, hogy azt mondjuk, hogy ez egy választási költségvetés, vagy pedig azért ennél összetettebb ez a kép.

Ezt láttuk 2022-ben is a választások előtt, de kisebb mértékben ugyan, de ez volt megfigyeltő már 2018-ban is, amikor élesen az előző megelőző hónapokban, a választás április hát megelőző hónapokban egyre nagyobb a a költségvetés hiánya.

Ez 22-ben majdnem 6900 milliárd Ftx alatt, és most is 6900 milliárd Ft x alatt.

És egyébként ha pedig úgy nézzük, hogy az első négy hónapban mennyi volt a költségvetés hiánya idén, akkor ugye ez a 3900 milliárd Fttál vagyunk, ami szintén kiemelkedő, csak hogy viszonyításképpen el tudjuk helyezni a 26-os évet.

Tehát tavaly 2025-ben ez közel 3000 milliárd Ft volt.

Azt megelőző három évben pedig 22, 23, 24-ben pedig ilyen 2500 milliárd Ft.

És ehhez képest volt 3900 milliárd Ft idén az első négy haviány, ami jól mutatja azt, hogy az év első négy hónapjában jelentősen romlott vagy rontotta igazából aktívan a leköszönő kormány a költségvetés egyenlegét hatatósan, főleg a kiadási oldalon betervezett intézkedésekkel.

Egy része ennek transzparens, mármint olyan szempontból, hogy nem volt betervezve, de legalább be volt jelentve.

A másik része pedig nem transzparens, ami egyedi kormánydöntések, költségvetési szervek, minisztériumokhoz tartozó intézmények, háttérintézményeknek a extra meglódult kiadásairól van szó, és ennek a részleteit majd csak később a következő hónapokban tudjuk majd visszafejteni a részletes költségvetési számokból.

Mekkora mozgástere marad az új kormánynak, hogyha mondjuk azt mondjuk, hogy lesz egy 6,8%-os GDP arányos hiány.

Na ez a legfontosabb kérdés, hogy milyen szempontból nézzük a a mozgásteret, mert ha azz a szempontból a régi szemüvegen keresztül nézzük ezt a költségvetési mozgástér kérdést, akkor azt mondhatjuk, hogy gyakorlatilag nincsen mozgástere, mert ugye az eredeti már megemelt költségvetési hiánycél a GDP arányában 5% volt.

Most pedig ugye a legutolsó közlés szerint, amit Magyar Péter mondott, hogy 6,8% lehet benne a költségvetés jelenlegi folyamatában az idei évre, akkor gyakorlatilag azt kéne a régi értelmezések logika alapján mondanunk, hogy igazából még az idei évben 2%-nyi költségvetési kiigazítást vagy egyenleg javítást kellene megcsinálni az új kormánynak.

És hogyha ez menne ki szalag címnek, akkor ez egyáltalán nem lenne igaz, mert ugye változott a helyzet az új kormány érkezésével.

Teljesen újraíródtak a a gazdaságpolitika, de főleg a fiskális politika játékszabálya is a jelek szerint.

Ugyanis a mozgásteret most leginkább a piacok oldaláról érdemes megközelíteni, hogy a piacok a különböző jelzések, költségvetéssel kapcsolatos hírek hatására hogyan reagálnak.

És azt láttuk, hogy amikor pár nappal ezelőtt a leendő miniszterelnök bemondta ezt a 7% körüli hiányt, ami azért meglepő volt, mert voltak elemzők, akik tudták, vagy sejtették, hogy nagyobb lesz az idei hiány, mint 5%, de azért nem engedték el ennyire a fantáziájukat, hogy 7%-os hiányt mondjanak.

Tehát ebből a szempontból meglepő volt.

És ehhez képest, ha visszanézünk akárcsak a kötvényhozamokra, az állampapírpiaci befektető étvágyra, valamint a forint árformának a mozgására, igazából nem történt semmi.

A piacok ezt így meg a befektetők elfogadták, hogy a költségvetés állapota, az idei kiinduló állapota, ez a 7% és gyakorlatilag elfogadták, és nem reagáltak rá negatívan, és nem az volt, hogy minden áron az lenne az üzenet, hogy innentől valamilyen kényszerű intézkedést kellene foganatosítania a kormánynak.

A másik kérdés, hogy a mozgástér, hogyha ebből indulunk ki, megszűnt abban a tekintetben, hogy a újonnan hivatalban lévő kormánynak mozgástele legyen ahhoz, hogy a saját beígért intézkedéseit beletegye az idei költségvetésbe.

Talán ez lesz a legnehezebb feladata, hogy miközben akkor 7% vagy az alatti hiányt tartani szeretné a kormány, az új kormány az idei évben, akkor hogyan csinál helyet az ő intézkedéseinek, és milyen ütemezés szerint lesznek benne ezek a költségvetés egyenlegét egyébként alapvetően rontó tényezők.

Gondoljunk itt akár a családi pótlék duplázásának ígéretére, különböző nyugdíjél, kiadások emelésére satöbbi.

Erre most jelen állapotban nem látunk mozgásteret. >> Jó, hogy mondtad a piacokat és a befektetőket.

Ez most egy nagyon aktuális kérdés. véletlenül foglalkozik itt a portfólió Investment Day konferencia is ezzel május 12-én, mertogy az egyik kérdés, hogy meddig adnak haladékot a piacok, meddig adnak haladékot a befektetők az új kormánynak, hogy rendbe tegye a költségvetést.

Szerintem amikor fölvázolja a kormány a különböző fontos területeken a következő években várható pályát, és ez a nulladik pontnál, mert most is van egy hitelessége, hiteles lesz és hiteles marad.

És az első talán ilyen megbicsaklás után jöhet el az, hogy meddig tart, és feltehetjük azt a kérdést, hogy valóban hosszabúb ideig tart-e a piacok, vagy a befektetők és a hitelminősítők bizalma.

Szerintem ez a ez a kulcsfontosságú kérdés.

Talán az első kettő vagy első pár ilyen megbicsaklást elnézhetik, mert nyilván teljesen új kormányról, új felállásról van szó, de ehhez mindenképp kell az, hogy például a költségvetés esetében, az államadóság esetében egy reális fenntartható pályát vázoljon föl az új kormány, valamint ezzel összefüggésben akár az első, nem tudom, 100 napnak a reális várható és később egyébként számon kérhető intézkedéseire is legyen egy jól felvázolt volt egyértelműen számonkérhető terve.

Ha ez így összeáll egy csomagként, akkor szerintem a következő egy évben viszonylag ebből a szempontból a piacok szempontjából és a piacok oldaláról, befektetők oldaláról könnyebb helyzetben lesz a kormány.

És ez mit jelent egyébként, hogyha azt gondoljuk, hogy konferencián is nagyon fontos üzenet lesz és téma ez a kérdés, de hogy mit jelent ez a gyakorlatban a következő néhány hónapban?

Szerintem ha elfogadjuk azt, hogy magasabb hiány várható az idei évben, azt meg kell finanszírozni.

Ugye az 5% és a a 7% között van nagyjából eredményszemléletben egy ilyen 1700 milliárd Ft-os hiány, vagy extra többlethiány.

Ezt valószínűleg meg kell finanszírozni többletként az idei évben az új kormánynak.

Ez egy nagyon fontos feladata lesz, amikor mondtam, hogy hiteles tervet, intézkedés csomagot kell létrehozni, akkor ez mögötte kell legyen, hogy igenis, de mégis miből finanszírozza ezt a kormány.

És akkor felmerül a kérdés, hogy ki kell-e menni a piacokra, ha igen, melyik piacokra?

Az államadósságpiacokra a devizakötvénypiacokra, vagy a hazai befektetők intézménybefektetőket találják meg, vagy ugye a lakosságra számítanak nagyobb összegben.

Én nem lennék meglepődve, hogyha itt a devizakötvény forrásbevonás kerülne elő a következő hónapokban.

Már csak azért is, mert ahogy láttuk, a befektetők bizalma javult az elmúlt időszakban.

Az új kormánynak köszönhetően jelentősen csökkentek a hozamok, és akár a devizakötvénypiacon is sokkal olcsóbban tudja bevonni az új forrást, mint akár az év első néhány hónapjában a leköszönő kormány tette. >> Igen, meglátjuk a következő hónapokban milyen lépéseket tesz majd a kormány.

Ugye pár nap múlva kezdenek el majd ténylegesen dolgozni.

Gergő, köszönjük, hogy a rendelkezésünkre álltál.

Köszönöm szépen. [zene] Áprilisban 2,1%-kal emelkedtek a fogyasztói árak itt Magyarországon.

Ezzel továbbra is a jegybank célsávjának alsó széle körül van az áremelkedési ütem.

Egyébként ez a statisztika megfelel annak, amit az elemzők előzetesen vártak.

Viszont azt tudjuk vagy sejtjük, hogy az év második felében lehet egy fokozatos emelkedés.

Itt van velünk a telefonban Becsik Zsolt, az Unicredit Bank elemzője.

Köszönjük, hogy elfogadtad a meghívásunkat. >> Szia!

Üdvözöm a hallgatókat is. >> Az egy helytálló kijelentés, hogyha azt mondjuk, hogy most 2026 elején egy kedvező inflációs pályán mozog Magyarország? >> Én azt gondolom, hogy helytálló.

Tehát hogyha megnézzük az évesített maginflációt, tehát az a része az inflációs kosárnak, ami ami leginkább azt gondolom, hogy fontos mind monetáris politikai szempontban, mind pedig a középtávú trendeket tekintve, az most nagyjából olyan 2,4% körül alakult.

Ez egyébként teljesen megfelelt a a várakozásunknak.

És talán ami még fontos itt a várakozások kapcsán, hogy ugye az MNB-nek volt egy március végi előrejelzése az idei évre várható inflációra, és ez az adat szerintem alatta van annak a pályának, amit amit ők elképzeltek.

Tehát ugye itt elhangzott Vargamen részéről is ugye 5% fölötti infláció évvége felé.

Én azt gondolom, illetve már a az előrejelzés megszületésen is azt gondoltam, hogy erre most viszonylag kicsi az esély.

Tehát én azt gondolom, hogy az évvégi infláció az 5% alatt lesz.

És hogyha egy kicsit megkapargatjuk itt az adatokat, akkor az látszik, hogy az átárazó termék és szolgáltatás csoportoknak a számossága az mintegy 20%-kal van alatta a historikus átlagnak.

Persze ebben benne vannak az árintézkedések is, de hogyha ezt is figyelembe vesszük, akkor azért továbbra is ér az az állítás, hogy hogy nem magas ez az átározási szándék viselkedés a vállalatok részéről.

Úgyhogy ugye azt gondolom, hogy tulajdonképpen jelenleg ilyen ástabilitás környékén mozoghat a a magyar gazdaság, de azért lehet látni érdekességeket ugye itt például az élelmiszerek árával kapcsolatban.

Alapvetően egyébként ott sincsen nagy áremelés.

Ugye itt nagyon érdekes, hogy miközben ugye halljuk a híreket a hormozi szoros kapcsán, és ugye itt kivált kép a a műtrágya árakra gyakorolt hatásokról szoktunk sokat beszélgetni.

A jelenlegi helyzet az, hogy hogy inkább túltermelés van a a piacon, főleg ugye a a tejnél, de a húspiacon is estek az árak.

Ugye itt főleg a korábbi takarmányár esés az, ami ami még megtarthatja a az árakat, de hogy ugyanakkor meg az élelmiszeriparnál ugye van egy pontosan az élelmiszerkis kereskedelemnél ugye van egy olyan nyomás, amit ugye itt a zárésstoppok, illetve akár például a kiskereskedelmi külön adók is jelenthetnek.

Tehát, hogy akár azt is feltételeznénk, hogy ugye itt van, hogy is mondjam, elég ösztönzője a boltoknak arra, hogy akár komolyabban is átárazzanak, de nem áraznak át.

És ez egy nagyon érdekes tanulság, azt gondolom.

Tehát valószínűleg ez azt mutathatja, hogy óriási lehet az árverseny a piacon, miközben ugye a legtöbb bolt nem termel profitot.

Tehát valószínűleg vagy egy jövőben való hit tükröződik ebbe, hogy akkor tartsák a boltok a piaci részesedésüket, vagy pedig arról van szó, hogy egész egyszerűen nem lehet átározni, mert alacsony a a fogyasztási hajlandósága a lakosságnak.

Egyébként ezutóbbi történetre több egyéb ráutaló jelet is láttunk.

És akkor a Hormuzról még talán csak annyit beszélnék, hogy hogy ugye itt a főleg ugye az üzemanyagok kapcsán gyűrűzhetne be nagyon gyorsan ez a ez a konfliktus a magyar árakba, de ugye ezek még…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Üresen kong a kassza a Fidesz után – Mit tehet a Tisza?”

Miről szól ez az epizód: „Üresen kong a kassza a Fidesz után – Mit tehet a Tisza?”?

Ez az epizód a Fidesz utáni költségvetési hiányt és a Tisza-kormányra gyakorolt hatásait tárgyalja. Ezenkívül sor kerül a friss inflációs adatok elemzésére és a gazdasági kilátások megvitatására. Az epizód a Portfolio Checklist című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 08..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Üresen kong a kassza a Fidesz után – Mit tehet a Tisza?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Becsey Zsolt, Csiki Gergely.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Üresen kong a kassza a Fidesz után – Mit tehet a Tisza?”?

Fő témái: költségvetési hiány, inflációs adatok, gazdasági kilátások.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Üresen kong a kassza a Fidesz után – Mit tehet a Tisza?”?

Megjelenés: 2026. 05. 08.. Hossz: 26 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/portfolio-checklist/uresen-kong-a-kassza-a-fidesz-utan-mit-tehet-a-tisza

Több epizód a Portfolio Checklist-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból