Szélsőközép

A lázadás luxusa – A ’60-as évek legerősebb filmjei | Régen minden jobb volt 2026-06-26 18:02

· PT1H28M46S

Összefoglaló

Ez a "Régen minden jobb volt" című történelmi műsor évadzáró adása, amely a 60-as évek amerikai filmtermését tekinti át. A műsorban Csunderli Péter történész, Laska Pál forgatókönyvíró és Balázs István ideológus vesznek részt. Az évtizedről elmondható, hogy az amerikai…

Röviden

Műsor
Szélsőközép
Megjelenés
2026. 06. 26.
Hossz
1 óra 29 perc
Szereplők, említett nevek
Balázs István, Laska Pál, Csunderli Péter, Puzsér Róbert
Témák
amerikai filmművészet, hatvanas évek, filmtörténet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — 9.
  2. — 8.
  3. — 7.
  4. — 6.
  5. — 5.
  6. — 4.
  7. — 3.
  8. — 2.
  9. — 1.
  10. — 25

Ebben az epizódban

A a CGI előtti időszakban, amikor 1965-ben három három működőképes tigrisank volt a világon, akkor az a hogyan rendezzük tankcsatát?

A tankos filmeknek a honfoglalása kerekedett volna ki belőle, amikor [nevetés] amikor tank nélkül rendezzük ütközetet.

A film végére nincs helyreállítva a rend, ami tökéletesen szembegy a korábbi klasszikus hollywoodi dramaturgiával.

És az, hogy ugye az otthon az nem csak csatatér, hanem konkrétan egy csapdahelyzet, ami ugye elvileg a biztonságnak lenne a tere.

Az, hogy nem kiben bízhatsz meg és kiben nem egy ilyen paranoia thriller. >> Hát vannak olyan színészek, akikhez egyszerűen hozzánűnek bizonyos tárgyak.

Tehát nem tudjuk Steve McQueint autó nélkül elképzelni.

A Frank Sinatrához egy pakli kártya nőtt hozzá.

Szerintem amikor ő megtanult beszélni, akkor az első mondata az volt, hogy húzz egy lapot. >> Szervusztok, jó estét.

Hátrafele nyilazó történelmi műsornak, rádiós, tiros rádiós produkciónak az Inga élő estje, a szezonzáró ebben a tekintetben.

Magam Csunderli Péter vagyok, szakmám szerint történész.

Itt ülök legmegbízhatóbb embereimmel, Laska Pál forgatókönyvíróval.

Jó estét kívánok, [taps] valamint Balázs Istvánnal, műsorunk ideológusával. >> Szervusztok! [taps] >> Ma este 60-as évekkel fogjuk zárni ezt az áttekintést, amelyben hát dialektikusan, egyszer vissza, egyszer előre ugorva lényegében áttekintettük az elmúlt bő fél évszázadnak a hollywoodi filmes filmtermését.

És most a 60-as éveket vesszük előre, amely hát lényegében azt mondhatjuk, hogy minden tekintetben markáns, olyan értelemben, hogy a mai értelemben vett ideológiai filmgyártás, amikor ideológus, markánsan politizáló filmek készülnek, ez a 60-as éveknek a terméke.

És másfelől pedig nagyon fontos az, hogy a 60-as évek jelentik azt az időszakot, amikor az amerikai álom az kimerül, kiürül, mondhatni elvesztik a hitet benne.

Ebben nagyon nagy szerepe van részben a kenedygyilkosságnak ugye 1963-ban.

Másfolől pedig azt láthatjuk, hogy már a Kenedy gyilkosság előtt egyébként részben megjelennek a paranolyamozik, másfelől pedig már a 60-as évek elején megjelennek, és gyakorlatilag az évtizedet végigkísérik azok a filmek, amelyben valaki kerget egy álmot, leginkább egy nagyvárosba akar eljutni, hogy ott megvalósítsa magát, és aztán hát álmainak töröttükre lesz.

Azt mondhatjuk, mondjuk Hessler ezredes is ezt kergeti a halál 50 órájában, hiszen ő is egy nagyvárosba, Antverpenbe akar eljutni, csak hát tankokkal, tigris tankokkal. >> Igazából egészen elképesztő, hogy a 60-as évekből milyen változást hozott az amerikai filmben.

Gyakorlatilag az amerikai mozi felrobbant.

Persze ez általában az, amikor ilyen radikális változás történik, az nem szokott előzmények nélkül történni.

Ha még végignézünk az 50-es évek szellemi hullámain, azért már érezhető egy mozgolódás.

Azért már megérkeztek a beatköltők, van Tenessy Williams, Arthur Miller, Hód, itt a Jazz, tehát van egy ilyen a társadalom hamuja alatt egy parázsló kulturális réteg már ott van, de valahogy a moziban még mindig egy áporodott levegő uralkodik, legalábbis ahhoz képest, ami a 60-as években volt tapasztalható tapasztalható. >> Chareston Haston Izadságszaga leginkább.

Megérkezik egy új generáció, de ez sokkal több, mint új generáció.

Gyakorlatilag az amerikai mozi teljes gondolatkészlete kicserül k cserélődik.

Az a vezérgondolat az a menekülés lesz.

És tehát a másik vége az álmok megtalálásának.

Nem feltétlenül az álom felé mennek a a hőseink, bár sokan igen, hanem elsősorban menekülni akarnak saját maguk elől, a múlt elől, a régi életük elől, és vagy megtalálnak egy álmot hozzá, amit ami célt ad nekik, vagy nem.

De alapvetően a menekülés lesz a fő gondolata az egész évtizedben, és gyakorlatilag az egész amerikai mozi erre a gondolatkörre épül föl.

Természetesen vannak kivételek, mint ahogy a mi listánkban is lesznek olyanok a amik inkább az 50-es éveknek a maradvány gondolatmaradványait hozzák tovább a mekartizmus paranóiát, háborús pszichózist és a többi, de az új generáció az alapvetően az amerikai álomra fókuszál, és ezért is tud ennyire erős lenni ez a ez a generáció, mert Amerika fundamentális értékeit fogalmazza újra, már nem fizikai honfoglalást hajt végre, hanem azt az igényt fogalmazza meg, hogy új újra Meg kell találnunk Amerikát, de immár a lelkünkben. >> És térjünk is rá az első filmünkre.

Ugye általában ugye a legerősebb filmekkel foglalatoskodunk, amely azt jelenti a mi definíciók szerint, hogy jön a fogalmi tisztázás, hogy nem feltétlenül a legjobb, nem feltétlenül a legnévszerűbb, hanem egy olyan film, amely nagyon megragadja a korszellemet.

És ilyen tekintetben ezt a korszellemet egyfajta szellemtörténeti megközelítéssel különböző műfajokban próbáljuk meg.

De az első filmünk, amiről beszélgetni fogunk 1961-ből, azt mondhatjuk, hogy nemcsak az adott műfajban, a romantikus komédiában a legerősebb, de egy elképesztően sikeres film volt.

És én megkockáztatom, hogy ennél népszerűbb romantikus komédia nincs is.

Na, hogyha mélyen belenézünk, akkor ez egy tragédia alapvetően.

És ez pedig az állom luxuskivételben.

Hát hogy mást nem mondjuk, Trumán Kapoti a szerző, a hidegvérelnek a szerzője, akinél cinikusabb, elitkritikusabb pali. nem igazán volt korának amelyik amerikai irodalmában.

Hát mondjuk azt, hogy amikor Truman Caputi meghal, akkor a az erejéiben vérhelyett már vodka narancs csörgedezett.

Nagyon kiégett, nagyon cinikus és nagyon elitkritikus szerző.

Ugye az eredeti regényben, illetve kisregényben ugye itt egy hangsúlyosan meleg író, ugye a Kapotinek a saját alteregója ismerkedik meg egy délről elszármazott hát mondjuk azt GS-val talán így megfelelő eufémizmussal élhetek, aki hát különböző emberek kitartottjai, vagy tehát ő lesz különböző emberek kitartottja és hát így próbál ugye a new yorki beton dzsungelben érvényesülni és hát tulajdonképpen ott ez a fajta szabadszellemű lány portréja és hát azért a filmváltozatban ezen nagyon sokat finomítottak ugye itt a George Exerrod forgatókönyvíró aki mondjuk a Charlie nénye vagy a farkangyal több olyan színpadi illetve filmes megfogalmazásokban vizsgálja ezt a férfinői kapcsolatot amik hát egymásban átfordíthatóak. és hogy tulajdonképpen itt ugye itt 6263-ban ez a H kódnak az utolsó éve gyakorlatilag ugye ez a 30-as évektől kezdve határozta meg az amerikai film bemutathatóságát ami egy különösen republikánus ugye helyész amerikai szenátor nevéhez fűződik ami hát a 60-as évek elejére már kifejezetten idejét múlt nak minősült, és akkor itt meg voltak határozva bizonyos dolgok, például nem lehet mutatni WC csészét, vagy egy csók 60 másodpercig tarthat, és hogy ezeket kellett így egy picit ki hát kijátszani, fogalmazzunk úgy.

És hát itt is maga ugye a filmben benne van, hogy a biztonságérzetet azt nem az emberi kapcsolatok jelentik, hanem hanem a vagyon, illetve annak a látványa ugye az, hogy minden nap elzarándokul, ugye a tifani éksszerüzlet elé, és ott megcsodálja kívülről, ugye, hogy egyébként milyen csodákat lehetne az övé, de hát néha úgy majszol egy-egy ilyen kroaszont satöbbi. ilyen mixált pénzügyminiszter reggeli jellegű jelenetek vannak a filmben.

Tulajdonképpen maga ez a glamúr, ez az ikon dolog, amit azért nagyon erősen elősegít például Audrey Hebburn karaktere, mint mint személyiség, az azért hajlamos elfedni ugye az embert, a valódi karaktert.

Ha a sorok között mindig benne van, hogy ezen a héten 26 patkánnyal mentem el vacsorázni, amiben benne van, hogy valójában ő sem szereti ezt az életet.

És hát ugye a az íróból is egy ilyen hát ilyen özy özvegyasszonyok által kitartott szép fiú, fogalmazzunk így, a George Peppert karaktere, >> akinek a kilenc élet című nagyon artisztikusan hangzó kötete az egyetlen igazából sikere.

És ténylegesen ő isen fiúként próbál megélni.

Beleszeret a hősnőnkbe, Holigu Lightliba, aki ebből ugye Zsivanzsi öltözékben ugye láthatjuk.

És a korszaknak az jellegzetessége, hogy azért Videl Sason vagy Zsivanzsi vagy mások azért megtalálják a reklámlehetőséget a hollywoodi filmekben, tehát nagy betűkel kiírják, hogy Zsivansi cuccban láthatjuk a csodás őzikeszemű Audre Hebbert, aki az egyetlen gyengéje csak ugye az énektudása, de hát ennek köszönhetjük a filmtörténet egyik legkesebb betéddalát, nem?

Igen. >> Egyrészt ugye Harry Sinek ez a nagyon stílusos, nagyon elegáns és hát nagyjából egy oktávot befogó dala, ugye a Moon River.

És hát tulajdonképpen a másik óriási nagy sikere szintén egy Blake Edwards filmből ugye a rózsaszín Párduc főtémája, ami szintén ugyanezeket az erényeket hordozza, csak az már ugye instrumentális.

Egészen fantasztikus volt nekem, ahogy meg újra néztem ezt a filmet, hogy milyen erős felütéssel fogalmazza meg a 60-as éveknek a a ezt a fő gondolatmenetét, ezt az otthonról elszármazást és újkezdését.

Gyakorlatilag amit ez a nő csinál, az nem más, mint az, hogy megalkotja a világ első Instagram profilját.

Tehát ez a nő létrehoz egy olyan virtuális identitást saját magának, amibe beköltözik.

Egy ez egy külső csillogó felület. ö amiből azt látjuk, hogy ez egy ez a tipikus szomszédlány a a vagy a svexi szomszédlány, akivel egy kicsit lehet flört flörtölni, egy kicsit magányos, egy kicsit mindig be van csiccsentve, isteni riposztjai vannak, nagyon jó humora, néha szarkasztikus, néha kedves, egy picit elájul néha és ő tulajdonképpen ebbe a virtuális identitásba beköltözik, és valahogy látjuk, érezzük, ahogy telik az idő a filmben, hogy valami itt nem stimmel, itt valami játék van a háttérben, mert sosem látunk igazából mellette senkit.

Tulajdonképpen ez az új virtuális identitás, és ez azért is az ez a jelenkorunknak is rengeteget üzen, hiszen ezt ma milliók csinálják az Instagramon, hogy egyfajta fölvett arcot, egy maszkot hoznak létre, ami csillogó, tökéletesen elkészített haj, tökéletes helyszíneken készítünk tökéletes fotókat és beköltözünk ebbe az identitásba.

De nyilván ugye ezt tudni kell, hogy ezek idővel megrepednek, hogyha túl komolyan vesszük őket.

És ebben a filmben meg is reped ez az identitás.

Kiderül, hogy ez a kis tány, ez Texasból költözött föl, a nyomorult életéből menekült a nagyvárosba, hát hova máshová, mint New Yorkba?

Ahol el lehet tűnni, ahol senki nem tudja, hogy ki a másiknak a szomszédja.

Ez majd a Rosemy gyermekénél előjön egy kicsit hangsúlyosabban.

Ugye az egész figura egyfő bűbályoshebb, tehát Holly, aki fölkelt, tehát a rózsaszín ilyen ilyen ilyen szörmés kis mamuskájában, ilyen rózsaszín szörmés szemfedőjében fölker >> kis őzike, ott a csipa a szemében, azt kitörli, tölt magának.

Meg az előző éjszakáról maradt egy kis pezsgőcske, vagy egy kis mimóza, azt még fölhörpinti, azt egy kis Nescafit kever magának egy befőttes üvegben megissza és tényleg nem lehet nem szeretni.

Közben pedig hát egy igazi pénzélyes aranyásó ugye Goldigger ugye mai népszerog de ez de ugye ez abból fakad ő nem tudja a saját identitását megélni azt leárta egy dobozb és mivel egy ilyen vá egy ilyen személyiségi vákuum keletkezik bel benne ezért egyre inkább távolodik el és egyre halad fentebb és fentebb tehát már a film kétharmadánál ott tartunk hogy már Brazíliában a következő brazil elnököt akarja majd megfogni magának ami majd nyilván nem lesz belőle abból semmi, és majd onnan is tovább áll.

Tehát egy folyamatos menekülési útvonal lesz az egész élete, ami kiváltja a PLból, ugye az íróból, illetve a nézőből is ezt a ö megmentő karaktert, hogy jaj, hát szegény kislány, majd én majd én felajánlom az erős karomat, és majd ő ebbe bele fog kapaszkodni.

De hát, hogy ez egy ilyen állandó bizonytalanság, egy saját ő maga se tudja, hogy valójában mit akar, hanem egyszer ezt akarja, egyszer azt, és így a saját elképzelései között. >> Tehát ő nagyon próbálja Holigul nagyon próbálja meg előadni azt, hogy vele csak úgy megtörténnek a dolgok, és ő nem tt semmiről, de azért nagyon tudatos, amikor beül a New York Public Librarybe és kikéri a Brazíliáról szóló irodalmat, hogy magára szedegessen Brazíliáról szóló ismereteket, hogy aztán fölcsípje esében a lendő brazil elnököt, de hát tovább kell mennünk.

Tehát >> egyébként nagyon fontos, hiszen a szellemirtóknak a nyitójelenete ugye a New Yorky Public Libraryben játszódik, tehát ha valaki arra jár, mindenképpen menjen el.

De következő filmünk ez a Mandzsúria jelölt 1962-ből.

A filmről azt hiszem mindent elmond az, hogy Donald Trump és Joe Biden emlékezetes elnökjelölti vitájában 2024-ben, ahol hát Biden elvileg megfázott és azért nem tudta bírni a tempót, Donald Trump azt mondta Joe Bidenről, hogy ez egy manzsúriai jelölt, értve azt, hogy >> csoda ki tudta mondani, >> hogy hogy ő a kínaiak embere.

És azért ha egy kémfilmet ugye Donald Trump ismer, akinek hát ugye a Grey Sport Albanak az egyetlen könyv a a könyvtár >> és még az se színezte teljes a >> festvénye mögött.

És és adott esetben, hogyha a Clintis filmeket néz, de a Mandyúria jelöltről tud, akkor ez elhelyezi, hogy ez a paranoja a filmeknek és a kénfilmeknek a csúcsa, bár sok szempontból túladott rajta az idő, elég lassú, de azért nem lehet nem látni azt, hogy egyfelől a benne lévő merényletkísérlet az mennyire korszerű volt.

Tehát még a kennedy gyilkosság előtt készült, és megelőzve azt, hogy utána egy évtizedig, hanem kettőig ilyen merénylett paranolia filmek készülnek.

Másfelől pedig hát a pra parapszichológiától való rettegés azt, hogy a szovjetek és a kínaiak itt hipnotizálnak és alvó ügynökök vannak az Egyesült Államokban.

Tehát azért ez akkor készült, amikor a magyar származású Benkő Pál, amerikai saknagymester, csak napszemüvegben volt hajlandó játszani Micháil Tállal a Rigai Akvarázslóval, mert félt attól, hogy a szovjet az hipnotizálja őt.

Szóval ez volt a korszellem, és hát ezért lenyomata ennek. >> Hát úgy mint a KDNP a lobbét.

Hát tehát mindenhol ott vannak, beszivárognak, elrabolják a testnedveinket, mert ugye erre ez ez majd a Dr.

Strange Loveban lesz egy visszatérő mondat.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A lázadás luxusa – A ’60-as évek legerősebb filmjei | Régen minden jobb volt 2026-06-26 18:02”

Miről szól ez az epizód: „A lázadás luxusa – A ’60-as évek legerősebb filmjei | Régen minden jobb volt 2026-06-26 18:02”?

Ez a "Régen minden jobb volt" című történelmi műsor évadzáró adása, amely a 60-as évek amerikai filmtermését tekinti át. A műsorban Csunderli Péter történész, Laska Pál forgatókönyvíró és Balázs István ideológus vesznek részt. Az évtizedről elmondható, hogy az amerikai… Az epizód a Szélsőközép című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A lázadás luxusa – A ’60-as évek legerősebb filmjei | Régen minden jobb volt 2026-06-26 18:02”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Balázs István, Laska Pál, Csunderli Péter, Puzsér Róbert.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A lázadás luxusa – A ’60-as évek legerősebb filmjei | Régen minden jobb volt 2026-06-26 18:02”?

Fő témái: amerikai filmművészet, hatvanas évek, filmtörténet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A lázadás luxusa – A ’60-as évek legerősebb filmjei | Régen minden jobb volt 2026-06-26 18:02”?

Megjelenés: 2026. 06. 26.. Hossz: 1 óra 29 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szelsokozep/a-lazadas-luxusa-a-60-as-evek-legerosebb-filmjei-regen-minden-jobb-volt-2026-06-7f1c9aa7

Több epizód a Szélsőközép-ből