Qubit Podcast

"A pszichiátriai betegek tízezrei nem kapnak ellátást Magyarországon"

· PT46M48S

Összefoglaló

A Qubit podcast e heti adásában Oriold Károly, a Lélekben Otthon Alapítvány alapítója vesz részt. A beszélgetés középpontjában a magyarországi pszichiátriai ellátás problémái állnak, különös tekintettel az ellátatlan betegek nagy számára. Kiemelik, hogy míg Horvátország…

Röviden

Műsor
Qubit Podcast
Megjelenés
2026. 03. 12.
Hossz
47 perc
Szereplők, említett nevek
Oriold Károly
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

00:00:00 S1: Magyarországon ezt a szakma, a lakosság, a kormányzat, a társadalom teljesen elfogadta, hogy ellátatlan betegek ezrei, tízezrei vannak. 00:00:21 S2: Sziasztok!

Ez a Qubit podcast és a mai adásban Oriold Károly művészet terapeutával, csoportanalitikus csoportvezetővel, betegjogi aktivistával és a Lélekben Otthon Alapítvány alapítójával fogunk beszélgetni arról, hogy mi az, ami történik ma Magyarországon a pszichiátriával, és hogy mik azok az irányok, amik mentén meg lehetne javítani, vagy legalábbis jobbá lehetne tenni az ellátást.

Köszönöm szépen, hogy elfogadtad a meghívásunkat. 00:00:48 S1: Nagyon szépen köszönöm!

Kíváncsi vagyok a kérdésekre. 00:00:52 S2: Amikor elkezdtük tervezni ezt a beszélgetést, akkor onnan indultunk, hogy mindenképpen hozzuk szóba azt, ami ami történik a Nyírő Gyula Kórházban.

Ugye, amikor idézőjelesen csak Lipótként emlegetett OPNI t bezárták 2007 ben, akkor hivatalosan a Nyírő Gyula OPAI vette át ennek a feladatait, illetve az Amerikai úti Ideggyógyászati Klinika.

Te hogy látod egyébként, hogy ezeket így maradéktalanul sikerült átvennie?

Akkor ennek a két intézménynek, vagy mik a tapasztalataid ezzel kapcsolatban? 00:01:25 S1: Hát nem.

Tehát az a helyzet, hogy nagyon nagyon sok ellátatlan beteg van, és akkor, amikor arról beszélünk, hogy pszichiátriai ellátás, akkor azt nagyon fontosnak tartom, hogy ezt folyamatában lássuk, hogy vannak kritikus helyzetek, amikor valaki kórházba kerül.

A kórházban van egy kezelés, van egy felépülés, van egy rehabilitáció.

Tehát ez egy nagyon széles folyamat, amíg valaki, hogy úgy mondjam, felépül, és ennek a felépülésnek vannak kritériumai.

Tehát ezek a kritériumok azok, hogy egyrészt felelősséget tud vállalni magáért, a tetteiért.

Van pénzkereseti forrása, vannak kapcsolatai és vannak örömei az életben.

Tehát ez egy hosszú folyamat, és hogy vannak különböző pszichiátriai betegségek, amik amiknek az ellátása különböző kezeléseket igényel.

Egy része a kórházi kezelés és egy része pedig az ambuláns kezelés.

Na most az a helyzet, hogy a kórházi kezelést az OPNI ban végezték el, ami azért.

Hát én azt gondolom, hogy nagyon problematikus volt, és hogy én egyáltalán nem bánom azt, hogy az OPNI t bezárták. 00:02:48 S2: Erről majd mindjárt megkérdezlek. 00:02:50 S1: Ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy úgy nem lehetett volna bezárni, hogy nincs helyette másik. és ha nincs helyette másik alatt.

És azért itt most van egy alapvetően fontos dolog, és ez tényleg Ötször aláhúzom, hogy az egészségügy az nem az orvosok terapeutáknak a kizárólagos terepe, hanem ez a páciensek terepe.

Az egészségügy azért van, azért lenne, hogy a páciensek felépüljenek.

Most a pszichiátriában ról beszélek, és hogy az egész sajtóban, az egész médiában, Magyarországon azt látom, hogy csak azzal foglalkozunk, hogy van e orvos, van e ellátó, hogy a betegek hogy vannak, mit mit tudnak, arról nincsen szó.

Tehát amikor azt mondom, hogy OPNI bezárása, az egy kérdés, hogy mi az információ, Tehát az információ Az, hogy tudok e segítséget kérni, van e mennem hova.

És nem csak az orvosokat informálom.

A terápiás rezsim megváltozásáról, hanem a pácienseket is, és azokat az embereket is, hogy eddig így volt, most így van, akik potenciális páciensek, és később kerülhetnek az orvosi ellátás bűvkörébe. 00:04:09 S2: Amit most elmondtál, ez.

Rengeteg kérdés felvetődött bennem, majd mindenképpen vissza szeretnék kérdezni azzal kapcsolatban is, hogy miért mondod azt, hogy egyáltalán nem bánod, hogy bezárták az OPNI t?

Viszont amire először vissza szerettem volna csatolni, az az, hogy külön kiemelted, hogy a pszichiátriában szükség van arra, hogy a páciensek is így gyakorlatilag aktív részesei legyenek ennek a folyamatnak, és hogy ez a szemlélet, ez mintha Magyarországon nemcsak a pszichiátriában, de egyébként egyik másik területen sem lenne igazán meghonosodva.

Tehát ugyanúgy, ahogy mondjuk egy ortopédiai sérülés után is nagyon fontos az aktív rehabilitáció, amiben a páciens Ugyanúgy részt vesz és eljár a foglalkozásokra, tornáztatja, betartja a kezelési javaslatokat.

Azt gondolom a mentális betegségeknél is, csak ez valahogy mintha sokkal megfoghatatlanabbnak tűnne.

Te mihez tudnád ezt hasonlítani?

Vagy hogyan tudnád szemléltetni azt, hogy pontosan mire is lenne szükség a páciensek részéről?

Illetve azért vannak olyan mentális betegségek, ahol a betegségtudat megérkezései is hosszú évekbe telik, valamint egy adott mentális betegséggel együtt élni nem biztos, hogy bármikor is el fogja hozni azt a belátást, ami ahhoz szükséges, hogy mondjuk a páciens aktívan részt vegyen a saját gyógyulási folyamatában, vagy akár a reintegrációjában a társadalom irányába. 00:05:40 S1: Hát nagyon sok mindent kérdeztél, és az a helyzet, hogy én egy picit messzebbről indítanám.

Tehát azt gondolom, hogy Magyarországon alapvető probléma az, hogy az egészségügyi ellátás az szokás elvű tradíciók alapján működik.

Na most azért ezek a tradíciók, ezek nincsenek kőbe vésve.

Amik ma tradíciónak számítanak, azok pár évvel ezelőtt nem voltak tradíciók, és pár év múlva nem lesznek tradíciók.

Ez azzal jár, hogy a hatalmas különbségek vannak az ellátásban.

Tehát egy sarkadi, egy budapesti, egy győri, egy bajai pszichiátriai beteg.

És itt azért mondjuk ki, hogy 100 fs BNO kód van.

Tehát itt vannak krízis állapotok, hangulatzavarok, személyiségzavarok, függőségek, demenciák stb. 00:06:32 S2: Igen, itt most csak közbeszúrnám, hogy az FS, BNO kódok tartoznak ezekhez a mentális zavarokhoz, csak ha esetleg valamelyik hallgatónk nincs annyira képben.

Bocsánat. 00:06:41 S1: És az a helyzet, hogy ebből a száz fs, BNO kódú betegségből körülbelül ötnek vagy hatnak van terápiás irányelve, ami megjelent a közlönyben, tehát hogy hogyan kell gyógyítani.

Na most, ha egy beteg azt mondja, hogy én most mondok valamit, legyen az öngyilkossági kísérlettel, kórházba kerülök, és azt mondja, hogy én elégedetlen vagyok azzal az ellátással, amit kaptam, és kérek egy ellenőrzést, és kimegy egy ellenőr.

Ennek van egy folyamata, és ezt lehet kérni.

Akkor az ellenőr azt kérdezi, hogy milyen, minek alapján gyógyítanak, És ha nincs terápiás irányelv, akkor a szokás elve, és azt mondják, hogy Önök hogyan szokták gyógyítani.

Tehát Baján tök másképp gyógyítják az öngyilkossági krízist, mint Debrecenben.

Most mondtam egy példát iszonyú.

Tehát ez azzal jár, hogy hihetetlen eltérések vannak az ellátásban.

Az alapítványomnak az egyik célja, hogy jogelveken működjön az ellátás.

Tudják a betegek, hogy mikhez vannak jogaik.

Magyarországon kilenc betegjog van, és ezeket a betegjogokat az Európai Unió Emberi Jogi Chartájából vettük át, ahol tizennégy betegjog van.

Tehát van 3 4 olyan betegjog, ami benne van ugyan az egészségügyi törvényben, lehet rá referálni, de ezek nem betegjogok.

Mondok hármat, ami Magyarországon nem betegjog.

Az egyik a beteg idejének tiszteletben tartása.

Ez Magyarországon nem betegjog.

Az Európai Unió Emberi Jogi Chartájában benne van a szűréshez és prevencióhoz való jog, felesleges fájdalmak elkerülésének joga.

És akkor mondok még egy negyediket.

Ez pedig az innovatív ellátáshoz való jog.

Tehát, hogy a legújabb gyógyító módszerekhez is hozzáférjek.

Na most, amikor azt mondom, hogy betegjogok alapján, akkor van három nagyon fontos betegjog, ami ide a pszichiátriai betegekre vonatkozik.

Az egyik az információhoz való jog, tehát, hogy akkor, amikor valaki orvoshoz megy, akkor az orvosnak vagy terapeutának kötelessége elmondani az összes lehetséges terápiás lehetőséget.

Tehát mondok egy nagyon egyszerű példát hogyha valaki elmegy alvászavarral a háziorvoshoz, akkor a háziorvosnak elméletileg kötelező lenne elmondania, hogy az alvászavar megoldására van gyógyszeres ellátás, pszichoterápia.

Nem tudom én és a pszichoterápiákban is ilyen olyan ellátás és közös döntéshozatallal önrendelkezési jog alapján az is egy fontos, az önrendelkezéshez való jog.

Közösen eldöntik, hogy mit választ a páciens a közös döntéshozatalban.

Ezért dolgozunk, hogy ez legyen, és a mi alapítványunkat a legtöbb jogsérelem az az ellátás elmaradása tehát nincs ellátás, amiről te beszélsz, tehát hogy megszüntették a Lipótot, ami egyik oldalról oké, mert tudjuk, hogy ott azért nem volt könnyű gyógyulni.

Van, akinek sikerült, van, akinek nem, de hogy nem, lett helyette más.

És ez a nem lett helyette más, ez ez, ez nagyon nagyon nagy probléma.

És az a helyzet, hogy ezt hadd mondjam el, hogy én sokat járok külföldre.

Egyszerűen azért, mert az alapítványunk tagja az EU faminak.

Az EU, amihez az európai pszichiátriai betegekkel foglalkozó civil szervezetek ernyőszervezete.

Itt mi nagyon nagyon dolgozunk ebben a szervezetben, és van egy rálátásunk arra, hogy mi történik úgy, úgy Európában.

És hát Magyarország nagyon nagyon rosszul áll.

Azt gondolom, hogy olyan züllés történt az elmúlt 15 20 évben, amire egyszerűen nem volt még példa.

Azért mondom, hogy hogy a nemzetközi kitekintés és az ellátáshoz való jog, hogy például tavaly két hetet voltam Zágrábban, a horvát mentális egészségügyi rendszert tanulmányoztam, ott létrejött egy mentális egészségügyi stratégia, amely mentális egészségügyi stratégia. 2025 től 2030 ig tart.

Az egész szakma, civil szervezetek, szakmai kollégiumok tagozatai összefogtak, összeszedték, és egy mondat volt, ami lényeges nem lehet ellátatlan beteg Magyarországon.

Ezt a szakma, a lakosság, a kormányzat, a társadalom teljesen elfogadta, hogy ellátatlan betegek ezrei, tízezrei vannak. 00:11:27 S2: Ráadásul most azzal a helyzettel, ami így az OPAI körül kialakult, pont, hogy az ellátatlan betegek tömegeinek növekedése felé indultunk el.

Ugye ezt a beszélgetést annak apropóján szerveztük, hogy a Nyírő Gyula Kórházból az utóbbi két évben tizenöt orvos távozott a pszichiátriákról, és az egyik legfontosabb okaként ennek a távozási hullámnak azt jelölték meg, hogy az új igazgató nem megfelelően kormányozza az intézményt.

Én most ennek a hátterében meg a politikájába semmiképpen nem szeretnék belemenni.

Szerintem itt most ennek a beszélgetésnek nem is ez lenne a tárgya.

Viszont az nagyon aggasztó, hogy egy ennyire fontos és központi intézményből ilyen mértékben távoznak az orvosok.

Úgyhogy most egy kicsit feléd fordulnék, hogy ugye említetted azt, hogy ellátatlanul maradnak betegek.

Mi kellene ahhoz az összefogáson kívül?

Milyen feltételekre lenne szükség ma Magyarországon?

Hogy hogy ezek a betegekbe kerüljenek?

Abból, amit eddig elmondtál, szerintem egyértelmű, hogy nyilván fontos lenne, hogy a páciensek is tudatosabbak legyenek, Viszont azt is érzem, vagy szerintem érezhetjük, hogy nem nagyon tudják az emberek, hogy mire legyenek tudatosak.

Magyarországon hiányzik a mentális egészséggel, illetve a mentális betegségekkel kapcsolatos edukáció.

Nagyon nehéz erről beszélni, és nagyon tabusított is a társadalomban.

Szóval hogyha valaki mondjuk segítséget szeretne kérni, akkor nagyon nehezen jut hozzá, vagy egyáltalán empátiához is nagyon nehezen jut.

Eleve nagyon magas a belépési küszöbe ezeknek az ellátásoknak, és akkor most a pénzt direkt leválasztom róla, mert az majd egy következő kérdésem lenne, hogy mi van akkor, ha nem csak az állami, hanem a magánellátásról is beszélünk?

Szóval te hogy látod mi az, amire mondjuk így szükség van?

Milyen feltételeknek kellene teljesülnie ahhoz, hogy egy olyan rendszer épülhessen ki Magyarországon, ami képes lenne ellátni az összes olyan embert, akinek szüksége van ellátásra? 00:13:26 S1: Nagyon nagyon komplex kérdést tettél fel, és megpróbálok válaszolni.

Először is, amikor arról beszélünk, hogy mentális egészség, akkor nem csak pszichiátriai és pszichoterápiás áról Pszichoterápiáról beszélünk, hanem társadalmi kérdésekről is.

Tehát ha a társadalom nak van egy olyan tudattalan üzenete, hogy ha te beteg vagy és kiszolgáltatott vagy, akkor maradj magadnak, mert kirekesztünk téged, akkor a társadalmi bizalom.

Én angolul azt mondom trust and confidence.

Ez nagyon nagyon sérül, tehát hogy nem.

Az emberek megtanulják, hogy hogy titkolni kell a gyengeséget.

Na most az a közösség az erős, amelyik nem kirekeszt, hanem befogad, és amelyik elfogadja azokat az embereket, akiknek nehézségük van.

Három hete voltam Finnországban, Rovaniemi ben, és azt tanulmányoztuk, hogy mi a titka a finn oktatási rendszernek, beleértve a mentális egészségügyet is.

És bent voltam egy angol órán, és a gyerekek hátán kilencéves gyerekek voltak, kivetítettek különböző képeket, és a lényeg az, hogy feltettek kérdéseket a gyerekeknek. 2 tanár volt a 14 gyerekre, és feltették azt a kérdést, hogy Erdélyi kutya books, és megkérdezte a tanárnő az egyik gyereket?

Látszott, hogy valami nehézsége van, és nem az történt, hogy továbbmentek, hanem leállt a tanítás.

Lehajoltam, a tanárnő a kisfiúhoz.

Eltelt egy olyan 3 4 perc, valamit beszélgettek, és a kisfiú válaszolt.

Tehát hogy az a finn oktatásnak az egyik titka, hogy a gyerekek elmondták, hogy ők biztosak abban, hogy a tanár jót akar nekik, és teljes mértékben megbíznak bennük.

Tehát amikor azt mondom, hogy társadalmi értékek a társadalmi bizalom, ez nagyon nagyon fontos kérdés, hogy épüljön.

A társadalmi bizalom és a társadalmi bizalom teszi lehetővé azt, hogy egyrészt tudatosodjon bennem, hogy bajban vagyok.

Ha bajban vagyok, akkor merjek segítséget kérni, utánajárok annak, hogy hol tudok segítséget kérni.

Na most mondom, hogy elég nagy rálátásom van külföldre.

Horvát és nem Ausztria, Németország, oda is járok elég sokat, hanem Horvátország, Szlovákia, Csehország, Románia.

Na most az a helyzet, hogy Horvátországban és Szlovákiában tizenkét beteggel foglalkozhat egy pszichiáter.

Egy nap Romániában elmehetek kilenccel.

Ezek friss szabályozók, és az egyik dolog, hogy leírják, hogy ennyi beteggel foglalkozhatsz.

Nálunk egy átlag pszichiáter harminc ötven beteggel foglalkozik naponta.

És nehogy azt gondoljuk, hogy Romániában, Szlovákiában, Csehországban, Horvátországban több pszichiáter…

Említett entitások

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Lélekben Otthon Alapítvány

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „"A pszichiátriai betegek tízezrei nem kapnak ellátást Magyarországon"”

Miről szól ez az epizód: „"A pszichiátriai betegek tízezrei nem kapnak ellátást Magyarországon"”?

A Qubit podcast e heti adásában Oriold Károly, a Lélekben Otthon Alapítvány alapítója vesz részt. A beszélgetés középpontjában a magyarországi pszichiátriai ellátás problémái állnak, különös tekintettel az ellátatlan betegek nagy számára. Kiemelik, hogy míg Horvátország… Az epizód a Qubit Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 12..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „"A pszichiátriai betegek tízezrei nem kapnak ellátást Magyarországon"”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Oriold Károly.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „"A pszichiátriai betegek tízezrei nem kapnak ellátást Magyarországon"”?

Megjelenés: 2026. 03. 12.. Hossz: 47 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/qubit-podcast/a-pszichiatriai-betegek-tizezrei-nem-kapnak-ellatast-magyarorszagon

Több epizód a Qubit Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból