Puzsér Róbert

Amerikai vadkapitalizmus vs. európai jóléti állam: polgári radikalizmus, elmaradó alt-right áttörés

Összefoglaló

Az adás az amerikai vadkapitalizmus és az európai jóléti állam ellentétét járja körül, kitérve a polgári radikalizmus eszméjére. Bemutatja Jászi Oszkárnak a szabadpiac és az egyenlőtlenségek kapcsolatáról alkotott nézeteit, valamint a New Deal koncepcióját, mely szerint az…

Röviden

Műsor
Puzsér Róbert
Megjelenés
2026. 07. 22.
Szereplők, említett nevek
Puzsér Róbert
Témák
vadkapitalizmus, jóléti állam, polgári radikalizmus, szabadpiac, new deal
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

conventkönyvek.hu Conventyvek.hu A még gyengébbek kedvéér conventconyveck.hu.

Aki nem tudja az enny betűt leírni, az olvasson.

Tehát ez kurva fontos, hogy a az olvasni nem tudóknak kell a legjobban ajánlani egy könyvkiadónak a weboldalát, ahol egyébként előrendelhető az az essé kötet, amiben a szabadságról írt essék lesznek.

Nem csak azért a állítólag 10 ismertebb mindenféle diszciplinából érkező szerzőjé, akik fel lettek kérve, hanem öt olyan emberé is, akik ti vagytok és éppt hallgatjátok, a pályázat.conventkönyvek.hu oldalon tudtok erre pályázni.

Maga a könyv pedig előrendelhető a conventkönyvek.hu-n.

Az a szerencsés együttállás van, hogy két szerzője ennek a könyvnek itt ül velünk.

Érdekes módon három nem, mert engem basztak megkérdezni, hiszen mit tudok én a szabadságról meg az írásról? viszont nincs diszciplinám, merthogy az a sajátossága, ahogy itt nem tudom teológus meg tudós meg tehát nagyon különböző emberek írnak erről és az egyik ezek közül a csunderlik, aki Jászi Oszkárral kapcsolatban közelíti még a kérdést, a másik meg hát nem fogjátok kitalálni de a puzsér nézzetek rá az oldalra, Peti, te meg próbáld meg kimagyarázni magad, vagy megmagyarázni nekünk, hogy milyen szögletből közelíted meg a szabadság témáját.

Ezzel >> a Jászi, a polgár radikalizmusnak a nagy alakja és lényegében legfontosabb Magyarország ideológusa.

Ugye a polgárradikalizmus az ismerős lehet nektek itt az ingábban, hiszen Robi is ugye ezt a szemléletet próbálja népszerűsíteni.

A polgári radikalizmus, hogy röviden összefoglaljam, a 19. századi klasszikus liberalizmus baloldali kritikájaként jelentkezett.

Tehát a 20. század elére azt látták, Jászoszkár azt látta, és ebből eredt az ő harmadik utas koncepciója, hogy ugye a a szabadpiac, a korlátozásoktól mentes szabadpiac az növeli az egyenlőtlenségeket.

Az egyenlőtlenség növel növelése az társadalmi eléetlenséget jelent.

És ezért amit egyébként különböző adott jobboldali mozgalmak 20x elején ki tudnak használni antiszemitizmusban bármit elt tudnak fordítani lényegében megjelenik a jobboldal radikalizmus is és Oszkárnak ez volt az az alapgondolata, amit egyre egyre jobban kimunkált és mondjuk már amerikai migránsként a New Deal vidákba is bekapcsolódva képviselt, tehát a Rosevelt New Deal programja idején, hogy a demokrácia csak akkor tudja megmenteni magát, ha valamennyire korlátozza a szabadságot, és konkrétan állami ilag beavatkozik a piaci mechanizmusokba és éppenség mondjuk a monopóliumokat tehát a túlkoncentrált tőkét is valahogy szabályozza, például felosztja, mert hogy ez az egész alapvetően piaci mechanizmusokban is létrejtött a tőkekoncentrációk, tehát az erősebb az mindig erősebb.

Tehát a piaci darwinizmus, >> mivel hogy a pénznek van egy gravitációja, és úgy állnak össze, úgy áll össze a pénz, úgy csomósodik össze, ahogyan a világűrben az anyag a csillagokban, amikor csillagok képződnek például.

És ugye tisztán piaci körülmények között, bár azért mindenféle piszkos eszközöki szerepet játszottak ebben, de létrejöttek olyan monopóliumok, gyakorlatilag a Stenderd oil, vagy ilyen óriás vállalatok, amelyek mondjuk az olajtermelésnek a 90-95%-át ért feleltek, meg a a forgalmazásért is.

És gyakorlatilag a piac megszűnik.

És az a lényeg, ez volt a polgárradikalizmusnak vagy a gazdasági koncepciója, hogy az államnak be kell avatkoznia itt is, de mondjuk a nagy földeket fel kell osztani, mert a nagy birtok az megfolytja egyébként a gazdaságot, és a politikában is egyébként be kell be kell avatkozni.

És a másik pedig Jászi Oszká a szabad szocializmust képviselte.

Tehát ő nem csak a liberalizmust kritizálta, hanem kifezetten mondjuk a tervgazdaságot is.

Azt a azt a hasonlattal ért, hogy a tervgazdaság, a szocialista tervgazdaság egy olyan koncepció, mintogyha az embernek a szívét kivennénk, hogy egy mesterséges szívet ugye beleültessünk, és előre szabályozott ilyen billentyűkkel, emeltyükkel próbálnák a keringést biztosítani és hogy ez nem működik.

És és akkor itt jön a a lényeg, ez a testi hasonlat, hogy mi a polgárradikalizmusnak meg a szabad szocializmusnak a célja, hogy a a testnek, tehát a gazdaságnak és a társadalomnak az egészséges keringését kell helyreállítani.

Úgy például, hogyha mondjuk mondjuk ilyen vérrögök keletkeznek, van ilyen tipus koncentráció, azokat kell ugye valahogy ugye megszüntetni és a az a lényeg, hogy a a szabadságot biztosítani kell adott esetben állami intervencióval is.

És ez mondjuk az azt jelenti, hogy állami beavatkozással, mondjuk egy progresszív adópolitikával a gyengébbeket segítsük, a gazdagokat kicsit korlátozzuk, meg hatalmasokat kicsit korlátozzuk, mert így áll elő az a szabadság, ami lényegében a közép és az és az adott esetben sokszor radikális beavatkozásokat igényel, hogy a középen maradhassunk.

A cél nem a kapitalizmus felszámolása, hanem a kapitalizmusban az emberséges viszonyok megteremtése. >> Igen, hát ez már a szerintem nagyon érvényes, merthogy az észak-európai államok különösen, de az egész Európai Unió ebbe az irányba lépett el, tehát nagyon erős szabályozásokat vezetett be.

És a nekem meggyőződésem, ezt már egyszer kifejtettem, hogy a Trump féle irányvonal és a mögötte csoportosuló, a világ legnagyobb tőkéseit felvonultató társaság, az pontosan azért haragszik leginkább Európára, merthogy korlátozza a tőkét bizonyos szempontból, és egy szociális piacgazdaságot hozott létre, kicsit akkor jászi megközelítésének megfelelően. és az eszköze, hogy felszámolja ezt a fajta liberalizmust, az pedig a az ideológiai része, és ez az, amiről az előbb is beszéltünk, tehát a migráción és a bevándorláson keresztül akarja megtámadni az európai liberális demokráciákat, amelyek ezt a szociális piacgazdaságot fenntartják azért, hogy a legnagyobb tőke szabadon tudjon garázdálkodni.

És ha ez a tényleg így működne, hogy van egy laboratóriumi körülmény, ahol a neoliberalizmus mindenfajta gát nélkül szabadon garázdálkodhat, annak az a véke, hogy gyakorlatilag mind először minden területen jönnek létre abszolút monopóliumok, és aztán létrejön egy világmonopólium, amelyik mindent ural, mert pont ez a vonzása a pénznek, hogy előbb-utóbb ez történik.

Nem volt árulkodóbb, mint amikor Elon Musk bejelentkezett az AFD párt rendezvényére a német választás előtt, és hogy biztatta és támogatta és tolta az AFD-t.

Csak, hogy tudjuk, ez erről szól, >> amely ugye egyébként program szerint ugye ellenzi az EU-s beavatkozásokat, és lényegében ugye pont az ilyen maskféléknek, tehát a technogulóknak kedve és az egészben tényleg az, hogy az ávdi által képviselt mondjuk Astórian és a Musknak is kedvező piacpártiság, az pont azoknak a legszegényebbeknek, tehát a társadalom aljáknak a a ugye gazdasági, pénzügyileg ugye az aljának a őket sújtja És ezek az és ezek az emberek ugye leszavaznak vitot az AFD-re lényegében a saját érdekükkel szemben, de azért, mert ugye az egészben rá van tolva ez a migrációellenesség, meg ez meg ez a kulturális kérdés, ami elleplezi azt, hogy ami a konkrétan a gazdaság érdek ellentéteket.

És itt van még a riogatás, akkor visszakyz a jászi.

A 20. század eljén volt ez a gondolata, vagy ez a nagy lényeglátó mondata, hogy 50%-re, vagyis 50%-ra nem lehet demokráciát építeni.

Ezatt azt értette, hogy a Magyarországnak, Nagymagyarországnak a ugye a lakossága most nagyságrendileg ugye 50%-ban nemzetiségeket tették ki.

És ha téged állandóan a nemzetiséget kerogathatnak, azért nem lehet jogokat adni, mert akkor ők is jogokat kapnak, és akkor itt jönnek a akkor ugye nem lehet demokratizálni.

És ha ezt kivetítjük napjainkban, tehát amikor állandóan riogatnak téged mindenféle külső ellenségekkel, adott esetben a migránsokkal vagy másokkal, ott se lehet egyébként demokráciát építeni.

És az AFD meg a hasonló szervezetek pont ezt csinálják, hogy riogatnak téged valamivel, oké, létező probléma, de felnagyítják, nagyon felnagyítják, és egyébként pedig gazdaságilag pedig abszolút a a külföldet szolgálják ki önértelemben, hogy a tőkét, a multinacionális tőkét.

És hát a szuverenista, a patrióta, amelynek Elon Musk bejelentkezik a pártrendezvény >> az sem kétséges, hogy Európában azért nem tud áttörni az az altright politika, ami Amerikát már meghódította, és ami Magyarországon már épp megbukott, mert a jóléti rendszerek olyan széles társadalmi csoportokat tesznek a a berendezkedés nyertesévé, hogy nem tud áttörni, tehát először is Elon Musknak meg a Ride kurzusnak az amerikai vadkapitalizmust kell kiexportálni Európába, hogy az fölszámolja azt a társadalmi konszenzust, ami gátja jelenleg az Alt Rite áttörésének.

És ha ez sikerül, hát valójában mi az ajánlat?

Legyenek a nyertesek még nagyobb nyertesek, a milliárdosokból multimilliárdosok. a szegényektől vegyék el azt is, amiük van.

És akkor a szegények végre érdekeltté válnak az európai konszenzusok felrúgásában és a szélső jobb áttörésében. >> Így van. >> Igen.

És minél jobban működik egy demokrácia, annál kisebb az esély arra, hogy ez a fajta trumpi masky akarat megvalósulhat.

És szerintem nagyon jellemző, hogy pont egy olyan országban tudott ez áttörni, ahol két párt vetélkedik, amióta az emberek az eszüket tudják.

És a két párt az egyértelműen a populizmus irányába kell, hogy elmozduljon.

Mindig az a kérdés, hogy ki a kevésbé rossz.

Az emberek soha nem arra szavaznak, aki a legjobb.

És egy olyan rendszerben, ahol te a legjobbra szavazhatsz, ott van esélyed arra, hogy fenntartsad a neked fontos szociális juttatások rendszerét a politikán keresztül, vagy hogy például egy gazdasági versenyhivatal működhessen, és azt a mindkét populista pártot az egyéb országokban támogató nagytőkések akarata ellenére történjen valami az országban.

Tehát maga a liberális demokrácia támadása és az Orbán Viktori támadása is, ha akarjuk, hanem erről is szól.

És Magyarországon ez egy óriási veszély jelen pillanatban.

És szerintem erre figyelnünk kell, hogy abszolút két pártivá vált a magyar politika. >> Most éppen egy pártivá. >> Hát most egy párti. >> Keressük a másikat, vagyis hát tudjuk, hogy hol van, de nem keressük.

Vagyis hát a rendőrség keresi ugye a másik pártot mostanában, mert a a az van az van, hogy hogy Trump maga is így jutott hatalomra, hogy a hogy a társadalom bele lett zsarolva a kisebbikosba.

És ugye a akkor, amikor először hatalomra jutott, akkor úgy hívták a kisebbikos Hillary Clinton.

Amikor amikor másod második amikor második másodszor hatalomra jutott akkor akkor >> jóis kamala Harisnek hívták a kisebbik rrossat >> és erre mondták azt amerikaiak mert elegük lett ebből a ebből a nemtelen zsarolásból hogy elgáncsolják az előválasztás előválasztásra sem engedik a Bie Sanders aki tulajdonképpen semmi mást nem kínál mint az európai jóléti államot. amit ők bolsevizmusnak hazudnak.

Igen. >> És és nemtelen aljas módon elgáncsolják, mert az emberek úgy is megszavazzák a kisebbikosszat.

Az amerikaiaknak elegük lett ebből.

És beintettek az elitnek és azt mondták, hogy jöjjön a nagyobbik rossz.

Balázsi Pisti cimborám jegyezte meg egyszer, és ez egy nagyon jó gondolat, hogyha az embereknek két rossz közül kell választani, akkor nagyobbik rosszat választják. >> Igen. [nevetés] Hát oké. >> Igen.

És az az elit, az az elit, az az elit, az az elit, az az elit, amelyik két rossz közüli közö közt való választásra kényszeríti a társadalmat, meg is érdemli, hogy a nagyobbik rossz jusson hatalomra.

Közben, bocsánat, csak íg erre csak egy félmondat, hogy közben viszont olyan változás foci, az nagyon jó hidratációs szí szünetet fogok kérni, mert én nekem nincs italom, de mindegy azt majd később, csak hogy Amerikában most azt tapasztalják a felmérések alapján, hogy a fiatalabbak a 40 év alattiak között ez a fajta bolsevizmus, amit mondjuk szociális piacgazdaságnak vagy jóléti államnak nevezünk mi itt Európában, ez egyre inkább hódít, és 50% fölött van a támogatottsága, tehát egy lassú változás elindult ott a fejekben, aminek mondjuk szerintem a New Yorki választás volt az első jól látható eredménye. >> Igen.

És az milyen és az sokat és az meg Trump ár sokat, hogy előtte a választás előtt ugye ment a MBdának a kommunistázása, iszlamistázása megnyerte a választást rögtön.

Ő lett a győztes, ugye talán fogadta a fehér fehérázból.

Igen. >> Jaj, mert már rögtön ő mindig is ő mindig is jött támogatta, hiszen ő volt a győztes. >> Orbán sosem volt a barátja.

Látod már nem [nevetés] >> már sosem volt.

Korábban volt, most már sosem volt.

Vagy van valami, mint ez a az eg >> korábban az örök barátja volt, most meg sosem volt.

Nem lehet előre tudni a >> mindig is Óceániával álltak.

De azért ugye a Trump mögött álló tech oligarchákról nagyon azért most olvastam, hogy a Peter Tarről megjelent egy-két cikk.

Ugye Buenos Airesben ugye vesznek luxus ingatlant, mert meggyőződése, hogy harmadik világháború esetén a déli féltek fog megmenekülni.

És miközben ő a legnagyobb ugye beszállítója, tehát ugye a Pentagonnak a Palantíron keresztül meg az egész nagyon nyomják azt, hogy akkor a mesterséges intelligenciára kell alapítani mindent. lényegében a Skynetet vizionálják, hogy a Skynet lesz az, ami majd az Egyesült Államokat ugye újra nagá teszi, vagy hát a korunk Skynetje, ugye, hogy a és közben pedig már készül arra, hogy a harmadik világháború esetén ő akkor azért Buenos Airesbe megy, mert a déli félteket túléli. >> Érdekes.

A második világháború esetén is arra készültek, és ott is és ott is vannak elég sok brazilt hívnak úgy, hogy Schvarc vagy Argentó oké.

A >> biztos nem látta a csillagközi inváziótól.

Péter Til volt az, aki szerintem ezen a szinten először kimondta, hogy ő mint ilyen nagy cégnek a vezetője, nem híve a versenynek.

Most amikor ezt valaki így kimondja, úgyhogy elvileg ugye a piacgazdaságon tevékenykedne.

Tehát >> ezt tudod a az IG Farbennek a vezetője, az a igébeni, amely a ciklommét legyártotta Németországban a másik lelkább a ugye a megsemmisítő táborokba, tehát ez a hatalmas vegyipari…

Említett entitások

Témák

  • vadkapitalizmus
  • jóléti állam
  • polgári radikalizmus
  • szabadpiac
  • new deal

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Amerikai vadkapitalizmus vs. európai jóléti állam: polgári radikalizmus, elmaradó alt-right áttörés”

Miről szól ez az epizód: „Amerikai vadkapitalizmus vs. európai jóléti állam: polgári radikalizmus, elmaradó alt-right áttörés”?

Az adás az amerikai vadkapitalizmus és az európai jóléti állam ellentétét járja körül, kitérve a polgári radikalizmus eszméjére. Bemutatja Jászi Oszkárnak a szabadpiac és az egyenlőtlenségek kapcsolatáról alkotott nézeteit, valamint a New Deal koncepcióját, mely szerint az… Az epizód a Puzsér Róbert című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 22..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Amerikai vadkapitalizmus vs. európai jóléti állam: polgári radikalizmus, elmaradó alt-right áttörés”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Puzsér Róbert.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Amerikai vadkapitalizmus vs. európai jóléti állam: polgári radikalizmus, elmaradó alt-right áttörés”?

Fő témái: vadkapitalizmus, jóléti állam, polgári radikalizmus, szabadpiac, new deal.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Amerikai vadkapitalizmus vs. európai jóléti állam: polgári radikalizmus, elmaradó alt-right áttörés”?

Megjelenés: 2026. 07. 22.. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/puzser-robert/amerikai-vadkapitalizmus-vs-europai-joleti-allam-polgari-radikalizmus-elmarado-a-c3a9smp3

Több epizód a Puzsér Róbert-ből