Portfolio

Eltűnhet a földgáz a cégek életéből? A számlák mögött már látszik a piac átalakulása

· PT30M26S

Összefoglaló

Az EnergyTalks podcast legújabb adásában Fodor Imre, az MVM üzleti kereskedelmi igazgatóságának kereskedelmi igazgatója volt a vendég. A beszélgetés a vállalati gázszámlák összetettségét járta körül, beleértve a rendszerhasználati díjakat, az MSZKSZ-díjat, a kapacitáslekötés…

Röviden

Műsor
Portfolio
Megjelenés
2026. 06. 30.
Hossz
30 perc
Szereplők, említett nevek
Fodor Imre
Témák
földgáz, gázszámla, energiaár
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Portfólió podcast. [zene] >> Viszont megérkezik egy másik gondolat, hogy ez most spekuláció vagy sem, hogyha valaki fixáre szerződik.

Sokan azt mondjuk, hogy nem, de valahol meg igen, mert arra fogadunk.

Ez egy arra fogadunk, hogy a jövőben valószínűleg amikor valaki fix árat kér a jövőben azt gondolja, hogy azok az árak valószínűleg fölfele fognak menni, és én ezt szeretném ezzel elkerülni.

A később áremelkedésektől én mentesüljek, vagy az áringadoástól mentesüljek. >> [sóhajtás][zihálás] >> Úgyhogy ezt itt fontos megjegyezni egyébként, hogy sok több esetben a fixárnál ez egy kényelmi lehetőség, de ennek ára van. [zene] Mindenkit üdvözlünk.

Ez az Energy TX, a portfólió és a magyar energiakereskedők szövetségének közös podcastje.

Én Höröm Pritó Levente vagyok, a portfólió podcast szerkesztője.

Nem olyan régen már foglalkoztunk az energiaszámlák témájával. [zene] Egészen pontosan egy villanyszámlát elemeztünk részletesen szakértő vendégünk segítségével.

Mivel azonban egy gázszámla szintén hasonló rejtélyeket tartogat, ezúttal ezeknek eredünk nyomába, mégpedig FOR Imre az MVM üzleti kereskedelmi igazgatóságának kereskedelmi igazgatójával. >> Köszönöm szépen a meghívást.

Üdvözlök mindenkit. >> Hát valahol együttérzek a hallgatókkal, mert ismét ezzel a kicsit ilyen fűrészporízú témával terheljük őket, de akárhogy is nézzük, igazából mindenki jól jár azzal, hogyha megértjük a mi érteket az egyes számlatételek mögött, és ugye ezúttal a gázszámlák vannak napirenden.

Első körben talán nézzük meg azt, hogy mennyire elégedettek az ügyfelek egytől 10-ig skálán a gázszámlával.

Mindenki ilyet szeretne kapni, amiet most kapnak, vagy pedig ennél rosszabbat el sem tudnak képzelni?

Azt gondolom, hogy alapvetően a magyarországi felhasználók a számlákat tekintjük, a számlák részletezettségét és és tartalmát szertágazó és jól magyarázó és jól leíró és szerintünk és az iparági gyakorlat szerint jól értelmezhető is.

Viszont ez egészen biztos, hogy nyilván a a benne foglalt számok, amik amik talán izgalmasabbak és meghatározzák egy felhasználónnak, egy ügyfélnek a a skála, hogy hol helyezkedik ez el, hogy ő ezt most neki tetszik ez a számla, vagy nem tetszik neki ez a számla.

Nyilván ennek legnagyobb mértékü van a gázdíj, ugye ami a rendszerhasznált díj, ami meghatározza majd egyébként, hogy egy adott felhasználó az neki ez tetszik ez a számla vagy sem.

Egészen biztos, hogy amióta versenypiaci földgáz ellátásról beszélgettünk, ennek már lassan vagy közel 20 éves időtávlata van. 2008-ban indult meg egyébként fokozatosan alfy kivezetésel ugye a közüzemől lett egyetemes szolgáltatás majd a jöttek ugye a versenypiaci lehetőségek és ez egy evolúciós folyamat eljutott ide az iparág hogy ma ah hogyan kinéz egy egy számla az már önmagában nagyon informatív nagyon sok hasznos dolgot tartalmaz ugyanakkor egy nagyon szabályozott is és fix kellékeket kell hogy tartalmazzon amit egyébként nem csak a számítói törvénynek vagy a gázellátási törvénynek kell megfelelnie hanem azér van egy energia a hivatal, aki egyébként ezeket felülvizsgálja, monitorozza, és ott esetben nyilván ezt ezt a validációt, ezt szükséges fent is tartani.

Vannak-e esetleg olyan tételek, olyan notórius tételek, amelyek állandóan a reklamációk középpontjában állnak?

Hát [sóhajtás] reklamációról főként akkor beszélgettünk, hogyha valamilyen fajta egyrészt megérkezik a felhasznál vagy az ügyfélen, hogy most ő nem gondolja, hogy ilyen mértékű a számlának a végösszege, és ő mondjuk ebben kér egy egy felülvizsgálatot, ez szeretné, hogyha ha az adott kereskedője megvizsgálná, áttekintené, ezt egy ként mindegy kereskedő megteszi gond nélkül, ezzel nincs is probléma, de ugye ezek a számlakban lévő adatok, akár a felhasználás adatai egyébként, hogy milyen mennyiséget használt el a kedves ügyfél és a benne lévő számértékek, amit itt alapvetően egy szerződésből emelát kereskedő a számlába, azok alapvetően tekinthetjük statikusnak is.

Tehát alapvetően is olyan mechanizmusok mentén alakulnak ki egyébként, hogy ott ott a számlázás módszertanában lehetne hiba, de erről nem beszéltünk, mert ez már többszörösen lepróbált már gyakorlatilag lassan tényleg több nagyon régóta így működnek ezek a számlák előállításra.

Viszont ettől függően azt kell mondanom, hogy lehetnek olyan helyzetek, amikor mondjuk a felhasználási mennyiségben adondóan egy magasabb számlát kap egy kedves felhasználó.

Ekkor van az, hogy ezt a folyamaton a kereskedők megvizsgálják, egyeztetnek alapvetően az elosztóval is, mert hogy egy fontos különbség ugye az áram és a gázellátás között, hogy még ugye a villamosenergiában a rendszerhaszá díjat és az villamosenergia díját, azt alapvetően a villamos díját a kereskedőnek fizeti a felhasználó és a a rendszerhasznál díjat pedig az áramhálózatos társaságnak.

Ugye van a kereskedők erre lehetőséget adnak, hogy egyfajta ilyen kényelmi szolgáltatásként egyben is kezelik ennek a két díjételnek a megfizetését a gázban.

Ezzel szemben ott a kereskedő intéz mindent.

A kereskedő alapvetően az elosztótól kapja a rendszerhasznál értékét, és azt továbbítja a felhasználója felé.

És e tekintetben, hogy a kérdésedre válaszoljak.

Igen, egy ilyen mennyiségi eltérésnél, hogyha mondjuk neki olyan a felhasználásában adódal mondjuk többlet mennyiséget vit át, és mondjuk érzékelése szerint itt van egy diszkrepancia, akkor ezt megvizsgálja alapvetően egy kereskedő, és ezt visszamutatja a kedves ügyfelének, hogy ezért meg ezért és az esetek többségében inkább arról beszélgethetünk, hogy a felhasználónak valamilyen berendezése, ipari felhasználó beszélgettünk, vagy éppen többletet használt föl, vagy nem kiszámíthatóan működött, vagy letért arról a pályáról, ahogy annak működnie kellene, vagy amit ő tervezett. tett és itt itt lehet egyfajta érzése, hogy most ez magasabb lett. >> Hát igen.

Az egyik ok, amiért gyakran hitetlenkednek a a kedves ügyfelek a a számok láttán, az az, hogy ugye az EU-ban az egyik legmagasabb gáz és villanyárat fizetik gyakorlatilag a cégek.

És hát emögött pedig elsősorban a a rezsivédelem van, ezt ugye mindenki tudja.

Illetve ugye a a az áramárnál ott még bejön a k, mint ilyen, egy ilyen torzító tényező.

Nem tudom, hogy a a gázpiacon van-e valami hasonló, ami tovább emeli az árakat. >> Van itt alapvetően a rövidített nevét mondom, az az MSKS vítétel, az a magyar szénhidrogén készlető szövetségének a díja, mert ez egy mechanizmuson keresztül kialakuló díj, amit egyébként jogszabályban határoznak meg, és ez amit egyébként át kell emelni a kereskedőnök, és ezt is szerepelteti a számláján a felhasználó felé.

Ez szabályalkotáson keresztül érkezik meg ez a díj.

Ettől függetlenül nincs, mint a kád havonta változó lehet az értéke.

Itt is változhat az MSKS díjnak az értéke, de ott alapvetően a a biztonsági készlet tárolásából fakadóan, hogyha annak a készletnek vagy gázvolumennek a a az értéke eltér, vagy vagy jelentősen változik, mert mondjuk változott a gáznak a tőzsdé vagy világpiaci ára, akkor bele fog nyúlni a a szabályozó hatóság, és akkor ezt megemelni ezt a díjat, vagy éppen csökkenti. >> Itt említetted már a rendszerhasználati díjakat.

Ez kicsit egy ilyen első számú közellenség szerepben tűnik fel, azért, mert ugye hát nagyon-nagyon sokan ugye túlzottnak tartják.

Miből fakad ez az érzet, v ez a percepció?

Ténylegesen túlzottnak gondolod-e?

És mondjuk az áram világához képest itt a a gázpiacon ez mitől függ?

Hát alapvetően a rendszerhasználti díj az teljes mértékben a földgázelosztó kompetenciá egyébként az, hogy az a hasonlóan az áram a villamerá szolgáltatáshoz, itt is a egy adott fölgáz elosztónak ugye itt az energi hivatala egy folyamatosan auditált és meghatározott módszertalanon keresztül alakul ki ennek a díja, amit egyébként az energiahivatal, közmisiahivatal ezt jóváhagyja és és engedi egyébként az adott elosztónak, hogy ezt szerepeltesse a tarifáik között.

Ami itt meghatározza a felhasználónak a rendszerzedi mértékét, az egyrészt egy lekötött kapacitás, hogy alapvetően milyen, hogyha mondjuk ipari vagy üzleti és ipari felhasználól beszélgetünk, tehát egy lekötött teljesítményről beszélgetünk, lekötött kapacitásról és van egyébként egy forgalomarányos díjtétele a rendszerhasználati díjnak.

Fontos egyébként itt egy különbséget megjelölni, hogy itt is több számlát kap egy földgázereskedő adott ügyfél, mert a rendszerhasznál díj tekintetében ez adott havi felhasználására vonatkozóan a kapacitás díjat, ugye az a órás lekötött kapacitásról beszélgetünk, azt tárgyhónap megelőzően kiállítja általánosságban a kereskedő, és azt a szállítási időszak, az adott tárgy havi szállítási időszak kezdetéig teljesíteni is kell pénzügyileg a felhasználónak.

Vannak már ettől eltérő megoldások a piacon, inkább azt mondom, eltérő termékek, amikor is arról beszélünk, hogy adott esetben ezt az egész elszámolást egy számlában is tudja egy felhasználó fizetni.

Ez elfeltetően a mikro KKV KKV-k szegmensében előfordul, amikor egy számlát kap egy adott ügyfél egy adott felhasználás időszaknak, adott hónapnak a végén, ebben valamikor beleszámítja a kereskedő a kapacitásdíjat.

És amikor megtörtént a fgáz felhasználása, az adott havi fölgáz felhasználása, természetesen mennyiséges súlyozva van egy gázdíjunk, amit kell megfizetni egy felhasználónak, illetve meg kell fizetni a forgalmarányos rendszerhasznál díjat szintén mennyiséggel súlyozottan.

Ezt adott hónap után állítja ki a kereskedő.

Nyilván az elosztási adatok ismeretében, amit azért fontos itt kiemelni, hogy a földgázelosztók, amilyen adatokat közölnek a kereskedőknek, abba a kereskednek nincsen belenyúlási lehetősége vagy változtatási lehetősége.

Statikusan azt a mért mennyiséget, vagy éppen kapott elosztótól átadott mennyiséget kell szerepeltetni a számláján, és ebben nincs változtatási lehetősége.

Akkor szemezgessünk itt az egyes számlatételek között, hogy mi micsoda valójában.

Nyilván az azonosítókkal indul egy számla.

Itt érdemes valamire figyelni. >> Kicsit átkötnék a korábbi adásotokhoz, hogyha megengeded.

És abban nagyon jól elmondta a iparái kolléganőm, hogy alapvetően úgy mik azok a számlák, amivel kezdődik.

Alap nyilván egy eladó és egy vevőről beszélgetünk klasszikusan.

Nyilván itt itt a kereskedőnek az adatai, a felhasználónak vagy ügyfélnek az adatairól.

És ami nagyon-nagyon fontos egyébként, hogy itt is van egy egy mérési pont azonosító.

Ezt a podazonosítónak is nevezzük.

Alapvetően ez egy 16 szemjegyű karakter készletből összeálló érték.

Ez már elosztási területenként Magyarországon több elosztási területről beszélünk.

Eltérő de ez ez a mérés azonosító a legfontosabb beazonosítási pontja egyébként adott felhasználási helynek. egy adat felhasználás több mérő is lehetséges, és hogy a mérők névleges öszteljesítménye határozza meg bizonyos felhasználási szegmensben, hogy mi az ügyfélnek a lekötött kapacitása. >> Mi a helyzet a feltüntetett energiamennyiségével?

Itt kell tudnunk valamit, ami ami különleges, vagy ez magátról értetődik? >> Igen, itt egy itt ezen a ponton találes megjegyezni, hogy vannak olyan helyzetek, amikor a a mérőn látott mennyiség az az mondjuk eltér a végszámlázott mennyiségtől.

Ez amit a számlán láttunk, ugye a számla részletezőben láttunk, mert alapvetően a számla első alapján fontosabb adatokat tartalmaz, és a szám részletezőben lehet látni azt, hogy azon a mérési ponton mennyi földgázmennyiséget vett át a kedves ügyfél, és e tekintetben eltérést tapasztalhat, hogy mondjuk amitől a mérőn lát mennyiséget és amit a számlán lát.

Ez abból fakad egyébként, hogy itt van egy nyilván van a földgáznak egy fűtőértéke, ami pluszban megérkezik, ami befolyásoló tényező lehet, hogy alapvetően ez már ez már a gázstechnikai normál köbméter és a megazul közti átszámításnál, illetve megérkezik ugye a nyomásö eltérő nyomásövezeteket ilyen a fizikáról a fizika törvénye azért alkalmas megérkeznek ide is.

Tehát eltérő nyomás előttekről beszélgetünk.

És egy ilyen egy korrekciós tényező, ami még láthat az ügyfél, de egyébként teljesen tiszta, mert a számra részezőben ezek le vannak vezetve.

Egyébként ki lehet számolni egészen pontosan egy számológéppel, hogy hogyan jöttek ki ezek a az értékek. >> Mi a helyzet az adójellegű tételekkel?

Nyilván ezek azért eléggé jelentősen megdobják így a végösszeget.

Igen, ezek ezek azok a tételek, amik konstans tételei egy számlának, azok azok a számlakellékek, amelyeket alapvetően a számít törvény meghatározottan alkalmaz a kereskedő.

Kötelezően alkalmazandó tételekről beszélgetünk.

Tehát ebben sem látszódik olyan típusú mérlegelési lehetőségek kereskednek.

Valaki valakinek kevesebbet vagy többet alkalmaz.

Statikus tételek, ezek megjelennek a szám. >> Ugye most [torokköszörülés] többször már utaltunk erre a a korábbi adásunkról a villanyszámlával foglalkoztunk.

Érdemes esetleg néhány különbséget kiemelni, hogy mi az, amiben eltér egy villany, illetve gázszámla. >> Érintettük már ugye a rendszer használt oldalról mindenképp, ahogy az megjelenik.

Abszolút mértékben a különbség, hogy míg egyébként a vilom energiában nem feltétlenül csak alapvető egy kényelmi szolgáltatásként tud megjelenni a rendszerhasználata.

A gázban mindenképp megjelenik, földgázban mindenképp megjelenik a rendszerhasználati díj.

Megjelenik egyébként eltéren, hogy itt akár a KT és az MSKSD közötti differencia nyilván a két energia nem eltérő módon, de más dítételek érkeznek meg. >> Milyen típusú számlát kaphat ügyfél?

Az áram kapcsán ugye többször elhangzott, hogy hogy nem mindegy, hogy milyen elszámolásban van, milyen tarifával van a fogyasztása.

Mi a helyzet itt a a gáz esetében?

Alapvetően a gázban ugye a rendszerhasználett díjban egy kap egy kapacitás díjszámlát, amik a tárgy havi felhasználását megelőzően, illetve van egy átvett mennyiségel arányos [zihálás] számlája, amiben szerepel egy gázdíj, ami nyilván mennyiség húzottan szintén megérkezik, illetve a foró nagyas rendszerás díj.

Itt itt a felhasználási szokásokban adóan egy kiseméleti felhasználónál, aki egyébként éves leolvasású, ezt a korábbi műsorban is…

Említett entitások

Témák

  • földgáz
  • gázszámla
  • energiaár

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Eltűnhet a földgáz a cégek életéből? A számlák mögött már látszik a piac átalakulása”

Miről szól ez az epizód: „Eltűnhet a földgáz a cégek életéből? A számlák mögött már látszik a piac átalakulása”?

Az EnergyTalks podcast legújabb adásában Fodor Imre, az MVM üzleti kereskedelmi igazgatóságának kereskedelmi igazgatója volt a vendég. A beszélgetés a vállalati gázszámlák összetettségét járta körül, beleértve a rendszerhasználati díjakat, az MSZKSZ-díjat, a kapacitáslekötés… Az epizód a Portfolio című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 30..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Eltűnhet a földgáz a cégek életéből? A számlák mögött már látszik a piac átalakulása”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Fodor Imre.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Eltűnhet a földgáz a cégek életéből? A számlák mögött már látszik a piac átalakulása”?

Fő témái: földgáz, gázszámla, energiaár.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Eltűnhet a földgáz a cégek életéből? A számlák mögött már látszik a piac átalakulása”?

Megjelenés: 2026. 06. 30.. Hossz: 30 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/portfolio/eltunhet-a-foldgaz-a-cegek-eletebol-a-szamlak-mogott-mar-latszik-a-piac-atalakul-007bc938

Több epizód a Portfolio-ből