Csak a Nyugat ábrándja, hogy Ukrajna fordított az erőviszonyokon? Komoly diadalt ünnepel Moszkva
· PT44M43SÖsszefoglaló
A Portfolio "Global Insight" podcastjének ezen epizódjában Demkó Attila, az NKE John Lukacs Intézetének programigazgatója a kelet-ukrajnai háború legfrissebb fejleményeit vitatja meg. Az epizód kitér az orosz erők Donyeck megyei előretörésére, az elfoglaltnak vélt…
Röviden
- Műsor
- Portfolio
- Megjelenés
- 2026. 07. 07.
- Hossz
- 45 perc
- Szereplők, említett nevek
- Vlagyimir Putyin, Nagy Viktor
- Témák
- orosz-ukrán háború, donyecki offenzíva, geopolitika
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Ebben az epizódban
Ettől még azért ne várjuk, hogy Putyin megbukik, vagy hogy elveszítik a választásokat.
Nyilván nem is szabad ez a választás, tehát azért nagyon nehéz elveszíteni egy olyan választást, amit manipulálnak.
Négy és fél éve halljuk, hogy beteg, megbukik már holnap, már holnap után.
Tehát ez meg a nyugati narratíva építés, meg a vágyvezérletgondolkodás.
A rendszer ettől még stabil, ami nem azt jelenti, hogy nem kellemetlennek.
Ez egy nagyon komoly presztízsveszteség Vladyimir Putyinnak.
Ez itt a portfólió két hetente jelentkező külpolitikai videós podcastje, a Global Insight.
Én Hörömplő Tot Levente vagyok.
Moszkva a múlt héten bejelentette, teljesen elfoglalták a Donyeck megyei Kosztyantini.
Oroszország ezután rövid, a városra korlátozott tűzszünetet ajánlott Ukrajnának, hogy el tudják szállítani az elesett katonák holtesteit.
Kijev azonban cápolta, hogy orosz kézre került a stratégiai jelentésségű település, és visszautasította a tűzszüneti javaslatot, amit csapdának vél.
Közben Donald Trump mintha kisebb ukránpárti fordulatot vett volna, így a Kreml egyre hangosabban kifogásolja, hogy Washington felrúgta az alaszkai megállapodásukat.
Az amerikai elnök holnap Volodimir Zelenskijel tárgyal, a NATO Ankarai csúcstalálkozóján.
Mielőtt részletesen kitárgyalnánk ezeket a témákat, először nézzük, mi történt még a világban az elmúlt két évben.
Imár meghaladta 3300-at a venezuelai kettős földrengés halálos áldozatainak száma.
A 7,2-es és 7,5-ös erősségű földmozgásban épületek százai omlottak össze, legalább 16500-an megsérültek, és nagyjából ugyanennyien veszítették el az otthonukat.
Több ezer embert továbbra is eltűntként tartanak nyilván, és bár folytatódik a túlélők keresése, csodaszámba mennek az olyan képsorok, amikor egy hét elteltével még élve húznak ki embereket a romok közül.
DC Rodriguez, venezuelai el rendkívüli állapotot és egyhetes nemzeti gyászt hirdetett, valamint bejelentette, hogy 200 millió dolláros pénzügyi alapot hoznak létre a természeti katasztrófa utáni újjáépítésre.
Eddig 27 ország összesen több mint 40 mentőegységet, azaz legalább 2000 szakembert és 160 keresőkutyát küldött a dél-amerikai országba.
Szombaton elkezdődött Iránban a néhai legfelsőbb vezető Ali Hamenei gyászertartása, akit február végén ölt meg egy amerikai izraeli légicsapás.
A megemlékezésen részt vett Hamenei négy fia közül három, de az utódjául választott Mctaba Hamenei nem jelent meg a gyászoló tömeg előtt.
Az új iráni vezető a megválasztása óta nem mutatkozott a nyilvánosság előtt.
Sajtóhírek szerint ő maga is megsérülhetett abban a légitámadásban, amely végzett az apjával.
A háromnapos teheráni ceremónián egyesek Donald Trump megölésére szólítottak fel bosszúgyanánt.
Hamenee maradványait ezután a Sií muszlimok egyik szent városába Kba viszik, majd rövid iraki kitérő után szülővárosában, meshedben temetik el.
Alexander Vucic, szerb elnök bejelentette, hogy pár héten belül távozik a tisztségéről.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy végetérne Vuc politikai karriérje.
A várakozások szerint hamarosan parlamenti és előrehozott elnökválasztást írnak ki déli szomszédunk.
Vsic pedig egy Putyinhoz hasonlítható manőverrel a miniszterelnöki poszton folytathatja az ország vezetését.
A szerb alkotmány két ciklusban maximálja az elnöki mandátumot, amelyet Vuc 2017 óta tölt be.
Azelőtt három évig már szolgált kormányfőként.
Szerbiában másfél éve nem csillapodik az elnök távozását követelő tüntetéshullám, amelyet az újvidéki vasútállomást előtetejének leszakadása robbantott ki.
A demonstrálók úgy vélik, a 16 ember halálával járó tragédiát a korrupció okozta, ami az állam egész működését, így a beruházásokat is átszövöi.
Miközben Kína egy nagyhatótávolságú ballisztikus rakétakísérlettel keltett riadalmat a Csendes óceáni térségben, Ausztrália védelmi szövetségre lépett a Fidis szigetekkel, hogy ellensúlyozzák Peking erősödését.
A két ország vezetője a Fidi fővárosban suvában szentesítette a paktumot, amely kölcsönös védelmi kötelezettséget is előír.
Ez a Fid szigetek legelső ilyen típusú megállapodása, míg Ausztrália részéről ez már a negyedik.
Kamberra az Egyesült Államokkal és Új-Zélanddal a második világháború után, míg Pápua Új Gíával tavaly kötött ilyet.
Ausztrália 2022 óta igyekszik bővíteni a regionális partnerségeit.
Ekkor Kína titkos biztonsági alkút írt alá a Salamon szigetekkel, felvetve annak kockázatát, hogy Peking haditengerészeti bázist létesíthet a Csendes Óceán déli részén.
Ha részletesen is érdekelnek előbbi híreink, a leírásban megtaláljátok a portfólió vonatkozó cikkeit és elemzéseit.
Most pedig az orosz ukrán háborúval és Demco Attilával folytatjuk az NK John Lukács intézetének programvezetővel.
Nagyon szépen köszönjük, hogy elfogadta a meghívást. >> Köszönöm a meghívást.
Hát először is nagyon hálásak vagyunk kedves nézőinknek és hallgatóinknak, hogy itt a foci VB alatt is figyelemmel kísérik a az adást.
Én is észreveszem magamon, hogy a kedvenc műsorimat gyakorlatilag csak férfüllel tudom hallgatni meccsnénés közben, és akár beszélgethetnénk a az éjszakai Mexikó-Anglia meccsről is, de én úgy tudom, hogy most más a téma, mégpedig az orosz-ukrán konfliktus, amely így már kezd egészen extrémre nyúlni, hiszen felvételünk napján így már 27 nappal tart tovább, mint az első világháború. és a Szovjetunió Németország elleni nagy honvédő háborúját pedig 176 nappal haladja meg.
Tehát ebből is látszik, hogy most már nagyon időszerű lenne legalább egy egy tartós tűzünet a felek között.
Az utóbbi időszak talán inkább az ukrán sikerektől volt hangos a mélységi csapásokról, amelyeket elsősorban az orosz energiainfrastruktúra ellen indítottak. ezen belül is ugye a kőolajfinomító ellen, ami egészen látványos üzemanyagellátási zavarokhoz is vezetett.
Most már megjelentek a a kilométeres sorok a a benzinkutaknál.
Mennyire érinti az orosz gazdaságot érzékenyen ez a helyzet?
Ugye most már ott tart a dolog, hogy hogy a dízelxport tilalmával is is kacérkodnak. >> Szerintem be is vezették.
Tehát ők ők már importálnak finomított termékeket, nem exportálnak, nyersalajat exportálnak nagyobb mennyiségben.
És ugye Kazachztástól, Belarusztól, más országoktól hoznak befinomított termékeket.
Egyértelműen érinti az orosz gazdaságot, nehezen érinti, és ráadásul ez pont a nyári szezon, tehát az embereknek a nyaralását vágja ketté.
Ugye a krími nyaralást azt el lehet felejteni.
Belarusz felszorította az állampolgárit, hogy ne menjenek Oroszországba nyaralni.
Tehát valószínűleg a turistákat sem fogja, külföldi turistákat sem fogja egy oroszországi látogatásra biztatni ez a helyzet.
A másik dolog az, hogy a hadsereg ettől működik-e.
És igen, az orosz hadsereg működik.
Tehát az utolsó az lesz, hogyha az orosz hadseregből fogy ki a dízel.
Nagyon [horkantás] messze vagyunk ettől. illetve az orosz gazdaságot is alapvetően lehet működtetni.
Tehát a az átlagpolgárok azok szenvednek, de a legfontosabb iparágok meg fogják kapni a üzemanyagot, a repülőgépek, a kerozint.
Főleg azért, mert Belurusz az egy jelenleg érinthetetlen olajfinomító, tehát jóval nagyobb a Belorusz olajfinomító kapacitás, mint a Belorusz fogyasztás.
Hugy itt egy 9 milliós országról van szó.
Csak a moz olajfilomító 12 millió tnát tud per év, ami jóval több mint assassiszem talán 8 milliót tud 100 halombatta.
És itt egy Magyarországnál kisebb gazdaságról van szó.
Tehát összességében azt mondanám, hogy ez egy nagyon látványos kampány, egy hatásos kampánypolitikai szempontból.
Ugye nyugaton el is terjedtek a címek, hogy már megfordult a háború menete ettől.
A háború menete nem fordul meg, de jelentős nehézséget okoz ez az Oroszországnak.
Az viszont az újdonság erejével hatott, hogy Putyin talán először nyíltan is elismerte a helyzett súlyosságát a pártkongresszuson, ami a napokban zajlott.
Hiszen eddig azért folyamatosan próbálták bagatalizálni ezeket az ukrán dróncsapásokat. >> Szerintem ezt már nem lehetett rejtegetni.
Tehát ezt az orosz médiában is azért ez elterjedt.
Ugye az ukránok különösen nagy mértékben megmutatták ezt és az visszaszivárog Oroszországba.
Tehát a sorok, a problémák, Moszkva, Szent Pétervár tértékcsapások, tehát ezek nem a nem egy vidéki települést érint ez, hanem a fővárost, a második legnagyobb várost is érinti egyéb vidéki települések mellett, meg a Krim mellett, meg a megszállt, az Oroszország által megszállt egyéb területek mellett.
Tehát ezzel beszél erre erre erre erre reagálnia kellett.
Ugye egy nagyon híres orosz influencer is megszólalt, hogy ez ez így már nem jó.
Tehát nagyon sok minden mutat arra, hogy ez bizony népszerűségvesztéshez vezet Putyin esetében.
Ugye a dumaválasztások előtt ez nem jó.
És ez és ez rendkívül kellemetlen az orosz vezetésnek, de ez a ez a dolognak mondom az egyik oldala.
Tehát ettől még azért ne várjuk, hogy Putyin megbukik, vagy hogy elveszítik a választásokat.
Nyilván nem is szabad ez a választás, tehát azért nagyon nehéz elveszíteni egy olyan választást, amit manipulálnak.
Ugye azon lehet majd sakkozgatni, hogy vajon mennyire fogják kihozni az egységes Oroszországot.
Ugye volt Lukasenkónak volt a választása.
Ott ott is valószínűleg egyébként lehet, hogy még meg is nyerte.
Ott az volt a problém, hogy túl sokra hozta ki, tehát túl nyilvánvaló volt a csalás.
Majd meglátjuk, hogy hogy mennyire lesz eszük az oroszoknak, vagy mennyire tanultak a Belarusz negatív példából.
De hát ebbe nem bukik bele Putyin.
Ugye négy és fél éve halljuk, hogy beteg, megbik már holnap, már holnap után.
Tehát ez meg a nyugati narratíva építés meg a vágyvezérletolkodás.
A rendszer ettől még stabil, ami nem azt jelenti, hogy nem kellemetlennek.
Ez egy nagyon komoly presztízsveszteség Vladimir Putyinnak, de hát az, hogy több mint négy éve tart ez a háború, amit elmondott az elején, hogy már az első világháborúnál hosszabb, a nagy honvédőháborúnál hosszabb, hát ez önmagában egy óriási presztízvestég már ennek a rendszernek.
És hát ugye ugye itt jön be a a az a tény, amit ön is említett, hogy mert a kríbe se lehet menni nyaralni, mégpedig azért nem, mert a az ukránok ezt is most nagyon-nagyon erősen támadják, és megpróbálták gyakorlatilag blokád alá helyezni.
De vajon miért választották ezt a stratégiát?
Gondolom nem csak a a nyári szünet miatt?
Szerintem a van egy nagyon erős PR elem, de a PR az nem azt jelenti, hogy nincs akár katonai értelme is, mert nyilván katonai értelme is van, főleg a középható távolságú csapásoknak, mert ahogy mondtam, az orosz olajfinítókból, ami kijön, az biztos, hogy elég lesz szarra, hogy a hadsereg elműködjön, de ha ez nem éri el a frontot, tehát középható távolságon, tehát 150-200 kmen a a konvolyokat, most már konvolyokba mennek, mint a tenger alattjárók légvédelem el őrzött konvolyokban.
Tehát ezeket a konvoyokat akadályozzák, lebombázzák, az bizony okozhat nehézséget.
Tehát van egy van egy PR hatás.
Megfordítottuk a háború menetét, adjatok pénzt nyugatiak, mert megfordítottuk, de hogy ez meg is így is maradjon, kell a pénz.
Ott is kér Ukrajna pénzt. volt a danski újjáépítési konferencia, tehát nem véletlen.
És hogyha megnézzük azt, hogy hogy működik Ukrajna, tehát szerintem Zelenski ebben tényleg egy zseny.
Ugye hogyan tudja a belső és a külső üzeneteket megformulázni, meg meg a sikereket mindig próbál sikereket időzíteni egy-egy fontos esemény elé.
Tehát nem lepődnék meg, ugye ezt ma hétfőn vesszük fel, 11 óra körül, ha lenne egy látványos ukrán csapás, mondjuk a NATO csúcs előtt, akár Moszkvára, akár Szent Pétervárra, és akkor ezzel jelen lenne egy sajtólendület, amivel ő ott megjelenik, és a háta mögött ott van 30-ig, hogy Ukrajna megfordította háboret.
Ukrajna zseniális hadművelete.
De például ott van Konstantinka, ami gyakorlatilag elesett.
Ugye ez a négy utolsó nagy erődből, ami a Dombasban maradt, Erődvárosból az egyik és egy jelentős város egy 60000 lakosság fölött volt.
Ugye nyilván nem most, mert elmenekültek az emberek, pár ezen maradtak, de a háború előtt az például gyakorlatilag elesett.
Most az, hogy egyes körzeteket meg a meg a külterületek egy részét ukránok ellenőrözik, meg a városban vannak még bekerített egységek.
Ettől függetlenül de facto katonailag azért ez nagyrész már az oroszok uralma alatt van.
Na ezt például cáfolja ugyan ahogy Pokrovskot is cáfolták, pedig tudtuk tudjuk, hogy a múlt év végén elesett, azt három hónappal később vallották be.
Hát karácsonyban ne legyen, karácsonykor ne legyen ez az ünet, ne ezzel kezdjük, egy vereséggel kezdjük az új évet.
Tehát Zelenski ezeket a dolgokat rettenetesen ügyesen meg tudja csinálni.
Nyugati média ugye segíti is, tehát nem kérdőjelezik meg az üzeneteit.
Ukrajnán belül már inkább egyébként érdekes, tehát sok sokkal pesszimistább az Ukrajnán belüli értékelés akár a visszavett területekről.
Például a Deep State nem mondja, hogy több területet vesztettek vettek vissza, mint amennyit elvesztettek.
A deepstate az egy ukrán oldal.
Az amerikai v pedig azt mondja, hogy többet nyertek az ukránok több hónapon át ebben az évben.
Tehát az ukránok realistábbak, de kifele szerintem nagyon jól csinálják.
És mondom, mindig eseményhez időzítve jönnek a nagy győzelmek.
Mi a helyzet úgy általában a veszteségekkel?
Hiszen pont a CNN-nek a reggeli adásában volt egy ilyen nagyon érdekes összehasonlítást.
Próbálták ugye perspektívába helyezni, hogy milyen óriásiak ezek az orosz veszteségek.
Ilyen 450 500000 főt emlegettek.
El elesett halott halad, de az ugye 1,4 millió a a teljes veszteség.
És ugye a úgy hasonlították össze, hogy hogy Amerika a második világháború óta vesztett 100000 katonát.
Tehát, hogy egészen elképesztő, hogy gyakorlatilag ugye több mint négy éve megy a a háború, és és négy-ötször annyi orosz katona halt meg, mint hány amerikai a a második világháború óta.
Egy másik műsorban azt említették, hogy ugye ugye havi 300 a veszteség, ugye mi mi a sebesültekkel együtt.
Nyilván ezek ezeket nehéz így validálni.
Említett entitások
Témák
- orosz-ukrán háború
- donyecki offenzíva
- geopolitika
Személyek
- Demkó Attila
- Vlagyimir Putyin
- Nagy Viktor
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „Csak a Nyugat ábrándja, hogy Ukrajna fordított az erőviszonyokon? Komoly diadalt ünnepel Moszkva”
Miről szól ez az epizód: „Csak a Nyugat ábrándja, hogy Ukrajna fordított az erőviszonyokon? Komoly diadalt ünnepel Moszkva”?
A Portfolio "Global Insight" podcastjének ezen epizódjában Demkó Attila, az NKE John Lukacs Intézetének programigazgatója a kelet-ukrajnai háború legfrissebb fejleményeit vitatja meg. Az epizód kitér az orosz erők Donyeck megyei előretörésére, az elfoglaltnak vélt… Az epizód a Portfolio című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 07..
Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Csak a Nyugat ábrándja, hogy Ukrajna fordított az erőviszonyokon? Komoly diadalt ünnepel Moszkva”?
Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vlagyimir Putyin, Nagy Viktor.
Milyen témákat érint ez az epizód: „Csak a Nyugat ábrándja, hogy Ukrajna fordított az erőviszonyokon? Komoly diadalt ünnepel Moszkva”?
Fő témái: orosz-ukrán háború, donyecki offenzíva, geopolitika.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Csak a Nyugat ábrándja, hogy Ukrajna fordított az erőviszonyokon? Komoly diadalt ünnepel Moszkva”?
Megjelenés: 2026. 07. 07.. Hossz: 45 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/portfolio/csak-a-nyugat-abrandja-hogy-ukrajna-forditott-az-eroviszonyokon-komoly-diadalt-u-00ea9939
Több epizód a Portfolio-ből
- Gerendai: Másfél milliárdos veszteséggel számol a Sziget idén
Gerendai Károly visszatért a Sziget élére, hogy stabilizálja Európa egyik legismertebb fesztiválját. Az új adásban a Sziget pénzügyi helyzetéről, politikai vitákról, állami szerep…
- Váratlan helyről jöhet megoldás a magyar vízhiányra: itt a forradalmi javaslat
Az Alapvetés podcast eheti adásában Mádlné Szőnyi Judit, egyetemi tanár, MTA doktora, ELTE rektorhelyettese beszélt a magyarországi vízhiány lehetséges megoldásairól. A forradalmi…
- Melyik városrész lesz a következő évek nyertese Budapest ingatlanpiacán?
A Portfolio Business Podcast vendége Rózsahegyi Zsanett, a Southblaze Kft. stratégiai igazgatója és a Láng Negyed projektigazgatója. Az adásban a budapesti ingatlanpiac jövőbeni n…
- AI, rugalmasság, vezetői kultúra: új korszakban a szolgáltatóközpontok
A Portfolio podcastjában a Syngenta budapesti szolgáltatóközpontjának vezetőjét, Illés Gábort kérdezték a munkaerőpiac átalakulásáról. Szó esett a digitalizáció, a mesterséges int…
- 35 éves a magyar Suzuki: Esztergomból a világpiacra
Idén 35 éves a Magyar Suzuki Zrt., amelynek esztergomi gyára az 1990-es rendszerváltás utáni személyautó-gyártás egyik meghatározó fejezete. Krisztián Róberttel, a Magyar Suzuki v…
- A bivaly mentheti meg a pusztuló termőföldeket? Egyre többen tartják őket
A Portfolio Alapvetés podcast e heti adásában Szabó Lászlóval, a HOLD Alapkezelő társalapítójával beszélgetnek a bivalytartás mezőgazdasági és ökológiai jelentőségéről. Megvizsgál…
- A tőzsde kedvencét shortoltuk: ez most nagyon bejött!
Áron és Viktor a Portfolio podcastsorozatának legújabb adásában a tőkepiacok aktuális kérdéseit vitatják meg. Az adásban szó esik a Birkenstock tőzsdei stratégiájáról, Ibiza gazda…
- Eltűnhet a földgáz a cégek életéből? A számlák mögött már látszik a piac átalakulása
Az EnergyTalks podcast legújabb adásában Fodor Imre, az MVM üzleti kereskedelmi igazgatóságának kereskedelmi igazgatója volt a vendég. A beszélgetés a vállalati gázszámlák összete…
- Agrárkonteók és a valóság: Tényleg a jégkármérséklő szárítja ki az Alföldet?
Az Agrárszektor "Alapvetés" podcastjének e heti adásában az agráriumot és az időjárást érintő összeesküvés-elméleteket (konteókat) veszik górcső alá. Vendégek Csonka Tamás (Hungar…
- Seperc alatt kapitulált Donald Trump – Veszélyes idők jönnek, mégis hogy nyert ekkorát Irán?
Úgy tűnik, vége közeledik az Egyesült Államok és Irán közötti háborúnak, miután Washington és Teherán szándéknyilatkozatot írt alá a harcok lezárásáról és a Hormuzi-szoros megnyit…