StúDió Veszprém

Sörjáték és az egyetem zebrája (dr. Kovács Zoltán)

· PT33M15S

Összefoglaló

A StúDió Veszprém podcast vendége dr. Kovács Zoltán egyetemi tanár, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának alapító dékánja. Beszélgetnek a termelésmenedzsment oktatásáról, az oktatási eszközök fejlődéséről az írásvetítőktől a szimulációs játékokig, valamint a Sörjáték nevű…

Röviden

Műsor
StúDió Veszprém
Megjelenés
2026. 01. 30.
Hossz
33 perc
Szereplők, említett nevek
Kovács Zoltán, Kovács Zoltán, Wéber László, Dióssy László, Gaál Zoli
Témák
termelésmenedzsment, felsőoktatás, szimulációs játékok, ellátási lánc
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Akkor hogy hogy mondtam nekik, hát milyen innováció ez, [zene] hogy mi hogy hogy ti mennyire előre gondolkodtok.

Ugye persze ezt a technológiát megölte a web.

Hát mi olyat is csináltunk, hogy a tanár [zene] írt az írásvetítő fóliára.

A ceruza egy pantográfhoz volt kötve, és a vevő oldalon egy másik pantográf a lemásolta a kéz mozgását, és az is írta fóliára. [zene] Tehát, hogyha ezeket az innovációkat megnézzük, lehet, hogy most itt tényleg érdemes fölfigyel, vagy föl lehet [zene] rá figyelni, és volt, amit tényleg elismertek más szinten is, de [zene] ez olyan, mint az egyik tanárom mondta, hogy ürge vágta.

Közelről úgy látszik, [zene] hogy hogy hú, hát ezek ezek milyen innovációk.

De ha a világméreteket megnézzük, és hogy a világban mi volt, [zene] akár mutatjuk azt, hogy fölöslegesen kidobva is, hiszen ugye ezek mind a szemétkosárba kerültek, de hogy [zene] hogy az a az embereknek a gondolkodásában mennyire benne volt az, hogy [zene] hogy kell innoválni, kitalálni dolgokat és és szóval így így már aztán tényleg nem tudjuk túlértékelni magunkat.

Stúdió [zene] Veszprém podcast.

Megkerülhetetlen emberek és történetek [zene] Diosi Lászlóval és Wéber Lászlóval.

Mi tényleg a valóságról beszélgetünk. >> Ha most nincs időd végignézni vagy meghallgatni [zene] az epizódot, akkor iratkozz fel csatornánkra, és gyere vissza bármikor, amikor neked alkalmas. [zene] Így nem maradsz le semmiről. >> Legyen veled is az Allright.

Nem csak érti, [zene] pontosan le is írja beszélgetéseinket.

Jó, ha nekünk dolgozik az írott szó ereje. >> Kedves nézőink és hallgatóink, mai beszélgetésünk a stúdió Veszprém podcastban illeszkedik abba a sorba, hogy a Pannon Egyetem oktatóival társalkodunk, és kiemelkednek azok a beszélgetések, epizódok, amelyeket a a nagy bölényekkel készítettünk.

Remélem, hogy ez a jelző, ez nem lesz senki számára sem sértő.

Kovács Zoltán tanár úr, aki hát ugyancsak ikonikus személyisége a Pannon egyetemnek, hiszen a gazdaságtudományi karalapító dékja. múlt évben egy igen magas kitüntetésben részesültél elismerésben, hiszen megkaptad a Pannon Egyetem és a város közös díját, a Polinski díjat.

Egy olyan nagy formátumú személyiséggel nem sikerült szót váltanunk, aki már nem lehet itt velünk, és ő Gál Zoltán volt rektor úr.

Azért hozom őt szóban, mert a ti tevékenységetek az nagyon együttlévő pályán mozgott.

Sokat alkottatok együtt és közösen, és talán szenteljük ezt a néhány percet itt az elején annak, hogy felidézzük az ő emlékét és szellemiségét. >> Köszönöm szépen mindenket az elismerést, most a megemlítését is, meg nyilvánvalóan a városnak, az egyetemnek és az önkormányzatnak is.

És valóban nagyon helyes az, hogy itt felhozzuk Gázolit.

Ugye mi így hívtuk mindenkinek. hiszen őt én már 1975 óta ismerem, és 78 óta pedig nagyon szoros munkakapcsolatban voltunk egymással, és hát nagyon sokat köszönhetek.

Ő neki hallgatóként TDK témavezetőm volt, diploma témavezető, doktori témavezető, és hát közös pályafutásunkat voltak olyan furcsa pozíciók is, hogy rektorként ő nekem mint DK-nak főnököm volt.

Én mint DK, neki mint tanszégvezető a főnöke voltam.

Ő mint tanszékvezető nekem, aki a tanszékén dolgoztam, a főnököm volt.

Tehát itt egész furcsa dolgok alakultak ki, de mindig a azt hiszem, hogy mindig a a az őszintelékkör és a tisztelet így együtt az mind végigjellemezte a munkánkat.

Meg hát ott enni akarás, hogy az egyetemért és amikor tudunk a városért, a környezetünkért tegyünk és és valóban valóban meg kellő róla emlékezni.

Most viszont a te jellemzésedre kerül sor, és azt kell mondanom, hogy egy kicsit kutakodtam beszélgettem munkatársaiddal is, éppen az újévi fogadás alkalmával, beszélgettem egyetemi hallgatókkal, és az egybehangzó vélemény az volt, hogy a professzor úrnak hihetetlen a szakmai tudása, végtelen türel elemmel viseltetik minden ügy dolog iránt, és hát nagyon nagy a nyitottságod az innovációkra, az újdonságokra, a fejlesztésekre, illetve ezeknek az alkalmazására.

Hát biztos, hogy nem jó az, hogyha valakinek saját magát kell dicsérni, csak azonosulsz-e ezekkel a jellemzőkkel.

Mit gondolsz, hogyan sikerült ezt így ki kivívni?

Hát azt hiszem a törekvés szintjén azért ezek megvoltak, hogy az eredmény aztán milyen lett.

Ugye a tudás is kopik, hiszen lehet, hogy amit 5-10 évvel ezelőtt még, az egy nagyon fontos, hasznos tudás volt.

Hát hiába ismer valaki mondjuk a számítástechnikában ötféle programnyjnyelvet, ha ezek közül már egy sem él, és már a nyolcilencediket használják, tehát másrészt pedig kopik is a tudás azért.

Úgyhogy de a törekvés szintjén azért megvolt a dolog, még az ember nem is úgy érzi meg, hogy hogy most innovál, inkább hát van egy ötlet, próbáljuk ki ezt is, próbáljuk ki azt is, miért ne?

És egyébként ez is megint a a Gázori szemléletében nagyon benne volt még még akár kockázatvállalás árán is, hogy hogy miért ne próbáljuk ki.

Ühüm. >> Mi lenne, ha >> Igen, hadd kérdezzem meg, hogy emlékszel arra az évre, amikor megjelent a világpiacon az iPhone?

Mikor szeret? >> Igen, 2006 lehetett talán 2006. >> Így van.

Ez azért fontos dátum, mert én találtam egy hallgatói megjegyzést 2012-13 környékéről.

Tehát ez az a korszak, amikor megjelenik az iPhone, amikor a diákjaid azt nyilatkozzák rólad, hogy rendkívüli módon használod és építed be az oktatásba azokat a technológiai lehetőségeket, amik akkor elérhetőek voltak.

Sőt, azt is mondták, hogy nem csak, hogy kiváró szakember és gyakorlati alapokra helyezed a a tudásátadást, de hogy ez minta lehetne a az egyetem többi oktató oktatója számára.

Szóval, hogy ott a technológia oktatástechnológia hajnalán te akkor egy ilyen útörőként képviselted ezt a ezt az irányt az az egyetemen.

Jól olvasom ki én ebből a hallgatói véleményből ezt?

Lehet, lehet, hogy így látták.

Én ugye a törekvés, ahogy mondtam, hogy mindig belülről más volt.

Tehát vissza lehetne menni addig, amíg amíg az írásvetítő, amikor bejött.

És ugye akkor hát elkezdtük használni, akkor arra gondoltam, hogy hát igen, de a hallgatóknak nincs ideje jegyzetelni.

Akkor mi a feleségemmel esténként, hosszú hosszú estéken át készítettük a fóliákat.

Ő ugye építésznikusként nagyon szépen rajzolt, szépen írt, és akkor kiadtan, hogy ne kelljen jegyzetelni, mert az új technológiával mindig új új lehetőségek jönnek meg új problémákat, tehát mindig ezek vetnek fel.

Vagy amikor vettünk a családba videókamerát, akkor na menjünk el a cégekhez, csináljunk videókat, ugye, és akkor Audi, Opel, tényleg nagy vadakat sikerült leteríteni.

Szóval mindig inkább úgy éltem meg, hogy az új lehetőségekkel új kihívások is vannak, de ez semmi ahhoz képest, ami a világban van.

A 90-es évek elején, amikor az amerikaiakkal közösen dolgoztunk, és volt rengeteg tanfolyam, amit ők tartottak, mi meg szerveztük, gyűjtöttük rá a résztvevőket, és volt egy olyan, amit ők úgy hívtak, hogy audiografigrafikus, audiografikus konferencia vagy tanfolyam.

Ekkor még nem volt worldwide web, nem volt HTML, legfeljebb csak egy GoFer nevű egyszerű fájletöltő kicsit az FTP-nél azért másabb volt.

És akkor már az előtt abban az időben úgy ők tartottak távoktatást, hogy két telefonvonalon, és ezt ide installálták nekünk is.

Úgyhogy Amerikából tudtunk, két telefonvonal, meg egy helyi ilyen hangszóró meg mikrofonrendszer, ugye te tudod ezt, hogy technológia, ugye a viszhang meg a zaj meg egyebek kiszűrésére nagyon konzervatívnak tűnő fadobozokba, de a dolog működött.

És amikor én ezt megcsodálom és mi alkalmaztuk ilyet küldtünk ugye tovább Szegedre Keszthelyre akkor hogy hogy mondtam nekik hát milyen innováció ez hogy mi hogy hogy ti mennyire előre gondolkodtok ugye persze ezt a technológiát megölte a web azt mondta ó Zol semmi.

Hát mi olyat is csináltunk, hogy a tanár írt az írásvetítő fóliára.

A a ceruza egy pantográfhoz volt kötve, és a vevő oldalon egy másik pantográf a lemásolta a kéz mozgását, és az is írt fóliára.

Tehát hogyha ezeket az innovációkat megnézzük, lehet, hogy most itt tényleg érdemes fölfigyel, vagy föl lehet rá figyelni, és volt amíg tényleg elismertek más szinten is, de ez olyan, mint az egyik tanárom mondta, hogy ürge vágta.

Közelről úgy látszik, hogy hogy hú, hát ezek ezek milyen innovációk.

De ha a világméreteket megnézzük, és hogy a világban mi volt, akár mutatjuk azt, hogy fölöslegesen kidobva is, hiszen ugye ezek mind a szemétkosárba kerültek, de hogy hogy az a az embereknek a gondolkodásában mennyire benne volt az, hogy hogy kell innoválni, kitalálni dolgokat és szóval így így már aztán tényleg nem tudjuk túlértékelni magunkat, mert leszek egy új levát. >> Így van.

Rektor úr, Gárt Zoltán, rektor úr szellemét így méltó módon megidéztük, hiszen hát ő is ennek egyik élharcosa volt az innovációnak és az újításoknak a Panonegyetemen is. kutatásaidnak a középpontjában alapvetően a termelésmenedzsment meg a a lean menedzsment, ugye a logisztika tartozik, és ez egy átlagos laikus hallgató számára kicsit olyan varázslatos kifejezésnek tűnik.

Valahogy egy picit közelebb tudnád hozni azt, hogy ez ez a tudomány mit is rejt magában.

Tehát a modern termelés világában miért szükséges mindennek az ismerete? >> Igen, hát azt hiszem mindenki észrevette, hogy hogy a ha az ellátási láncok nem működnek rendesen, abból abból milyen baj van?

Ugye nem kell nagyon idősebbnek lenni, hogy valaki már átélte a covid elején, hogy mi történt a az áruházakban, mi történt a wcpírral, a szárazáruval, micsoda bajok lettek belőle.

És a bajoknak egy részét a fogyasztó aztán nem is látta, például fennmaradó, beragadtó, óriási készleteket.

Tehát a logisztika az ellátási láncokat működteti, és ma is vannak bajok.

Pláne amikor még a politika is ugye beleszól, például ugye a kínai holland vállalat viszonya.

Tehát ez egy ez egy összetett rendszer és ma már nagyon fontos.

Azt mondta Martin Christopher, hogy ma már nem egyedi vállalatok versenyeznek a piacokon, hanem ellátási láncok.

Mert hogyha még egy hozzáférhető problémamentes termékre és gondolok mondjuk egy mobiltelefon, akkor is, ha a terméket eldönti valaki, hogy mit vesz meg, melyik modellt szeretné, még akkor is sokféle módon hozzájuthat, sokféle ellátási láncon juthat elő hozzá, és ezek bizony egymással versenyeznek.

És ennek a lépésnek, ennek a láncsorozatnak, láncnak egy lépése a termelés, és nyilván azt is meg kell szervezni, ütemezni kell.

Úgyhogy ez ez nagyon-nagyon fontos, meg a szolgáltatások is ugye, amik egyre inkább előtérbe kerülnek. jó néhány cégnek a trénere, illetve tanácsadója voltál, vagy ilyen a G, a kontinentál, hogy az is, vagy a paksi atomerőmű, hogy az ismerteket mondjam, vagy akár a herendi porcelán itt a szomszédunkban, ők alapvetően milyen igényekkel lépnek fel?

Tehát mi az, amit tudsz adni, nyújtani nekik mint tanácsadó? >> Hát ez nagyon nagyon változatos, és nem is nem is mindig úgy indulunk el, hogy hogy megvan a kész megoldásunk.

Azért mi itt az egyetemen egy kicsit másként működünk, mint a tanácsadó cégek.

Őnekik általában van valamilyen kidolgozott módszertanuk, ami a tapasztalatok alapján garantál különböző mértékű sikert.

Minket nagyon gyakran a bizonytalanabb szituációra kérnek fel, de természetesen másfajta is akár tréningek is, képzések is lehetnek.

Tehát a paksiatorőműnél például ott a karbantartási kérdések és ugye ott az egybe is esett a dolog a az üzemidőmhosszabbításnak a tervezésével, amiben egyébként aztán nem vettünk részt, de Herenden ott például a a folyamatok kialakításánál ott ilyen szimulációs játékokat csináltunk.

De hogy más példát mondjak a 2000, amikor az Eunoshoz csatlakoztunk, akkor például Veszprém megye arra kérte fel az egyetemet, hogy egy stratégiai tervet rakjunk össze, hogyha majd az uniós források megnyílnak, akkor akkor legyenek olyan projektkezdeményezések, amelyekre lehet majd pályázni.

Talán emlékszel erre az időre, Laci? >> Igen, hogyne. >> És és ugye akkor akkor mondjuk nálunk az én feladatom volt a gazdasági koordináció interjúkat folytattam le vállalatokkal, vezető vállalatokkal Ajától Pétfürdőig, aztán a kamarákkal, és hát ilyen módon segítettük. vagy vagy mondhatnám Nagykanizsa városát, ahol a ahol a város stratégiai tervét kellett elkészíteni, és szinte mintaszerű volt az, ahogy az önkormányzat dolgozott, hogy hogy ezeken az esti összejöveteleken nem számított az, hogy milyen párt, milyen színű.

Látszott, hogy mindenki a városért akarja legtöbbet tenni, vagy mondhatnám például Veszprém városát, ahol ilyen bot csinálta segítőként a hallgatóknak írtam ki beadandó feladatot, hogy Veszprémben milyen városlogisztikai problémák vannak, miket célszerű megoldani közlekedéssel.

Például a amikor még nem is nagyon volt szó a kórház meg ott a McDonald's előtti kettős körforgalomról, akkor már az egyik hallgatónk tudományos diákköri munkát végzett, országos konferencia eljutott, mert szimulálta azt, tehát elkészített egy számítógépes szimulációt, ahol ahol tényleg a képernyőn mozogtak a a járművek. elkészít egy szimulációt, hogy milyen lesz ez, mi várható ettől a körforgalomtól.

És már akkor ő kidolgozta azt a javaslatot, hogy például jobbra egy lehajtót kell tenni a mackó felé, mert mert az az nagyon szükséges.

És és a város becsületére legyen mondva, hogy a ezekre jól reagáltak.

Tehát a az ez több éven átt tartó dolog.

Az utolsó példa az volt, hogy milyen logisztikai kihívások lesznek majd a városban akkor, ha a 2023 ugye megvalósul.

És a a város becsete legyen mondva, hogy hogy erre nagyon jól reagáltok.

Tehát a polgármester úr mindig eljött a a azokra a beszámolókra, amit a hallgatók tartottak.

Az anyagokat is megküldtük, és és nem volt ott tabu téma.

Tehát volt, ami esetleg lehet, hogy neki nem is volt olyan kellemes, de szépen volt, amikor városvezető jött vele, de fordítva is igaz ezeken a beszélgetéseken, ugye hallgatói beszámolók nyomán.

Aztán volt, amikor a város kérdezte meg azt, hogy a hallgatóságnak mi lenne jó a a közlekedés szempontjából, a busz forgalm szempontjából.

És akkor minket kerestek meg, mert már volt egy…

Említett entitások

Témák

  • termelésmenedzsment
  • felsőoktatás
  • szimulációs játékok
  • ellátási lánc

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Sörjáték és az egyetem zebrája (dr. Kovács Zoltán)”

Miről szól ez az epizód: „Sörjáték és az egyetem zebrája (dr. Kovács Zoltán)”?

A StúDió Veszprém podcast vendége dr. Kovács Zoltán egyetemi tanár, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának alapító dékánja. Beszélgetnek a termelésmenedzsment oktatásáról, az oktatási eszközök fejlődéséről az írásvetítőktől a szimulációs játékokig, valamint a Sörjáték nevű… Az epizód a StúDió Veszprém című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 30..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Sörjáték és az egyetem zebrája (dr. Kovács Zoltán)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kovács Zoltán, Kovács Zoltán, Wéber László, Dióssy László, Gaál Zoli.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Sörjáték és az egyetem zebrája (dr. Kovács Zoltán)”?

Fő témái: termelésmenedzsment, felsőoktatás, szimulációs játékok, ellátási lánc.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Sörjáték és az egyetem zebrája (dr. Kovács Zoltán)”?

Megjelenés: 2026. 01. 30.. Hossz: 33 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/studio-veszprem/sorjatek-es-az-egyetem-zebraja-dr-kovacs-zoltan-1bbf443b

Több epizód a StúDió Veszprém-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból