Qubit Podcast

Dollárpapa | A Hormuzi-szoros lezárása inflációt gerjeszt az egész világon

· PT50M27S

Összefoglaló

Braun Erik, a PTE adjunktusa a Pécsei Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának adjunktusa a globális ellátási láncokról és a Hormuzi-szoros lezárásának lehetséges következményeiről beszélget Szabó Attilával. Megvitatják az olajár ingadozását, a háborús bizonytalanság hatását…

Röviden

Műsor
Qubit Podcast
Megjelenés
2026. 04. 02.
Hossz
50 perc
Szereplők, említett nevek
Braun Erik
Témák
globális ellátási láncok, hormuzi-szoros lezárása, olajár ingadozása, háborús bizonytalanság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A mai műsorban Brown Eriket fogom kérdezni, aki a pécsi egyetem Közgazdaságtudományi Karának adjunktusa és globális ellátási láncokkal foglalkozik.

Nyilván a témánkra az elsősorban a Hormuzi szoroshoz és az ahhoz kapcsolódó globális elakadásokhoz, problémákhoz fog kapcsolódni, de ennek kapcsán egy picit igyekszünk majd mélyebbre is menni, tudva azt, hogy egyébként a magyar sajtóban is nagyon sokat beszélnek olajárról, a begyűrűző gazdasági problémák lehetőségeiről.

Minderre figyelemmel leszünk, és igyekszünk ehhez képest újdonságokat mondani, amiből inkább a rendszer sejlik majd fel.

Üdvözöllek Erik a műsorban! 00:00:49 S2: Üdvözöllek én is!

Üdvözlöm a kedves hallgatókat és köszönöm szépen a lehetőséget és a meghívást! 00:00:54 S1: Nagyon örülünk, hogy itt vagy, és hát ezt muszáj most elmondani, hogy ezekben a percekben ugye ma március 25 e, szerda van, és most délután vesszük fel ezt az adást.

Ez most különösen fontos, hiszen percről percre, óráról órára legalább is változik a helyzet.

Most éppen amikor beültünk a stúdióba, akkor azt a hírt olvastuk, hogy egy thaiföldi zászló alatt hajózó hajó átmehetett a szoroson.

Az olajár éppen egy picit elkezdett csökkenni.

Hogy érdemes ránézni erre az egész konfliktusra, tekintetbe véve ennek az aktualitását is. 00:01:23 S2: Elsősorban azt gondolom, hogy az ilyen egy egy apró hír ugyan fontos, de a nagy összképet, a hosszabb távú tendenciákat, talán hetekben, hónapokban történő változásokat érdemes összefüggésükben nézni, hiszen egy egy hír akár nagyon gyorsan reagálnak ugyan a piaci szereplők, de nagy kilengések vannak.

Ha megnézzük az utóbbi hetekben az olajárakat, akkor gyakran a 7 8 százalékot is gyorsan ugrik egyik pillanatról a másikra.

Tehát én azt gondolom, hogy egy egy kedvező hírnek lehet örülni, de ki tudja, hogy ez hosszútávon hogyan fog változni.

Lehet, hogy a következő órákban valamilyen energia létesítményt megtámadnak ismét, és akkor az megint felfelé veri az árakat.

Én azt gondolom, hogy fontosak ezek az aktuális rövid hírek is, de azért a nagy összkép azért fontosabb, hiszen majd amikor részletesebben belemegyünk a globális ellátások szerkezetébe, akkor ezek hosszú távú, akár hetek hónapok alatt begyűrűző folyamatok lesznek sok esetben és jellemző lesz rájuk, hogy nagyon könnyen megvan a probléma, de a megoldásokat majd sokkal.

Amikor vissza kell állni a helyes működéshez, sokkal tovább fog tartani. 00:02:17 S1: Igen, igen, és ezt nagyon sokan tárgyalják is, hogy most éppen mi történik óráról órára.

Ne ezzel kezdjük, Csak azt mindenképpen érdemes volt a bevezetőben elmondani, hogy van egy hatalmas probléma, amire vannak megoldási kísérletek.

Most ugye Trumpnak a 15 pontos javaslata annak a Trumpnak, aki egyébként az egész konfliktust kirobbantotta.

Szóval külpolitikai szempontból nagyon delikát a kép.

De akkor kérlek inkább arról beszél, hogy hogy illeszkedik ez az egész probléma, illetve hogyan borítja fel ez az egész problematika az ellátási láncokat.

Mibe nyúlsz bele? 00:02:46 S2: Talán egy kicsit onnan kezdeném, hogy ha szabad az elején, hogy rögtön meghatározzuk, hogy mi is az az ellátási lánc, hiszen nem biztos, hogy mindenki azonnal érti ezt.

Szóval amikor a kezünkbe fogunk egy terméket, mondjuk egy gépjárművet, akkor tudni kell, hogy annak a termeléshez rengeteg alkatrészre, alapanyagra, inputra van szüksége.

Sőt, az autónak az alkatrészeihez is szüksége van alkatrészekre, amelyeknek szintén alkatrészekre van szüksége.

Egy ilyen hosszú termelési láncolatot kapunk a nap végén.

Ráadásul az utóbbi évtizedekben, sőt már lassan egy évszázada tartó időszakban a globalizációnak köszönhetően ezek a termelési lépések ezek gyakran határon átnyúló ak lettek.

Nagyon sok ország érintett egy egy termék végső elkészítésében, és ez nagyon fontos.

Hogyan illeszkedik ez a sok az utóbbi évekhez képest?

Ugye láthatjuk, hogy az utóbbi talán 2020 óta idóta rengeteg különböző sokk éri a világgazdaságot.

Lehet mondani folyamatosan, permanensen egy világgazdasági válságban vagyunk, ami elég hosszú ideje tart már, és hogy mindegyiknek a jellege kicsit azonos, hogy valamilyen külső gazdaságon kívülről érkező hatás történik, ami utána beborítja ezeket az ellátási láncokat, és hogy egy ponton megakad az a termelési folyamat, akkor az mind a beszerzés, mind az értékesítés tekintetében problémákat tud okozni, ugye? 00:03:56 S1: Erre az eklatáns példa az volt, amikor a nem emlékszem már Evergreen hajó keresztül a Szuezi csatornán és egy pici pont aztán teljesen mindent leállított a chipek szállításától kezdve az autógyártáson át.

És akkor most valami hasonlóval állunk szemben.

Mert ugye elsődlegesen az ember az olaj gázár ezekre gondol a Hormuzi szoros kapcsán, hiszen ez mára már köztudottá vált, hogy mekkora része a globális olaj és gáz termelésnek megy át ezen a kis apró szoroson.

Egyrészt, hogy ez hová gyűrűzhet be az olajon és a gázon keresztül légyszives erről beszélni, másrészt arról is, hogy mi az ami.

Amit még fontos tudni erről az ellátási láncról, amiről beszélünk. 00:04:31 S2: Ahogy említettem, hogy minden alkatrésznek vannak még tovább alapanyagai is.

Ha talán az egész termelési folyamatnak a kezdőpontját kellene meghatározni, akkor valamilyen nyersanyagból fogunk előállítani, majd végül egy hosszú láncolaton keresztül.

Terméket és nyersanyagok közé tartoznak az energiahordozók, hiszen azok minden egyes pontban, termelési láncban szükségesek, vagy valamilyen termelést elvégeznünk.

Így a végső termék például egy személygépjárművet nagyon sok lépésen keresztül és nagyon sok szakaszban épül be a nyersanyag, az energiahordozó, az olaj vagy a földgáz vagy egyéb ára a különböző termelési fázisokban.

És mivel ez a kezdeti lépésnek az egyik alap terméke, ezért az egész további szakaszt egyszerűen végig fogja.

Hogy is mondjam, tovább fog terjedni ez a hatás, egészen a végső termékek.

Hogy mondjak rá példákat, hogy először talán mindenki attól fél, hogy az üzemanyagok ugye drágábbak lesznek a benzinkúton, de talán az elsődleges hatás, amikor a tőzsdén felmentek az olajárak, majd utána elkezdünk gondolkodni azon, hogy mi az a következő, akkor láthatjuk, hogy az alumíniumgyártás nagyon energiaigényes.

Akkor ott is ugye valószínűleg drágább lesz majd az alumínium ára.

A műtrágyához rengeteg földgázt kell akkor, ahonnan ugye szintén.

Ha felmegy az ár, akkor a műtrágya is drágább lesz, Akkor a földgáz meg az olaj felmegy, akkor drágábbak lesznek a csipek, drágábbak lesznek az akkumulátorok előállítása és végső soron az autó előállítása is.

Vagy hogy maradjak a műtrágya vonalán előbb utóbb ugye a műtrágyát felhasználják majd a növénytermesztésben, a növénytermesztésnek a különböző gabonaféléket stb.

Takarmányként az állatoknak, és nap végén a boltban drágábban fogjuk megvenni a húst, tehát az egész láncolaton végig fog haladni ez az árnövekedés.

És minél tovább van ez a bizonytalan helyzet, ez a relatíve magasabb ár annál intenzívebben és erősebben fog szépen lassan beépülni.

Majd már lehet olvasni, hogy az építőanyagoknak az árait ugye felviszik a műtrágya.

Egyrészt az sem jut ki onnan a térség, mert ott vannak a nagy előállító országok, de ahogy a földgáz ára felmegy, úgy szépen, majd valószínűleg a növények is, stb.

És a nap végén ugye mondjuk a kenyér is drágább lesz emiatt. 00:06:23 S1: És amit említettél olaj gáz.

Most akkor tudjuk már azt is, hogy műtrágyát is gyártanak ott, hogy más olyan termék, amit mondjuk tömegével hoznának át a Hormuzi szoroson.

És amiről érdemes még beszélni.

Értem, hogy akár egy két nyersanyag, főleg az olaj és a gáz ára, az meg tudja borítani az egész láncot.

De van e még ott olyan fontos nyersanyag, amiről érdemes lenne beszélni? 00:06:41 S2: Hát az az igazság, hogy ennek így konkrétan most nem néztem utána, de azért a térség gazdaságait ugye ha ismerjük, akkor viszonylag nyersanyagokat exportálnak.

Többségében ez a gazdaságoknak az alapja.

A turizmust még lehetne hozni az ilyen szolgáltatást.

Nem feltétlen termékekről van szó, de ugye tudjuk, hogy milyen központok vannak a légiforgalmat tekintve ott a különböző arab országokban.

Azt még talán be tudnám hozni, hogy a kicsit eltérő jellegű is a termékektől, szóval hogy ezekben az országokban azért a termelés főként ezekre a termékekre koncentrálódik.

Ha megnézzük az öbölmenti országokat, akkor többségében az exportrendszerben ezek a nyersanyagok uralkodnak.

És talán még egy dolgot, amit talán érdemes lenne megemlíteni, hogy ha megnézzük, hogy mely termékeknek az exportja a legnagyobb a világon, tehát ha rangsoroljuk őket, hogy a globális exportból mekkora részesedésük van, akkor pont most néztük meg néhány napja, hogy mondjuk 1220 terméket.

Ha kategorizálunk, akkor a kőolaj a világ legnagyobb részesedéssel bír, tehát közel azt hiszem, 6 százalékát a globális exportnak a kőolaj teszi ki, aminek a 37% a érkezik ebből a néhány országból.

Amiről most ugye szó van, ugye Katar, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és így tovább.

Tehát nagyon nagyon fontos termék, ezért is van az, hogy ekkora hatása van azonnal a gazdaságra, mert a legfontosabb termék. 00:07:54 S1: Igen, és akkor arról még külön nem is beszéltem, hogy mindennek a szállításához is kőolaj kell.

Azt akarom csak inkább kérdezni, hogy van e arra becslés, hogy amennyi ideje már most tart ez az egész konfliktus, az mekkora globális plusz inflációt jelent?

Hiszen nyilván amiről beszélünk, az most infláció, majd begyűrűzik az árakba?

Vagy esetleg van e arra valamilyen becslés, hogy ez mit jelent Magyarország szempontjából?

Inflációra tekintve? 00:08:16 S2: Hát én nem tudom, hogy a rendelkezésre álló becslés biztos, hogy a nagyon nagy intézetek jegybankoknál, esetleg vagy kutatóintézeteknél van.

Erre való információk látják, hogy a napi árakat is bizonyos csatornákon, de hogy ez mit okozhat, ezt még senki sem tudja, ugye.

Fontos megjegyezni, hogy mivel ahogy a bevezetést is kezdtük, napról napra, percről percre változnak az események, és az, hogy most ez hogyan, mennyire fog begyűrűzni éppen ki milyen áron vásárol olajat, földgázt vagy egyéb terméket.

Ezért nem fogjuk tudni, hogy a nap végén a fogyasztói kosárban hogyan fog majd csordogálni.

Az biztos, hogy ha minél tovább tart ez a konfliktus.

Minél magasabb olajár, annál valószínűbben fog beépülni, tehát egy százalékos értéket nem fogok tudni mondani.

Ami viszont fontos, hogy lehet, hogy mondjuk Magyarország nem egy viszonylag kevés olajat vásárol ebből a térségből, de a tőzsdei jegyzésekben azonnal megjelenik a hatás.

A konfliktus hatása és emiatt Magyarországon, Európa más részeiben is, vagy a világ más részeiben, akik egyébként közvetlenül nem vesznek olajat, vagy közvetett módon sem a nyersolajat ebből a térségből.

De hát ugye ahonnan ők veszik, azért is nagyobb a verseny.

Tehát akkor az amerikai vagy egyéb olajforrásnak is az ára fel fog menni, hiszen ugye csökkent a kínálat a konfliktus következtében, és akkor emiatt ez érzékelhető lesz gyorsan Magyarországon is. 00:09:29 S1: A magyar helyzetről egy kicsit később fogunk még beszélni.

Először azt szeretném, hogy a globális láncolatokat és struktúrákat értsük meg.

Tudna egy picit arról beszélni, hogy hogyan működik ez, Tehát hogy az történik, hogy megáll az olaj szállítása, és akkor hirtelen leáll minden?

Vagy itt azért vannak készletek, megrendelések a konfliktusnak a logikájáról, akár összevetve más hasonló konfliktussal vagy globális nehézséggel, amit például említettél, a covid vagy akár az ukrán orosz háború, mennyiben tér el ezektől?

Hogyan működik most ez az elakadás? 00:09:56 S2: Most valahogy úgy néz ki a dolog, hogy van ez a Hormuzi szoros.

Szerintem most már lassan mindenki tudja becsukott szemmel a térképen, hogy hol található ez a földrajzi megnevezésű hely.

Az történik, hogy nem jöhetnek ki onnan, vagy nagyon limitált módon tudnak kijönni a szállító tengeri tankerhajók.

Tehát először van egy ilyen logisztikai probléma, hogy egyszerűen nincs.

Az az út nem járható, tehát én nem tudnék e városban A-ból B-be eljutni.

Nyilván közben rengeteg más ponton a világnak.

Vannak különböző tankerhajók, akik éppen szállítják A-ból B-be a hajót, azok még beérkeznek.

Vannak készletek, hiszen azért nem azonnal történik a termelésbe való bevonás, hanem azért van valamennyi időigényes, amíg ez történik, meg ilyesmi.

Tehát először van talán ez a logisztikai probléma.

Azt láthatjuk, hogy ez mit okoz.

Ha érkezik egy ilyen probléma.

Egy logisztikai probléma, akkor a következő lépés az az, hogy amikor ennek híre megy, akkor ugye mindenki elkezd aggódni, hogy fel fog menni majd az ára.

Hiány lesz, ezért gyorsan mindenki akar még most venni a még kvázi akciós a termék, mintha bemennék a boltba, hogy most akciós valami.

Ugye félünk, hogy jövő héten drágább lesz?

Akkor mindenki megrohanja a boltot, hiszen tudja, hogy ez problémát jelent.

Közben azt is tudjuk, hogy jövő héten meg nem fog már érkezni az a termék.

Akkor ugye nyilván még. 00:11:05 S1: Ez a vécépapír effektus.

A Covid idején például igen. 00:11:08 S2: Szóval, hogy beindul ez a dolog, akkor ennek nyilván a másik oldalt meg lesz egy árfelhajtó hatása.

Én azt látom, hogy többet hirtelen vennének tőlem egy termékből, akkor én meg ugye elkezdem magasabb áron adni.

Tehát hogy valami ilyesmi az egésznek a mechanizmusa.

Nyilván, ha én elkezdem magasabb áron adni, beindul ez az ár alkalmazkodási folyamat, akkor lehet egy olyan, hogy hú, hát ha már így emelkedik, akkor még kétszer annyit veszek, mert arra számítok, hogy holnapután még drágább lesz, és akkor van egy ilyen öngerjesztő hatása is, akkor szépen begyűröződik, meg felerősítő hatások tudnak lenni. 00:11:38 S1: Ha jól gondolom, ez a bizonyos bullvip effect, amit amiről lehet mostanában hallani a sajtóban.

Tehát egy picit, ha erről tudsz mesélni. 00:11:46 S2: Ha igen, van benne, van hozzá köze.

Ugye arról van szó, ennél a hatásnál ostorcsapás hatástalan, ha jól lehet lefordítani.

Nem tudom igazándiból, hogy mi a jó magyar szó erre.

Említett entitások

Témák

  • globális ellátási láncok
  • hormuzi-szoros lezárása
  • olajár ingadozása
  • háborús bizonytalanság

Személyek

Szervezetek, cégek

  • PTE

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Dollárpapa | A Hormuzi-szoros lezárása inflációt gerjeszt az egész világon”

Miről szól ez az epizód: „Dollárpapa | A Hormuzi-szoros lezárása inflációt gerjeszt az egész világon”?

Braun Erik, a PTE adjunktusa a Pécsei Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának adjunktusa a globális ellátási láncokról és a Hormuzi-szoros lezárásának lehetséges következményeiről beszélget Szabó Attilával. Megvitatják az olajár ingadozását, a háborús bizonytalanság hatását… Az epizód a Qubit Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 02..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Dollárpapa | A Hormuzi-szoros lezárása inflációt gerjeszt az egész világon”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Braun Erik.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Dollárpapa | A Hormuzi-szoros lezárása inflációt gerjeszt az egész világon”?

Fő témái: globális ellátási láncok, hormuzi-szoros lezárása, olajár ingadozása, háborús bizonytalanság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Dollárpapa | A Hormuzi-szoros lezárása inflációt gerjeszt az egész világon”?

Megjelenés: 2026. 04. 02.. Hossz: 50 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/qubit-podcast/dollarpapa-a-hormuzi-szoros-lezarasa-inflaciot-gerjeszt-az-egesz-vilagon

Több epizód a Qubit Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból