StúDió Veszprém

Az anyanyelv a szoftver az agyban - ami szemen át megy be, nem jön ki a szájon

· PT33M54S

Összefoglaló

Dr. Bárdos Jenő professzor, akadémiai doktor, a Panon és Eszterházy Egyetem professzor emeritusa a StúDió Veszprém vendége volt. A 80 éves nyelvész, akit a magyar érdemrend tisztikeresztjével is kitüntettek, pályafutása főbb állomásait és a nyelvtanulás titkait mutatta be.…

Röviden

Műsor
StúDió Veszprém
Megjelenés
2025. 08. 15.
Hossz
34 perc
Szereplők, említett nevek
dr. Bárdos Jenő professzor ura, Wéber László, Dióssy László
Témák
nyelvészet, nyelvtanulás, oktatás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Veszprémi start Bush elnökkel egy napon6:03 Posztmodern egyetem7:04 A számok nyelvén egy karrier9:30 Orosztanárok átképz
  2. — Mit kell oroszul olvasni?31:45 A nyelvtanárok mai rossz gyakorlata

Ebben az epizódban

mint régi barát és új barát kezellek beteket, és persze mindezokat szeretettel köszöntöm, akik még szeretik a szavakat és a gondolatokat. >> Kedves nézőink és hallgatóink, nagy bölényeknek hívják azokat az embereket, azokra utal ez a kifejezés, akik régi motorosok egy adott szakterületen, akik iskolát teremtettek.

Én nagyon remélem, hogy a mai vendégünk nem fog megnehezteni rám egy kicsit ezért a prof megközelítésért.

Nagy tisztelettel köszöntöm dr.

Bárdos Jenő professzor urat, akadémiai doktort, a Panonegyetem és az Eszterházi Egyetem professzor emerítuszát.

Én köszönöm a meghívást és megismétlem azt, hogy szeretettel köszöntök mindenkit, aki szereti még a jó szavakat, a gondolatokat és minden olyat, amelyben valamilyen humán tartalom van.

Idén lettél 80 éves, ehhez is gratulálunk, és ahhoz is, hogy elnyerted a magyar érdemrend tiszti keresztjét, mint az egyik legmagasabb állami kitüntetést.

Professzor úr, vizsgáznod kellene most, ha ezt meg lehetne tenni előttünk, légyszíves üljél be a vizsgapadba, mert az lenne a feladat, ami szinte lehetetlen, hogy egy öt perces időkeretben a számodra legfontosabb sarokpontokat légy szíves mutassad be, amely a pályafutásodat jellemezték.

Lehetséges ez? meg fogom kísérelni.

Hát valójában a a pályafutásomat a tanári és az oktatói habitus ugyanúgy jellemzi, mint a kifelé fordulás.

Már úgy értem, hogy a közösség felé fordulás. >> Stúdió Veszprém podcast.

Megkerülhetetlen emberek és történetek Diósi Lászlóval és Véber Lászlóval.

Mi tényleg a valóságról beszélgetünk.

Ha most nincs időd végignézni vagy meghallgatni az epizódot, akkor iratkozz fel csatornánkra és gyere vissza bármikor, amikor neked alkalmas.

Így nem maradsz. >> Mindig így volt.

Tehát én csak négy évet tanítottam középiskolába, és 72-től 18 évig az ELT-n voltam.

Utána 20 évet Veszprémben és immárom 15 évet Egerben, ami azt jelenti, hogy voltaképpen a felnőtt oktatásba töltöttem az életemet, vagyis fiatal felnőttekkel.

Az andragógusok manapság buknak erre, hogy ez egy külön kategória.

Az igazság az, hogy nem külön kategória, mert hát attól függ, a tanár, ha tanít, akkor mindenütt ugyanolyan, és a kutató is bizonyos értelemben ugyanolyan.

Tehát én azt gondolom hogy lényeges volt nekem az, hogy középiskolában is taníthattam.

Ez Budapesten volt egy távközzlési technikum. tulajdonképpen akkor még a vasúthoz tartozott olyan volt, mint a puskás a a postásoknál.

És ez azért fontos, mert országos beiskolázású volt, és főként az úttörővasútról remek tudású gyerekeket kaptam, és ezeket akármire meg lehetett tanítani, akár hiszitek, akár nem, az orosz nyelvre is.

Tehát sokan érettségiztek oroszból, és később fölhasználták a karrierükben, mikor megváltozott a világ, és Ukrajnában mondjuk informatikai dolgokkal kereskedtek.

Az eltén én hat évet voltam természettudományi karon.

Talán innét is az a vonzódalás, hogy én nagyon szeretem a természettudományi szakokat is, és Veszprémbe is ezt kísértem meg, hogy a természettudományi szakok, bölcsés szakokkal együtt legyenek, és így tudjanak valami többet integráltat nyújtani.

Az elte évek azután a Rigó utcában folytatódtak, így egyszerűbb, ha így mondom, mintogy idegen nyelvi továbbképző központ, ahol hát végül is az angol nyelvű alelnök voltam hosszig.

Sok nyelvvizsgareform kötődik hozzám is, természetesen a csapathoz is fantasztikus tanári gárdával dolgoztam és minden híresztelések ellenére a Rigó utcában nagyon komoly európai szinten is úttörő munka folyt.

Tehát én 82-ben írtam olyan kategóriákat, amit most can do statementekként ismertek a közös európai referencia karetben.

Nem nyújtom az eltét-t az ELTA után.

Tulajdonképpen én akkor azért is van egy cezura az életemben, és ez a Fullbright vendégprofesszorság a Radg egyetemen, mert ott meg kell fordulnom és magyaros lettem ugye váratlanul, tehát magyar mellékszakot indítottam a a Radgz egyetemen egy 18 kredites mellékszakot és akkor kezdődött el tulajdonképpen ez az erőteljesebben egyetemszervezési iskolaalapítási vonal az életemben.

És ekkor ért engem a meghívás Veszprémből.

Tehát 89-ben itthon voltam, amikor az idős Bush látogatott.

Azelőtt egy nappal keresett meg engem Liszi János, és én kintről már küldtem kurrikulumokat, de természetesen voltak itthoni partnereim az egyetemen, mert az egyetem akkor olyan helyzetben volt, hogy volt 18 kémia tanszék és közel 850 diák.

És hát a szakegyetemek kezdtek megszűnni mindenfelé, de nem akarom lelőni a témákat, mert lehet, hogy erről a szakaszról még sokat beszélünk, illetve legalábbis remélem, hogy Veszprém még beszélünk.

És hát a veszprémi 20 évemet természetesen csúcsnak tekintem abban az értelemben, hogy itt kiteljesedett egy tanárképzés, megalakult egy humán jellegű kar, és ez belesímul abba a dologba, amit én posztmodern egyetemnek képzeltem el már akkor is.

És valójában most már inkább postpztmodern egyetemnek kellene, vagy inkább szolgáltató egyetemnek kellene nevezni.

Ez más, mint az én ideám, vagy a fő elképzelésem, de ettől még a realitásokat tudomásul kell venni.

És hát utána mikor 65 éves lettem, akkor úgy tűnt, hogy nincs rám eléggé nagy szükség, mondjuk így.

És lényeg az, hogy kaptam akkor is véletlenül egy meghívást a édesapám tulajdonképpen neveltetési városába, Egerbe, és Egerbe rendkívül komoly feladatot kaptam.

Ez egy ilyen second chance az életben, mert doktoriskolát kellett alapítani, és hát ez sikerült, és Eger így lett egyetem 2016-ban, és utána később pedig hát most már katolikus egyetemként ismert.

Tehát a tömören kellene mondani, ezek a főbb állomások, mert hát az évszám a számok ugye a számokat most is szeretem.

Van angol és matematika nyelvkönyvem.

Tehát négy év középiskola, 18 év elte, 20 évprém, 15 év Eger.

Nagyon jó. a számokkal tényleg barátságban vagy. >> Olvastam egy ilyen visszaemlékezésedet, vagy valamiféle életrajz félét, és abban azért volt egy olyan megjegyzésed, hogy a tudományos élet számos arrogáns figurája lenézéssel kezelte ezt a vállalkozást.

És úgy fölmerült bennem, hogy én is nekem is volt egy ilyen politikai közéleti pályafutásom, ahol úgy érzem, hogy rengeteg vagdalkozás volt, meg bántás és egyéb.

Aztán ugye az egyetemi szférában is egy kicsit próbáltam tevékenykedni, és én is valami hasonlókat esetenként tapasztaltam.

Szóval nem akarok ünnepront lenni, de valószínűleg nem lehet könnyű ez az élet, vagy nem könnyű megvalósítani egy álmot ebben a közegben, amiben tevékenykedtél. >> Hát azt mondanám erre, és nagyon pontosan idézted, nagyon jól mondtad, a helyzet az, hogy Veszprémbe olyan értelemben szerencsésebb voltam, hogy még tudtam titkolózni.

Csak csöndben mondom meg, nehogy te üsd le ezt a poént, hogy én pontosan 35 évvel ezelőtt, július 4-én, azaz The Day of Independence napján érkeztem Veszprémbe ilyen minőségemben, hogy már tudtam, hogy mi lesz a dolgom.

És hát valójában akkor ugye a nagy szabadságom volt, mert ezt egy idő után Liszi János, aki látta, hogy na hát ez tudja, hogy mit akar, akkor utána engem nem dédelgettek, úgyhogy keményen változtathattam dolgokon, és ment is minden.

De akkor ugye az egyetem olyan helyzetben volt, hogyha így maradt volna, akkor nem tudott volna megállni, megmaradni, mert nagyon kevés hallgatója volt.

Akkor pont ellenkező trend volt.

Én tudom ma már azt, hogy nekem idézélve szerencsém volt, hogy 89- megszűnt az orosz tanárság.

Olyan értelemben vett státusza, hogy nem volt első kötelezett tárgy az orosz, mint idegennyelv.

Ez azt jelentette, hogy egy év alatt körülbelül 12-15000 idegen nyelvű, úgynevezett nyugati nyelves, ugye nincsen nyelvészeti kifejezés, szóval nyugati nyelves tanárra volt szükség, és elindult az orosz tanárok átképzése.

Ez ugye segített abban, hogy mi tud hoztuk a számokat.

Tehát Veszprémben voltak éppen 73 hallgatóval indultunk, összevéve az első évfolyamot, és 2002-ben 1700 hallgatónk volt.

Tehát ez azt jelenti, hogy évente körülbelül 200-zal növekedett a hallgatói létszám, ami akkor életmentő volt.

Hát ezt már a feledés homálya övezi, hogy mit jelentett akkor a tanárképzőkar.

Nekünk azt jelentette, hogy Budapest, Debrecen, Szeged és Pécs után ez volt az első öt éves képzést is nyújtó tanárképzők, méghozzá az első szakja angol és kémia volt természetesen.

Na most a csatákról, hát itt másféle csatáim voltak Veszprémben nyilvánvaló, és nagyon jó, hogy tanárképzőkarnak hívtuk magunk, mert különben a bölcsészkarok, hogy úgy mondjam, egyből leteremtettek volna bennünket, hogy hogy indul ilyen szak.

Egerben azért volt más a helyzet, mert >> három érv, amiért mindenképpen érdemes a Dr.

Plus választani. a szaktudás, a kedvesség és a rövidvárólista, >> mert ott volt egy olyasfajta, hát hogy is mondjam, mindig amikor valami magasabb, különösen a magasabb szintű szakokat már mindenki indít, legyünk őszinték a a ennek a egyetem szolgál című dolognak a jegyében, de doktoriskolákat ritkán, és ezért valójában a szakma, hát mondjuk úgy, hogy szerényen, hogy hát, hogy is mondjam, nem szerette volna még egy doktoriskola van.

Nota benne nem lett még eggyel több, mert közben Veszprém megszűnt egy ponton, mármint a nevelés tudományi része, félreértés nehség.

És ezért Egerben neveléstö doktoriskolát én tulajdonképpen olyan értelemben, mint doktoriskola másodikként hoztam létre, hogy is Romsics Ignász csinálta a történelem doktoriskolát, és akkor az egyetemi váláshoz két külön tudományületi doktoriskola kellett.

Ma már ez is másként van, de mindig az a kontextus érvényes, ami akkor ott van.

És hát valóban voltak olyanok, akik hát úgy gondolták, és ennek hangot is adtak, de ez, hogy is mondjam csak, minket nem befolyásolt és a MA sem toltaképpen, mert a MAP döntött, hogy akkor mi van, hogy van, elfogadják, nem fogadják.

Én kapcsolódnék a Laci kérdéséhez annyiban, hogy te voltál olyan kedves, és megosztottál velünk egy dokumentumot még a beszélgetés előtt, egy versedet, amit te még a Veszprémi egyetem időszakában írtál nőnap alkalmából, és az egy tanszéki valami köszöntő volt, és te annak a végén is azt írod ennek a versnek a végén, hogy lehetnénk egy kis kicsit, miért nem lehetünk egy kicsit igazabbak.

Tehát, hogy ez úgy tűnik, hogy akkor ott még egy nőnap alkalmával is ez egy fontos üzenet volt.

Tehát neked a pályádat végig ez jellemezte ez a, hogy igazabbá tenni a világot, vagy azt a környezetet, amiben te mozogsz?

Hát ma már kicserélném azt a szót.

Én akkor csak egy érzést próbáltam közvetíteni, mivel a tanszéken igen sok hölgy volt nyilván, és ez később is így volt. >> Gyakorlatilag, hogy is mondjam, ma kicserélném ezt a szót arra, hogy őszintébbnek lenni, >> de ettől függetlenül az, hogy igazabb, miért nem lehetsz egy kicsit igazabb, ez tulajdonképpen ma is érvényes.

Éppen azért, mert az emberek valóban olyan maszkok és olyan rejtőzködések mögött élnek.

Én minden eszközt fölhasználtam, mint ez a kis gegutatja.

Tehát ez egy g nyilvánvalóan láttátok, hogy ez egy ilyen nem tudom mi, konfigurált kis képpel kísért valami.

Tehát lényeg az, hogy én minden eszközt fölhasználtam arra, hogy nem csak a szakma tart össze bennünket, hogy van irodalmár, van nyelvész satöbbi, satöbbi, nyilván egy angol tanszéken, hanem az, hogy ez egy olyan közösség, és ez meg is volt, tehát miután akkor volt ugye a a rendszerváltás és a peace coról kezdve minden más amerikai szervezet érdeklődött, tehát én eleve kaptam full brightosokat, mert ez nekem egy gentleman's agreement volt, miután Án én is hosszabb ideig voltam ott.

Kaptam rögtön fullbrightosokat.

Ezt egy amerikai kollégánk úgy hívta, The Daniel Fever, hogy mindenkit érdekelt, hogy mi történik Magyarországon.

Volt olyan, amikor a tanszékelen 14 anyanyelvű volt, másmás anyanyelvű környezetekből.

Ugye a létszámunk duplázódott állandóan. támaszkodhattam az itt lévő emberekre és támaszkodtam is.

Elszipkáztam embereket lektorátusról, két nyelvi iskolából, hogy itt többet alkothat a tanárképez.

És persze ez az import, hogy külföldiek voltak a tanszéken.

A saját erő kinevelése az kérem szépen 10-15 év, néha 20.

Tehát amikor megjelnek a doktorik, a habilitációk, és hát azért mondom ezt, mert a végül is az egyetemi szférában muszáj befejezni egy nagy doktorival, mondjuk a kutatásokat, úgy illik, ha szabad ezt mondani.

Tehát a régi időkben, ami valóban szovjet minta volt, a kandidátus, ugye komolyabb dolog volt időnként sok szempontból, mint hát gyakran egy MTA doktor, amely sok minden mást is kértek hozzá, de azt tudni kell, hogy azt jelenti, hogy jelölt a kandidátus.

Az jelölt arra jelölt, hogy majd egyszer megcsinálja a nagy doktori fokozatot.

És csak csöndben mondom, hogy egy doktori iskolához minimum négy MTA doktora egyetemi tanár kell és három habilitált docens.

Ez mindjárt meg is köti, hogy ki mit csinálhat. >> Ühüm. >> Én a két unokámmal kapcsolatban szeretnék neked szakmai kérdést föltenni.

Kíváncsi vagyok a véleményedre.

Bár hát ők nem egyetemisták, csak úgy érzem, hogy illeszkedik ez a téma ahhoz, amiről szó van.

Szóval a kandidátusidat is az idegen nyelvek tanításának a a történetéről írtad, meg hát egyéb könyveket is írtál az idegen nyelvek tanításáról, és én is mindig forszírozom az unokámat arra, hogy ő hát minél több könyvet olvasson, és persze a nyelvet is elsajátítsa.

Ö Lauren Robertnek ez egy egy ilyen young Galt fantasy író, nem különösebben ismert, de a fiatalok körében kedvelt író, egy háromkötetes trilógiát jelentetett meg, amiből kettő már magyar nyelven lefordításra került, vagy magyar nyelvre.

És ezt a kislány nagy-nagy örömmel és érdeklődéssel olvasta.

És a legnagyobb megdöbbenésemre egyszer csak látom nála ennek a trilógiának a harmadik kötetét nála címmel, ami hát magyarra még nem lett lefordítva, de ő annak ellenére, hogy az angol tudása az messze nem olyan, hogy ezt kiválóan tudja olvasni, de birkózik vele és mindent megtesz az ügy érdekében.

És nagyon izgalmas számára ez.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az anyanyelv a szoftver az agyban - ami szemen át megy be, nem jön ki a szájon”

Miről szól ez az epizód: „Az anyanyelv a szoftver az agyban - ami szemen át megy be, nem jön ki a szájon”?

Dr. Bárdos Jenő professzor, akadémiai doktor, a Panon és Eszterházy Egyetem professzor emeritusa a StúDió Veszprém vendége volt. A 80 éves nyelvész, akit a magyar érdemrend tisztikeresztjével is kitüntettek, pályafutása főbb állomásait és a nyelvtanulás titkait mutatta be.… Az epizód a StúDió Veszprém című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 08. 15..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Az anyanyelv a szoftver az agyban - ami szemen át megy be, nem jön ki a szájon”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: dr. Bárdos Jenő professzor ura, Wéber László, Dióssy László.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Az anyanyelv a szoftver az agyban - ami szemen át megy be, nem jön ki a szájon”?

Fő témái: nyelvészet, nyelvtanulás, oktatás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Az anyanyelv a szoftver az agyban - ami szemen át megy be, nem jön ki a szájon”?

Megjelenés: 2025. 08. 15.. Hossz: 34 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/studio-veszprem/az-anyanyelv-a-szoftver-az-agyban-ami-szemen-at-megy-be-nem-jon-ki-a-szajon-ccc6c2d4

Több epizód a StúDió Veszprém-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból