Portfolio

Magyar Péter átírná egy egész térség jövőjét: mutatjuk a terveket – Összejöhet a hatalmas fordulat?

· PT46M15S

Összefoglaló

A Portfolio Global Insight című külpolitikai podcastjének e heti adása Magyar Péter lengyelországi útját és a visegrádi együttműködés jövőjét elemzi. Megvizsgálja, hogyan alakulhat a térség szerepe az Európai Unióban, és szó esik a magyar külpolitika lehetséges új…

Röviden

Műsor
Portfolio
Megjelenés
2026. 05. 26.
Hossz
46 perc
Szereplők, említett nevek
Magyar Péter, Nagy Viktor
Témák
külpolitika, visegrádi együttműködés, európai unió, lengyelország
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

tényleg megerősödik a V4 újból, vagy adott esetben tényleg kibővül.

Mekkora súlyt tud ez képviselni az unión belül?

Nőhet-e a régió súlya? >> Persze, csak hogy ez megjön az a kérdés, hogy mivel, tehát hogy mi az a téma?

Tehát, hogy én nem tudom úgy elképzelni a V4-es együttműködést, hogy bemegyünk Brüsszelbe egy kez csókolom, nyissátok az ajtót be valahol a V4 vagy V5 vagy V6, és mi mindenben egyet fogunk érteni.

Ez itt a portfólió két hetente jelentkező külpolitikai videós podcastje a Global Insight.

Magyar Péter már a választási kampányban azt ígérte, hogy győzelme esetén Varsóba, majd Bécsbe fog vezetni az első útja.

A Tiszapárt elnöke lengyelországi körútján elmondta, új fejezetet nyitnak az 1000er éves múltra visszatekintő lengyel-magyar barátságban, erős Európához pedig erős közép-Európa kell.

Noha az utóbbi időben máshová tolódott a magyar diplomácia fókusza.

Az új miniszterelnök kiállt a visegrádi négyek feléillesztése és lehetséges kibővítése mellett, mi több, június végére Budapestre hívta a szlovák, Cse és lengyel kormányfőket.

Van esély új életet lehelni az együttműködésbe?

És hogyan alakulhat a jövőben Magyarország külpolitikája különös tekintettel a környező országokra, min áll vagy bukik az új irányvonal sikere?

Mielőtt szakértő vendégünkkel rátérnénk ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására, és körülnék Magyarország szomszédságában, nézzük meg, mi történt még a világban az elmúlt két hétben.

Egymásnak adta a kilincset Donald Trump és Vladimir Putyin Pekingben, miközben előbbi Iránban, utóbbi pedig Ukrajnában ragadt háborúba. amerikai elnök 2017 óta nem járt Sitchingpingnél, míg az orosz vezető legutóbb tavaly ősszel látogatott Kínába.

Bár a hormoziszoros megnyitásának fontosságában egyetértettek, a kínai amerikai csúcs nem hozott áttörést a két nagyhatalom közötti vámháborús tűzszünetben.

Az amerikai cégvezetők gyűrűjében érkező Trump ugyanakkor fantasztikus kereskedelmi alkukról adott hírt, melyek részeként Peking 200 Boeing repülőt vásárol.

Szi azonban arra figyelmeztette Washingtont, hogy Tajvan kérdésének helytelen kezelése akár konfliktust is kirobbanthat köztük.

Trump pár nappal később belengedte, hogy személyesen tárgyalhat Tajvan elnökével, szakítva az évtizedes diplomáciai gyakorlattal.

Putyin egy héttel Trump után landolt Pekingben, és a közelkeleti válság ellenére biztosította Sit az energiaszállítás folytatásáról.

Sì, a kínai orosz kapcsolatok új, dinamikusabb fejlődési szakaszáról beszélt.

Ezt pedig a jó szomszédsági és baráti együttműködési szerződés meghosszabbításával is megpecsételték.

Több tucatnyian vesztették életüket és sebesültek meg a május elején kiújult bandaháborúkban, Haiti fővárosában.

Az NS szerint Porto Prancban 300-en kényszerültek otthonuk elhagyására az újabb erőszakhullám miatt, mely közepette az orvosok határok nélkül felfüggesztette működését, valamint evakuálni kellett a betegeket egy helyi kórházból is.

A bűnbandák azután vették át az ellenőrzést Haiti fővárosának majdnem egésze felett, hogy 2021-ben fegyveresek ült meg az elnököt.

A poszt azóta betöltetlen, miközben a lakosság több mint tizede 1,4 millió ember vált földönfutóvá, és csaknem 200en haltak meg.

Miután a kenyai vezetésű misszió végetért, áprilisban csádból érkeztek a karibi szigetre bűnbanda ellenes rendfenntartók az ENS égisze alatt.

Az erő a tervek szerint végül 5500 főt számlálhat.

Az országban legutóbb 10 éve rendeztek elnökválasztást.

A miniszterelnök szerint azonban a biztonsági helyzet továbbra is gátat szabhat a voksolás augusztusi megrendezésének.

Nemzetközi szervezetek úgy becsülik, a bandatagok akár fele kiskorú lehet az évtizedek óta a súlyosabbnál súlyosabb válságok sorával sújtott haiti.

Úgy látszik, végnapjait éli Kir Starmer, pártjából pedig ketten is bejelentkeztek a brit kormányfő székére.

Miután a kormányzó munkáspártot keményen megbüntették a helyhatósági választásokon, először az a West Streeting távozott az egészségügyi tárca élől, akiről hosszú ideje pletykálják, hogy a Downing Street 10 kulcsaira fájhat a foga.

Andy Burnham, Manchester népszerű polgármestere kisvártatva szintén közölte, hogy visszatérne a Westminsterbe, méghozzá egy pártársa lemondása révén.

A parlamenti mandátum előfeltétele annak, hogy valaki kihívja Starmert a párt és az ország vezetéséért.

Ha ma polgármestert az év elején még elgáncsolta a párt elit az indulásban.

A régi motorosnak számító Burnhham most olyan körzetben szár ringbe, ami mostanság erősen a Nigel fárásféle Reform UK felé tendált.

Így a júniusi időközi kimenetele közel sem borítékolható.

Ha viszont bejön Burnhem húzása, a felmérések szerint streetinggel és a posztjához ragaszkodó Starmerrel egyaránt elbánna, már amennyiben új vezetőről kellene döntenie a Munkáspárt tagságának.

Ha részletesen is érdekelnek előbbi híreink, a leírásban megtaláljátok a portfólió vonatkozó cikkeit és elemzéseit.

Most pedig a ma Magyar Kormány diplomáciai körútjával és a kelet-közép-európai térséggel folytatjuk a vendégünk Zöld Zsombor, Lengyelország szakértő, a budapesti Korizus Egyetem doktorandusz hallgatója.

Nagyon szépen köszönjük, hogy elfogadtad a meghívást. >> Nagyon szépen köszönöm, hogy itt láttek.

Levent >> változnak az idők a rendszerváltás után nagyon hosszú ideig fel se merülhetett, hogy nem Németországba vagy Ausztriába vezet a frissen megválasztott magyar miniszterelnök első útja. 2009-ig ez így is volt. 2010-ben viszont valami megváltozott, hiszen azóta viszont csak egy alkalommal 2022-ben nem Lengyelországba vezetett ez a bizonyos első út.

És most Magyar Péter visszatért ehhez a lengyelvhoz.

Mit üzen mindez a külvilág felé?

Miért ennyire fontosak a lengyel-magyar kapcsolatok?

Szerintem ugye ennek ami a felvezetőben is elhangzott, van egy választási ígéretek teljesítése dolog.

Ezt nagyon egyszerű kipipálni, hogy megígértem, ott voltam, elmentem és ami szerintem ennél sokkal fontosabb, az az, hogy mindkét félnek legalábbis rövidtávú érdekei és célai voltak ezzel a látogatással.

Ugye a magyar félnek az, hogy valószínűsíthetően támogatást kérjen az Európai Unióval szembeni mondjuk így lehívás, tehát pénzlehívásos történettel kapcsolatban.

Ugye ez nem tudom, hogy mennyire volt benne a magyar nem tudom gondolkodásban, de a tény az, hogy az EU jelenlegi költségvetési biztosa egyébként lengyel politikus.

Hogy ezt mennyire vetették föl, mennyire használták ki ezt a szárat, azt értelemszerűen erről nem tudok semmit.

Lengyel oldalon viszont vannak mind, mind külpolitikai dolgok és prioritások, amik miatt egyszerűen a magyaroktól lehetett valamit most kérni. belpolitikai szempontból az ominózus két lenggyel Magyarországon korábban venedik jogot kapott politikusnak a a kérdése merült föl különösen egyébként annak fényében, hogy jövő Nyírországban olyank bocsánat nem önkormányzati hanem parlamenti választásokat rendeznek külpolitikailag illetve gazdaságpolitikailag az hogy került blokkolásra magyar részről korábban olyan EUs támogatási forrás a lengyelek részére áll aminek a feloldását a lengyel kormány prioritásként kezelte és ez teljesen egyértelműen le is jött a lengyel sajtóban >> nem túlzás azt mondani hogy a lengyelm A magyar kapcsolatok az utóbbi időben elérték a történelmi mélypontjukat.

Mekkora károk keletkeztek az utóbbi időben, hogy látod? >> Ezt egy picit árnyalnám, tehát hogy így több dologról beszélünk megint.

Ezt a lenyiráláspont az az volt, hogy folyamatosan érdeklődéssel követték, finoman fogalmazva a magyar magyar politikát Oroszországgal kapcsolatban.

És ez egyébként tehát mindkét lengyelországi belpolitikai tábor tisztában volt azzal, hogy nem ugyanaz az álláspont Budapesten, mint mondjuk Varsóban.

Itt nagyon vagy kicsit sarkosan kifejezve magamat.

A lengyelek különösen egyébként 2022 februárját követően az orosz létet, jelenlétet és politikát az lefenyegetésként érzékelik a magyarok egy kicsit másként.

És egészen 22 februárjáig ebből nagy probléma nem volt.

Tehát elfogadták azt, hogy mi másként gondolkodunk.

Itt valószínűleg arra vezethető vissza a történet, hogy nem érezték azt, hogy egyfelől olyan alapvető lengyel érdekkel szemben lépne föl a magyar kormány, ami őket már zavarná. kettő nem éreztek egy direkt blokkolást ezeknek a céloknak a teljes, illetve a a lengyel célok teljesülésében.

És ugye ez 22 februárjában gyakorlatilag kibukkant.

És akkor akkor egy egy elemi felháborodás volt, amit nem igazán tanpított szerintem az most megint a lengyel álláspontot mondva, hogy ugye Lengyelországban rengeteg ukrán menekült érkezett, akinek egyébként szerintem a társadalmi hatását Magyarországon talán egy picit alóbecsüljük.

Tehát én olvastam olyan kommentárt egyébként 22 után már évekkel, hogy ennek következtében az ország az gyakorlatilag egy multikulturális országgá vált.

Tehát keresztény, de multikulturális ország és nem egynyelvű országgá vált.

És erre a az alapvetően biztonságpolitikai feszültségre rájött egy politikai vagy egy pártpolitikai feszültség is.

Na most ha megint a lengyel oldalt nézzük, én azt az elmúlt 15 évben nem egyszer, nem kétszer és nem háromszor láttam, hogy bármelyik politikai oldal legyen szó a korábbi kormánypárt jog és igazságosságról, illetve a jelenlegi kormánypárt, ugye a Tusk által vezetett most már állampolgári koalícióra, akkor ők amikor ezt belpolitikai érdekeik azt kívánták, a magyar felett konkrétan a kettő nagy politikai tömközé bevitték, benyomták és gyakorlatilag mi voltunk a páncélal, illetve rajtunk keresztül lőtték a másikat.

Na most ehik oldalról sem volt egy teljesen egészséges folyamat.

Tehát amikor azt mondod, hogy sérült egyébként a Magyarország kép meg magyar kapcsolatok, az elmúlt 15 évben folyamatosan sérültek emiatt.

Tehát, hogy mi nem jöttünk ki egyébként nem tudom, sebek és keresztülövések és egyéb nélkül.

Most ami egyébként nagyon, tehát még tovább durvította a dolgot, ugye 23-ban van egy kormányváltás Lengyelországban, egy elég kijelezett belpolitikai helyzetben, és ugye erre jön az rá, hogy az aktuál politikán túlmenően a lengyel kormány, a jelenlegi lengyel kormány úgy érezte, hogy belpolitikai szempontból az Orbán kormány kiélezi a saját lengyel belpolitikáját. lást Zbigam Csoprónak az esete és Marcin Rovanowskinak az esete.

És ebből majd meglátjuk, hogy hogyan lehet kijönni.

A cél az és egyébként az érdek is, illetve a szándék is az mindkét fél részéről, hogy ebből kijölljenek.

Ennyit tudunk most. >> Mi várható most?

A helyreállított barátság miben nyilvánulhat meg?

Ugye azt már látjuk, hogy a lengyelországi magyar nagykövetet azonali hatállyal visszahívták, és Magyar Péter azt is bejelentette, hogy az első külföldi vendég a kormányváltás után Donald Tusk lehet, >> amit hogyha minden igaz, akkor visegrádi keretben fognak megcsinálni.

Mi várható, ha megint kivesszük a pártpolitika és a mondjuk a kormányvonalat ebből bármennyire is nehéz, akkor azt tudom mondani, hogy a és most egy tehát egy pragmatikus reál politikát követve, hogy barátságon túl, nem túl a barátságon, barátságon túl gyakorlatilag a kétoldalú kapcsolatok jövője azon fog múlni, hogy a magyar stratégiai célok mennyire tudnak a lengyel stratégiai célokhoz összekapcsolódni, vagy fordítva a lengyelek a magyarhoz, és mi a mik azok a pontok, ahol egyértelműen azonosítani lehet, hogy azonos vagy közelazonos álláspont van a két ország, és mi az a pont, ahol már divergálnak ezek egymástól?

Itt a nagy kérdés az az lesz, hogy bármelyik fél is azt érzi-e, hogy amennyiben divergálásra kerül sor, és már nem feltétlen tudunk itt a naplementével közösen ellovagolni, akkor a másik fél erre hogyan tekint?

Ha akadályozni próbálja vagy kezdi ezeket a dolgokat, akkor ott már megszűnik a barátság is és egy csomó minden más is.

Most ugye Tusk bejelentett budapesti látogatás, ugye ez a visegrádi együttműködés vagy visegrádi országok miniszterelnöki találkozója keretében történhet meg a bejelentés szerint valamikor júniusban.

Ez egyébként a visegrádi együttműködésnek a a teljesen bevett napirendje, illetve menetrendje.

Tehát a V4-ről annyit kell tudni, hogy ezzel a magyar államigazózgatáson belül nem nagyon sokan foglalkoznak. van egy egy nagyon tehát egy csak egy pár főből álló csapat információim szerint a külügyminisztériumon belül, akik egyébként több minisztériummal koordinálva négy évente elkészítenek egy úgynevezett soros elnökségi programot.

A V4-nek a politikai együttműködése ez mindig úgy alakult, hogy ezek a tehát mind a négy ország négy évente egymást váltva veszi át a politikai irányítást minden évben július 1jén és a következő év június 31-én adját a következő országnak.

Jelen pillanatban még az elnökséget a magyar fél adja, és mi fogjuk majd átadni a stafétát a a szlovákoknak, akik majd a cseháknek és a csák majd a lengyeleknek.

Tehát az, hogy meghívásra került, ez arról szólt, hogy ennek a programnak, ami egyébként nem nyilvános, egy elemét most a magyar miniszterelnök nyilvánossá tette.

Ugye most valószínűleg egyébként meghívók fognak akkor érkezni a csehák és a szlovákokhoz, és ez meg fog történni. >> Még a V4-ekre természetesen vissza fogunk térni, de még maradjunk egy picit Lengyelországnál. azért a a lengyel gazdaság egészen elképesztő fejlődésen ment keresztül.

Ez rengeteg formában nyilvánul meg.

Ugye elég csak arra gondolni, hogy Magyar Péter és Vitézi Dávid Krakóból Varsobba egy 160 km/órával száguldó Intercity-vel mentek, de csak azért, mert a a 200-al robogó Pendolino már tele volt.

De csak, hogyha arra gondolunk, hogy az országban Hemzsegnek az unik unikornisok, tehát ugye az 1 milliárd dollár értékeltséggel rendelkező cégek, és hát a Real GDP 2010 óta is másfélszer olyan gyorsan nőtt, mint Magyarországon.

Mit tudunk tanulni a lengyel példából?

Magyar Péter is egyébként utalt erre, hogy hogy érdemes megnézni, hogy a lengyelek mit csináltak jól. >> Hadd mondjak egy politikait és egy gazdaságit, hogy mit lehet jól csinálni. gazdasági szempontból a KKV-k támogatása szerintem az az elengedhetetlenül fontos.

Tehát ugye Lengyelország egy kellőképpen nagy közép-európai…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Portfolio

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Magyar Péter átírná egy egész térség jövőjét: mutatjuk a terveket – Összejöhet a hatalmas fordulat?”

Miről szól ez az epizód: „Magyar Péter átírná egy egész térség jövőjét: mutatjuk a terveket – Összejöhet a hatalmas fordulat?”?

A Portfolio Global Insight című külpolitikai podcastjének e heti adása Magyar Péter lengyelországi útját és a visegrádi együttműködés jövőjét elemzi. Megvizsgálja, hogyan alakulhat a térség szerepe az Európai Unióban, és szó esik a magyar külpolitika lehetséges új… Az epizód a Portfolio című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Magyar Péter átírná egy egész térség jövőjét: mutatjuk a terveket – Összejöhet a hatalmas fordulat?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Magyar Péter, Nagy Viktor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Magyar Péter átírná egy egész térség jövőjét: mutatjuk a terveket – Összejöhet a hatalmas fordulat?”?

Fő témái: külpolitika, visegrádi együttműködés, európai unió, lengyelország.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Magyar Péter átírná egy egész térség jövőjét: mutatjuk a terveket – Összejöhet a hatalmas fordulat?”?

Megjelenés: 2026. 05. 26.. Hossz: 46 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/portfolio/magyar-peter-atirna-egy-egesz-terseg-jovojet-mutatjuk-a-terveket-osszejohet-a-ha-00f250de

Több epizód a Portfolio-ből