StúDió Veszprém

Buda és Pest már kínai keresztnevek, elektromos autó meg tudás jár mindenkinek náluk

· PT1M34S

Összefoglaló

A StúDió Veszprém podcast vendége Hamarimre sinológus, a Konfuciusz Intézet igazgatója, aki a kínai kultúrát és tudásközpontú társadalmat mutatja be. Beszél a jóga és a buddhizmus kapcsán kialakult tudományos pályafutásáról, a konfuciánus vizsgarendszerről, és összehasonlítja a…

Röviden

Műsor
StúDió Veszprém
Megjelenés
2025. 09. 19.
Hossz
2 perc
Szereplők, említett nevek
Wéber László, Dióssy László
Témák
kínai kultúra, tudásközpontú társadalom, buddhizmus, konfuciánus vizsgarendszer
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

És ez egy jellemző Kínára, tehát hogy azért nem a tudásnak nincsen arisztokratikus kizárólagossága, hanem ugye azt mondta, azt mondta ugye onfúcius, hogy bárki tanít, aki fizet nekem egy köteg egy köteghúst, tehát valami tandé cserébe bárkit szívesen szívesen megtanít azokra dolgokra, amik amiket ő ő tud. >> Ühüm.

Hát ez jellemző általában kínés kinyit társadom egyébként egyébként jellemző kiny társadalom egy egy tudás központú társadalom.

Tehát ugye ha belegondolunk a már 2000 év óta gyakorlatilag vizsgarendszeren szá vizsgarendszeren választják ki a hivatalokat Kínában. különböző konfuciánus szentkönyveket kell tudniuk, azokról kell itt kell írni értekezéseket, és ez alapján választják ki különböző szinteken, tehát városi, tartományi országos vagy hát birodalmi szinten, ki a legjobb legjobb tudós, fiataltós abban az évben és legjobbak pedig hát ugye a legeslejobb az a Joan Yen, aki az egészmi vizsgát megnyeri. ők ők kapják a legmagasabb hivatali tisztségeket. >> Kínával kapcsolatban azért mindig beszüremlik egy kicsit a politikai attitűd, hogy aki elismerésben részesül, akár a tudományban, akár a művészet világában, annak azért valamennyire lojálisnak kell lenni, vagy elfogadónak kell lenni az általános kínai politikával kapcsolatban. [Zene] Hát néz alapvetően azért régi kínál foglalkozom, tehát buddhizmussal és tehát hogy ez viszonylag így egyszerűbb azért, >> tehát nem szoktam nem késbe foglalkozom politikával meg gazdasággal.

Bár nyilván a Konfut szintén révén azért azért elég sok modern kapcsolat, ami a mai kapcsolatom van a a kínai világgal.

Hát meg kell mondanom, igazából nem olyan nehéz elfogadni őket.

Azért az ember ismeri őket, meg ismeri a kultúrát.

Ö tehát azért nyilván politikailag most lehet hát kritizálni őket, de hát manapság a mai világ pont mostanában azért ebben körülbelül ez a világbak azért sok mindenkit lehet kritizálni.

Tehát tehát nyilván ezért és és hes lát a demokracia demokratikus rendszerben is azért nyilván vannak azért azért nehézségek és vannak problémák, amiket amiket azért nem időnként hát sajnos k ezek megmutatkoznak.

Nyilvánvalóan neki teljesen más politikai rendszere van.

Ezt azt látni kell, hogy ez a politikai rendszer nagyjából illetkedik a kínai hát több ezer éves társadalmi berendezkedéshez.

Megkerülhetetlen emberek és történetek Diósi Lászlóval és Véber Lászlóval.

Mi tényleg a valóságról beszélgetünk. >> Ha most nincs időd végignézni vagy meghallgatni az epizódot, akkor iratkozz fel csatornánkra, és gyere vissza bármikor, amikor neked alkalmas, így nem maradsz le semmiről. nézőinket és hallgatóinkat, valamint Hamarimre Sinológust, egykori veszprémi diákot, aki ma többek között a Konfúciusz Intézet igazgatója, és hát azon kevés magyarok egyike, akik 100 milliós tévéss nézettséggel büszkélkedhetnek, és ő ugyanabban a műsorban szerepelt, mint mondjuk Berk Grills, vagy éppen Károly herceg, vagyis harmadik Károly brit király.

Az emberben felmerül ilyenkor a kérdés, hogy vajon te egy erős jövőbelátó képességgel rendelkező kamasz voltál a 80-as években, vagy inkább igazi nyitott kalandvágyó srác, hiszen te már akkor Kínával, a kínai kultúrával és filozófiával kezdtél el foglalkozni, illetve hát ebbe az irányba tanultál tovább.

Úgyhogy most fedfelődtünk, hogy ki vagy mi volt >> a legelső meghatározó élmény kelettel, konkrétan Kínával kapcsolatban számodra? >> Én kábé 16 évesen kezdtem el foglalkozni jógával, jógáztam egy kicsit, azt elkezdtem olvasgatni nyilván akkor Indiáról, indiai filozófiáról, buddhizmusról, ennek kapcsán nyilván táv távolkeretről Kína-Japán.

És akkor hogy így alakult egyik a egyik a másikból. alapostol megismerkedtem a buddhizmusra, akkor még az ezek eléggé hát okult tudományok voltak.

Akkor még azért 80-as 80-as évek elején még azért kevesen tudtak erről, és ilyen mindenki ilyen furcsa dolgnak tekintette ezeket és akkor volt buddhista misszió akkor még mindig megvan, de akkor az az egyetlen ilyen buddhista buddhista hát központval lehetett járni valami kis tudásért a a buddhizmusról. neki volt egy saját saját nyomdájuk adta ki könyveket, és ilyen gimnazistaként odamentem fel, ideem fel Pestre, és akkor és akkor vettem néhány könyvet a buddhizmusról, azokat olvasgattam, ők hívtak meg buddhista mestereket hozzájuk tartani előadásokat a buddhizmusra, azokat hallgattam, úgy érd érdeklődtem és akkor így alakult ki lassan.

Bár érettség után a lovasiban érettségiztem 85-ben, utána egy évet eltöltöttem a Pesten a Külkerfőiskolán. >> Ühüm. egy év után álltem annyira igazából mégse ez a ez az én én vonalam.

Úgyhogy akkor átjelentkeztem a az eltérre és akkor a történelem szakra majd történelem tibeti és a végén tibeti kínai szakon végeztem aztán 9092-ben. >> Ühüm. >> Gyakorlatilag így ugye úgy láttam, hogy ahhoz ha valaki tényleg a putinusal komolyan foglalkozzon, ahhoz nem elég angol folytásokból tájékozódni, hanem az érdemes az eredeti nyelven olvasni a forrásokat.

Aztán nyilván kínaiul, Tibetül, Japánul, kicsit szanszkritul egyebeket, tehát tehát, hogy megismerjem az eredeti forrásnyelvet. >> Ühüm. >> Eléggé beleb jöttem ebbe és egyre mélyebben és mélyebben.

Úgyhogy aztán nyilván ebből akadém kandidáltam 9097-ben, akkor nyő egyetemen kezdtem el a karrieremet.

Lettem gyakorlatilag tanársegédtől egészen professzorig. ö professzor az mikor is 2008-ban lettem professzor a a kínai tanszékén és most legutóbban min gyakorlatilag a pályámnak valószínűleg a hát mondhatjuk hogy megkoronázása vagy csúcsa az hogy májusban a Magyar Turmás Akadémia levelező tagjának választott a mindenképpen óriási megtiszteltés el elismerés egy egy kutató számára egy tudós számára úgyhogy nagyon örülök ennek és hát Persze minden marad marad, de régib épp ugye folytatom a munkámat, tanító. >> Igen, gratulálunk ezúton is ehhez.

És akkor a a rég régúltba visszatekintve egy kérdés, hogy tudod-e, hogy a 80-as években a vagy azt megelőzően már a veszprémi Benedek sziklán kijógázott nyilvánosan? >> Wow.

Nem tudom. >> Képzeld el, Pressing Lajos, Dr.

Pressing Lajos nyilván ismered őt.

Ő is veszémi gyökerekkel rendelkezik.

Tőle tőle hallottuk ezt a történetet.

Tőle hallottuk ezt a történetet, hogy odajárt ki a veszprémi vár tövébe jógát gyakorolni.

Viszont akkor gyorsan ugorjunk is vissza a jelenbe, hogy ma te az ELTE nemzetközi kapcsolatokért felelős rektor helyettese, és ahogy említettük a Konfúcius intézet igazgatója vagy.

Először is mondj valami mondj valami olyat Konfúciuszról, amit az is meg fog jegyezni, aki még sosem hallott róla.

Másrészt meséld el, mi ennek az intézetnek a fő tevékenysége és küldetése.

Hát csak hbet, tehát július végéig voltam rektorhelyettes. >> Ez nyolc éven nyolc éven keresztül töltöttem be ezt a pozíciót a a az LT nemzet ugye kér feleltem. augusztus 1- hát már megmaradtam ugyanúgy kínai tanszékvezetője, távolket intéz igazgatója és a Konfut szintet igazgatója és kicsikét azért megmaradtam a egyetemi szinten is az ázsiai kapcsolatok ápolásáért felelős, úgyhogy kaptam egy egy ázsiai ügyekért felelős rektori biztosi címet, amivel ezt a munkát tudom folytatni. >> Oké.

Tehát Konfucius megjegyez >> Konfciusra visszaj Konfuciusra.

Hát van egy egy kedvencem, ami kedvenc szólásom Konfuciuszra, ami kicsit a humorosnak is tűnik, és és hát ilyen talán Konfuciusz humor érzékét is érzékelteti, mikor mikor egy egyik egyik tanítványa dicsért egy egy korabeli korabeli gondolkodott, hogy ő milyen okos és milyen kiválód és mindig háromszor meggondolja, mielőtt mielőtt mond mondana valamit.

És akkor Konfut egy kicsit eltűnőtt, mert azt mondja, hogy elég kétszer is.

Ö, tehát ez mindenben jó mértéktartás a gondolkodásban is.

Hát valóban Konfuciusz ugye egy, azt mondanám, hogy a világ egyik nagy gondolkodója, de talán még inkább még inkább leginkább legnagyobb oktatója, tanára, hiszen a maga ugye nem futott be nagy politikai pályát, viszont viszont tanárként tényleg azt korábban is meg hát az egész világ oktatását nézzük, akkor egy nagyon kimagasló és eredményekben gazdag oktató volt, hiszen képes volt arra, és ez nagyon fontos, és ez tulajdonképpen ez egy ez egy ez egy változás volt a az ő személyében, hogy ő hangsúlyozta, hogy bárkit tanít, tehát és ez egy jellemző Kínára, tehát azért nem a tudásnak nincsen arisztokratikus ö kizárólagossága, hanem ugye azt mondta, azt mondta ugye konfúcius, hogy bárki tanít, aki fizet nekem egy köteg, egy köteghúst, tehát valami tandíért cserébe bárkit szívesen szívesen megtanít azokra am dolgokra, amik amik amiket ő ő tud. >> Ühüm. >> Tehát ez jellemző általában kín és ez kiné társalom egyébként egyébként jellemző.

Ugye kiné társadalom egy tudás központú társadalom.

Tehát ugye ha belegondolunk a már 2000 év óta gyakorlatilag vizsgarendszeren szá vizsgarendszeren választják ki a hivatalokat Kínában. különböző konfuciánus szentkönyveket kell tudniuk, azokról kell itt kell írni értekezéseket, és ez alapján válják ki különböző szinteken, tehát városi, tartományi országos vagy hát birodalmi szinten, ki a legjobb legjobb tudós, fiatal tudós abban az évben.

És legjobbak pedig hát ugye a legeslejobb az a Joan Yen, aki az egész birodalmi vizsgát megnyeri, ők ők kapják a legmagasabb hivatali tisztségeket. >> Ühüm.

Tehát tudásalapú, ez ez a lényeg, hogy tudásalapú társadalmat épít szimpatikus nekünk és mi is ilyesmiről beszélünk ugye Laci általában hogy a tudás mennyire fontos. >> Igen.

Hát téged elhalmoztak rendkívül sok díjjal.

Ugye a kiváló sinológus díjat is megkaptad a kínai nagykövetség részéről, illetve a kínai kormány részéről a Special Book World of China díjat, amit évente a legkiválóbb tudósoknak, fordítóknak, íróknak adnak.

Lehet-e egy provokatív kérdésem, mert hát ugye Kínával kapcsolatban azért mindig beszüremlik egy kicsit a politikai attitűd, hogy aki elismerésben részesül, akár a tudományban, akár a művészet világában, annak azért valamennyire lojálisnak kell lenni, vagy elfogadónak kell lenni az általános kínai politikával kapcsolatban.

Hát néz ugye alapvetően azért régi kínál foglalkozom, tehát buddhizmussal és tehát hogy ez viszonylag így egyszerűbb azért, tehát nem szoktam, nem késbe foglalkozom politikával meg gazdasággal.

Bár nyilván a Konfut szintén révén azért azért elég sok modern kapcsolat am mai kapcsolatom van a a kínai világgal.

Hát meg kell mondom, igazából nem olyan nehéz elfogadni őket.

Azért az ember ismeri őket, meg ismeri a kultúrát.

Tehát azért nyilván politikailag most lehet hát kritizálni őket, de hát manapság a mai világ pont mostanában azért ebbe körülbelé ez a világbak azért sok mindenkit lehet kritizálni.

Tehát tehát nyilván ezért és és látszik a demokracia demokratikus rendszerben is azért nyilván vannak azért azért nehézségek és vannak problémák amiket amiket azért nem időnként hát sajnos k ezek megmutatkoznak de nyilvánvalóan kineki teljesen más politikai rendszere van de viszont azt látni kell hogy ez a politikai rendszer nagyjából illetkedik a kínai hát több ezer éves társadalmi berendezkedéshez tehát >> bocsánat lehet hogy ezt nem is értjük kellőképpen értjük jól ezt a világ. >> Így van.

Ugye Imre te azt írod valahol egyébként, hogy ez egy 5000 éves, folyamatosan létező kultúra, amiből nem nagyon találunk máshol a világon, ugye?

Hát ugye indés hasonló indés nagyon réútra és folyamatos kútra való valóban, >> de azt gondolom, hogy valóban tehát azért mindig azt szoktam mondani, mindig mindenki csodálja, hogy hogy tudod kéne elérni 20-30 év alatt ilyen hatalmas gazdasági technológiai fejlődést is.

Ennek ezt nem lehet nem lehet csak az elmúlt 20-30 évben keresni ennek a ennek az okát.

Tehát hogyha valaki megnéz kéne egy történelmet, kina egy társadalmat, tehát egész ipari forradal forradalomig, tehát Kína technológiában gazdaságilag sok mindenben Európa előtt előtt járt.

Tehát ugye leg legtöbb ugye hát a legtöbb tanálmány ugye a lőpor, papír, irányító egyebek, ezek mind Kínából származnak.

Tehát az ipari foralma volt mind olyan olyan fontos ugrásny az európai európa számára, ami gyakorlatilag többen a világ fölé emelte gazdaságilag és hát technológailag és Kína nyilván itt lemaradt a versenybe.

Ezt imád opion háború egész világosan elmutatták, hogy hogy Kína már nem versenyképes a a az európai gazdasággal és és technológiákkal, de azt gondolom, hogy azért és nyilván azért ez ezt nehezítette a helyzetet az, hogy ugye a a császárság bukása után, tehát utána a világháborúk utána jönnek, nyilván a polgárháború azért eléggé szétszabdalta Kínát és elég nehéz politikai helyzetben volt, de azért ott szép lassan Kína azért utóbbi 30-40 évben azért egy folyamatos fejlődés fejlődés látszik.

És és ugye azt mondjuk 100 év a két történelemben az az semmi.

Tehát ugye nyilvánvalóan egy ekkora nagy kultúránál azt most volt egy 50-60 éve, amikor amikor viszonylag megrogyant az ország és hát egy egy nehezebb gazdasági helyzetben volt.

Azt mondom ebben nagyon szépen kezdenek kezdenek hát nem csak kijönni, hanem most már azért elég magas szintre jutottak ezzel, hiszen a világ második leg legerősebbság Kína és hát nem tudod mikor lesznek az elsők.

Ugye nyilván erre voltak bizonyos hát jövendések.

Most ez azt mondják, ez egy kicsikét el fog tolódni, de látszik az és párnak mondjuk hát én minden évben ötszor megyek Kínába általában.

Tehát azért aki tehát azért aki aki és mindig megdöbbenek, hogy mennyit tud egy év alatt fejlődni Kína.

Tehát pá a covid a covid alatt ugye nem lehetett menni Kínába, akkor le volt zárva, akkor külföldék nem engedtek be, ugye valami három talán három évig nem mentek be Kínába.

Sok is tudtam akkor sajnos Kínába menni.

És egész megdöbbentő volt mondjuk a fejlődés amben a három évt amíg amíg nem voltam Kínában.

Tehát az gyakorlatilag mondjuk az autóparkjukat részben le fejét lecserélték elektromos autókra.

Tehát ami >> és ugye ugye azt is meg tudod erősíteni, hogy ez ott nem egy luxus cikk az elektromos autó, hanem az átlagpolgár is simán hozzájut. >> Hát én én beszélgettem ott autót vezetőkkel,…

Említett entitások

Témák

  • kínai kultúra
  • tudásközpontú társadalom
  • buddhizmus
  • konfuciánus vizsgarendszer

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Konfuciusz Intézet

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Buda és Pest már kínai keresztnevek, elektromos autó meg tudás jár mindenkinek náluk”

Miről szól ez az epizód: „Buda és Pest már kínai keresztnevek, elektromos autó meg tudás jár mindenkinek náluk”?

A StúDió Veszprém podcast vendége Hamarimre sinológus, a Konfuciusz Intézet igazgatója, aki a kínai kultúrát és tudásközpontú társadalmat mutatja be. Beszél a jóga és a buddhizmus kapcsán kialakult tudományos pályafutásáról, a konfuciánus vizsgarendszerről, és összehasonlítja a… Az epizód a StúDió Veszprém című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 19..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Buda és Pest már kínai keresztnevek, elektromos autó meg tudás jár mindenkinek náluk”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Wéber László, Dióssy László.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Buda és Pest már kínai keresztnevek, elektromos autó meg tudás jár mindenkinek náluk”?

Fő témái: kínai kultúra, tudásközpontú társadalom, buddhizmus, konfuciánus vizsgarendszer.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Buda és Pest már kínai keresztnevek, elektromos autó meg tudás jár mindenkinek náluk”?

Megjelenés: 2025. 09. 19.. Hossz: 2 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/studio-veszprem/buda-es-pest-mar-kinai-keresztnevek-elektromos-auto-meg-tudas-jar-mindenkinek-na-ad439269

Több epizód a StúDió Veszprém-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból