Puzsér Róbert

Miért épp Laczó Adrienn, az alulról jövő, politikától független jogász legyen a köztársasági elnök?

Összefoglaló

A műsorban a köztársasági elnökjelölési folyamatot és a lehetséges jelölteket vitatják meg. A vendégek, Puzsér Róbert, Flex Zoltán és Lányi András Laczó Adrienn volt bírót tartják alkalmasnak a posztra. Kiemelik függetlenségét, igazságszolgáltatási reform elképzeléseit, és azt…

Röviden

Műsor
Puzsér Róbert
Megjelenés
2026. 08. 03.
Szereplők, említett nevek
Lányi András, Laczó Adrienn, Puzsér Róbert
Témák
köztársasági elnök, jogász, függetlenség, igazságszolgáltatás, civil jelölt
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

a köztársasági elnökjelölési folyamatról fogunk beszélgetni, illetve a lehetséges jelöltekről, és bármennyire is hihetetlenül hangzik, de rettenetesen fogy az idő, merthogy az Országgyűlésnek picivel több mint két hete van megválasztani az új köztársasági elnököt, és hát egyelőre azért még elég nagy a kavaródás annal kapcsán, hogy kik lehetnek egyáltalán jelöltek.

Ugye a Tisza kormány nem nevezett meg most már ugye ebben a bizonyos második körben újabb jelölteket, viszont vannak, akik igen, most fontos közéleti szereplők a vendégeink, akiknek viszont határozott ötlete lenne arra, hogy ki lenne alkalmas köztársasági elnökjelölt.

És akkor be is mutatom a vendégeimet, Pozsé Róbertet, Flex Zoltánt és Lányi Andrást.

Szervusztok, köszönöm, hogy itt vagytok. >> És akkor a hírt szerintem azért a nézőink nagyon sokan tudják.

Ti egyöntetően azt mondjátok, hogy például Lacó Adrien volt bíró lenne nagyon megfelelő erre a posztra.

Beszélgetünk majd arról, hogy szerintetek általában véve milyenekre egy köztársasági lennie, vagy például szükség lenne arra, hogy legyen közvetlen köztársasági elnökválasztás, de egyelőre maradjunk maradjunk a személynél, és akkor a ti jelöltek személyén.

Adrián, >> mi a felforgatókönyv írása közben ismerkedtünk meg Adriennel, akinek volt egy nagyon komoly elképzelése a igazságszolgáltatás reformjáról.

Ugye ő bírónő volt, aki azért hagyta fel a hivatását, mert úgy gondolta, hogy Magyarországon a bírói függetlenség feltételei már nem teljesülnek.

Utána ügyvédken praktizált és magára vállalta a védését a Sabó Vince századosnak, a ukrán pénzszállítóknak, szóval a pont azoknak az embereknek, akik ellen akkor még nagyon agresszív és fenyegetően fellépő kormányzat éppen ilyen jogtipró eljárásokat indított.

Szóval kiderült, hogy egy minden tekintetben független bátor, önálló személyiség, azon kívül, hogy mint bíró az igazságszolgáltatásnak és a magyar joggránnak nagyon alapos ismerője.

Hát körülbelül ilyennek kell lenni.

Egy közelsági elnöknek gondoltuk.

Ebből adódott a kezdeményezés, hogy akkor legyen ő, ha már úgy gondolják, hogy a civilársadalomnak kell jelöltet állítania, akkor állunk elébe és javasoljuk Lacó Adriánt. >> Valamelyiköknek volt-e még pluszban valamilyen olyan más szempont, ami még inkább azt indokolta, hogy új legyen a jelöltetek? >> Nagyon megfontolt személyiségük, tehát még itt dolgoztunk vele és nagyon jó munkatárs, nagyon nyugodt természet.

Ö ha már csak a karaktervonásokról beszélünk, de amit az András kiemelt, az az alapvetően fontos, tehát neki a hivatás és a a függetlenség tehát hogy az egész életében, sőt ha jól tudom, akkor a a családja életében is, tehát egy bíró dinasztia.

És igazából ez nagyon fontos, hogy a hogy az egész szocializációja, nem is annyira jogászi szocializáció fontos, hanem a bírói, hogy neki az a természetes állapota, hogy autonómis és független.

És aztán majd beszélünk később szerintem az eljárásról, hogy miért kényszerültünk arra, hogy civilként ajánljunk valakit egyáltalán.

De azt azért hozzátenném most így az első körben, hogy a a mi véleményünk nem jelenti azt, hogy nem tartanánk mást is alkalmasnak erre.

Mi azok között is, akik jelöltként megjelentek, vagy esélyesek lennének, van olyan, aki aki alkalmas.

Nem biztos, hogy mindenben egyetértünk. volt a köztársaságnak a 20 éven keresztül tartó harmadik magyar köztársaságnak egy dicsőséges pillanata, amikor a civilek jelöltek köztársasági elnököt Sollyom László személyében, és egy olyan nagyon különös politikai együttállás valósult meg akkor, hogy pusztának az MSZP akaratának az ellensúlyozására a politikai paletta két rendkívül távolálló ereje a Fidesz és az SZDS együtt szavazott az új köztársasági elnök személyéről, és meg tudtak állapodni Sólyom László személyében.

És én azt gondolom, hogy a köztársaság már a harmadik magyar köztársaság történetének a legkiválóbb, legkonszenzuálisabb és kifejezetten egy civil, egy civilek által jelölt civil lett a köztársasági elnök.

És mi a Lacó Adrien személyében látjuk reprezentálódni ennek a tradíciónak a folytatását. [horkantás] Mi úgy képzeljük, hogy a civileknek kell jelölniük köztársasági elnököt, lehetőleg egy civil jelöltet, tehát nem ne a politikai osztályból jöjjön.

Én az megoszlanak a vélemények arról, hogy ki volt a legrosszabb köztársasági elnök. >> Szerinted?

Szerintem Áder János, és nem az nem az Áder János személyéből kiindulva, hanem hogy egy frakcióvezetőt, a Fidesz képviselőcsoportjának az öklét választották meg köztársasági elnöknek.

Ez a köztársasági elnök intézményének, hivatalának a tudatos lábbalti.

Tehát a köztársasági elnöknek az lenne a funkciója, hogy konszenzuális legyen, hogy a politika fölött lebegjen, amikor egy elsővonalas politikai pankrátort választanak köztársasági elnöknek, az a hivatal meggyalázása.

Nekünk az a meggyőződésünk, hogy a köztársasági elnök úgy tudja ellátni a azt a fékező, ellensúlyozó kontrolláló funkcióját, amire hivatott lenne, hogyha nem a hatalmi osztályból kerül oda, illetve hogyha nem a miniszterelnök, illetve hogyha nem a politikai osztály, hogy a politikai elitnek a felső csoportjai jelölik őt, mutatnak rá, mert azért a jelölésért, majd visszajár a szolgálat.

És ennek rengeteg stáción keresztül néztük végig a következményeit, meg a hatásait, meg a működését a köztársaság, illetve a NER története alatt, és szeretnénk változtatni ezen.

Mi azt szeretnénk, hogyha a köztársasági elnök egy teljesen különálló hatalmi pólus, egy hatalmi ellensúly tudna lenni.

És ehhez az kell, hogy a civilek jelöljék, lehetőleg civil legyen, és lehetőleg ne a politikának, és ne valamelyik politikai pártnak, és főleg ne a tejhatalmú állampártnak köszönhesse a saját köztársasági elnöki címét. >> Kinyitnék egy kis zárójelet, ha már itt most ide jutottunk, ami egyébként az egyik legfontosabb kérdés, hogy ne pártpolitikai jelölt legyen.

Tusványosan vette végig a miniszterelnök.

É, bevallom őszintén, hogy elképesztő módon meglepődtem, hogy ennyire felhívja a figyelmet.

Ugye az alapkiindulási pont az az volt, hogy ugy Sullyog Tamást miért bántjuk?

Merthogy valóban a korábbi köztársasági elnökök Smid Pál, Áder János, Novák Katarin, hát ők aztán tényleg a pártemberei voltak.

Hívta fel erre a figyelmet a miniszterelnök egyébként, hogy mi pártkatonákat, mármint ők a Fidesz pártkatonákat rakott a köztársaság elnöke pozícióba.

Na, ehhez képest mekkora lépés volt Syakog Tamás, hogy ő legalább mondjuk Fidesz alelnök nem volt formálisan, hogy mit szóltatok, amikor ezt ilyen teljesen természetességgel végigsorolta, minthogyha az is normális volt, és hát akkor ehhez képest még üdítő jelenség volt, Sullyok Tamás, >> tehát miért mi miért törődünk még mindig azzal, hogy Tusványosan nyaralás közben ezek a tényleg bukott emberek miről beszélnek?

A >> jó, értelek, csak azért egy nagyon hosszú korszak volt, és azt akarjuk meghaladni nyilvánvalóan, ami akkor történt.

Igen, de ebben ebben az ő mondanivalójuknak már nincsen szerepe, hogyha magyar közéletben az Orbán Viktor Szintár Soltának egyetlen szerepe van a vádlótappatján, ott majd végig fogjuk figyelmesen hallgatni az önigazolásukat és hivatott jogászok fogják eldönteni, hogy ebből mennyi a politikai tévedés, amihez minden politikusnak joga van, és mennyi a bűncselekmény, a szándékos megkárosítása a nemzetnek.

Ennyit róluk, és beszéljünk a jövőről. >> Jó.

Értem teljesen az a kérdés az az tehát, hogy a a volt elnöknek a személye mégis abban az értelemben fontos, hogy azzal nem lehet védeni, hogy ő nem volt pártember, alkotánybíróság elnökeként is borzasztó tevékenységet végzett >> a NER szolgálatában, és azon kívül is, tehát a a párton kívül is vannak teljesen alkalmatlan emberek.

Tehát, hogy ő magában az, hogy ő ő proorma, nem volt a Fidesz tagja, vagy nem volt vezetőségi tag.

Ettől még minden tekintetben alkalmatlan.

A köztársasági elnöki pozíciónak van egy érdekes funkciója.

Nem az egyetlen a közjogi berendezkedésben, ami a személyhez kötődik.

Tehát, hogy két arca van, van egy személy által megtestesített jelentése és van a hivatalnak egy jelentése.

És hát amiről a Robi beszél, az azért kell most civil, hogy az hivatalnak az elrontott presztízsét valahogy visszaállítsuk.

Sők Tamás elképesztő kárt okozott az intézménynek a személy a karakter vonásaival.

Alkotmányvíróság elnökként is sok kártakozott a magyar jogállam maradék morzsáinak.

De hát ez egy másik történet. >> Én semmiképp nem gondolom azt, hogy kizárólag egy jogász lehet alkalmas köztársasági elnök. >> Sőt én sáki jogászok, >> de ez most egy olyan történelmi pillanat, amikor kifejezetten egy jogászra van szükség.

Én én úgy gondolom, hogy Gönc Árpád, [torokköszörülés] aki műfordító volt, meg íróember volt, nem volt attól alkalmatlanabb, vagy különösen alkalmatlan.

Vagy Václav Hel Csehországban államfőnek, aki szintén író mondjuk bölcsész az illető.

Tehát a politika fölött bölcsészként is meg történészként is lehet lebegni, és lehet valaki alkalmas arra, hogy reprezentálja a köztársaságot, vagy a társadalmat, annak széles spektrumát akár bölcsészként, de most egy alkotmányozási folyamat zajlik, és ennek az alkotmányozási folyamatnak a jogi hitelesítésére keresünk embert, és mindössze egy évre, ameddig ez az alkotmányozási folyamat lezárul.

És akkor utána függően attól, hogy milyen köztársaság lesz, prezidenciális, félprezidenciális, vagy maradpáris, majd vagy az országgyűlés, vagy a magyar társadalom új köztársasági elnököt választ.

De most erre az egy évre azért keresünk köztársasági elnököt, hogy ő azt az alkotmányozási folyamatot kontrollálja.

És ezért nagyon fontos a jogi ismeret és avatottság, és nagyon fontos a függetlenség, lehetőleg ne annak a politikai osztálynak, amelyik a törvényeket írja, kelljen, hogy hálás legyen a pozíciójáért, mert azért [sóhajtás][zihálás] motorikus aláírás jár ez a tanulsága az elmúlt évtizedeknek, hanem tudja betölteni azt a kontrolláló azt az ellensúlyozó és azt a hitelesítő funkciót, amihez itt és most meggyőződésünk szerint egy jogász fog kelleni.

Sok olyan vélemény van, bocsánat, hadyem ezt hozzá, és ez tényleg benne van a levegőben, és ezért felelősek a a NER időszak alatti köztársasági elnökök, hogy nagyon sok ember azt gondolja, hogy nincsen komolyabb funkciója egy köztársasági elnöknek.

Hát csak aláírja ezeket a törvény törvényeket.

Tulajdonképpen politikai szereplővé vált, miközben ahogy Robi mondja, pont ebben az időszakban ez nagyon fontos.

Olyan jogi eszközök vannak a kezében, amellyel a rossz útra tévedést vissza tudja valahogyan korrigálni. >> Tulajdonképpen Robi alkotmányozási folyamatról beszélt, én exlex állapotról beszélnék.

Tehát ne felejtsük el, hogy Magyarországon pillanatnyilag nincs alkotmányunk, majd lesz, ha elkészül, olyan lesz, amilyennél csinálják.

Az előző, ez az alaptörvény pedig gyakorlatilag már nem érvényes, hiszen maga a Fidesz evvel a 66féle módosítással komolytalanná tette, hatályon kívül helyezte, és különben is a a jog az egész folyamatnak a jogszerűségét erősen megkérdőjelezik.

Na most ebből az következik, hogy kell egy olyan addig kell egy olyan személy, aki akkor is, hogyan képes megítélni egy eljárásnak a törvényszerűségét, amikor a törvényes rendnek a végső hivatkozási alapja, az alkotmányppen hiányzik.

Nincs a fejed fölött semmi, nem kapaszkodhatsz egy alkotmányba, ehhez kell egy olyan független személyiség, és politikától független meg karakterében is független személyiség.

Ezért nagyon nem mindegy, hogy most ki lesz a köztársasági elnök, és hogy komolyan vehetjük-e Magyar Péternek ezt a kezdeményezését, hogy ő hallgat a népi kezdeményezésre.

Nem, >> nem is minden jogász alkalmas vele szól.

Nagyon kevésen jogász van, aki nem legalista ebben az országban, ami azt jelenti, hogy amit az András mondott, hogy nincsen >> pozitív jogszabály, amihez mérni, hanem neki kell egy még meg nem született alkotmány elveihez mérnie az egész folyamatot.

És van még egy dolog, nem csak a exex állapot van abban a tekintetben, hogy nincs egy mindenki által elfogadott érvényes alkotmány, a többség által nem elfogadott alkotmány van hatályban, hanem politikailag csonka a helyzet.

Tehát hogy mi meg lennék elégedve demokraták azzal a helyzettel, hogy a köztársasági elnök személyében a nagy politikai pártok a a parlamentben megegyeznek. nem tetszene nagyon, mert én jobban szeretném a civil megegyezést, de tulajdonképpen betölti a parlamentáris demokrácia funkció, de de hát most az autokrácia maradékai ülnök meg egy szélső jobboldali párt komolytalan hat képviselője ül ott.

Ö nem gondolom, hogy az megnyugtató lenne, hogyha egy parlamentáris konszenzus jönne létre, ami egyébként teljesen lehetetlen is, hiszen ők védenék a az autokrácia pozícióit még.

Tehát nincs más útja a dolognak, mint a civil kezdeményezés.

Az a nagy feladat most, hogy a jogot vissza kell vezetni az erkölcshöz, [torokköszörülés] ami az elmúlt évtizedekben zajlott Magyarországon, és nem csak az elmúlt 16 évben, hanem már azelőtt is nagy erőkkel, természetesen az elmúlt 16 évben ez felgyorsult és felerősödött, az a joggal való módszeres visszaélés, amiben a társadalom partner volt sajnos a jog kijátszása az erkölcs ellen.

A magyar társadalom úgy vette, hogy a jog az egy önmagáért való valami.

A jog az az arra való, hogy szabályozza az életet.

Az elit meg arra való, hogy szabályozza a jogot.

A jog nem önmagából származik, és nem önmagáért van.

A jog az erkölcsnek a funkciója.

Az erkölcsből kell, hogy következzen.

Most az világnézet kérdése, hogy ezt a az ateisták úgy vallják, hogy a természetből, a hívők úgy vallják, hogy Istentől, de hogy valahonnan a szférákból ereszkedik alá az az ez az eszmény, ez az igazságeszmény, ami a jó erkölcs és a ha az elit a népet szolgálja, illetve ha az elit azt az eszményt szolgálja, hely helyesen és hitelesen, nem pedig a saját érdekeit, akkor ezt kodifikálja, ebből váljon a jog.

Na most ezzel messze menőkig visszaéltek az elitek az elmúlt…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Miért épp Laczó Adrienn, az alulról jövő, politikától független jogász legyen a köztársasági elnök?”

Miről szól ez az epizód: „Miért épp Laczó Adrienn, az alulról jövő, politikától független jogász legyen a köztársasági elnök?”?

A műsorban a köztársasági elnökjelölési folyamatot és a lehetséges jelölteket vitatják meg. A vendégek, Puzsér Róbert, Flex Zoltán és Lányi András Laczó Adrienn volt bírót tartják alkalmasnak a posztra. Kiemelik függetlenségét, igazságszolgáltatási reform elképzeléseit, és azt… Az epizód a Puzsér Róbert című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 08. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Miért épp Laczó Adrienn, az alulról jövő, politikától független jogász legyen a köztársasági elnök?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Lányi András, Laczó Adrienn, Puzsér Róbert.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Miért épp Laczó Adrienn, az alulról jövő, politikától független jogász legyen a köztársasági elnök?”?

Fő témái: köztársasági elnök, jogász, függetlenség, igazságszolgáltatás, civil jelölt.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Miért épp Laczó Adrienn, az alulról jövő, politikától független jogász legyen a köztársasági elnök?”?

Megjelenés: 2026. 08. 03.. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/puzser-robert/miert-epp-laczo-adrienn-az-alulrol-jovo-politikatol-fuggetlen-jogasz-legyen-a-ko-b6k3fmp3

Több epizód a Puzsér Róbert-ből