Recorder podcastok

A Nagy Évem #18 - Quixotic

· PT58M48S

Összefoglaló

Miklósy Krisztián, ismertebb nevén Quixotic, egy magyar synthwave előadó, akit a Drive című film inspirált. A podcastban a 80-as évek iránti rajongásáról, a zenei kezdetekről és a Spotify-on elért hallgatottságáról mesél.

Ebben az epizódban

Tizennyolcadik adásunk vendége Quixotic, polgári nevén Miklósy Krisztián, a legsikeresebb magyar synthwave előadó, akit egy hónapban többen hallgatnak a Spotify-on, mint jó pár magyar A listás zenekart.

Miklósy Krisztián 1985-ben született, és lélekben ott is ragadt a nyolcvanas években.

Mindig lenyűgözte annak a kornak a kultúrája, a legjobban a szélsőségeket szereti benne, meg azt, hogy akkoriban semmi sem volt tabu.

Sok éven át magának írogatta a zenéket, nyomott technót, dobolt punkzenekarban, aztán egy szofterváltás és egy moziélmény miatt talált rá a saját stílusára.

A barátaival együtt ült be a Drive című filmre, a többiek halálra unták rajta magukat, de Krisztiánnak igazi heuréka-pillanat volt meglátni a skorpiós bőrdzsekiben szótlankodó Ryan Goslingot, de még inkább meghallani Kavinsky és a többiek szintimuzsikáját.

Elsőként egy Bikini-dal midijét húzta be az Abletonba, és a Köteles Leander énekével készült szám százszor sikeresebb lett, mint bármi, amit addig csinált.

Másodiknak a Palms című trekket rakta össze, ami azóta is a leghallgatottabb dala. "Nem találtam ki semmi újat, hanem új köntösben próbálom eladni azt a nyolcvanas éveket, ami valójában nem is létezett" - mondta a podcastban.

A Drive lökte be a synthwave szekerét (vagy inkább tűzpiros Ferrari Testarossáját), de a Stranger Things is sokat dobott a műfaj népszerűségén.

Erről a Netflix-sorozatról kapta a nevét Quixotic aktuális bulisorozata is ( Stranger Synths ), ahol gyakran hat-hét órán át játssza a remixeket, covereket és mash-upokat, és ahol a She's a Maniac re ő maga is elnyomja a toporgós mozdulatokat a színpadon.

Még lassúzás is szokott lenni.

Szerinte már édeskevés, ha az ember ügyesen DJ-zik, vagy ütős számokat rak össze, manapság egy előadónak értenie kell az imidzshez, a grafikához, a marketinghez, a social médiához és az algoritmusokhoz is.

Sokáig az utolsó szögig mindent ő csinált, de ez megfordult a Highway Violence című őrülten ambiciózus videoklipjénél, aminek a készítése során kénytelen volt igénybe venni mások segítségét.

Természetesen maximalista, a Schwarzenegger című számához egy évig gyűjtögette a samplefoszlányokat az akciósztár interjúiból.

Azt vallja, hogy mindent meg lehet tanulni YouTube-tutorialokból, ezért nincs mentség arra, ha az ember középszerű dolgot ad ki a kezéből.

Egy ideje meg tud élni pusztán a zenélésből, a legerősebb bevételi lábat a Spotify jelenti, amin járt már havi 100 ezer hallgató felett is.

Los Angelesben tízszer annyian hallgatják, mint Magyarországon.

Éppen európai és amerikai turnéra indult volna, amikor beütött a járvány.

Bízik benne, hogy pár éven belül minden hazai fesztiválon fix név lesz a Quixotic, filmzenét is szívesen csinálna, de leginkább olyan filmhez, amit ő maga rendez (vagy Antal Nimród, akivel kapcsolatban egy nagyon izgalmas hírt is brékel az adásban).

Megtudtuk azt is, hogy miért volt kénytelen leülni kávézni az ős-Bikini összes tagjával, hogy mi a különbség anyagi szempontból egy cover és egy remix között, hogy miért használ olyan ritkán vokált a számaiban, hogy a nyolvanas évek ikonikus figurái közül kivel találkozna a legszívesebben, hogyan üríti ki a fejéből időről-időre a synthwave-et, hogy miért veszélyes rákattanni a vasakra, illetve, hogy miért nem halad a második albumával úgy, ahogy szeretne.

A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.

Említett entitások

Témák

  • synthwave
  • 80s music

Személyek

  • Miklósy Krisztián

Hallgasd meg

Több epizód a Recorder podcastok-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból