Portfolio

Aszódi Attila: Ha elengedjük Paks II.-t, a sor végére kerülhetünk

· PT50M29S

Összefoglaló

A Portfolio és a Magyar Energiakereskedők Szövetségének közös podcastjében Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára beszélget Ökrösi Leventével az atomenergia helyzetéről. Kiemeli a globális trendeket: az energiaigény növekedését az adatközpontok…

Röviden

Műsor
Portfolio
Megjelenés
2026. 06. 10.
Hossz
50 perc
Szereplők, említett nevek
Nagy Viktor
Témák
atomenergia, paks ii., energiaigény, adatközpontok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[zene] Portfólio podcastek. >> Mostanra az ötös és a hatos blokknak el kellett volna készülnie.

Ebben a folyamatban nyilván adott egy késlekedést az Európai Bizottságnak az állami támogatási vizsgálata.

Az 16 hónapra megállította a projektet.

De ha ezt a 16 hónapot levonom, akkor is van legalább egy egy hat éves késlekedés.

Tehát szerintem az a kulcskérdés, még egyszer, hogyha a diplomáciai, nagypolitikai helyzetet rendezzük, hogy hogyan lehet egy olyan garanciarendszert kialakítani, ami biztosítja, hogy az orosz fél halad, ütemesen halad, és mostantól szerintem műszakilag körülbelül nyolc évre van szükség ahhoz, hogy a hogy a két blokk megépüljön. >> [zene] >> Mindenkit üdvözlünk.

Ez az Energy DX a portfólió és a magyar energiakereskedők szövetségének közös podcastje az energetikáról.

Én Örnö Levente vagyok, a portfólió podcast szerkesztője. 3,6 dröngen.

Nem jó, de nem is tragikus, ha meghalljuk a nukleáris energia kifejezést, óhatatlan úgy, hogy sokak [zene] eszébe az HBO ikonikus Csernobil drámasorozatának legtöbbet idézett tételmondata.

Az atomenergia azonban Csernoblé óta egyre inkább a tiszta energia szinonimájával kezdett válni még a 2011-es fukusimai incidens ellenére is, amely többek között Németország Atoma Stiggihez, azaz a technológiából való kiszállásához vezetett a jellemzően időjárásfüggő megújulók és az elektrifikáció diadalmenete, valamint az adatközpontok csillapíthatatlan energia mindenesetre minden eddiginél több reflektorfényt irányít az atomenergia kérdés. ére, amelyről Aszói Attilával, a BME Nukleáris Technikai Intézet egyetemi tanárával beszélgettünk.

Nagyon szépen köszönjük, hogy elfogadtad a meghívást. >> Köszönöm szépen a lehetőséget.

Üdvözöllek. >> Hát ez egy nagyon érdekes és végtelen téma, úgyhogy talán kezdjünk egy ilyen általános áttekintéssel az Atomenergia piacán.

Mennyire van felfutóban most ez az egész?

Mik azok a benyomások, amik így érik az embert?

Hogyha a nagy számokat nézzük, akkor a világ villamosenergiaellátásában 10% körülbül az atomenergia részesedése.

A meghatározó piacokon Európában, Észak-Amerikában pedig nagyjából 20%.

Magyarországon a hazai felhasználásnak egy kicsivel több mint 1ada az atomenergiából származik. 31 ország használ jelenleg atomenergiát, és nagyon sokan gondolkodnak új belépőként az atomenergia bevezetésében.

Sőt, igazándiból, amit itt említettél, hogy Fukosima után volt egy jelentős visszaesés és a némethez [torokköszörülés] gondoltak többen csatlakozni, például a belgák, a hollandok ki akartak szállni az atomenergiából, a svédek ki akartak szállni az atomenergiából, alapvetően az orosz-ukrán háború miatt kiváltódott energiaellátási válsághelyzet.

Másrészről pedig az által is említett szerverfarmok villamosenergia igénye abba az irányba viszi most a piacot, hogy egyre többen akarnak atomenergiát alkalmazni.

Előbb már említettem Hollandiát, Belgiumot, Svédországot.

Ezek az országok abszolút új nukleáris projektekben gondolkodnak, illetve a meglévő atomerünvek üzemidő hosszabbításában.

Az olaszok újra felvetették, hogy népszavazáson visszatérnének a az atomenergiához.

A franciák nagyon hosszú távon el vannak köteleződve ebbe az irányba.

A környékbeli országok gyakorlatilag kivétel nélkül, tehát Magyarország körüli országok gyakorlatilag kivétel nélkül Ausztriát leszámítva atomenergiát alkalmaznak, és hosszú távon is így szeretnének tenni.

A lengyeleknél nincsen atomenergia, de be akarják vezetni mind a nagy reaktorokat, mind pedig a kismoduláris reaktorokat.

És az USÁban is elképesztő fejlődés van elsősorban a kismoduláris reaktorok területén.

Nagyon érdekes új fejlemény az, hogy a technológia szektor, tehát a nagy IT cégek beszálltak ebbe a bizniszbe egyrészről finanszírozóként, másrészről pedig szeretnének a saját villamosenergiaellátásukra reaktorokat alkalmazni.

És hát szerintem a legdurvább, a legmeglepőbb dolog éppen az amerikai piacon történik.

Hiszen amellett, hogy új reaktorok és kismodárs reaktorok építésében gondolkoznak ezek a technológiai cégek, a Microsoft például leszerződött olyan atomerőművel, amit már leállítottak, és arra adott megbízást, hogy indítsák vissza, több ilyen reaktor is van, indítsák vissza ezeket a reaktorokat, mert annyira hatalmas nagy energiaigénynövekedéssel számolnak, villamosenergiaigénynövekedéssel számolnak a mesterséges intelligencia felfutása miatti növekvő szerverpark igénye. el, hogy másképpen ezt nem tudják lefedni.

Tehát én azt gondolom, hogy az ellátásbiztonság, a magas földgázárak, a volatilis földgázárak, amelyek magukkal viszik, rángatják a villamosenergiaárát is, és a a technológiai szektornak a nagyon durva fejlődése és a szerverfarmoknak a nagy energiaigénye, ezek hajtják most ezt a piacot.

És nagyon jól mondtad a bevezetőben, hogy alapvetően az a felismerés történt meg, hogy ezeknek az infrastruktúráknak a folyamatos működtetéséhez zsinóráramra van szükség.

Ugye a zsinórárom alatt azt értem, hogy folyamatosan egy adott teljesítmény szinten, ha lehet, akkor a létesítmény népleges teljesítményén működjön és álljon rendelkezésre.

Szóval ezt a zsinóráramtermelést sem a napenergia, sem a szélenergia nem tudja biztosítani.

És hogyha karbonsemlegesen kell ezt a fedatot megoldani, akkor egyedül az atomenergia marad ebben a technológiai kihívásban.

Úgyhogy én ezt látom a fő trendnek ezen a piacon.

És hogyha a technológia irányába egy picit eltérhetünk, akkor amit én még érzékelek, hogy az új fejlesztések alapvetően olyan technológiákat keresnek, amelyek úgynevezett passzív biztonsági megoldásokkal rendelkeznek, vagy kizárólag passzív megoldással, vagy kiegészítő biztonsági megoldásként passzív hűtéssel.

Ez azért nagyon lényeges, mert nagyon sok technológiai fejlesztő azt keresi, hogy hogyan lehet ezeket a létesítményeket teljesen hibamentessé tenni, tehát hogy ne tudjon egyáltalán bekövetkezni az, hogy egy valamilyen baleseti szituációban ténylegesen a a reaktor sérülése következzen be.

Ilyen irányú fejlesztések is zajlanak.

Nyilván ezek a technológiák, amikről most beszélek, ezek nem feltétlenül lesznek ott holnap a piacon.

Tehát nagyon sok olyan fejlesztés van, amihez azért jó pár év kell, de a kismodulárs reaktoroknak a a piacán tehát ez a 300 MW-os elektromos teljesítmény környéke plusz mínusz, tehát nagyjából ebben a tartományban, de adott esetben itt vannak akár kisebbek, 100 MW alattiak is.

Szóval ezen a területen nagyon sok fejlesztés zajlik.

Most Kanadában építenek ilyen prototípus erővet, Kínában építettek már ilyet, az oroszok építettek ilyet, a franciák dolgoznak ilyen megoldásokon. [torokköszörülés] és más kisebb mérnöki cégek is mozognak ezen a kismudálás reaktor piacon.

Úgyhogy itt rengeteg újdonságot várhatunk majd. >> Tehát a szavaidból azt veszem ki, hogy gyakorlatilag a gazdasági realitások felülírnak mindent, és ezek szerint a a társadalmi ellenállás már egyáltalán nem számottevő. >> Én azt gondolom, hogy a társadalmi elfogadottság országról országra változik.

Tehát azt tapasztalom, hogy a németeknek a fejébe annyira beletáplálták ezt az atomenergiaellenességet, hogy a német közvélemény valószínűleg nem megfordítható.

Bár ott is a kismodáris reaktoroknak a támogatottsága magasabb, mint a nagy reaktoroké, de a német zöldeknek a az identitásához annyira hozzátartozik a az atomenergiaellenesség, és annyira hangosak Németországban, hogy igazándiból a a nagyobb erők sem mernek ezzel szemben menni.

Tehát én szerintem Németország nagyon hosszú időre antinukleárs vonalon marad, Ausztria is, de számos más országban ez teljesen másképp van.

Magyarországon nagyon hosszú idő óta 70% fölötti a paksi atomerőmű támogatottsága.

És igazándiból tehát ezt évtizedes távolatban lehet mondani, és a könnyberi országokban is hasonló a a helyzet.

A svédeknél teljesen átfordult, tehát a svédeknél a 90-es években, a 2000-es években bőven 50% alatt volt a támogatottság, és most meg meg náluk is nagyon magas értéket ér el.

Úgyhogy igenis a az energiaárak és az ellátás biztonsági kérdések, én azt látom, hogy hogy megváltoztatták a a lakossági hozzáállást.

Nyilván a a fejlesztők nagyon sokat invesztáltak abba, hogy biztonságosabb megoldások álljanak rendelkezésre.

Ez is segít, hogyha egy létesítmény annyira robosztussal megcsinál, vagy akár egy repülőgép rázolanását is kibírja, akkor ott könnyű belátni, hogy hogy azért ez egy biztonságos technológia.

De hangsúlyozom, hogy az ellátási kérdések, az ellátásbiztonsági kérdések és a kismudális reaktoroknak a megjelenése szerintem jelentős mértékben formálta a közvéleményt.

És az is, hogy nagyon könnyű belátni, hogy nem lehet karbonsemleges folyamatos villamosenergiaellátást biztosítani olyan termelő nélkül, ami az időjárástól függetlenül tud működni. >> Itt a a földhő sem lehet érdekes.

Tehát ugye a geotermia az egy az egyik adásunkban pont ugye erről beszéltünk részletesen, hogy ott itt azért hatalmas potenciál van és ott ugye abban pont az egyik legjobb dolog az, hogy nem időjárásfüggő vagy ez nem az a volumen?

Ugye a villamosenergetika és általánoságban az energetika mindig a pénzről is szól.

A beruházások meg kell, hogy térüljenek ahhoz, hogy abba pénzt lehessen tenni.

A földhő alapú villamosenergiatermelésnek a a hatásfoka rettentően alacsony, mert bár jól mondod, hogy nagyon nagy mennyiségű hő áll rendelkezésre, de nem mindegy, hogy milyen hőmérséklet szinten.

És a földhő tipikusan alacsony hőmérséklet szintű.

Ennek következtében, ha egy villamosenergiatermelő berendezésben akarod használni, akkor nagyon alacsony hatásfokot fogsz kapni, és ennek következtében a létesítménynek a gazdasági megtörlése megkérdeleződik.

Tehát mondjuk, ha Magyarország vonatkozásában gondolkodunk, én azt látom, hogy a földhő alapú hőellátás, tehát fűtés sok területen, sok városban lehetséges, tehát van hova fejleszteni, de villamosenergiatermelésben, abban a léptékben, amire a villamosenergiahálózatnak szüksége van, a geotermia nem fog megoldást adni.

És van a geotermiánál még egy nagyon fontos kulcskérdés, mégpedig az, hogy a a jelenlegi szabályok szerint szerintem egyébként helyesen a kinyert termálvizet vissza kell sajtolni, hogyha ha nem balneológiai célra használtad, hanem energiatermelésre, akkor vissza kell sajtolni.

És ez a visszasajtolás, ez egyáltalán nem egyszerű, költséges is, és technológiailag is kihívásokkal terhelt.

Úgyhogy tehát elvilegben a geotermia jól hangzik, a gyakorlati megvalósítás villamosenergia nagyon komoly korlátokba ütközik. >> Szuper.

Térjünk most vissza egy egy picit itt az adatközpontokra, hiszen valóban ez az egyik új trend, ami miatt a az atomenergia a reflektorfénybe kerül.

Próbáljuk meg ezt egy picit perspektívábba helyezni, hogy mégis mit jelent, mekkora energiahséget generál, és tényleg miért van az, hogy sorra szerződnek le a nagy tech óriások gyakorlatilag erre a technológiára. >> Ugye néhány napra mi találkoztunk egy konferencián, amit éppen a portfólió csoport szervezett a Merséges Intelligencia energetikai vonatkozásairól.

Nekem ott szerencsém volt előadni, és az előadásomban többek között arról beszéltem, hogy a az energiaigény növekedésében azért játszik nagyon fontos szerepet a mesterséges intelligencia felfutása, mert a mesterséges intelligencia algoritmusoknak a villamosenergia igénye az jóval nagyobb, mint a az eddig használt internetes kereséseinknek a az energiaigénye.

Tehát hogyha összevetem egy egyszerű Google keresésnek és egy mesterséges intelligencia, egy nagyelvi modell lekérdezésének a villamosenergia igényét, akkor ott 10zer 30-szor nagyobb villamosenergiaigény jelentkezik.

Tehát ha még egy Google keresést teszel, mondjuk megkérdezed a Google keresőtől, hogy meddig van nyitva a szomszéd pizzéria, akkor az nagyjából 3 Wnyi villamosenergiát igényel.

És ennek a 10szerese, 30szorosa szükséges akkor, hogyha valamelyik nagynyelvi modellel beszéled meg azt, hogy akkor milyen pizzériák vannak a környéken és meddig vannak nyitva.

Ez tehát önmagában ad egy egy növekedést.

Én azt látom, hogy a szolgáltatók egyre inkább terelik a keresést a a nagynyelvi modellek felé, mert ott komplexebb választ kap a a felhasználó és szívesebben töltott időt.

És ez azt fogja jelenteni, hogy tovább fog növekedni a az igény.

Tehát eleve egy keresésnek az energiaigénye nagyobb, és a fogyasztók egyre inkább fogják ezt a technológiát használni.

Ezért aztán hatalmas nagy fejlődés van a szerverfarmoknak a piacán.

De nem csak a keresés miatt egyébként, hanem egyéb cégeszolgáltatások tekintetében is.

Csak, hogy megint mondjak néhány számot.

A jelenlegi körülbelül 600 teróra össz világszintű szerverfarm villamosenergiaigény helyett 2030-ra, tehát négy éven belül 1000 terw fölé nőhet a globális villamosenergia igény a globális szerverfarmok ellátásához.

És 2035-re ez akár különböző becsések vannak, de de akár 1500-1600 terwóra is lehet.

Ugye a magyar villamosenergiarendszerben a az éves villamosenergiaigény 46 TW.

Tehát, hogy hihetetlen mennyiségű villanyról beszélünk.

Az Egyesült Államokban van olyan szerverfarm telephely, ami 5000 MW-nyi betáplálási kapacitással bír.

Az két és félszerese a mostani négy paksi blokk teljesítményének.

Tehát, hogy hatalmas teljesítményekről és hatalmas energiaigényekről beszélünk egy olyan szektorban, ami most fut fel.

És látni kell, hogy ezeknél a technológiai cégeknél nagyon sok pénz halmozódott fel, hiszen jól működnek gazdaságilag profitábilisak.

Tehát igazándiból nem csak az a helyzet, hogy jelentősen növekvő villamosenergia igényük van, hanem pénzük is van arra, hogy ezt a jövőbeli feladatot meg tudják oldani.

Én azt látom, hogy ez hajtja jelentős mértékben a piacot, illetve, hogy a a mesterséges intelligenciát alkalmazó cégeknek a tőzsdei értéknövekedése nagyobb, mint a hagyományos cégeké.

És nyilván ezek a cégek keresik az utat arra, hogy hogyan tudják ezt a technológiát egyre jobban használni, ami megint csak hajtja felfelé a szerverparkok iránti igényt, és aztán ez meg viszi magával a villamosenergiaigényt.

Egy nagyon nagyon intenzív, nagyon érdekes és nagyon…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Portfolio

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Aszódi Attila: Ha elengedjük Paks II.-t, a sor végére kerülhetünk”

Miről szól ez az epizód: „Aszódi Attila: Ha elengedjük Paks II.-t, a sor végére kerülhetünk”?

A Portfolio és a Magyar Energiakereskedők Szövetségének közös podcastjében Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára beszélget Ökrösi Leventével az atomenergia helyzetéről. Kiemeli a globális trendeket: az energiaigény növekedését az adatközpontok… Az epizód a Portfolio című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 10..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Aszódi Attila: Ha elengedjük Paks II.-t, a sor végére kerülhetünk”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Nagy Viktor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Aszódi Attila: Ha elengedjük Paks II.-t, a sor végére kerülhetünk”?

Fő témái: atomenergia, paks ii., energiaigény, adatközpontok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Aszódi Attila: Ha elengedjük Paks II.-t, a sor végére kerülhetünk”?

Megjelenés: 2026. 06. 10.. Hossz: 50 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/portfolio/aszodi-attila-ha-elengedjuk-paks-ii-t-a-sor-vegere-kerulhetunk-008788e6

Több epizód a Portfolio-ből