Qubit Podcast

Petrocelli | Megállapodás van, idő alig: hogyan hozhatók haza az EU-s pénzek?

· PT1H6M58S

Összefoglaló

A Petrocelli című műsorban L. András, a Magyar Helsinki Bizottság szakértője és F. Erik beszélgetnek az EU-s pénzek hazahozatalának feltételeiről és akadályairól. Kiemelik, hogy a politikai megállapodás ugyan megszületett, de a szigorú határidők és a teljesítendő mérföldkövek…

Röviden

Műsor
Qubit Podcast
Megjelenés
2026. 06. 04.
Hossz
1 óra 7 perc
Témák
eu-s pénzek, politikai megállapodás, mérföldkövek
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a Petrocelli a Qubit jogi magazinja.

Ebben a műsorban egy nagyon aktuális témáról fogunk beszélgetni az EU s pénzek hazahozataláról.

A műsort május 26 án vettük fel, három nappal a Bizottsággal megkötött politikai deal előtt.

Azonban a műsorunk tartalmát ez a megkötött deal nem befolyásolja, hiszen a műsorban, mint azt hallani fogjátok, végig úgy beszélgetünk erről a kérdésről, hogy a bizottság részéről megvan egy elég nagy jó szándék arra, hogy ez a deal megköttessen.

És hát látjuk most már, hogy múlt hét pénteken ez meg is történt.

A műsorban főleg arról beszélgetünk, hogy mik ezeknek a pénzeknek a hazahozatalának a feltételei, milyen jogi feltételeknek kell ahhoz megfelelni, hogy ez rendben meg tudjon történni, és azt gondoljuk, hogy ez most válik csak igazán aktuálissá és relevánssá, hiszen most kell arról beszélni, hogy hogyan tud ez a kifizetés teljesülni, tekintettel a nagyon szigorú határidőkre is.

A műsorban Léderer Andrással, a Magyar Helsinki Bizottság Advocacy szakértőjével, vezetőjével fogunk beszélgetni, és a beszélgetőpartnerem pedig Farkas Erik, a szokásoknak megfelelően. 00:01:08 S2: 1 1, 1 1 1 1. 00:01:14 S3: Hello Sziasztok!

Pontosítanom kell a bevezetődet, mert a jogállamisági meg antikorrupciós feltételeken túl a helyreállítási tervben, ami most mindenkit foglalkoztat és mindjárt mondom, hogy miért ott vannak ilyen típusú, de teljesítendő mérföldek is.

És ezek azok a dolgok, ami miatt különösen nehéz feladat az augusztus végi határidőig felszabadítani és hazahozni maradéktalanul az összes forrást.

Azt javaslom, hogy menjünk majd sorrendben, vagy legalábbis bontsuk szét.

Most az egyszerűség kedvéért beszéljünk helyreállítási tervről.

Ez egy nagyjából tízmilliárd eurós, mindenhol kerekíteni fognak megint az egyszerűség kedvéért zsebbe. 00:02:01 S1: Bocsánat, ez a helyreállítás. 00:02:03 S3: Ez a kavics utáni helyreállítási és ellenállóképesség erősítő alap, aminek angolul az RF rövidítése.

A magyar sajtóban hol így, hol heart vagy helyreállítási alapként fut.

Az Európai Unió történetében elsőként nagyon komplex módon megalkotott zseb, ahol minden egyes tagállam eredetileg beadott egy tervet, amiben különböző reformintézkedéseket vállalt.

Tehát ez nem előírás volt, hanem azt mondta akkor annak idején, 21 22 ben a magyar kormány, hogy ezeket a különböző lépéseket.

Nyugdíjreform az adórendszer egyszerűsítése, bölcsődei fejlesztés, deszegregációs programok, felsőoktatási fejlesztés, tanár bérfejlesztés, tehát rengeteg részben betonfizikai infrastruktúra fejlesztés, részben programok teljesítését vállaltuk, és ezek a reformok egy timeline ra, egy idősávra, idővonalra lettek felírva, szintén a magyar kormány által vállalt ütemben.

Megint mondok egy példát, hogy a nyugdíjreformmal kapcsolatban több konkrétumot vállalt a magyar kormány.

Például, hogy egy tanulmány el fog ezügyben készülni, amit nyilvánosságra hoznak és vitára bocsájtanak, és az ebből megszülető szakmai és társadalmi egyeztetést követően be fog vezetni egy nyugdíjreformot.

Ezt a reformot egyébként a vállalás szerint 2025 ig kellett volna elfogadni, tehát tavaly ilyenkor már hatályban kellett volna legyen.

Nyilván a fasorban sincsen semmilyen nyugdíjreform Javaslat ahhoz, hogy le lehessen hívni a forrásokat ebből a zsebből, a 10 milliárd eurót időarányosan teljesíteni kellett volna.

Ezeket a részben ilyen társadalompolitikai változásokat, részben a konkrét fizikai beton fejlesztéseket.

Tehát mondjuk a bölcsőde bővítéseknél meg kellett volna történjen a bölcsődék bővítése, és amikor ezek történnek, akkor utána megjelenhet a magyar kormány a kasszánál, és mondhatja azt, hogy teljesítettem, ennyi meg ennyi euró jár ezért a terv alapján nekem ezt kérem szépen utófinanszírozni, kifizetni a magyar költségvetésnek a magyar helyzet.

Azért speciális, mert ezek mellé a különböző sima mérföldek mellé bekerült egy sor olyan úgynevezett szuper mérföldkő.

Ezek a jogállamisági antikorrupciós szuper mérföldkövek, amik az egész helyreállítási terv pénzt blokkolják.

Tehát hiába történik meg mondjuk bölcsőde bővítés vagy nyugdíjrendszer reformjával kapcsolatos lépések, ha ezeket a szuper mérföldköveket nem teljesíti a kormány, az ország, akkor egyáltalán nem lehet semmilyen forrást felhasználni.

Hogy lehet akkor ezt megoldani?

Hát egyrészt kell a szuper mérföldköveket teljesíteni, ezek között a döntő része az egyébként antikorrupciós szuper mérföldkő volt.

Egy kisebb részük vonatkozott a bíróságok függetlenségével összefüggésben.

Ezeket kellett volna teljesíteni már rég, évekkel ezelőtt, majd utána elkezdeni ezeket az egyébként általunk vállalt fejlesztéseket, reformlépéseket bevezetni Azzal Nagyon nehéz a mostani helyzetben, hogy nem csak a fennmaradó szuper mérföldköveket kell augusztus végéig teljesítenie az új magyar kormánynak, hanem az összes többi sima mérföldet is tett.

Néhány hónap alatt kellene több ezer bölcsődei férőhelyet fizikailag létrehozni, néhány hónap alatt kellene szociális bérlakásokat megépíteni, nem megtervezni, hanem konkrétan létrehozni, meg nyugdíjreformot elfogadni, meg adórendszert egyszerűsíteni.

Ez majdhogynem egy egy lehetetlen feladat, de ez annak köszönhető, hogy az elmúlt években a magyar kormány tudatosan nem csinált semmit.

Valamikor két évvel ezelőtt úgy döntött, nem tudni, miért, hogy elengedi.

Nem jelentette be, de a lépéseivel erre lehet következtetni, hogy elengedte az Orbán kormány, hogy hazahozza a befagyasztott EU s pénzeket, és emiatt nem kezdett el mondjuk például bölcsőde bővítési programot, mert azt gondolta, hogy soha nem fogja tudni ezt kifizettetni az Európai Unióval, tehát nem fogja Előfinanszírozni ezeket a fejlesztéseket.

Megtörtént a kormányváltás áprilisban, de ettől még az augusztus 31 ei határidő az betonba van öntve. 00:06:58 S4: De akkor mi a realitása ennek az ígéretnek?

Én feltételezem, hogy azért nem csak a levegőbe ígérgetett Magyar Péter meg a Tisza, mikor ezt, amikor nyilván ők is tisztában voltak, hogy mi ennek a realitása.

Most ugye pont a napokban volt egy nagy interjú Magyar Péterrel, amikor el is mondta, hogy megy tárgyalni Brüsszelbe, és abból úgy tűnt, mintha lenne valamilyen mozgástér egy új megállapodásra, vagy ennek a megállapodásnak egy olyanfajta átkeretezésére, ami mégiscsak a realitások között tudja tartani a célkitűzéseket. 00:07:33 S1: Ez szerintem nagyon érdekes.

Amit mondtál, hogy úgy tűnik, hogy az előző kormány egy ponton eldöntötte, hogy nem akar menni ezután a pénz után, és akkor feltehetőleg azért, mert tudta, hogy a szuper mérföldkövek, amik jogállamiságról, alapjogokról, demokratikus értékekről szólnak, azokat úgysem fogja teljesíteni.

Akkor hát miért bajlódjunk a sima mérföldkövekkel, amelyekben különböző vállalások vannak?

Amit viszont kérdezni szerettem, illetve szeretném csak szétszedni, hogy most ugye az ERP ről beszélünk, ami 10 milliárd euró, de vannak még más alapok.

De most akkor menjünk ebbe még egy picit jobban bele, és fókuszáljunk erre a kérdésre.

Ezen belül mondtad a bölcsőde fejlesztést, a nyugdíjreformot.

Én úgy tudom, hogy azért bölcsőde fejlesztés volt Magyarországon, lehet, hogy nem.

Ehhez kapcsolódóan épültek bölcsődék az elmúlt mondjuk tíz éven belül.

A nyugdíjreformról is volt valami, hogy talán a KPMG vagy valamelyik nagy tanácsadócéggel elkészíttetett egy reformtervet, amiből aztán nem lett jogalkotási kérdés, de hogy azzal pont volt valamilyen botrány is, Szóval valami lépések ott történtek.

Nyilván nem ragaszkodom, hogy minden egyes lépést, amit az RF ben vállaltunk, azt mondd végig, hogy melyik hogy áll, Csak kérlek, tisztázd, hogy jól értem e, hogy ezekben nem sok minden történt, vagy van olyan, amivel haladtunk, Mert mondjuk a kormány számára is kedves téma volt, és amúgy is haladni akart vele, vagy akár az EU tól függetlenül történt benne haladás.

Erről csak egy ilyen összegzést, amire inkább kíváncsi vagyok, hogy majd beszélj arról, hogy mik azok a szuper mérföldkövek, amiket nem akart teljesíteni az Orbán kormány.

És nyilván ne felejtsük el azt sem, amit az Erika mondott Hogy vagy?

Kérdezed, hogy mi ennek a realitása, hogy ez meg augusztus 31 ig valósulni? 00:09:02 S3: Az Erika kérdéseimre tök egyszerű a válasz.

Szerencsére biztos vagyok benne, hogy nem a levegőbe beszélt a kormány ezzel kapcsolatban, mert lehetőség van a terv újratárgyalására.

Itt van egy, pontosabban két dolog, ami nem tárgyalási alap vagy nem alkudozás kérdése.

Az egyik az az, hogy ez az augusztus idén augusztus 31 e.

Ez egy nagyon szigorúan kőbe vésett és politikai okokból is nagyon nehezen elképzelhető, hogy módosítható végső határidő arra, hogy a magyar kormány benyújthasson ebbe az Ralf Zeb keretére kifizetési igényt.

Az Európai Bizottsághoz szeptember elsején már nem lehet beadni.

Számlát, számlát akkor lehet beadni, ha valami elkészült, fizikailag készen van, ki lett fizetve, át lett utalva, utána lehet beadni kifizetési kérelmet.

Ugyanakkor Magyarország áll a legrosszabbul a többi tagországgal összevetve a helyreállítási terv költése tekintetében, hiszen nem mert a kormány az Orbán kormány költeni pont azért, amit mondasz, Attila.

Ugyanakkor az Európai Bizottság már tavaly jelezte mindenkinek, Magyarországnak is, hogy időarányosan senki nem áll nagyon jól a költéssel, és hogy érdemes rátekinteni a beadott tagállami tervekre, és megnézni, hogy azt, ami még nem teljesült, abból mi az, ami nem is reális, hogy elkészüljön, elfogadják, bevezessék, működjön, felépüljön. 26 augusztus végéig, és azokra akkor nyújtsanak be egy módosítási kérelmet.

A magyar kormány is készített egy ilyen módosítási tervet, azt megpróbálták, ezért elég nem véletlenül a radar alatt tartani.

Ezt tavaly november közepe, december eleje között készült el, és lett valamennyire nyilvános, amiben egy sor fejlesztést és tudok mondani akár konkrét példákat is, mondjuk például egészségügyi alapellátás fejlesztésében körülbelül 50 milliárd, de ott gondoltak lehúzni az eredeti tervből.

Tehát nincsen szükség Magyarországon az egészségügyi alapellátás fejlesztésére, és az összes így úgy amúgy lehúzott pénzeket, amikről azt gondolták, hogy ezeket olyan dolgokkal kapcsolatban kértük, amiket igazából nem fogunk tudni augusztus végéig végrehajtani ezeket, mind úgy, ahogy van.

A Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelésére gondoltál fordítani az Orbán kormány több ezermilliárd forint értékben.

Kár, hogy nem készül videó, mert akkor most látnák a hallgatók egymás mind a hármunk tekintetét.

Szóval tényleg a jeges döbbenet volt, amikor ezt megláttam, hogy ezt komolyan gondolják.

Végül állítólag be se nyújtották.

Az biztos, hogy egy ilyen javaslatra semmi szín alatt nem mondott volna igent az Európai Bizottság, de ezzel csak azt akarom mondani, hogy ma is megvan a lehetőség.

Az idő iszonyatosan szorít, tehát május vége van, de elméletileg megvan a lehetőség, hogy azt mondja az új magyar kormány, hogy na, hát ezeket a dolgokat, amiket a Fidesz öt évvel ezelőtt vállalt, mint egyrészt közpolitikai cél.

Hát lehet, hogy az új kormány azt mondja, hogy nekem meg másrészt politikai céljaim vannak, azokra szeretnék inkább pénzt kérni, Vagy azt mondja, hogy fizikailag képtelenség.

Ezeket a beton vállalt fejlesztéseket megcsináljuk helyette.

Én nem tudom pontosan mire és hogyan szeretnénk ezeket felhasználni.

És akkor hát úgy látszik a nyilatkozatokban, hogy valóban megvan a jóindulat, a nyitottság az Európai Bizottság részéről.

Én abszolút el tudom képzelni, hogy ezeket újratárgyalják.

És akkor például mondjuk ha kikerül a nyugdíjreform, és bekerül, nem tudom mi a helyére, akkor nem kell nyilvánvalóan nyugdíjreformot bevezetni, hanem azt a valamit, amit a magyar kormány most éppen tárgyal, ami nem tudjuk mi, azt kell majd végrehajtani, ami másik, ami nem tárgyalási alap.

Az augusztus 31 én kívül, azok a szuper mérföldkövek.

A szuper mérföldköveket technikailag még el is lehetne képzelni, hogy újra lehet tárgyalni, de gyakorlatilag ez ki van zárva.

És az a helyzet egyébként, hogy a teljes abszurditását meglássuk ennek az egész helyzetnek, hogy ezeket a legegyszerűbb teljesíteni.

Tehát itt olyan elvárások vannak például, hogy a vagyonnyilatkozat tételi rendszer hatékonyabb és átláthatóbb és egységesebb legyen.

Hát azért ennél bonyolultabb dolgot is el tudnék képzelni.

Az, hogy ezek nem teljesültek, azok egészen egyértelműen pusztán politikai akarat, politikai döntés kérdése volt az elmúlt években.

Tehát ezeket szerintem nem is akarja a kormány újratárgyalni, és őszintén szólva nem is szükséges.

Nem is tartanám tartalmilag helyesnek, ezeket fogja tudni teljesíteni.

De ez még nem azt jelenti, hogy akkor minden pénzt haza tud hozni. 00:14:23 S4: Nekem ebből amit elmondtál, egy kicsit az következik, hogyha ez az augusztus 31 ei határidő ilyen nagyon fix, hogy akkor kevesebb lesz a beton és több lesz olyasmi, ami amiből majd később lehet valódi infrastrukturális beruházás.

De ezt jó hallani, hogy van ennyi rugalmasság a rendszerben.

És az is egy egy szuper hír, hogy ezek a szuper mérföldkövek gyorsan és hatékonyan teljesíthetők.

Ezt a legelején elfelejtettük tisztázni, és szerintem ez egy nagyon izgalmas meg érdekes kérdés, hogy egyáltalán hogy van az, hogy egy magyar civil szervezet munkatársa az, aki sok milliárd euró forrás lehívhatóságáról beszél?

Hogy ez történetileg hogyan alakult?

Nyilván ez is teljesen szorosan összefonódik az Orbán kormánynak az összes problémájával, azzal, hogy végső soron elfogytak azok a független intézmények, amiktől bármilyen szinten is várható lett volna, hogy monitorozzák azt, hogy mit csinál a végrehajtó hatalom.

És akkor így kerültünk oda, hogy tulajdonképpen ha ma Magyarországon valaki hiteles információt szeretne tudni azzal kapcsolatban, hogy mi van sok milliárd euró uniós forrással, akkor igazából 4 vagy 5.

Talán itt ebben 4 civil szervezet munkájának az eredményét kell megnéznie.

Egyébként ezek fent vannak, ezek a dokumentumok elérhetőek a civil szervezetek honlapján.

Említett entitások

Témák

Személyek

  • L. András
  • F. Erik

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Petrocelli | Megállapodás van, idő alig: hogyan hozhatók haza az EU-s pénzek?”

Miről szól ez az epizód: „Petrocelli | Megállapodás van, idő alig: hogyan hozhatók haza az EU-s pénzek?”?

A Petrocelli című műsorban L. András, a Magyar Helsinki Bizottság szakértője és F. Erik beszélgetnek az EU-s pénzek hazahozatalának feltételeiről és akadályairól. Kiemelik, hogy a politikai megállapodás ugyan megszületett, de a szigorú határidők és a teljesítendő mérföldkövek… Az epizód a Qubit Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 04..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Petrocelli | Megállapodás van, idő alig: hogyan hozhatók haza az EU-s pénzek?”?

Fő témái: eu-s pénzek, politikai megállapodás, mérföldkövek.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Petrocelli | Megállapodás van, idő alig: hogyan hozhatók haza az EU-s pénzek?”?

Megjelenés: 2026. 06. 04.. Hossz: 1 óra 7 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/qubit-podcast/petrocelli-megallapodas-van-ido-alig-hogyan-hozhatok-haza-az-eu-s-penzek-0081c594

Több epizód a Qubit Podcast-ből